HÍREK
A Rovatból

Jakab Ferenc: Ma már nem vagyok annyira optimista, hogy jól megússzuk a negyedik hullámot

Jakab Ferenc, Zacher Gábor és Szekanecz Zoltán beszélgettek arról, hogyan áll most a járványhelyzet, kiket érint a negyedik hullám, és mire figyeljünk.


Magyarországon is berobbant a járvány negyedik hulláma, újra emelkedni kezdtek a számok. Prof. Dr. Jakab Ferenc virológus professzor, Dr. Zacher Gábor toxikológus, mentőorvos, sürgősségi szakorvos, valamint Prof. Dr. Szekanecz Zoltán professzor, belgyógyász, immunológus, reumatológus szakorvos a KOVIDők csütörtöki élőjében beszélgettek a negyedik hullámról.

"Két héttel ezelőtt én még nagyon optimista voltam, és azt gondoltam, hogy ezt relatíve jól meg fogjuk úszni, de a mai négyezres számokat nézve már nem vagyok annyira optimista"

- kezdte Jakab Ferenc, aki hozzátette, most nem az új fertőzöttek száma a legfontosabb, hanem sokkal inkább az, hányan vannak kórházban és lélegeztetőgépen.

A virológus elmondta, a számok ugyan hasonlóak, mint tavaly, azonban lényeges különbség, hogy bár több embernek van védettsége, de egy sokkal gyorsabban terjedő variánssal van dolgunk.

Jakab azt is kifejtette: szerinte nem lehet megjósolni, mikorra várható a negyedik hullám tetőzése.

"Bárki, aki most meg tudja mondani, mikor lesz a járvány negyedik hullámának tetőzése, az jósgömböt vagy tarot kártyát használ, mert a számokból ezt most megmondani biztosan nem lehet"

- fogalmazott Jakab, aki hozzátette: bízik az átoltottságban - még ha ez relatíve alacsonyabb is kicsit, mint kéne - és a járványügyi intézkedések újra bevezetésében.

Dr. Zacher Gábor szerint a járvány negyedik hulláma elsősorban az oltatlanokat érinti, de "az oltottak sem ússzák meg". Hangsúlyozta: ez nem azt jelenti, hogy az oltás nem jó, hiszen az oltás abszolút mértékig jó.

"Az a klinikai tapasztalat, hogy igen, kerülnek be oltottak enyhe, esetleg közepesen súlyos panasszal, sőt, egy-egy esetben azért velük is előfordulhat, hogy lélegeztetőgépre kerülnek, vagy akár bele is halhatnak a betegségbe, de ne felejtsük el, hogy az oltások hatásossága egyiknél sincs 100 százalék"

- fogalmazott a toxikológus.

Zacher azt is elmondta, a tapasztalat az, hogy egyre fiatalabbak kerülnek kórházba. Az oltottak közül elsősorban az idősebb generáció, akiknek többnyire már van valamilyen alapbetegségük, amely miatt az enyhébb vagy a közepes tünetek is súlyosabban érintik őket, mint az oltott fiatalokat. A toxikológus szerint az oltott fiatalok jelentős részt egy enyhe náthával, vagy pár napos levertséggel, lázas állapottal megússzák a betegséget.

"A nem oltottaknál más a helyzet. Ott nagyon gyorsan alakulnak ki a tünetek. A lappangási idő az előző hullámokhoz képest lecsökkent, akár másfél, két nap után is jelentkezhetnek a tünetek"

- mondta Zacher.

Bár erről hivatalos adatok nincsenek, az orvos a saját kórházában tapasztaltak, illetve a kollégáival való kommunikáció alapján azt mondja: jelenleg a súlyos állapotban lévők közül 7-8 oltatlanra jut egy oltott. Az enyhe betegeknél ezek az arányok még inkább eltolódnak az oltatlanok irányába, és a lélegeztetőgépen lévőknél is nagyjából hasonló az arány.

Dr. Szekanecz Zoltán kiemelte, ugyan emelkednek a számok, és fontos, hányan lesznek pozitívak, de még fontosabb az, hogy mennyien vannak kórházban és lélegeztetőgépen.

"A delta variánsról nem tudjuk, hogy súlyosabb betegséget okozna, csak azt, hogy jobban terjed. Pont ez a baj a deltával, hogy elkent tüneteket okoz, mint egy nyári nátha, vagy egy kis köhögés, és ez az, ami miatt - főleg most, hogy jön az influenzaszezon - nehéz felismerni"

- fogalmazott a professzor, aki szerint nagyon fontos lenne, hogy ha már valaki elkapta a vírust, tenni kell érte, hogy az enyhe tünetekből ne legyen súlyos állapot. Kiemelte:

a betegség korai szakaszában, enyhe tünetekkel is fontos konzultálni a háziorvossal, mert "sokszor az első 5-7-12 napban dől el, hogy később mennyire lesz súlyos a betegség".

Szekanecz Zoltán azt is kihangsúlyozta, hogy az oltás mellett továbbra is fontos például a maszkviselés, hiszen "az oltás a súlyos betegség ellen véd, az ellen viszont nem, hogy az oltott személy az orrában, az orrgaratában tovább vigye a vírust. Hogy ne adja tovább, ehhez van szükség a maszkra".

Azzal kapcsolatban, kinek ajánlják a harmadik oltást, Jakab Ferenc azt mondta: mindenkinek. "Tartsd szárazon a puskaport és magasan az antitestszintet" - fogalmazott a virológus.

"A szervezet számára az ismétlőoltások elengedhetetlenek. Ne dőljön senki se hátra, hogy 'én már fél éve megkaptam a második oltást, én már teljesen rendben vagyok', nincs rendben. Külföldi és nemzetközi tanulmányok is azt mutatják, hogy havonta feleződik, és 3-4 hónap után drasztikusan elkezd csökkenni az antitestszint a szervezetben"

- mondta Jakab Ferenc.

Szekanecz Zoltán annyit fűzött hozzá, hogy aki tudja, oltassa be magát, viszont a harmadik oltás kiemelten fontos a krónikus betegek, az idősek, illetve az immunitás szempontjából gátoltak számára és azoknak is, akik tömegben vannak (pl. egészségügyi dolgozók, tanárok).

Teljes beszélgetés: A szakértők újra egy asztalnál - KOVIDők

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Donald Trumpnak hónapjai lehetnek hátra és zsugorodik az agya, állítja egy egészségügyi szakértő
A gyógytornász szerint az elnök kezén látható véraláfutások intravénás injekciók nyomai. Nyilvános beszédeiben pedig már Grönlandot is összekeveri Izlanddal.


Donald Trumpnak talán négy hónapja van hátra, és zsugorodik az agya – állítja egy egészségügyi szakértő, miután az elnök kezén látható furcsa nyomok és nyilvános szereplései miatt ismét felerősödtek az egészségi állapotával kapcsolatos találgatások. Adam James gyógytornász David Pakman amerikai politikai kommentátor műsorában beszélt az elnök egészségével kapcsolatos pletykákról – írta a Daily Star.

James szerint Trump viselkedése és beszédei egyértelmű jeleket mutatnak.

„A homloklebenye zsugorodik a koponyáján belül, és az MR-vizsgálatok ezt meg is fogják mutatni. Ezért váltottak CT-vizsgálatokra, mert nem akarják, hogy lásd, zsugorodik az agya”

– állította a szakember, aki szerint Trump frontotemporális demenciában szenvedhet. „Ha frontotemporális demenciáról van szó, akkor a diagnózistól számított várható élettartam nagyjából hét–tizenkét év. Ezeket a tüneteket már a 2016-os megválasztása előtt is mutatta.”

A gyógytornász többek között a januárban, a davosi Világgazdasági Fórumon elmondott beszédét hozta fel példaként, ahol Trump összekeverte Grönlandot és Izlandot, gondolatmenete pedig gyakran megszakadt, mielőtt teljesen más témára váltott volna. Egy másik alkalommal egy titkos katonai eszközről beszélt, majd maga is elismerte: „Tudom, hogy nem lenne szabad erről beszélnem.” James szerint ez is a betegség jele. „Tudja, hogy nem kellene erről beszélnie. De az agya nem állítja meg abban, hogy beszéljen róla.”

James a Trump kezén látható véraláfutásokat is gyanúsnak tartja, szerinte a hivatalos magyarázat nem életszerű.

„Nézzék meg a kezein a nyomokat. A csapata azt mondja, a túl sok kézfogástól vannak. Badarság. Az egy intravénás injekció helye. Szerintem intravénás vízhajtót kap, hogy a felesleges folyadékot eltávolítsák a szervezetéből, és ne kerüljön kórházba.”

A frontotemporális demencia az agy homlok- és halántéklebenyének sejtjeit pusztítja, ami a viselkedés, a személyiség és a nyelvi képességek megváltozásához vezet. Fontos ugyanakkor, hogy a közszereplők távdiagnózisa – vagyis személyes vizsgálat nélküli, nyilvános felvételek alapján történő véleményalkotás – súlyos orvosetikai kérdéseket vet fel, és a szakmai irányelvek tiltják az ilyesmit. Adam James gyógytornász, nem pedig neurológus vagy pszichiáter. „A tipikus várható élettartamból és az ő tüneteiből indulok ki” – indokolta az egészségügyi szakember azt a kijelentését, hogy Trumpnak négy hónapja lehet hátra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Andrej Babiš után Spanyolország is lép: Európa-szerte kitilthatják a gyerekeket a közösségi médiából
Andrej Babiš cseh miniszterelnök a 15 éven aluliaknak tiltaná be a közösségi médiát. A trendet Ausztrália indította, ahol már törvény tiltja a 16 éven aluliak hozzáférését.


Ausztrália után újabb ország lépne fel a közösségi média ellen: Andrej Babiš cseh miniszterelnök bejelentette, hogy Csehország is betiltaná a közösségi oldalak használatát a 15 éven aluliaknak. A radikális javaslat újabb jele annak az Európa-szerte erősödő politikai trendnek, amely a fiatalok online jelenlétének szigorú korlátozásával lép fel a közösségi média káros hatásai ellen. „Támogatom a betiltást... Meg kell védenünk a gyermekeinket a virtuális világtól” – közölte Babiš a Reuters híre alapján.

A sort Ausztrália nyitotta, ahol 2025 decemberében törvény tiltotta meg a 16 éven aluliaknak a közösségi média használatát. A szabályozás szerint súlyos bírságra számíthatnak azok a platformok, amelyek nem tesznek „ésszerű lépéseket” a korhatár betartatására.

Az ausztrál példa nyomán Európában is egyre több ország készül hasonló intézkedésre.

Az Európai Unión belül Görögország lépett elsőként, amikor a kormány bejelentette, hogy betiltják a közösségi oldalak használatát a 16 éven aluliaknak. Hasonlóan határozott hangot ütött meg Dánia is, és Spanyolország szintén szigorításra készül.

Pedro Sánchez miniszterelnök tervei szerint a 16 éven aluliak nem férhetnének hozzá a közösségi médiához, a platformokat pedig köteleznék az életkor-ellenőrző rendszerek bevezetésére. A spanyol kormány szerint a jelenlegi önszabályozás nem elegendő a fiatalok védelméhez.

A közösségi média korlátozásának gondolata Közép-Európában is egyre nagyobb teret nyer. Andrej Babiš cseh miniszterelnök azzal indokolta a javaslatát, hogy számos szakértő figyelmeztet a platformok fiatalokra gyakorolt káros hatásaira.

Az ügy ugyanakkor politikai ellentmondásokat is felvet, hiszen a Babiš által vezetett ANO párt az egyik legaktívabb politikai erő a közösségi médiában,

maga a miniszterelnök pedig rendszeresen buzdítja az állampolgárokat online tartalmainak követésére.

A szigorításokat ellenzők és több technológiai cég is a végrehajtás nehézségeire hívja fel a figyelmet.

Ausztráliában a Snapchat a tilalom bevezetése óta több mint 400 ezer fiókot zárolt, de a cég elismerte, hogy az életkor-ellenőrzésben „jelentős rések” vannak.

A Google nehezen végrehajthatónak tartja a szabályozást, civil jogvédők pedig már bírósági eljárásra készülnek a törvény ellen. A spanyol tervet Elon Musk is élesen bírálta, a szólásszabadság korlátozására hivatkozva. Eközben az Európai Bizottság a Digitális Szolgáltatásokról szóló rendelet alapján szintén vizsgálja a nagy platformok kockázatkezelési gyakorlatát a kiskorúak védelmében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A TISZA felszámolja a végrehajtó maffiát, valamint államosítja és nonprofittá teszi a teljes végrehajtást
A TISZA elnöke gyors döntéseket ígér. A botrányos Schadl-ügy után most változások jöhetnek.


Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke Facebook-posztban foglalta össze pártja terveit a végrehajtási rendszer átalakításáról. Bejegyzésében azt állítja, „a TISZA felszámolja a végrehajtó maffiát, valamint államosítja és nonprofittá teszi a teljes végrehajtást.”

Magyar Péter és pártja már több alkalommal jelezték, hogy kormányra kerülésük esetén az egyik első intézkedésük a kilakoltatások felfüggesztése lenne. Egy nagykanizsai kongresszuson arról is beszéltek, hogy

a végrehajtási szektor államosítása és nonprofit alapokra helyezése mellett a devizahitelesek ügyét is újranyitnák, számukra kompenzációs programot ígérve.

A „végrehajtó maffia” kifejezés a Schadl–Völner-ügy nyomán került be a köztudatba. A vád szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) volt elnöke rendszeresen juttatott pénzt Völner Pál volt igazságügyi államtitkárnak a végrehajtói kinevezések befolyásolásáért cserébe. A büntetőperben tanúként meghallgatták Varga Judit volt igazságügyi minisztert is. Az ügyet tovább színesítette, hogy Völner Pál időközben visszakapta ügyvédi jogosítványát, Schadl György pedig a felfüggesztése ellenére is százmilliós nagyságrendű bevételhez jutott a saját irodáján keresztül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Büntetőeljárás indult az eltűnt 1,7 milliárdos győri lakáspénz miatt, feljelentést tett a polgármester
Pintér Bence polgármester feljelentése nyomán a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság eljárást indított. A kormánypárti többségű közgyűlés közben leszavazta a testület feloszlatását.


Büntetőeljárás indult a győri lakáskasszából eltűnt 1,7 milliárd forint ügyében, miután a város polgármestere feljelentést tett, írja a Népszava. A botrány a szerdai közgyűlésen csúcsosodott ki, ahol a pénzért felelős cég vezetője egy nokiás dobozból húzott elő egy banki igazolást, bizonyítandó, hogy az összeg megvan. A papír azonban nem oszlatta el a gyanút.

A győri önkormányzati lakáskassza pénze rászorulók lakhatását és az épületállomány karbantartását szolgálná. „Felháborító: a győriek pénzéről van szó, olyan összegről, amelyet rászorulók gyűjtöttek rászorulóknak” – mondta az ügyről Pintér Bence, és hozzátette: „A Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányságtól megérkezett a határozat: a feljelentésem nyomán büntetőeljárás indult” – közölte a Népszavával a polgármester.

Az ellenzéki városvezető a helyi Fideszt és az általuk felügyelt közszolgáltató céget, a Győr-Szolt vádolja azzal, hogy eltüntettek 1,7 milliárd forintot a kasszából. A helyi Fidesz szerint viszont nem a pénz sorsával van a probléma, hanem azzal, hogy a polgármester megsérti a zárt bizottsági ülések titkosságát, ezért fegyelmi eljárást is kezdeményeztek ellene.

Pintér szerint a Fidesz „másfél éve bénítja meg a város működését, és ellehetetleníti, hogy a győriek a városvezetéssel együtt megismerhessék az önkormányzati cégek működését és pénzköltéseit”. Az ügy miatt február 4-én kezdeményezte a közgyűlés feloszlatását, de a kormánypárti többség ezt leszavazta. A polgármester jelezte, újra próbálkozni fog.

A szerdai közgyűlési vitán a nokiás dobozból elővett papír ellenére sem lett tisztább a kép.

A Győr-Szol vezérigazgatója többszöri kérdésre sem volt hajlandó válaszolni arra, hogy az összeget hitelkeretből pótolták-e, és hová tűnt korábban a kimutatások szerint közel 2 milliárd forint. Felmerült ugyanis a gyanú, hogy a hiányzó összeget egy jelzáloghitelből pótolhatták, amelynek fedezete a Richter-terem épülete lehet.

A lakáskasszát 1993 óta gyűjtik, főként önkormányzati ingatlanok bérleti díjaiból, és a pénzt szerződés szerint csak lakásfelújításra, karbantartásra vagy építési-kivitelezési munkákra lehetne költeni. A polgármester által bemutatott számviteli adatok szerint a kassza egyenlege tavaly március 31-én még közel 1,35 milliárd forint volt, ami szeptember 30-ra 304 millió forintra apadt. „Most viszont, hogy az eljárás megindult, a rendőrség feladata kideríteni, pontosan kik és mire költhették el a kilenc hónap alatt eltüntetett lakáspénzt” – tette hozzá Pintér Bence.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk