EGÉSZSÉG
A Rovatból

Nem szeretünk szűrővizsgálatra járni, de a magas koleszterinszint nem viccel

Néma betegségnek is hívják a magas koleszterinszintet, mégis komoly szív- és érrendszeri problémákhoz vezethet. De hogyan állnak a magyarok a szűrővizsgálatokhoz, és mit mond erről a szakértő? Cikkünkben kiderül.


Mi is az a koleszterin?

A magas koleszterinszint közismerten a szív- és érrendszeri betegségek egyik fő rizikófaktora. A koleszterin egy zsírszerű anyag, ami nagyon fontos a sejtek és hormonok működéséhez, de ha a vérben túl sok van belőle, plakk formájában lerakódik az erek falán. Ez az érfalak szűküléséhez és merevvé válásához vezethet, ami akadályozza a megfelelő véráramlást, és növeli a szívinfarktus, a stroke és más érrendszeri betegségek kockázatát.

A magas koleszterinszintet gyakran „néma betegségnek” is nevezik, mivel önmagában nem okoz tüneteket, így sokan nincsenek tudatában annak, hogy ebben szenvednek. Kezelés nélkül azonban hosszú távon súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet, ezért fontos a rendszeres szűrővizsgálat és szükség esetén a megfelelő életmódbeli és orvosi kezelés.

Sokféle indok miatt nem járunk szűrővizsgálatra

Egy friss kutatás1 szerint a 40 év feletti magyarok csupán negyede jár rendszeresen szűrővizsgálatokra, míg 26%-uk csak bizonyos vizsgálatokat végeztet el. További 25% csak akkor fordul orvoshoz, ha már problémát tapasztal, és 18% kizárólag háziorvosi vagy munkahelyi vizsgálatokra megy el.

A nők valamivel aktívabban vesznek részt szűréseken, mint a férfiak

és a rendszeres vizsgálatok aránya is magasabb a 60 év felettiek körében, mint a 40-59 éveseknél.

A kutatás azt is kimutatta, hogy a 40 év feletti magyarok közül sokan azért kerülik el a szűrővizsgálatokat, mert nehézségbe ütköznek az időpontfoglaláskor (55%), illetve mert a magánvizsgálatok túl drágák számukra (38%). Sokan azért nem járnak szűrésre, mert nem szeretnek orvoshoz menni (33%), vagy nincsenek tisztában a szükséges vizsgálatok gyakoriságával. A férfiak különösen érintettek: 21%-uk bizonytalan a szűrővizsgálatokkal kapcsolatban, míg 43%-uk túl költségesnek tartja a magánellátást.

„A szűrővizsgálatok elsődleges célja a betegség megelőzése és a korai felismerés, ezért akkor is javasolt rendszeresen szűrővizsgálatra járni, ha nincsenek panaszaink.

Különösen igaz ez a szív- és érrendszeri vizsgálatokra, hiszen a magas koleszterinszint, az érelmeszesedés nem okoz tüneteket, egészen addig, amíg be nem következik egy súlyosabb kardiovaszkuláris esemény, például egy stroke vagy szívinfarktus.

A korai felismerés lehetőséget ad az életmódváltásra és a szükséges orvosi beavatkozásokra, amelyek jelentősen csökkenthetik a későbbi és gyakran súlyos szövődmények kockázatát." - emeli ki Dr. Pálinkás László, a Novartis Magyarország orvosigazgatója.

Miért veszélyes a magas koleszterinszint?

Ha a „rossz” koleszterinből túl sok kering a véráramban, akkor az lerakódik az erek falára és plakkokat képez. Az először kásaszerű anyagot tartalmazó, később a kalcium lerakódása miatt megkeményedő plakkok beszűkítik az ereket és gátolják a vér szabad áramlását az idő előrehaladtával pedig még tovább növekednek. Ezt az állapotot nevezzük érelmeszesedésnek vagy más néven ateroszklerózisnak. A plakkok meg is repedhetnek és vérrögöt képezve szívinfarktushoz vagy strokehoz vezethetnek.

A koleszterin testünk nélkülözhetelen alkotóeleme, azonban az úgynevezett LDL (alacsony sűrűségű lipoprotein) és a HDL (nagy sűrűségű lipoprotein) koleszterin eltérő szerepet játszanak a szervezetben.

Az LDL-koleszterin, amelyet gyakran „rossz” koleszterinnek neveznek, hajlamos lerakódni az érfalakban, ezzel növelve az érszűkület és a plakk-képződés kockázatát.

Ez a folyamat hosszú távon hozzájárulhat a szívinfarktus és a stroke kialakulásához. Ezzel szemben a HDL-koleszterin, vagy „jó” koleszterin segít eltávolítani a felesleges koleszterint az érfalakról, és visszajuttatja azt a májba, ahol lebomlik.

A HDL és LDL koleszterin mellett meg kell említeni a lipoprotein(a) (Lp(a)) szerepét is. Az emelkedett Lp(a) értékkel rendelkezőknél kétszer nagyobb az érelmeszesedés okozta szív- és érrendszeri események (például szívinfarktus és stroke) kockázata, mint a normál értékkel rendelkező embereknél2 .

Az LDL koleszterinnel ellentétben, amit az étrend és az életmód befolyásolhat, a vérben lévő Lp(a) mennyisége örökletes, kevésbé függ a diétától vagy életmódbeli szokásoktól3. Ez azt jelenti, hogy még azok is magas Lp(a) szinttel rendelkezhetnek, akiknek egyébként alacsony az LDL koleszterin-szintjük és egészségesen élnek.

Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek sajnálatos módon vezető haláloknak számítanak: a halálozások mintegy 50%-áért felelősek4, amely arány az egyik legmagasabb Európában.

A magas koleszterinszint kiemelt rizikófaktor ezeknél a betegségeknél, így az értékei figyelemmel kísérése és szabályozása elengedhetetlen a megelőzés szempontjából.

Érdemes komolyan venni a megelőzést!

Aggodalomra semmi ok: a szűrővizsgálatok gyorsak, egyszerűek és ráadásul életmentők lehetnek. A koleszterinszint szűrése például mindössze egy vérvételt igényel, ami gyors és alacsony kockázatú eljárás. Az orvos könnyen ellenőrizheti a vérzsír-szinteket, így korán felismerhetők az esetleges eltérések. Mivel a magas koleszterinszint gyakran tünetmentes, csak ilyen vizsgálattal derülhet ki, ha probléma áll fenn.

Az időben felismert eltérések egyszerű életmódbeli változtatásokkal vagy szükség esetén gyógyszerekkel jól kezelhetők

ezáltal pedig jelentősen csökken annak a kockázata, hogy szív- és érrendszeri betegségek alakuljanak ki.

Egészséges életmóddal az alacsony koleszterinszintért

A magas koleszterinszint ellen többféleképpen is tehetünk, elsősorban életmódbeli változtatásokkal. Az egészséges étrend alapvető: érdemes több rostot, zöldséget, gyümölcsöt és teljes kiőrlésű gabonát fogyasztani, miközben csökkentjük a telített és transzzsírok, valamint a vörös hús fogyasztását. Az aktív testmozgás – például napi 30 perc séta vagy könnyű edzés – szintén segíti a jó HDL-koleszterin szintjének emelését, amely hozzájárul a káros LDL-koleszterin eltávolításához. A dohányzásról való leszokás szintén fontos lépés, mivel ez is csökkenti a HDL-koleszterinszintet és rontja az erek állapotát, ahogyan az ideális testsúly fenntartása is fontos.

„Természetesen a megelőzés érdekében a rendszeres orvosi ellenőrzés is kulcsfontosságú, hiszen így időben felismerhető a magas koleszterinszint és a lehetséges következmények is elkerülhetők"

A cikkben található tartalmak kizárólag általános jellegű információk, nem tekinthetők terápiás javaslatnak. Kérjük, hogy kérdés esetén fordulj háziorvosodhoz vagy kezelőorvosodhoz.

Ha érdekesnek találtad a tartalmat, akkor tedd próbára tudásodat ebben a kvízünkben!

1 A felmérés a Novartis megbízásából, a Pulzus© Kutatási Rendszer segítségével készült. Az adatfelvétel ideje: 2023.11.16-11.22. A kutatási minta összetétele: A kutatás 700 fős mintája a 40 év feletti magyar

alapsokaságot reprezentálja nem, kor, iskolai végzettség és település típus szerint.

2Tsimikas S et al. J Am Coll Cardiol. 2018;71:177–192.

3https://www.heart.org/en/health-topics/cholesterol/genetic-conditions/lipoprotein-a-risks

4KSH 22.1.1.9. Halálozások száma és aránya, csecsemőhalandóság, születéskor várható élettartam, halálozás főbb okok szerint (ksh.hu)

A cikk a Novartis Hungária Kft. támogatásával készült.

FUSE engedélyszám: FA-11313526• Lezárás dátuma: 2024.11.19.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Pozitív mellékhatás az mRNS vakcináknál: egyes ráktípusoknál drámaian nő az oltottak túlélési esélye
Egyes esetekben megkétszerezte a várható túlélési időt az mRNS alapú vakcina. Sok kutatás van még hátra, de az eredmények nagyon biztatóak.
Malinovszki András / Fotó: Ghinzo/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2025. november 08.



A Floridai Egyetem és a Texasi Egyetem MD Anderson Rákközpontjának kutatói jelentős felfedezést tettek:

állítják, hogy a Covid elleni mRNS vakcina immunaktiváló tulajdonságai drámaian javítják a túlélés esélyét előrehaladott tüdő- és bőrrákos betegeknél.

A Nature folyóiratban közölt eredmények szerint azok a páciensek, akik a hagyományosan alkalmazott immunterápia megkezdését megelőző vagy követő 100 napon belül ilyen oltást kaptak, lényegesen tovább éltek az oltatlan betegeknél. Azt találták, hogy a tüdődaganatok esetében az mRNS Covid-vakcina 21 hónapról majdnem a kétszeresére, 37 hónapra növelte a túlélési időt – írja a hvg.hu. Az áttétes melanomában szenvedő oltott emberek pedig olyan sokáig éltek, hogy a kutatók nem tudták kiszámítani az átlagos túlélési időt az adatgyűjtés végére, míg az oltatlan betegek átlagosan 27 hónappal élték túl a diagnózist.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a nem mRNS-alapú Covid-oltások, a tüdőgyulladás vagy az influenza elleni vakcinák beadása nem okozott változást a várható élettartamban. A legnagyobb sikert azoknál a betegeknél figyelték meg, akik kedvezőtlenül reagáltak az ellenőrzőpont-gátló terápiákra. Sőt, egyelőre még nem publikált adatok szerint a vakcina beadása a kezelés előtti vagy utáni egy hónapon belül még jobb eredményekhez vezetett.

A szakemberek egérkísérletek során figyeltek fel a vakcinák élettartam-hosszabbító hatására, ami valójában nem a Covid elleni védelemből adódott, hanem abból, hogy az oltások felpörgették a szervezet immunrendszerét. Az immunterápiák azon alapulnak, hogy leveszik a féket az immunrendszerről, hogy az rátámadhasson az addig rejtőzködő daganatos sejtekre is.

Az mRNS vakcinák ezt a hatást erősítik fel azzal, hogy az egész szervezetben aktiválják az immunrendszert.

Bár ezek az eredmények egy megfigyeléses vizsgálatból származnak, a kutatók máris hangsúlyozzák a potenciális jelentőségüket.

„Bár az oksági összefüggés még nem bizonyított, ez az a fajta kezelési előny, amelyre törekszünk, és amelyet a terápiás beavatkozásoktól remélünk” – mondta Duane Mitchell, a Floridai Egyetem Klinikai és Transzlációs Tudományos Intézetének igazgatója. A következő lépés egy nagyszabású klinikai vizsgálat, amelyet a Floridai Egyetem indít el egy több államra kiterjedő kórházi hálózaton keresztül. Ha az új eredmények megerősítést nyernek, utat nyithatnak egy nem specifikus, univerzális vakcina kifejlesztése előtt, ami összességében értékes hónapokkal, sőt évekkel ajándékozhatja meg a daganatos betegeket.

Mindeközben az amerikai egészségügyi minisztérium egy olyan intézkedést hozott, amely összesen 22 projektet érint, közel 500 millió dollár értékben: leállította az mRNS-vakcinák fejlesztésének további finanszírozását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
„Tűzgolyó a mellkasban” – az orvos, aki túlélte, most figyelmeztet a szívroham egyik furcsa előjelére
A doki először nem hitt a jeleknek. Felsétált a lépcsőn, jött a refluxérzés; leült, és elmúlt. Kiment, kitakarította és arrébb tolta a grillt, a panasz visszatért; leült, és megint csillapodott.


Egy kardiológus súlyos figyelmeztetést adott: szerinte létezik egy „vörös zászló” sorrend, ami azt jelezheti, hogy közel a szívroham. Az orvosok telepakolják a netet tippekkel, mégis sokan legyintenek – egy srác például Hyrox-versenyen „tűzgolyót” érzett a mellkasában, aztán nagy lett a baj – írja a LADbible.

Jeremy London amerikai orvos a YouTube-on oszt meg tanácsokat a szív és a test egészségéről. Korábban sorra vette a gyenge szív jeleit és a szívroham tüneteit, most pedig a saját történetére támaszkodva beszélt a riasztó mintázatról.

„Ha elzáródik egy szívartéria, terhelésre a szív keményebben dolgozik. Az érintett szakasz ilyenkor nem kap elég vért, és jönnek a tünetek: mellkasi nyomás, légszomj; a fájdalom kisugározhat az állkapocsba vagy a karba, de akár gyomorégésre, refluxra emlékeztető panasz is lehet. Ezért hívják ezt a nagy álcázónak. A terhelés–fájdalom–pihenés–megkönnyebbülés sorrend vörös zászló.”

A doki először nem hitt a jeleknek. Felsétált a lépcsőn, jött a refluxérzés; leült, és elmúlt. Kiment, kitakarította és arrébb tolta a grillt, a panasz visszatért; leült, és megint csillapodott.

Végül kiderült: szívrohamról volt szó, London doktor pedig felépült.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Fogyasztóinjekciók: ez történik a pácienssel 4 hét alatt – Egy orvos elmondta, mire számíthat, aki ezt a kezelést kapja
Számos kellemetlen tünettel is meg kell birkóznia annak, akinek a szakember ezt a fogyási módszert javasolja. Arra is figyelmeztet, hogy nem elég a gyógyszer, más is kell a súlycsökkenéshez.


Világszerte emberek milliói, köztük sok hollywoodi híresség is a GLP-1 típusú gyógyszerekkel próbál fogyni. Az Egyesült Államokban nagyjából minden nyolcadik felnőtt – a lakosság 12 százaléka – olyan szereket használ, mint a Wegovy vagy a Mounjaro, amelyek az étvágy csökkentésével és a vércukorszint szabályozásával segítik a fogyást.

Dr. Crystal Wyllie, a ZAVA orvosa részletesen elmondta, mi történik a szervezettel az első négy hétben, ha valaki ezeket a gyógyszereket alkalmazza.

A Mounjaro esetében az első héten 2,5 milligrammos adaggal kezdenek. Ez az időszak arra való, hogy a szervezet fokozatosan hozzászokjon a hatóanyaghoz. Ilyenkor gyakran jelentkezik hányinger, hasmenés vagy székrekedés.

A Wegovy-nál 0,25 milligrammos adaggal indul a kezelés. Már ebben a szakaszban észrevehető az étvágy csökkenése, például tovább tart a jóllakottság érzése. Az orvos ilyenkor azt javasolja, hogy csökkentsük az elfogyasztott étel mennyiségét.

A második héten a Mounjaro használói már erősebben érzik az étvágycsökkenést. Dr. Wyllie szerint: „Azt veheted észre, hogy kevesebbet eszel, és tovább érzed magad jóllakottnak. Fontos ebben a szakaszban, hogy tartsd magad a diétához és a mozgástervhez”.

A Wegovy-nál az adag emelésével tovább csökkenhet az étvágy, és akár a testsúly is megindulhat lefelé.

A harmadik hét nehéz lehet, mert ekkor gyakrabban jelentkeznek a kellemetlen mellékhatások. Mindkét gyógyszer esetén előfordulhat erős hányinger. Az orvos azt tanácsolja, hogy ilyenkor egyszerű, kis adagokat fogyasszunk, és növeljük a vízfogyasztást. Hozzátette: „Ha hányás vagy erős hasi fájdalom jelentkezik, mindenképp menj orvoshoz, hogy kizárják a komolyabb problémákat”.

A negyedik hétre már jól látható a változás – akár a test formájában, akár a testsúlyban. Egy, a ZAVA által készített kutatás szerint a Mounjaro-t használók átlagosan a kezdő testsúlyuk 4 százalékát adják le egy hónap alatt, míg a Wegovy-t szedők körülbelül 2 százalékot. Hosszabb távon, nagyobb adagokkal a Mounjaro 72 hét alatt átlagosan 22,5 százalékos súlycsökkenést hozott, míg a Wegovy esetében ez az arány 17 százalék volt.

Az orvos szerint több tényező is befolyásolja, hogy mennyi súlytól szabadulhat meg valaki – például az életkor, az anyagcsere sebessége, a hormonális változások, valamint az étrend és a mozgás. Azt is hangsúlyozta, hogy ezek a gyógyszerek csak akkor hatékonyak igazán, ha egészséges életmódra váltunk.

Fontos, hogy a beadási ütemet is pontosan betartsuk, és minden nap ugyanabban az időpontban adjuk be az injekciót. Mint mondta:

„A fogyás ezekkel az injekciókkal nem egyik napról a másikra történik, időbe telik, mire látható eredményt hoz”. Hozzátette: „Van, akinél már az első hónapban jelentős fogyás történik, másoknál ez tovább tart. Nagyon fontos, hogy egészséges életmódbeli változtatásokkal támogasd a fogyási folyamatot".

Az Eli Lilly szóvivője ezt nyilatkozta a lapnak:

„A Mounjaro kizárólag szakképzett egészségügyi szakember által felírt recept alapján használható, és csak hivatalosan bejegyzett gyógyszertárak vagy szolgáltatók adhatják ki. Arra biztatjuk a betegeket, hogy konzultáljanak orvosukkal, ha bármilyen mellékhatást tapasztalnak, és hogy megbizonyosodjanak arról, hogy eredeti gyógyszert kapnak.”

A Novo Nordisk szóvivője így fogalmazott: „Az Egyesült Királyságban a Wegovy kiegészítőnek javasolt a csökkentett kalóriatartalmú étrend és fokozott fizikai aktivitás mellett, a testsúlycsökkentés és a szív- és érrendszeri kockázat csökkentése érdekében. Felnőttek esetében a fenntartó adag 2,4 mg hetente egyszer. Az Ozempic 2-es típusú cukorbetegség kezelésére van engedélyezve – nem rendelkezik engedéllyel testsúlycsökkentésre".

Azt is elmondták: „Azt ajánljuk, hogy a betegek az engedélyezett indikációknak megfelelően és egészségügyi szakember felügyelete mellett szedjék ezeket a gyógyszereket. A kezelést az orvossal közösen kell megbeszélni, aki fel tudja mérni, hogy a gyógyszer megfelelő-e az adott beteg számára".

Forrás: Unilad


Link másolása
KÖVESS MINKET:


EGÉSZSÉG
A Rovatból
„Eltűntek a szemkarikák” – így változott meg Ádám élete, miután kezeltette alvászavarát
Jól alszol? Pihentető az alvásod? Biztos? Csak mert a Magyar Alvásszövetség felmérése szerint a magyar lakosság 60%-ának van valamilyen alvászavara. Hogy mi erre a megoldás, kiderül a Diagnózis egészségpodcast aktuális adásából.


Ha esetleg elképzelhetőnek tartod, hogy te is beletartozol ebbe a 60%-ba, akinek gondja van az alvással, akkor pláne érdemes meghallgatnod a Diagnózis podcast aktuális adását, ugyanis az alvászavarok hátteréről és a jó alvás titkáról van benne szó.

Ganzler Orsolya szerkesztő-műsorvezető ezúttal Straub Ádámot és dr. Várdi Katalin tüdőgyógyász-szomnológus szakorvost hívta el egy stúdióbeszélgetésre – a felvételt megtalálod a Szeretlek Magyarország YouTube csatornáján, vagy akár a Spotify-on is.

Érdekelnek az egészséggel kapcsolatos témák?

Iratkozz fel YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le az újabb részekről!

Csatlakozz a Diagnózis egészségpodcast zárt Facebook-csoportjához, hogy értesülj az új témákról, és akár a szerkesztésben is közreműködhess!

A beszélgetésből kiderül, hogy Ádám sem gondolta volna, hogy neki problémái lennének az alvással, tejesen átlagos alvónak gondolta magát. Barátnője jelezte neki, hogy túl hangosan horkol, ennek próbált utánajárni, amikor először saját maga monitorozta alvását egy mobilapplikációval.

Ádám azonban azon viszonylag kevesek közé tartozik, aki nem állt meg itt, hanem felkeresett egy szomnológus szakorvost – így jutott el Katalinhoz.

A doktornő már az első alkalommal gyanította, hogy orrsövényferdülésnek is szerepe lehet a horkolásban, ezért továbbküldte Ádámot orr-fül-gégész specialistához is. A feltételezés valós volt, műtétre is sor került, de a jobb alvás érdekében különféle alvásvizsgálatoknak is alávetették Ádámot.

„Az derült ki a vizsgálatok során, hogy vannak légzéskimaradásaim” – meséli Ádám. Katalin hozzáteszi, hogy

Ádámnál még enyhe alvási apnoe tünetek voltak észlelhetők, de az alváseffektivitása így is csak 56%-os volt. Vagyis: hiába aludt legalább 8 órát, az olyan volt, mintha csak 4,5-et sikerült volna.

Az alvásdeficit miatt hosszú távon egyéb tünetek is kialakulhatnak – a súlyos alvási apnoe nyolcszorosára növeli a stroke és az infarktus kockázatát. És ami egy szintén veszélyes következmény, hogy az alvási apnoeban szenvedők háromszor gyakrabban okoznak autóbalesetet.

Az alvási apnoe egyfajta népbetegség, a 40-60 közötti férfiak 10%-át érinti. A nőknél később jelentkezik, jellemzően a változókor után, mert az ösztrogén sokáig véd az izomernyedés ellen.

„A jó hír az, hogy ezeket az alvászavarokat lehet kezelni”

– hangsúlyozza a doktornő.

Ádám számára például egy speciális készülék, egy alvási maszk jelentette a megoldást. Ez segít neki abban, hogy ne legyen légzéskimaradása, egyenletes legyen a levegővétele alvás közben is. Bár a maszkot időbe telt megszoknia, arról számol be Ádám a műsorban, hogy amióta így alszik lényegesen kipihentebben ébred:

„Eltűntek a pandaszemek.”

A beszélgetésben szó van még többek között arról, hogy ...

... milyen hatással van az alvás vagy a megfelelő alvás hiánya az egészségünkre?

... mennyit és hogyan kellene aludnunk, hogy jó legyen az alvásunk?

... mennyire bízhatunk az okosórák által mért alvásminőségi adatokban?

... kik azok, akik különösen veszélyeztettek, ha alvászavarokról van szó?

... hogyan befolyásolja az alvás az elhízást és a fogyást?

... van-e egyéni cirkadián ritmus vagy ez mindenkinél egyformán működik?

Hallgasd meg a teljes beszélgetést és iratkozz fel a YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le a következő epizódokról!

A Diagnózis egészségpodcast aktuális adását a Brocasterz Podcast Stúdióban rögzítettük.

Köszönjük a támogatásukat - minden tartalomkészítőnek ajánljuk a stúdiót.

Foglalj könnyedén a weboldalukon!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk