prcikk: Kiderült, ki az Év Gyógyszerésze és a Kedvenc Patikám az országban | szmo.hu
EGÉSZSÉG
A Rovatból

Kiderült, ki az Év Gyógyszerésze és a Kedvenc Patikám az országban

Nézzétek meg, nincs-e a díjazottak között a ti gyógyszerészetek vagy kedvenc patikátok!


Lezárult a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság és a Magyar Gyógyszerészi Kamara által kiírt pályázat, amely a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége koordinálásával és a Roche Magyarország Kft. támogatásával valósult meg.

Az Év Gyógyszerésze és a Kedvenc Patikám kampányokat egyaránt tizedik alkalommal rendezték meg, idén is az egészségügyi szolgáltatások javítását tűzve ki célul. A lakossági és a szakmai közönséget is megszólították mindkét kampány során, így minden eddiginél intenzívebb érdeklődés övezte mind a gyógyszerészek, mind a gyógyszertárak versengését.

Az idei rendezvény rendhagyó volt, hiszen a díjátadó a MOSZ Kongresszuson szokott minden évben lenni, de idén a vírushelyzet miatt a kongresszust online rendezték meg. A szervezők úgy döntöttek, hogy a díjátadót szűk körben rendezik meg, sajtórendezvénnyel egybekötve.

A megfelelő távolságtartás érdekében a sajtóorgánumok részvételi létszámát is korlátozni kellett, ezért a többség online élő közvetítésen nézhette a díjátadó és sajtótájékoztató eseményt.

Dr. Mikola Bálint (Magángyógyszerészek Országos Szövetsége alapító elnöke) elmondta, hogy kiemelkedő évet ünnepeltek idén, hiszen ez a pályázat tíz éves jubileuma. Rengeteg olyan pályamunkával találkoztak ez idő alatt, amelyek komoly értéket teremtenek a gyógyszerész szakma számára.

Köszönetét fejezte ki Dr. Hodossy Lajosnak (Roche), aki a pályázat gazdasági fenntartásában vállalt szerepet az évek alatt, és Torjai Gábornak (Nero Solution Kft), aki a folyamat szervezését magas szinten biztosította azzal, hogy felkereste a jelölteket a pályázat elkészítésének felkérésével, és ezzel a gyógyszerész szakma számára kincseket tárt fel. Hozzátette, hogy idén a pályázatokat bíráló bizottság mind a négy tagjának nehéz dolga volt, mert annyira értékes és változatos munkák érkeztek be. A pályázatok anonimitását természetesen idén is megőrizték a zsűri előtt.

Az elmúlt időszakban a Covid19 miatt megváltozott az egészségügyi alapellátó rendszer igénybevétele, ami a gyógyszerész szakma számára is nagy nyomást jelent, és mindemellett is hősiesen helyt állnak.

Ilyen feszített munka mellett, hogy valaki még tanulmányt is írjon, egy témában elmélyedjen, és ezt közkinccsé tegye más kollégák számára, óriási elismerést érdemel.

A társadalom részéről érkezett hihetetlen számú szavazat, jelölés valószínűleg ezt az erőfeszítést ismerte el.

Dr. Samu Antal (Magángyógyszerészek Országos Szövetségének zsűri elnöke) elmondta, hogy az elmúlt 10 év alatt a gyógyszerészet egyre inkább klinikai orientáltságúvá vált, és ez megfigyelhető nemzetközi viszonylatban is. Ez azt jelenti, hogy a ’70-es évek elején elkezdődött a klinikai gyógyszerészi szerepvállalás, ami elsősorban a kórházak gyógyszerellátásáról szólt, majd ez átjött a közforgalmi, vagyis a lakossági gyógyszerellátásba. Ezt a kifejezést inkább „gyógyszerészi gondozásként” vagy „gyógyszerész terápia managementként” ismerjük, ez a vény nélküli és a vényköteles gyógyszeres terápiára, és azok biztonságos alkalmazására vonatkozik. Fontos odafigyelni a gyógyszerek hatására, mellékhatására, esetleges interakciókra gyógyszer-gyógyszer, gyógyszer-táplálék, gyógyszer-betegség között.

Kiemelten fontos az adherencia (egészségügyi szakember tanácsának betartása - szerk.) kérdése krónikus betegek esetében, hiszen a gyógyszerész segíthet elviselhetővé tenni egy-egy betegséget, hogy a páciens együtt tudjon élni vele, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a különböző szövődmények minél később jelenjenek meg.

Az elmúlt években a programok fókuszába azokat a területeket tették, amelyek a gyógyszerész szakma számára rendkívül fontosak, például diabétesz, hipertónia, adherencia.

Elmondta, hogy sajnos a betegek több int 50%-a nem úgy szedi a gyógyszereit, ahogy azt az orvos előírja, ez azt jelenti, hogy nem lesz sikeres a terápia, és okoz egy nagyon komoly egészségügyi és anyagi veszteséget is a társadalomnak, és az egyénnek egyaránt.

Nem véletlen, hogy a Magyar Gyógyszerészi Kamara is az egyik programjában az adherenciát kiemelten kezeli, és egyre szélesebb körben csatlakoznak hozzá a gyógyszerészek. Az idei pályázók is kitűnően hangolódtak ezekre a területekre, és nagyszerű pályamunkákat adtak le, amiket a mindennapi gyakorlatban is lehet hasznosítani.

Év Gyógyszerésze pályamunkákkal helyezést értek el

1. 2020-ban az Év Gyógyszerésze

Dr. Hertelendy Márta, Hajmáskér

Választott pályázati témakörök:

Betegek adherenciájának elősegítése (gyakorlati tapasztalatok),Kreatív és innovatív megoldások a gyógyszerellátásban.

2. hely megosztva

Dr. Csaba Miklós

Kreatív és innovatív megoldások a népegészségügyi programok megvalósításában: a gyógyszertár, mint véradó-toborzóhely

Dr. Papp Tamás, Fadd

Várandós gondozás: A gastrooesophagealis-reflux kezelése terhesség alatt

3. hely

Dr. Juhász Klaudia

Gyógyszerészi szerepvállalás és tapasztalatok az intenzív osztályon az új koronavírus (SARS-CoV-2) okozta fertőzéssel kezelt betegek farmakoterápiájában

Különdíjak:

Bergerné Dr. Jakab Emese

Választott témakörök: Gyógyszerész szerepvállalás a farmakoterápia menedzselésében, Betegek adherenciájának elősegítése, Kreatív és innovatív megoldások a gyógyszerellátásban

Dr. Kovács Barbara

A várandósgondozás gyógyszerész szemmel

Kedvenc Patikám

pályázaton több mint 25.000 beérkezett szavazatból a következő gyógyszertárak kapták a legtöbbet:

1. helyezett

Zafír Gyógyszertár, Gárdony

2. helyezett

Menta Gyógyszertár, Szekszárd

3. helyezett

Szent Katalin Gyógyszertár, Budapest


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Bartha Ákos: Nem biztos, hogy a glutén a gond – ezért nem javulnak az emésztési problémák
Ha kíváncsi vagy rá, mi okozhat emésztési panaszt, ha nem feltétlenül a glutén, milyen diéta működhet megoldásként, és milyen táplálékkiegészítőket javasol a szakértő, nézd meg a Diagnózis egészségpodcast új epizódját!


Képzeld el, hogy egy finom ebéd után órákig tartó puffadás kínoz, a hasad kellemetlenül feszül, a bőrödön pedig megmagyarázhatatlan kiütések jelennek meg.

Esetleg ismerős az érzés? Neked is vannak emésztési gondjaid?

Akkor a Diagnózis egészségpodcast új epizódját mindenképp érdemes megnézned.

A kéthetente jelentkező Diagnózis egészségpodcastben egyszerre beszélget egy érintettel és egy szakértővel egy adott egészséggel kapcsolatos témáról Ganzler Orsolya műsorvezető - az aktuális, emésztési zavarokról szóló részben is pont ez történik.

Jean Orsolya újságíró már tíz éve néz szembe emésztési zavarokkal – a Diagnózis vendégeként mesélte el, hogy a mindennapjait megkeserítő panaszok spiráljában hogyan kereste a kiutat. Amikor az ő problémái kiderültek, még nem volt jellemző, hogy a „mindenmentes” polcok roskadoztak volna a boltokban.

Eleinte a tejtermékekre gyanakodott, mert a tünetek leginkább ezek fogyasztása után erősödtek fel, de a probléma ennél sokkal mélyebben gyökerezett.

„Amikor már mindennapossá váltak ezek a tünetek, hiába iktattam ki a tejtermékeket, akkor is jelentkeztek egyre többször, és egyre erőteljesebb formában” – emlékezett vissza a pontra, amikor eldöntötte, orvoshoz fordul.

Orsi nincs egyedül az emésztési panaszokkal. Bartha Ákos élelmiszerbiológus, táplálkozáskutató, a Táplálkozásbeállítás és a Freyagena alapítója szerint

az irritábilis bélszindróma (IBS) százból 7-15 embert érint, de ha az időszakos emésztési kellemetlenségeket nézzük, a hazai lakosság akár egyharmada is érintett lehet.

A szakember szerint a jelenség nem újkeletű, csupán a modern kor életmódja és táplálkozási szokásai hozták felszínre és tették tömegessé.

Nem is feltétlenül az a különc, aki érzékenyen reagál a tejcukorra

Leggyakrabban a tej válik gyanússá, nem véletlenül:

„5000 évvel ezelőtt mindenki tejcukorérzékeny volt még Európában, sőt, milliárd ember van a Földön, akik mai napig azok”

– állítja Bartha Ákos. Hozzátette, hogy a genetikai vizsgálatok alapján a magyar lakosság jelentős része hordozza a tejcukor-érzékenységre való hajlamot, ami előbb-utóbb valamilyen formában meg is mutatkozik.

Szóval ha most hirtelen elgondolkodtál, hogy a tejtermékek fogyasztása után nálad is előfordulnak problémák, nem árt megfontolnod egy kivizsgálást – kiderülhet, hogy laktózérzékeny vagy. Esetleg ennél összetettebb problémával kell szembenézned, ahogy Orsinak is.

Érdekelnek az egészséggel kapcsolatos témák?

Iratkozz fel YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le az újabb részekről!

Csatlakozz a Diagnózis egészségpodcast zárt Facebook-csoportjához, hogy értesülj az új témákról, és akár a szerkesztésben is közreműködhess!

Orsi számára az első gasztroenterológiai vizsgálatok laktóz-, fruktóz- és tejfehérje-intoleranciát mutattak ki. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa volt. „Egy másik, komplexebb szemléletű orvosnál végzett alapos kivizsgálás után kiderült, hogy diszbiózisom van, tehát a jó és a rossz baktériumok aránya eltolódott a rosszak irányába. Az orvos megállapította azt is, hogy gyulladás van az emésztőrendszeremben” – mesélte Orsi, akit emellett áteresztő bél-szindrómával is diagnosztizáltak. A diagnózisok egy drasztikus életmódváltást tettek szükségessé: ezért Orsi az étrendjéből száműzte a cukrot és a glutént is.

Mit lehet tenni az emésztési zavarok elkerüléséért?

Sokak számára a glutén elhagyása tűnik a megoldás kulcsának, Ákos szerint azonban az IBS-esek nem feltétlenül gluténérzékenyebbek az átlagnál.

A valódi bűnös gyakran nem is a glutén nevű fehérje, hanem egy másik összetevő, a fruktán. A fruktán egy fruktózhoz hasonló szénhidrát, amely a búzában nagy mennyiségben megtalálható.

A szakértő egy hétköznapi példával világította meg a jelenséget: sok páciense panaszkodik a hagymafélékre, nem is sejtve az összefüggést – a búza után ugyanis a hagyma tartalmazza a legtöbb fruktánt. „Ha javasoljuk azt egy páciensnek, hogy készítsen úgy egy pörköltet, hogy mondjuk csak zöldfűszerek vannak benne, és a hagymát teljesen kihagyja, akkor az a tapasztalat, hogy onnantól már semmi baja nincsen a pörköltel, meg annak a zsírtartalmával sem. Tehát nem az a gond, hogy túl zsíros lenne a pörkölt, hanem hogy a hagymában lévő fruktán irritálja a beleket.”

Tudtad, hogy akár az emésztési panaszaidat érintő kivizsgálásokat is fizetheted OTP Egészségkártyáddal? 

Már csak ezért is megéri egészségpénztári tagnak lenni - de a tagság számos más előnnyel is jár. A hamarosan esedékes adóbevallásodnál kérheted, hogy az adó-visszatérésedet az egészségpénztári számlára utalják, így egy plusz fix összeget biztonságban tudhatsz, amit az egészséggel kapcsolatos kiadásokra költhetsz.  Számládat ráadásul munkáltatói hozzájárulással vagy egyéni befizetéssel is gyarapíthatod – így tudatosan és rugalmasan gondoskodhatsz saját és családod egészségéről.

A számládon összegyűlt összeget elköltheted:

  • orvosi szolgáltatásokra
  • gyógyszerekre
  • gluténmentes élelmiszerekre
  • szemüvegre és más gyógyászati termékekre
  • babaápolási termékekre.

További információ az OTP Egészségpénztár oldalán!

A valódi, tudományosan alátámasztott megoldást sok esetben az alacsony FODMAP-étrend jelenti. Bartha Ákos elmondta, ez mára a leginkább bizonyítékalapú táplálkozásterápia az IBS kezelésére, olyannyira, hogy 2025-től a hivatalos magyar orvosi ajánlásban is szerepel.

Az étrend lényege a rövidláncú, rosszul felszívódó szénhidrátok (FODMAP-ok) – mint a tejcukor, gyümölcscukor, fruktánok és cukoralkoholok – átmeneti korlátozása.

Orsi egy étkezési napló vezetésével döbbent rá, hogy pontosan ezek az élelmiszerek okozzák a panaszait. „Például a hagyma volt az, ami mindig, minden esetben problémát okozott, vagy a fokhagyma. Ezek szinte azonnal, ahogy elfogyasztottam egy ételt, akkor jeleztek” – osztotta meg tapasztalatait. A  étrendet a mai napig követi, de már rugalmasabban, és egyáltalán nem éli meg korlátozónak.

Vajon megelőzhetők az emésztési zavarok?

Ákos szerint igen: „A modern korban az ember túl sok olyan dolgot fogyaszt, ami a bélrendszerének, bélflórájának nem ideális. A probléma gyökere az egyoldalú, ultrafeldolgozott élelmiszereken alapuló táplálkozásban és az állandó gyümölcsfogyasztásban rejlik.” Mivel az IBS nem klasszikus betegség, hanem egy életminőséget rontó állapot, a cél nem a „gyógyulás”, hanem egy tartósan jó közérzet elérése. „Természetesen elérhető egy olyan állapot, ami egy sokkal jobb közérzetet eredményez, és akár még benne van az is, hogy én akkor próbálkozok ételekkel.”

Ha kíváncsi vagy rá, hogy …

… milyen vizsgálatokkal mutathatók ki a problémák,

… mivel magyarázható, hogy mostanra ilyen gyakori az emésztési zavar, az ételérzékenység,

… milyen táplálékkiegészítőket javasol a szakértő,

…  a multivitamin-e a jobb megoldás vagy a különböző hatóanyagok külön-külön bevitele,

akkor nézd meg a teljes beszélgetést!

 

Az epizódot a Spotify-on is meghallgathatod.

 

A Diagnózis egészségpodcast aktuális adását a Brocasterz Podcast Stúdióban rögzítettük.

Köszönjük a támogatásukat – minden tartalomkészítőnek ajánljuk a stúdiót.

Foglalj könnyedén a weboldalukon!

A podcastepizódot a gondoskodás szakértője, az OTP Egészségpénztár támogatta.

 


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Bartha Ákos: Nem biztos, hogy a glutén a gond – ezért nem javulnak az emésztési problémák
Ha kíváncsi vagy rá, mi okozhat emésztési panaszt, ha nem feltétlenül a glutén, milyen diéta működhet megoldásként, és milyen táplálékkiegészítőket javasol a szakértő, nézd meg a Diagnózis egészségpodcast új epizódját!


Képzeld el, hogy egy finom ebéd után órákig tartó puffadás kínoz, a hasad kellemetlenül feszül, a bőrödön pedig megmagyarázhatatlan kiütések jelennek meg.

Esetleg ismerős az érzés? Neked is vannak emésztési gondjaid?

Akkor a Diagnózis egészségpodcast új epizódját mindenképp érdemes megnézned.

A kéthetente jelentkező Diagnózis egészségpodcastben egyszerre beszélget egy érintettel és egy szakértővel egy adott egészséggel kapcsolatos témáról Ganzler Orsolya műsorvezető - az aktuális, emésztési zavarokról szóló részben is pont ez történik.

Jean Orsolya újságíró már tíz éve néz szembe emésztési zavarokkal – a Diagnózis vendégeként mesélte el, hogy a mindennapjait megkeserítő panaszok spiráljában hogyan kereste a kiutat. Amikor az ő problémái kiderültek, még nem volt jellemző, hogy a „mindenmentes” polcok roskadoztak volna a boltokban.

Eleinte a tejtermékekre gyanakodott, mert a tünetek leginkább ezek fogyasztása után erősödtek fel, de a probléma ennél sokkal mélyebben gyökerezett.

„Amikor már mindennapossá váltak ezek a tünetek, hiába iktattam ki a tejtermékeket, akkor is jelentkeztek egyre többször, és egyre erőteljesebb formában” – emlékezett vissza a pontra, amikor eldöntötte, orvoshoz fordul.

Orsi nincs egyedül az emésztési panaszokkal. Bartha Ákos élelmiszerbiológus, táplálkozáskutató, a Táplálkozásbeállítás és a Freyagena alapítója szerint

az irritábilis bélszindróma (IBS) százból 7-15 embert érint, de ha az időszakos emésztési kellemetlenségeket nézzük, a hazai lakosság akár egyharmada is érintett lehet.

A szakember szerint a jelenség nem újkeletű, csupán a modern kor életmódja és táplálkozási szokásai hozták felszínre és tették tömegessé.

Nem is feltétlenül az a különc, aki érzékenyen reagál a tejcukorra

Leggyakrabban a tej válik gyanússá, nem véletlenül:

„5000 évvel ezelőtt mindenki tejcukorérzékeny volt még Európában, sőt, milliárd ember van a Földön, akik mai napig azok”

– állítja Bartha Ákos. Hozzátette, hogy a genetikai vizsgálatok alapján a magyar lakosság jelentős része hordozza a tejcukor-érzékenységre való hajlamot, ami előbb-utóbb valamilyen formában meg is mutatkozik.

Szóval ha most hirtelen elgondolkodtál, hogy a tejtermékek fogyasztása után nálad is előfordulnak problémák, nem árt megfontolnod egy kivizsgálást – kiderülhet, hogy laktózérzékeny vagy. Esetleg ennél összetettebb problémával kell szembenézned, ahogy Orsinak is.

Érdekelnek az egészséggel kapcsolatos témák?

Iratkozz fel YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le az újabb részekről!

Csatlakozz a Diagnózis egészségpodcast zárt Facebook-csoportjához, hogy értesülj az új témákról, és akár a szerkesztésben is közreműködhess!

Orsi számára az első gasztroenterológiai vizsgálatok laktóz-, fruktóz- és tejfehérje-intoleranciát mutattak ki. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa volt. „Egy másik, komplexebb szemléletű orvosnál végzett alapos kivizsgálás után kiderült, hogy diszbiózisom van, tehát a jó és a rossz baktériumok aránya eltolódott a rosszak irányába. Az orvos megállapította azt is, hogy gyulladás van az emésztőrendszeremben” – mesélte Orsi, akit emellett áteresztő bél-szindrómával is diagnosztizáltak. A diagnózisok egy drasztikus életmódváltást tettek szükségessé: ezért Orsi az étrendjéből száműzte a cukrot és a glutént is.

Mit lehet tenni az emésztési zavarok elkerüléséért?

Sokak számára a glutén elhagyása tűnik a megoldás kulcsának, Ákos szerint azonban az IBS-esek nem feltétlenül gluténérzékenyebbek az átlagnál.

A valódi bűnös gyakran nem is a glutén nevű fehérje, hanem egy másik összetevő, a fruktán. A fruktán egy fruktózhoz hasonló szénhidrát, amely a búzában nagy mennyiségben megtalálható.

A szakértő egy hétköznapi példával világította meg a jelenséget: sok páciense panaszkodik a hagymafélékre, nem is sejtve az összefüggést – a búza után ugyanis a hagyma tartalmazza a legtöbb fruktánt. „Ha javasoljuk azt egy páciensnek, hogy készítsen úgy egy pörköltet, hogy mondjuk csak zöldfűszerek vannak benne, és a hagymát teljesen kihagyja, akkor az a tapasztalat, hogy onnantól már semmi baja nincsen a pörköltel, meg annak a zsírtartalmával sem. Tehát nem az a gond, hogy túl zsíros lenne a pörkölt, hanem hogy a hagymában lévő fruktán irritálja a beleket.”

Tudtad, hogy akár az emésztési panaszaidat érintő kivizsgálásokat is fizetheted OTP Egészségkártyáddal? 

Már csak ezért is megéri egészségpénztári tagnak lenni - de a tagság számos más előnnyel is jár. A hamarosan esedékes adóbevallásodnál kérheted, hogy az adó-visszatérésedet az egészségpénztári számlára utalják, így egy plusz fix összeget biztonságban tudhatsz, amit az egészséggel kapcsolatos kiadásokra költhetsz.  Számládat ráadásul munkáltatói hozzájárulással vagy egyéni befizetéssel is gyarapíthatod – így tudatosan és rugalmasan gondoskodhatsz saját és családod egészségéről.

A számládon összegyűlt összeget elköltheted:

  • orvosi szolgáltatásokra
  • gyógyszerekre
  • gluténmentes élelmiszerekre
  • szemüvegre és más gyógyászati termékekre
  • babaápolási termékekre.

További információ az OTP Egészségpénztár oldalán!

A valódi, tudományosan alátámasztott megoldást sok esetben az alacsony FODMAP-étrend jelenti. Bartha Ákos elmondta, ez mára a leginkább bizonyítékalapú táplálkozásterápia az IBS kezelésére, olyannyira, hogy 2025-től a hivatalos magyar orvosi ajánlásban is szerepel.

Az étrend lényege a rövidláncú, rosszul felszívódó szénhidrátok (FODMAP-ok) – mint a tejcukor, gyümölcscukor, fruktánok és cukoralkoholok – átmeneti korlátozása.

Orsi egy étkezési napló vezetésével döbbent rá, hogy pontosan ezek az élelmiszerek okozzák a panaszait. „Például a hagyma volt az, ami mindig, minden esetben problémát okozott, vagy a fokhagyma. Ezek szinte azonnal, ahogy elfogyasztottam egy ételt, akkor jeleztek” – osztotta meg tapasztalatait. A  étrendet a mai napig követi, de már rugalmasabban, és egyáltalán nem éli meg korlátozónak.

Vajon megelőzhetők az emésztési zavarok?

Ákos szerint igen: „A modern korban az ember túl sok olyan dolgot fogyaszt, ami a bélrendszerének, bélflórájának nem ideális. A probléma gyökere az egyoldalú, ultrafeldolgozott élelmiszereken alapuló táplálkozásban és az állandó gyümölcsfogyasztásban rejlik.” Mivel az IBS nem klasszikus betegség, hanem egy életminőséget rontó állapot, a cél nem a „gyógyulás”, hanem egy tartósan jó közérzet elérése. „Természetesen elérhető egy olyan állapot, ami egy sokkal jobb közérzetet eredményez, és akár még benne van az is, hogy én akkor próbálkozok ételekkel.”

Ha kíváncsi vagy rá, hogy …

… milyen vizsgálatokkal mutathatók ki a problémák,

… mivel magyarázható, hogy mostanra ilyen gyakori az emésztési zavar, az ételérzékenység,

… milyen táplálékkiegészítőket javasol a szakértő,

…  a multivitamin-e a jobb megoldás vagy a különböző hatóanyagok külön-külön bevitele,

akkor nézd meg a teljes beszélgetést!

 

Az epizódot a Spotify-on is meghallgathatod.

 

A Diagnózis egészségpodcast aktuális adását a Brocasterz Podcast Stúdióban rögzítettük.

Köszönjük a támogatásukat – minden tartalomkészítőnek ajánljuk a stúdiót.

Foglalj könnyedén a weboldalukon!

A podcastepizódot a gondoskodás szakértője, az OTP Egészségpénztár támogatta.

 


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
A 100 éves Dick Van Dyke szerint ez a hosszú élet titka, és a tudomány is igazolja
A Mary Poppins sztárjának igaza lehet, egy apácákon végzett kutatás is kimutatta a kapcsolatot. Az optimisták akár 10-15 százalékkal is tovább élhetnek, mint pesszimista társaik.


Dick Van Dyke, a legendás amerikai színész és komikus, olyan klasszikusok sztárja, mint a Mary Poppins és a Csodakocsi, december 13-án töltötte be a 100. életévét. A közkedvelt színész figyelemre méltó hosszú életét a pozitív életszemléletének és annak tulajdonítja, hogy sosem haragszik.

Bár a hosszú élet természetesen számos tényezőn múlik – beleértve a genetikát és az életmódot –, Van Dyke állításaiban van némi igazság.

Számos tanulmány kimutatta, hogy az alacsony stressz-szint, valamint a pozitív, optimista szemléletmód összefüggésben áll a hosszú élettel.

2022-ben egy körülbelül 160 000, különböző etnikai hátterű nőt vizsgáló kutatás kimutatta, hogy az optimistábbnak vallott résztvevők nagyobb valószínűséggel élték meg a 90 éves kort a pesszimistákhoz képest.

Ezen eredmények egyik lehetséges magyarázata a harag szívünkre gyakorolt hatásaiban rejlik.

Úgy tűnik, hogy a pozitívabb vagy optimistább életszemléletű emberek jobban kezelik vagy kontrollálják a haragjukat. Ez lényeges, mivel a düh számos jelentős hatást gyakorolhat a szervezetre.

A harag adrenalin és kortizol – a test elsődleges stresszhormonjai – felszabadulását váltja ki, különösen a férfiaknál. Még a rövid dühkitörések is a kardiovaszkuláris egészség romlásához vezethetnek.

A krónikus stressz és harag okozta többletterhelés a keringési rendszeren összefüggésbe hozható olyan állapotok kialakulásának fokozott kockázatával, mint a szívbetegség, a sztrók és a 2-es típusú cukorbetegség.

Ezek a betegségek felelősek a korai halálozások nagyjából 75%-áért. Bár nem a stressz és a harag az egyetlen okuk, jelentősen hozzájárulnak kialakulásukhoz.

Így amikor Dick Van Dyke azt mondja, hogy nem lesz dühös, az valóban a hosszú élete egyik titka lehet.

A jobb haragkezelés, például meditációval közvetlenül támogathatja a hosszabb életet.

Ehhez társul az a tény is, hogy az optimisták nagyobb valószínűséggel folytatnak egészséges szokásokat, például rendszeres testmozgást vagy egészséges táplálkozást, ami a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentésével tovább javítja az egészséget. Még maga Dick Van Dyke is igyekszik hetente legalább háromszor edzeni.

Via ScienceAlert


Link másolása
KÖVESS MINKET:


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Nemcsak a derekad fájhat a sok ülőmunkától, fülzúgást és fejfájást is okozhat a napi 8 óra ülés
A tartós ülőmunka kóros elváltozásokhoz vezethet. Ez a feszültség okozza a legtöbb későbbi mozgásszervi panaszt. Azonban van pár jó megoldás, ami beilleszthető a napi munkába is - javasolja a szakember.


A napi 8-10 óra ülés nemcsak a derekat teszi tönkre, hanem fejfájástól a vállfeszülésig tartó láncreakciót indíthat el a testben. Ugyanakkor már óránként néhány másodperc mozgás és napi 15-20 perc célzott gyakorlás is érezhetően csökkenti a kockázatot, akár otthon, edzőterem nélkül is - mondta egy szakértő a Feminának. Nagy Amarilla gyógytornász, gerinctorna tréner szerint a home office elterjedése óta jelentősen megszaporodtak az ülő életmódból fakadó panaszok.

A probléma nem korlátozódik a hátra és a csípőre.

„Az ülés az egész testet érinti, nemcsak a gerincet, nemcsak a csípőt, hiszen a test egy komplex rendszer, és ha megbomlik az egyensúly, kialakulnak a problémák". Hosszú távon a hátizmok elfáradnak, a tartás görnyedtté válik, a csípőhorpasz izom pedig a folyamatos hajlított helyzettől megrövidül, ami közvetlenül derékfájáshoz vezethet. A csuklyás izom felső részének feszülése akár fülzúgást vagy fejfájást is kiválthat

– magyarázta a szakember.

A megelőzéshez nem szükséges azonnal edzőterembe rohanni. Jó ötlet lehet, ha a mobil időzítőjét bekapcsolod, hogy minden órában jelezzen. Ilyenkor igyál egy pohár vizet, végezz 10 darab vállkörzést, nyújtózz egyet, állj fel az asztaltól” – tanácsolta a szakértő. Ezek a pár másodperces mozdulatok megtörik a befeszült testtartást és fokozzák a vérkeringést.

A rövid megszakítások mellett egy következetes napi rutin bevezetése a legfontosabb. Az ülőmunkát végzőknek érdemes napi 15-20 percet mozogni. Ezt lehet egy fél kilós súlyzóval, vagy ha az nincs, akkor egy fél literes palackkal is végezni. A rövid átmozgatás beilleszthető reggel, ebédszünetbe vagy akár a nap végére is.

Ha már kialakult a fájdalom, esetleg derékbecsípődés, lumbágó jelentkezik, vagy a váll mozgása beszűkül, mindenképpen szakemberhez kell fordulni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: