EGÉSZSÉG
A Rovatból

Nem szeretünk szűrővizsgálatra járni, de a magas koleszterinszint nem viccel

Néma betegségnek is hívják a magas koleszterinszintet, mégis komoly szív- és érrendszeri problémákhoz vezethet. De hogyan állnak a magyarok a szűrővizsgálatokhoz, és mit mond erről a szakértő? Cikkünkben kiderül.


Mi is az a koleszterin?

A magas koleszterinszint közismerten a szív- és érrendszeri betegségek egyik fő rizikófaktora. A koleszterin egy zsírszerű anyag, ami nagyon fontos a sejtek és hormonok működéséhez, de ha a vérben túl sok van belőle, plakk formájában lerakódik az erek falán. Ez az érfalak szűküléséhez és merevvé válásához vezethet, ami akadályozza a megfelelő véráramlást, és növeli a szívinfarktus, a stroke és más érrendszeri betegségek kockázatát.

A magas koleszterinszintet gyakran „néma betegségnek” is nevezik, mivel önmagában nem okoz tüneteket, így sokan nincsenek tudatában annak, hogy ebben szenvednek. Kezelés nélkül azonban hosszú távon súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet, ezért fontos a rendszeres szűrővizsgálat és szükség esetén a megfelelő életmódbeli és orvosi kezelés.

Sokféle indok miatt nem járunk szűrővizsgálatra

Egy friss kutatás1 szerint a 40 év feletti magyarok csupán negyede jár rendszeresen szűrővizsgálatokra, míg 26%-uk csak bizonyos vizsgálatokat végeztet el. További 25% csak akkor fordul orvoshoz, ha már problémát tapasztal, és 18% kizárólag háziorvosi vagy munkahelyi vizsgálatokra megy el.

A nők valamivel aktívabban vesznek részt szűréseken, mint a férfiak

és a rendszeres vizsgálatok aránya is magasabb a 60 év felettiek körében, mint a 40-59 éveseknél.

A kutatás azt is kimutatta, hogy a 40 év feletti magyarok közül sokan azért kerülik el a szűrővizsgálatokat, mert nehézségbe ütköznek az időpontfoglaláskor (55%), illetve mert a magánvizsgálatok túl drágák számukra (38%). Sokan azért nem járnak szűrésre, mert nem szeretnek orvoshoz menni (33%), vagy nincsenek tisztában a szükséges vizsgálatok gyakoriságával. A férfiak különösen érintettek: 21%-uk bizonytalan a szűrővizsgálatokkal kapcsolatban, míg 43%-uk túl költségesnek tartja a magánellátást.

„A szűrővizsgálatok elsődleges célja a betegség megelőzése és a korai felismerés, ezért akkor is javasolt rendszeresen szűrővizsgálatra járni, ha nincsenek panaszaink.

Különösen igaz ez a szív- és érrendszeri vizsgálatokra, hiszen a magas koleszterinszint, az érelmeszesedés nem okoz tüneteket, egészen addig, amíg be nem következik egy súlyosabb kardiovaszkuláris esemény, például egy stroke vagy szívinfarktus.

A korai felismerés lehetőséget ad az életmódváltásra és a szükséges orvosi beavatkozásokra, amelyek jelentősen csökkenthetik a későbbi és gyakran súlyos szövődmények kockázatát." - emeli ki Dr. Pálinkás László, a Novartis Magyarország orvosigazgatója.

Miért veszélyes a magas koleszterinszint?

Ha a „rossz” koleszterinből túl sok kering a véráramban, akkor az lerakódik az erek falára és plakkokat képez. Az először kásaszerű anyagot tartalmazó, később a kalcium lerakódása miatt megkeményedő plakkok beszűkítik az ereket és gátolják a vér szabad áramlását az idő előrehaladtával pedig még tovább növekednek. Ezt az állapotot nevezzük érelmeszesedésnek vagy más néven ateroszklerózisnak. A plakkok meg is repedhetnek és vérrögöt képezve szívinfarktushoz vagy strokehoz vezethetnek.

A koleszterin testünk nélkülözhetelen alkotóeleme, azonban az úgynevezett LDL (alacsony sűrűségű lipoprotein) és a HDL (nagy sűrűségű lipoprotein) koleszterin eltérő szerepet játszanak a szervezetben.

Az LDL-koleszterin, amelyet gyakran „rossz” koleszterinnek neveznek, hajlamos lerakódni az érfalakban, ezzel növelve az érszűkület és a plakk-képződés kockázatát.

Ez a folyamat hosszú távon hozzájárulhat a szívinfarktus és a stroke kialakulásához. Ezzel szemben a HDL-koleszterin, vagy „jó” koleszterin segít eltávolítani a felesleges koleszterint az érfalakról, és visszajuttatja azt a májba, ahol lebomlik.

A HDL és LDL koleszterin mellett meg kell említeni a lipoprotein(a) (Lp(a)) szerepét is. Az emelkedett Lp(a) értékkel rendelkezőknél kétszer nagyobb az érelmeszesedés okozta szív- és érrendszeri események (például szívinfarktus és stroke) kockázata, mint a normál értékkel rendelkező embereknél2 .

Az LDL koleszterinnel ellentétben, amit az étrend és az életmód befolyásolhat, a vérben lévő Lp(a) mennyisége örökletes, kevésbé függ a diétától vagy életmódbeli szokásoktól3. Ez azt jelenti, hogy még azok is magas Lp(a) szinttel rendelkezhetnek, akiknek egyébként alacsony az LDL koleszterin-szintjük és egészségesen élnek.

Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek sajnálatos módon vezető haláloknak számítanak: a halálozások mintegy 50%-áért felelősek4, amely arány az egyik legmagasabb Európában.

A magas koleszterinszint kiemelt rizikófaktor ezeknél a betegségeknél, így az értékei figyelemmel kísérése és szabályozása elengedhetetlen a megelőzés szempontjából.

Érdemes komolyan venni a megelőzést!

Aggodalomra semmi ok: a szűrővizsgálatok gyorsak, egyszerűek és ráadásul életmentők lehetnek. A koleszterinszint szűrése például mindössze egy vérvételt igényel, ami gyors és alacsony kockázatú eljárás. Az orvos könnyen ellenőrizheti a vérzsír-szinteket, így korán felismerhetők az esetleges eltérések. Mivel a magas koleszterinszint gyakran tünetmentes, csak ilyen vizsgálattal derülhet ki, ha probléma áll fenn.

Az időben felismert eltérések egyszerű életmódbeli változtatásokkal vagy szükség esetén gyógyszerekkel jól kezelhetők

ezáltal pedig jelentősen csökken annak a kockázata, hogy szív- és érrendszeri betegségek alakuljanak ki.

Egészséges életmóddal az alacsony koleszterinszintért

A magas koleszterinszint ellen többféleképpen is tehetünk, elsősorban életmódbeli változtatásokkal. Az egészséges étrend alapvető: érdemes több rostot, zöldséget, gyümölcsöt és teljes kiőrlésű gabonát fogyasztani, miközben csökkentjük a telített és transzzsírok, valamint a vörös hús fogyasztását. Az aktív testmozgás – például napi 30 perc séta vagy könnyű edzés – szintén segíti a jó HDL-koleszterin szintjének emelését, amely hozzájárul a káros LDL-koleszterin eltávolításához. A dohányzásról való leszokás szintén fontos lépés, mivel ez is csökkenti a HDL-koleszterinszintet és rontja az erek állapotát, ahogyan az ideális testsúly fenntartása is fontos.

„Természetesen a megelőzés érdekében a rendszeres orvosi ellenőrzés is kulcsfontosságú, hiszen így időben felismerhető a magas koleszterinszint és a lehetséges következmények is elkerülhetők"

A cikkben található tartalmak kizárólag általános jellegű információk, nem tekinthetők terápiás javaslatnak. Kérjük, hogy kérdés esetén fordulj háziorvosodhoz vagy kezelőorvosodhoz.

Ha érdekesnek találtad a tartalmat, akkor tedd próbára tudásodat ebben a kvízünkben!

1 A felmérés a Novartis megbízásából, a Pulzus© Kutatási Rendszer segítségével készült. Az adatfelvétel ideje: 2023.11.16-11.22. A kutatási minta összetétele: A kutatás 700 fős mintája a 40 év feletti magyar

alapsokaságot reprezentálja nem, kor, iskolai végzettség és település típus szerint.

2Tsimikas S et al. J Am Coll Cardiol. 2018;71:177–192.

3https://www.heart.org/en/health-topics/cholesterol/genetic-conditions/lipoprotein-a-risks

4KSH 22.1.1.9. Halálozások száma és aránya, csecsemőhalandóság, születéskor várható élettartam, halálozás főbb okok szerint (ksh.hu)

A cikk a Novartis Hungária Kft. támogatásával készült.

FUSE engedélyszám: FA-11313526• Lezárás dátuma: 2024.11.19.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Áttörés a rákgyógyításban: nők millióinak nem kell többé kemoterápiára mennie
Az OPTIMA-vizsgálat eredményei szerint a betegek egy nagy csoportjánál a kemoterápia nem növeli érdemben a túlélési esélyeket. Az 5 éves adatok szerint a különbség a kiújulásmentes túlélésben mindössze egy százalékpont volt.


Egy új, nagyszabású nemzetközi klinikai vizsgálat eredményei szerint nők milliói kerülhetik el a jövőben a kemoterápiát. Az amerikai klinikai onkológusok éves kongresszusán (ASCO), Chicagóban bemutatott OPTIMA-vizsgálat igazolta, hogy

egy speciális genomikai teszt segítségével pontosan meg lehet határozni, mely hormonpozitív emlőrákkal diagnosztizált betegeknél felesleges a kemoterápia,

mert a hormonterápia önmagában is szinte azonos eredményt hoz – írta a The Guardian.

A kutatás szerint a teszten alacsony pontszámot elérő betegek körében öt év után a csak hormonterápiával kezeltek 94 százaléka volt életben és daganatmentes, míg a kemoterápiát is kapó csoportban ez az arány 95 százalék volt.

A felfedezés rengeteg beteg számára hozhat megkönnyebbülést, akik így elkerülhetik a kemoterápia megterhelő fizikai és érzelmi mellékhatásait, mint a hajhullás, hányinger, kimerültség, vagy a súlyosabb, akár meddőséghez vagy korai menopauzához vezető következményeket.

Az eredmény egy pontszám, amely megmutatja, mekkora a kockázata a betegség kiújulásának a következő tíz évben.

A Prosigna nevű teszt a daganatból vett szövetminta alapján 50 gén aktivitását elemzi. Ez az információ segít az orvosoknak eldönteni, hogy a kemoterápia várható előnyei felülmúlják-e annak terheit az adott páciens esetében.

A University College London vezetésével lefolytatott,

több országra kiterjedő vizsgálatban 4 429, negyven év feletti, a leggyakoribb típusú, hormonpozitív emlőrákkal frissen diagnosztizált beteget vontak be.

A résztvevőket két csoportra osztották: az egyik a hagyományos kezelést kapta kemoterápiával és hormonterápiával, a másik csoportnál a Prosigna-teszt eredménye alapján döntöttek. Akiknél a teszt alacsony kockázatot jelzett, csak hormonterápiát kaptak. Az eredmények azt mutatták, hogy ebben a csoportban a kemoterápia elhagyása nem járt érdemi kockázatnövekedéssel.

Rob Stein, a vizsgálat vezetője és a University College London professzora szerint a legfontosabb üzenet, hogy nem mindenki profitál a kemoterápiából. „Az Optima egy régi kihívásra ad választ az emlőrák-ellátásban: azonosítani, ki az, aki valóban profitál a kemoterápiából, és ki az, aki nem.

Eredményeink azt mutatják, hogy sok betegnél biztonságosan elhagyható a kemoterápia anélkül, hogy ez rontaná a kimeneteleket”

– mondta.

Iain MacPherson, a Glasgow-i Egyetem professzora és a vizsgálat másik vezetője hozzátette, hogy az eredmények a személyre szabottabb ellátás felé jelentenek komoly előrelépést. „Az Optima szilárd, gyakorlatot megváltoztató bizonyítékot szolgáltat arra, hogy sok hormonérzékeny emlőrákos betegnél biztonságosan csökkenthetjük a kemoterápia alkalmazását” – fogalmazott.

„Olyan volt, mint a karácsony” – mondta a nő, aki kilenc évvel a diagnózis után is egészséges és teljes életet él.

A vizsgálat egyik résztvevője a Guardiannek arról beszélt, hogy hatalmas megkönnyebbülést érzett, amikor megtudta, hogy a teszt alapján kihagyhatja a kemoterápiát.

A felfedezés nemcsak a betegek életminőségét javíthatja, hanem az egészségügyi rendszerekre nehezedő terheket is csökkentheti azáltal, hogy a drága kezeléseket csak azok kapják, akiknek valóban szükségük van rá.

A kutatók ugyanakkor megjegyezték, a vizsgálatban kevés férfi vett részt, így az ő esetükben a teszt hasznosságáról egyelőre nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni.

A génvizsgálatok használata a kemoterápia elhagyására nem új keletű. A korábbi nagy, TAILORx és MINDACT nevű vizsgálatok már igazolták, hogy

más tesztekkel a betegek egy jelentős részénél – főleg a nyirokcsomó-negatív esetekben – a kemoterápia biztonsággal elhagyható.

Az OPTIMA-vizsgálat előzetes eredményeit már 2025-ben bemutatták az ESMO Breast kongresszuson, ahol már jelezték a teszt-vezérelt döntéshozatal előnyeit. A mostani, chicagói bejelentés ezt erősíti meg egy nagyobb, magasabb kockázatú betegcsoportban, végleges, ötéves adatokkal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Egy éve lehet hátra a leendő norvég királynénak, felkerült a tüdőtranszplantációs listára
A norvég trónörökösné, Mette-Marit koronahercegnő felkerült a tüdőtranszplantációs várólistára. Orvosai szerint a jelölés szakmai küszöbe az, ha a páciensnek beavatkozás nélkül ennyi ideje maradt.


Egy év – ennyi időt jósolnak az orvosok műtét nélkül Mette-Maritnak. A norvég királyi udvar pénteken közölte: a koronahercegnő felkerült a tüdőtranszplantációs várólistára. Hivatalos feladatait felfüggesztették, a beavatkozás után pedig hosszabb rehabilitációs időszak következik.

A trónörökösnét 2018-ban diagnosztizálták pulmonális fibrózissal, amely egy gyógyíthatatlan, a tüdőszövet hegesedésével járó betegség. Állapota az elmúlt hónapokban jelentősen romlott, a legutóbbi felvételeken már orrkanüllel jelent meg, ami a légzését segítette.

A jelölés szakmai kritériumát az Oslói Egyetemi Kórház professzora is ismertette, aki szerint ahhoz, hogy valakit listára tegyenek, olyan állapotban kell lennie, hogy beavatkozás nélkül legfeljebb egy éve lehet hátra.

A sikeres tüdőtranszplantáció esélyét a megfelelő szerv elérhetősége határozza meg, a norvégiai átlagos várakozási idő tavaly körülbelül hat hónap volt.

A koronahercegnő betegsége miatt a királyi család több hivatalos programját is lemondta vagy elhalasztotta – közölte a norvég királyi udvar hivatalos közleményében. Nem vesznek részt a svéd királyi pár szombati aranylakodalmi ünnepségén, és elhalasztják a hercegi pár 25. házassági évfordulójára tervezett augusztusi ünneplést is.

A családtagok Mette-Marit mellett vannak: férje, Haakon koronaherceg a múlt héten megszakította japán útját, Ausztráliában tanuló 22 éves lányuk, Ingrid Alexandra hercegnő pedig hazarepült, és az őszi félévet már az Oslói Egyetemen tölti.

A hírre reagálva Norvégiában rövid időn belül megugrott az organdonori regisztrációk száma, ami jól mutatja, hogy egy ismert ember sorsa miként hívhatja fel a figyelmet a donorhiányra. A helyzet súlyosságát már korábban is lehetett sejteni: a palota tavaly decemberben közölte, hogy közeleg a műtét ideje, miután a sportvilágban egy másik híresség, Niki Lauda is hasonló beavatkozáson esett át.

A koronahercegnő betegsége mellett a norvég királyi családot más problémák is sújtják. A hercegnő legidősebb fia, Marius Borg Høiby ellen nemi erőszak és szexuális zaklatás vádjával per zajlik, az ítéletet pedig június 15-én várják.

Eközben az úgynevezett „Epstein-akták” nyilvánosságra hozatala után Mette-Marit is magyarázkodni kényszerült. A koronahercegnő februárban kért nyilvánosan bocsánatot a kapcsolatért, amelyet „rossz ítélőképességről tanúskodónak” nevezett.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Halálos hiba lehet megfázásnak nézni a nyári tüdőgyulladást: ez a két tünet jelzi, hogy azonnal orvoshoz kell fordulni
A kezeletlen tüdőgyulladás súlyos szövődményekhez vezethet. A betegség különösen veszélyes az idősebbekre, a kisgyermekekre és a krónikus tüdőbetegekre.


A tüdőgyulladás nem egy „rosszabb megfázás”: a hirtelen jelentkező nehézlégzés és a szúró mellkasi fájdalom már életveszélyes állapot előszobája lehet – a gyors orvosi ellátás életet menthet. A hétköznapi légúti betegségek és a potenciálisan halálos kórkép közötti határvonalat a tünetek súlyossága jelenti. Míg egy nátha vagy influenza is okozhat köhögést és lázat, a tüdőgyulladásnál fellépő, mély lélegzetvételre vagy köhögésre fokozódó éles mellkasi fájdalom és a jelentős légszomj azonnali orvosi beavatkozást igénylő vészjelzés – írja a The Independent. A betegség súlyosságát mutatja Reviczky Gábor esete is, akit intenzív osztályon kezeltek a kórral.

Dr. Andrew Whittamore, az Asthma + Lung UK klinikai vezetője és praktizáló háziorvos szerint már egy általános mellkasi fertőzés is figyelmeztető jel lehet.

„A tüdő- vagy mellkasi fertőzés, például a tüdőgyulladás a tüdőt vagy a légutakat érinti. A tünetek közé tartozik a hurutos köhögés, a sípoló légzés vagy a nehézlégzés, a 38 °C vagy afeletti magas láz, valamint a mellkasi fájdalom vagy diszkomfort” – magyarázta a szakértő.

A tüdőgyulladás további jelei lehetnek a sárga vagy zöld köpetürítéssel járó köhögés, a test- és izomfájdalom, a nagyfokú fáradtság és az étvágytalanság. Időseknél gyakran zavartság, csecsemőknél pedig nyögdécselő, morgó légzés is jelentkezhet.

A betegség különösen veszélyes a csecsemőkre, a kisgyermekekre, a 65 év felettiekre, valamint a krónikus tüdőbetegségben (például asztmában vagy COPD-ben) szenvedőkre és a legyengült immunrendszerű emberekre. Ezekben a csoportokban a gyulladás erőteljesebben szűkíti a légutakat, és a szervezet védekező mechanizmusainak gyengébb működése miatt nehezebb megszabadulni a felgyülemlett váladéktól.

A betegség szövődményeibe halt bele a napokban a 72 éves Anthony Head, a Buffy és a Ted Lasso sztárja is, és a magyar zenészlegenda, Fenyő Miklós.

A legsúlyosabb esetekben légzési elégtelenség, akut légzési distressz szindróma (ARDS), vérmérgezés (szepszis), sőt, vese- vagy szívkárosodás is kialakulhat.

A kezelés a kórokozótól függ: a bakteriális tüdőgyulladást antibiotikummal gyógyítják, míg a vírusos változat általában pihenéssel és bőséges folyadékfogyasztással magától elmúlik.

A megelőzésben kulcsfontosságú a gyakori, szappanos kézmosás, a zsebkendő helyes használata köhögéskor és tüsszentéskor, valamint a dohányzás elhagyása. Dr. Whittamore hangsúlyozza a védőoltások, különösen az influenza és a pneumococcus elleni vakcina fontosságát a kockázati csoportokba tartozók számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
„Ha nem jön be, csak néhány hete maradt volna” – egy fogorvosi vizit mentette meg a 19 éves Ethan életét
Ethan Harrison édesanyja szerint a család teljesen váratlanul szembesült az akut mieloid leukémia diagnózisával. A fiú orvosai szerint ha a fogorvosi vizit után négy nappal nem kezdik meg a kezelést, már nem lehetett volna rajta segíteni.


Egy 19 éves brit fiú azt hitte, csak egy egyszerű fogfájás kínozza, amikor időpontot kért a fogorvoshoz. A rutinellenőrzés azonban az életét mentette meg, miután egy gyanús jel miatt azonnal kórházba küldték. A south wingfieldi targoncavezetőnél akut mieloid leukémiát diagnosztizáltak – írja az UNILAD.

Ethan Harrisonnak már egy hónapja fájt a bölcsességfoga, és más tünetei is voltak: nehezen vette a levegőt, lázas volt, és egy ciprusi nyaralás után megduzzadt egy nyirokcsomója is. A család mindent a fogára fogott, ám a fogorvos a duzzadt nyirokcsomó láttán azonnal a háziorvoshoz küldte.

A vérvétel eredménye 12 órán belül megérkezett, ami után a családnak azonnal a sürgősségi osztályra kellett sietnie.

Ethan édesanyja, a 37 éves Roxy Bond szerint a diagnózis sokkolta őket.

„Amikor megszületett a diagnózis, nagyon irreálisnak tűnt, és egyszerűen nagyon-nagyon váratlan volt” – mondta.

A kórházi csapat közölte velük a megdöbbentő tényt: ha a fiú nem kerül időben orvoshoz, már csak hetei lettek volna. „A kórház csapata azt mondta, ha nem jön be, csak néhány hete maradt volna hátra az életéből.”

A fiút május 17-én vették fel a Chesterfield Royal Hospitalba, ahol azonnal megkezdték a kezelését. Ethanre négy kemoterápiás ciklus vár, az első már el is indult. Várhatóan egy hónapig lesz kórházban, de a teljes felépülése akár egy évet is igénybe vehet.

Az édesanyja elmondta, fia, aki korábban sosem volt kórházban, most csontvelő-biopsziákon és folyamatos vérvételeken esik át, de mindent humorral visel.

„Eddig humorral reagált, semmi sem rendítette meg. Annyit mond csak: »Micsoda kényelmetlenség.«”

Roxy Bond hozzátette, hogy nagyon büszke a fiára, ahogyan a helyzetet kezeli.


Link másolása
KÖVESS MINKET: