Nem hisz a kormánynak a magyarok többsége az orosz energiáról, sőt, sokan még többet is fizetnének a leválásért
A magyarok többsége elutasítja a kormány egyik legfontosabb érvét, miszerint az orosz energia beszerzése kikerülhetetlen fizikai adottság. Sőt, a megkérdezettek több mint harmada akkor is leválna az orosz forrásokról, ha az alternatíva drágább lenne. Ez derül ki a Publicus Intézetnek a Népszava számára készített reprezentatív felméréséből, amely szerint a kormányzati kommunikációval szembeni bizalmatlanság leginkább az ellenzéki szavazókra, különösen a Tisza Párt híveire jellemző.
Hasonló megosztottság látszik az Adria-vezeték kérdésében is. Azt a kormányzati állítást, hogy a horvát útvonal nem alkalmas „teljes egészében” kiváltani az orosz Barátság kőolajvezetéket, a magyarok 44 százaléka nem hiszi el, míg 28 százalékuk elfogadja. A kormánypártiak 68 százaléka egyetért a kabinet érveivel, a Tisza Párt szavazóinak 81 százaléka viszont nem. Andrej Plenković horvát kormányfő november 11-én egyenesen úgy reagált a magyar állításokra: „ez egy teljesen hamis állítás, a tények és az igazság teljes elferdítése”, hozzátéve, hogy a horvát JANAF vezeték kapacitása elegendő a százhalombattai és a pozsonyi finomító ellátására is.
A megkérdezettek 39 százaléka szerint az orosz energiahordozóknál csak drágább alternatívák léteznek. Ezzel szemben a Tisza Párt szavazóinak 56 százaléka bízik abban, hogy akár olcsóbb forrás is elérhető lenne.
A családi költségvetést érintő kérdésekben ugyanakkor a magyarok jóval óvatosabbak. A válaszadók 39 százaléka semmilyen rezsiemelkedést nem viselne el, mert szerintük Magyarországnak nem kell leválnia az orosz energiáról. Ezt a Fidesz–KDNP híveinek 77 százaléka gondolja így, szemben a tiszások 12 százalékával.
Az orosz hátterű paksi atomerőmű-bővítés elfogadottsága magasabb: 45 százalék támogatja, míg 37 százalék ellenzi. A kormánypártiak 82 százaléka a folytatás mellett áll, a Tisza Párt szavazóinak viszont csak 16 százaléka.
Az Európai Unió eközben az orosz gázimport teljes kivezetését tervezi 2027 végéig, 2028. január 1-jei céldátummal. Csehország már áprilisban bejelentette, hogy egy másik vezeték bővítésével teljesen függetlenedett az orosz kőolajtól. Az MVM vezérigazgatója december 5-én arról beszélt, hogy felkészültek az ország ellátására orosz gáz nélkül is, és megerősítette: „Hisszük, hogy képesek leszünk ellátni Magyarországot gázzal, orosz gáz nélkül is”. Ezzel párhuzamosan november elején az Egyesült Államok egyéves mentességet adott Magyarországnak az orosz energiára vonatkozó szankciók alól, bár a magyar kormány határozatlan idejű felmentésről kommunikált.
