EGÉSZSÉG
A Rovatból

„Karanténban minden este elmegy egy-két spangli” – függőségbe taszíthatja az unalom az otthon ülőket

Az egy pohár borból könnyen lesz egy üveg, és a dílereknek is gyakran cseng a telefonja ezekben a hónapokban. Kórházi kezelésre azonban ne is számítson most, aki függőséggel küzd.
Rónyai" style="color:#333">
Rónyai Júlia. Fotó: Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2021. március 18.



Hiába törekszenek a szabályok betartására, a négy fal közt rekedt fiatal felnőtteket egyre jobban megviseli a karantén tétlensége. Aki nem képes pótolni az élményeket vagy a társasági életet, az könnyen a fű vagy az alkohol felé fordul. Az ilyen pótcselekvések egészségromboló hatása jelentős, főleg a járványidőszakban.

Már egy éve, hogy a 33 éves Eszter home office-ban dolgozik - igaz, account managerként nem egyszer kellett ügynökséget váltania a járvány kitörése óta. Az egyedülálló nőt azonban ez nem viseli meg: tapasztalatának köszönhetően mindig talál magának új állást, és ehhez többé ki sem kell tennie a lábát otthonról.

“Este, munka után szeretem pörgetni a Facebook társkeresőjét, esetleg felhívni egy barátnőmet, és órákon át beszélgetni. Ilyenkor lecsúszik egy-két pohár bor is, ami megnyugtat, segít kikapcsolni” - mondja a korábban absztinens Eszter, aki azonban úgy érzi, ennyi még bőven belefér egy hosszú nap után.

"Mégis mit csináljak este 8 után egyedül?"

Nem így a 30 éves Linda, akinek már a járvány előtt is voltak problémái az alkohollal. Hosszas pszichoterápia és elvonók sora kellett hozzá, hogy letegye a poharat, de a karanténban már nem tud elég önfegyelmet gyakorolni.

“Ha épp van valami dolgom este, nem iszom, de amint üresjáratba kerülök, muszáj benyomnom egy üveg bort."

"Marketingesként napi 10-12 órát is egyhuzamban végigdolgozok otthon, és nehezen kezelem a szorongást - amit csak tetéz, hogy egyre több korombeli barátom esik ágynak a koronavírussal. És mégis, mit csináljak este 8 után egyedül?”

Ezzel a kérdéssel vág vissza már-már védekezően a kanadai Steve is, aki DJ-ként az éjszakai élet közismert alakja volt. Ha épp nem ő maga játszott, akkor is legalább heti egy-két alkalommal ott pörgött a belvárosi bulikon. A karantén bevezetése óta az illegális rave partikat látogatta, és minden addiginál több egyéjszakás kalandja volt - ám amióta a harmadik hullám egyre több áldozatot szed, ezek az alkalmak is elmaradnak.

“Ezelőtt tinikoromban füveztem utoljára. Inkább a kokain, az ecstasy volt számomra a kísértés, de ezekkel is csak ritkán éltem. Most viszont muszáj elütnöm az időt valamivel. Szélsőségesen extrovertált vagyok, szóval el lehet képzelni, hogy érzem magam így bezárkózva. Karanténban most minden este elmegy egy-két spangli, és ha kifogyok a fűből, érzem a hiányát”

- mondja a 39 éves férfi, aki már másfél évtizede Budapesten dolgozik egy multinál.

Steve ezért egy barátnőjéhez jár át rendszeresen az utánpótlásért, aki V. kerületi lakásán maga termeszti a füvet. A határzár miatt ugyanis a férfi úgy tapasztalja, jóval nehezebb a marihuána beszerzése, mint a járvány előtti időszakban.

Könnyebb fogadni egy videóhívást, mint lenyomni a drogambulancia kilincsét

Dávid Ferenc, a Kék Pont Alapítvány projektkoordinátora szerint ugyanakkor nem sokat változott a a drogpiac a járvány kezdete óta: legfeljebb azoknak a száma esett vissza, akik csak hétvégente fogyasztottak bizonyos szerekből. Aki komolyan függő, ugyanúgy felhajtja a maga adagját.

Fotó: DimStock/Pixabay

“Magyarországon mindig is inkább keresleti piac működött, ami azt jelenti, soha nem volt könnyű illegális szerekhez jutni. A szerhasználat a karanténban nem minden korcsoportot érint egyformán: a 18-20 éveseknél, akik társaságban ittak vagy szívtak, még akár csökkenhet is ebben az időszakban.

Ám akik eddig csak egy-két sört gurítottak le, azoknak a szorongás okán megnövekedhet az alkoholfogyasztása”

- mondja.

A szakember szerint aggasztó hír, hogy a karantén kezdete óta drasztikusan visszaesett a kliensek száma, beleértve az újonnan érkezőket is.

A be- és összezártság, az egzisztenciális problémák következtében a szerhasználat válhat az elsődleges örömforrássá, és könnyű ilyenkor abba kapaszkodni, hogy “most egyébként is olyan szar minden”.

Jó hír ugyanakkor, hogy akik megmaradtak konzultációs viszonyban az alapítvánnyal, azok változatlan számú alkalommal és nagy fegyelemmel kezelik a terápiát.

"Aki rendelkezik okoseszközökkel, annak minden eddiginél egyszerűbb lett segítséget kérni: könnyebb fogadni egy videóhívást, mint lenyomni a drogambulancia kilincsét. Akinek viszont nincsenek ilyen eszközei, és semmilyen formában nem áll kezelés alatt, annak a járvány és az intézkedések is rontják az életminőségét”

- mondja a Kék Pont munkatársa.

Az alapítványnál elsősorban ugyan illegális szerekkel foglalkoznak, de ellátják a viselkedési függőségben szenvedőket, így például a szerencsejátékosokat is. Az esetek egy részét a rendőrség irányítja hozzájuk, ám rengetegen önként keresik fel őket, maguk motiváltak a változásra.

Mi az, amit máris megtehetünk?

Március 22-én indul a Kék Pont éves öngondozó programja, a Tépőzár, ami - nevéhez hűen - ahhoz ad segítséget, hogy a naponta vagy hetente többször füvezők egy teljes hónapig, április 20-áig ne nyúljanak marihuánához. Akárcsak a rendszeres alkoholfogyasztókat segítő Száraz november esetében, a legfőbb célkitűzés a kontroll megerősítése:

“Sokan nem a teljes józanságra törekednek, hanem alacsonyabb kockázatú fogyasztást szeretnének elérni. Ha még van az adott személynek önkontrollja, azt meg lehet erősíteni az ilyen időszakok révén. Aki egy hónapig nem nyúl marihuánához, az maga előtt is bizonyíthatja, hogy még nála van a kontroll."

Sokaknak a svéd smart-modell válik be, ami a teljes absztinencia helyett a legalább heti 4 józan nap megtartását hirdeti.

Ha azonban a kontroll elveszett, akkor a szakértő szerint sajnos már nem tudjuk újratanulni. Ilyen esetekben csak a teljes józanság működhet, amihez drasztikusabb lépésekre lehet szükség. Dávid Ferenc elmondja: különösen a kórházi kezelést igénylők szenvednek hátrányt, hiszen a koronavírus miatt gyakorlatilag nincsen kapacitás ellátni őket.

“Ha valaki például olyan mértékű alkoholhasználati zavarral él, hogy napi fél liter töményet iszik, akkor feltétlenül kórházi kezelésre és gyógyszerre van szüksége. Jelenleg viszont, amikor az életmentő műtétek is halasztódnak, sehol nem fogják őt érdemben ellátni”

- mondja.

A marihuána elhagyásakor is szóba jöhet a gyógyszer, ha az sóvárgással, nyugtalansággal jár együtt. Ilyenkor szorongásoldókat írhatnak fel, ám ezt minden esetben közösen határozza el az orvos és a konzulens.

“Ami a legfontosabb: a felhasználónak saját magának kell meghozni a döntést, hogy leáll valamilyen szer használatával."

"A konzultációk elsősorban ezt a döntést támogatják, az öngondozásban nyújtanak segítséget. Az ilyen foglalkozásokat általában szociális munkás vagy addiktológiai konzulens tartja. A csoportos foglalkozás, esetleg pszichoterápia már egy következő szint.”

Akinek jelenleg segítségre van szüksége, annak a legjobb döntés ingyenesen, akár anonim módon időpontot kérni az online tanácsadásra a Kék Pont Alapítvány weboldalán. Ennek során tájékoztatják a további lehetőségekről - zárja Dávid Ferenc.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Egy éve lehet hátra a leendő norvég királynénak, felkerült a tüdőtranszplantációs listára
A norvég trónörökösné, Mette-Marit koronahercegnő felkerült a tüdőtranszplantációs várólistára. Orvosai szerint a jelölés szakmai küszöbe az, ha a páciensnek beavatkozás nélkül ennyi ideje maradt.


Egy év – ennyi időt jósolnak az orvosok műtét nélkül Mette-Maritnak. A norvég királyi udvar pénteken közölte: a koronahercegnő felkerült a tüdőtranszplantációs várólistára. Hivatalos feladatait felfüggesztették, a beavatkozás után pedig hosszabb rehabilitációs időszak következik.

A trónörökösnét 2018-ban diagnosztizálták pulmonális fibrózissal, amely egy gyógyíthatatlan, a tüdőszövet hegesedésével járó betegség. Állapota az elmúlt hónapokban jelentősen romlott, a legutóbbi felvételeken már orrkanüllel jelent meg, ami a légzését segítette.

A jelölés szakmai kritériumát az Oslói Egyetemi Kórház professzora is ismertette, aki szerint ahhoz, hogy valakit listára tegyenek, olyan állapotban kell lennie, hogy beavatkozás nélkül legfeljebb egy éve lehet hátra.

A sikeres tüdőtranszplantáció esélyét a megfelelő szerv elérhetősége határozza meg, a norvégiai átlagos várakozási idő tavaly körülbelül hat hónap volt.

A koronahercegnő betegsége miatt a királyi család több hivatalos programját is lemondta vagy elhalasztotta – közölte a norvég királyi udvar hivatalos közleményében. Nem vesznek részt a svéd királyi pár szombati aranylakodalmi ünnepségén, és elhalasztják a hercegi pár 25. házassági évfordulójára tervezett augusztusi ünneplést is.

A családtagok Mette-Marit mellett vannak: férje, Haakon koronaherceg a múlt héten megszakította japán útját, Ausztráliában tanuló 22 éves lányuk, Ingrid Alexandra hercegnő pedig hazarepült, és az őszi félévet már az Oslói Egyetemen tölti.

A hírre reagálva Norvégiában rövid időn belül megugrott az organdonori regisztrációk száma, ami jól mutatja, hogy egy ismert ember sorsa miként hívhatja fel a figyelmet a donorhiányra. A helyzet súlyosságát már korábban is lehetett sejteni: a palota tavaly decemberben közölte, hogy közeleg a műtét ideje, miután a sportvilágban egy másik híresség, Niki Lauda is hasonló beavatkozáson esett át.

A koronahercegnő betegsége mellett a norvég királyi családot más problémák is sújtják. A hercegnő legidősebb fia, Marius Borg Høiby ellen nemi erőszak és szexuális zaklatás vádjával per zajlik, az ítéletet pedig június 15-én várják.

Eközben az úgynevezett „Epstein-akták” nyilvánosságra hozatala után Mette-Marit is magyarázkodni kényszerült. A koronahercegnő februárban kért nyilvánosan bocsánatot a kapcsolatért, amelyet „rossz ítélőképességről tanúskodónak” nevezett.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Halálos hiba lehet megfázásnak nézni a nyári tüdőgyulladást: ez a két tünet jelzi, hogy azonnal orvoshoz kell fordulni
A kezeletlen tüdőgyulladás súlyos szövődményekhez vezethet. A betegség különösen veszélyes az idősebbekre, a kisgyermekekre és a krónikus tüdőbetegekre.


A tüdőgyulladás nem egy „rosszabb megfázás”: a hirtelen jelentkező nehézlégzés és a szúró mellkasi fájdalom már életveszélyes állapot előszobája lehet – a gyors orvosi ellátás életet menthet. A hétköznapi légúti betegségek és a potenciálisan halálos kórkép közötti határvonalat a tünetek súlyossága jelenti. Míg egy nátha vagy influenza is okozhat köhögést és lázat, a tüdőgyulladásnál fellépő, mély lélegzetvételre vagy köhögésre fokozódó éles mellkasi fájdalom és a jelentős légszomj azonnali orvosi beavatkozást igénylő vészjelzés – írja a The Independent. A betegség súlyosságát mutatja Reviczky Gábor esete is, akit intenzív osztályon kezeltek a kórral.

Dr. Andrew Whittamore, az Asthma + Lung UK klinikai vezetője és praktizáló háziorvos szerint már egy általános mellkasi fertőzés is figyelmeztető jel lehet.

„A tüdő- vagy mellkasi fertőzés, például a tüdőgyulladás a tüdőt vagy a légutakat érinti. A tünetek közé tartozik a hurutos köhögés, a sípoló légzés vagy a nehézlégzés, a 38 °C vagy afeletti magas láz, valamint a mellkasi fájdalom vagy diszkomfort” – magyarázta a szakértő.

A tüdőgyulladás további jelei lehetnek a sárga vagy zöld köpetürítéssel járó köhögés, a test- és izomfájdalom, a nagyfokú fáradtság és az étvágytalanság. Időseknél gyakran zavartság, csecsemőknél pedig nyögdécselő, morgó légzés is jelentkezhet.

A betegség különösen veszélyes a csecsemőkre, a kisgyermekekre, a 65 év felettiekre, valamint a krónikus tüdőbetegségben (például asztmában vagy COPD-ben) szenvedőkre és a legyengült immunrendszerű emberekre. Ezekben a csoportokban a gyulladás erőteljesebben szűkíti a légutakat, és a szervezet védekező mechanizmusainak gyengébb működése miatt nehezebb megszabadulni a felgyülemlett váladéktól.

A betegség szövődményeibe halt bele a napokban a 72 éves Anthony Head, a Buffy és a Ted Lasso sztárja is, és a magyar zenészlegenda, Fenyő Miklós.

A legsúlyosabb esetekben légzési elégtelenség, akut légzési distressz szindróma (ARDS), vérmérgezés (szepszis), sőt, vese- vagy szívkárosodás is kialakulhat.

A kezelés a kórokozótól függ: a bakteriális tüdőgyulladást antibiotikummal gyógyítják, míg a vírusos változat általában pihenéssel és bőséges folyadékfogyasztással magától elmúlik.

A megelőzésben kulcsfontosságú a gyakori, szappanos kézmosás, a zsebkendő helyes használata köhögéskor és tüsszentéskor, valamint a dohányzás elhagyása. Dr. Whittamore hangsúlyozza a védőoltások, különösen az influenza és a pneumococcus elleni vakcina fontosságát a kockázati csoportokba tartozók számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
„Ha nem jön be, csak néhány hete maradt volna” – egy fogorvosi vizit mentette meg a 19 éves Ethan életét
Ethan Harrison édesanyja szerint a család teljesen váratlanul szembesült az akut mieloid leukémia diagnózisával. A fiú orvosai szerint ha a fogorvosi vizit után négy nappal nem kezdik meg a kezelést, már nem lehetett volna rajta segíteni.


Egy 19 éves brit fiú azt hitte, csak egy egyszerű fogfájás kínozza, amikor időpontot kért a fogorvoshoz. A rutinellenőrzés azonban az életét mentette meg, miután egy gyanús jel miatt azonnal kórházba küldték. A south wingfieldi targoncavezetőnél akut mieloid leukémiát diagnosztizáltak – írja az UNILAD.

Ethan Harrisonnak már egy hónapja fájt a bölcsességfoga, és más tünetei is voltak: nehezen vette a levegőt, lázas volt, és egy ciprusi nyaralás után megduzzadt egy nyirokcsomója is. A család mindent a fogára fogott, ám a fogorvos a duzzadt nyirokcsomó láttán azonnal a háziorvoshoz küldte.

A vérvétel eredménye 12 órán belül megérkezett, ami után a családnak azonnal a sürgősségi osztályra kellett sietnie.

Ethan édesanyja, a 37 éves Roxy Bond szerint a diagnózis sokkolta őket.

„Amikor megszületett a diagnózis, nagyon irreálisnak tűnt, és egyszerűen nagyon-nagyon váratlan volt” – mondta.

A kórházi csapat közölte velük a megdöbbentő tényt: ha a fiú nem kerül időben orvoshoz, már csak hetei lettek volna. „A kórház csapata azt mondta, ha nem jön be, csak néhány hete maradt volna hátra az életéből.”

A fiút május 17-én vették fel a Chesterfield Royal Hospitalba, ahol azonnal megkezdték a kezelését. Ethanre négy kemoterápiás ciklus vár, az első már el is indult. Várhatóan egy hónapig lesz kórházban, de a teljes felépülése akár egy évet is igénybe vehet.

Az édesanyja elmondta, fia, aki korábban sosem volt kórházban, most csontvelő-biopsziákon és folyamatos vérvételeken esik át, de mindent humorral visel.

„Eddig humorral reagált, semmi sem rendítette meg. Annyit mond csak: »Micsoda kényelmetlenség.«”

Roxy Bond hozzátette, hogy nagyon büszke a fiára, ahogyan a helyzetet kezeli.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Évtizedekig tehetetlenek voltak az orvosok, most egyetlen tabletta adhat új esélyt a hasnyálmirigyrákos betegeknek
Az új gyógyszer a daganatok több mint 90 százalékát hajtó KRAS-mutációt célozza, amivel szemben eddig nem volt hatásos terápia. A fejlesztő már megkezdte az engedélyeztetést, így a szer hónapokon belül elérhetővé válhat.


Egy naponta szedhető tabletta majdnem megduplázta az előrehaladott hasnyálmirigyrákos betegek túlélési idejét, miután sikerült kikapcsolnia azt a fehérjét, amelyet a tudomány évtizedekig „megfoghatatlannak” tartott.

A daraxonrasib nevű gyógyszer harmadik fázisú klinikai vizsgálatának eredményeit múlt vasárnap mutatták be. Az adatok szerint a szerrel kezelt, előrehaladott, áttétes hasnyálmirigyrákban szenvedő betegek átlagosan 13,2 hónapig éltek, szemben a hagyományos kemoterápiát kapó csoport 6,7 hónapos túlélésével – írta a ScienceAlert.

Az új tabletta összességében 60 százalékkal csökkentette a halálozás kockázatát az 500 beteg bevonásával zajló kutatásban.

A betegek számára fontos szempont, hogy a daraxonrasib egy szájon át szedhető tabletta, és bár okoz mellékhatásokat, a páciensek életminősége javult és a fájdalmaik is csökkentek a kemoterápiához képest. A leggyakoribb panasz a betegek körülbelül 86–88 százalékát érintő bőrkiütés volt, de sokan küzdöttek szájüregi gyulladással, hasmenéssel, hányingerrel és hányással is.

Ennek ellenére a súlyos mellékhatások miatt jóval kevesebben hagyták abba a kezelést, mint a kemoterápiás csoportban.

A tudományos áttörés lényege, hogy

a gyógyszer egy olyan célpontot támad, amelyet évtizedekig elérhetetlennek tartottak.

A hasnyálmirigyes daganatok több mint 90 százalékát a KRAS gén mutációja hajtja, ami a sejtek növekedését szabályozó kapcsolót tartósan „bekapcsolt” állapotban tartja. A daraxonrasib nem közvetlenül ehhez a fehérjéhez kötődik – aminek sima a felszíne –, hanem egy másik molekula segítségével hoz létre egy komplexet, ami már képes leállítani a rákos sejtek szaporodását vezénylő jelátvitelt.

A gyógyszert fejlesztő cég bejelentette, hogy benyújtja a vizsgálat adatait a hatóságokhoz; az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság május elején engedélyezte a kiterjesztett hozzáférési programot.

Christopher Lieu, a Coloradói Egyetem onkológus professzora szerint a siker új utakat nyithat a kutatásban.

„Arra számítok, hogy egyre több klinikai vizsgálat indul, amelyekben a KRAS‑gátlókat más gyógyszerekkel kombinálják, hogy megelőzzék a tumorok kezeléssel szembeni rezisztenciáját.”

A hasnyálmirigyrák elleni harcban az utóbbi időben több ígéretes irány is megjelent. Spanyol kutatók egy „hármas csapás” koncepciót teszteltek, amely egyszerre több ponton támadva igyekezett megelőzni a gyors rezisztenciakialakulást. Ezzel párhuzamosan a diagnosztikában egy mesterséges intelligencián alapuló algoritmus adott reményt, amely más okból készült CT-felvételeken képes volt évekkel korábban kiszúrni a betegség jeleit.

Via Sciencealert


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk