Így védekezz a koronavírus ellen: videón a legfontosabb óvintézkedések
A brit Westminster Egyetem professzora mutatja meg, hogy néznek ki a kórokozók a testünkön UV-fény alatt, és mit tehetünk, hogy ne jussanak be a szervezetünkbe.
"Mi erre készülünk, akkor is, ha most még nem tudunk ilyen megbetegedésről"
– mondta.
Bár lehetetlen Magyarországot légmentesen lehatárolni, a védekezésre fel kell készülni, az eszközök és szakemberek megvannak, jó a szervezettség, és működik a hatósági rendszer is. A kormányfő azt is kérte, hogy ha egy miniszter azt javasolja a magyaroknak, hogy ne utazzanak fertőzött területre, akkor azt lehetőleg tartsák be.
A víruspánik már a globális gazdaságban is érezteti a hatását: a New York-i tőzsde történetének legnagyobb, egy nap alatti esését produkálta, és 340,6-os árfolyamával (az euróhoz viszonyítva) a forint is történelmi mélypontra zuhant.
Európában is egyre aggasztóbb helyzet. A növekvő pánik miatt a BBC kiadott egy oktatóvideót, amelyet Dr. Adele McCormick, a brit Westmister Egyetem professzorával forgattak.
Ónodi Eszter: Felesleges az életkorod miatt befeszülni
Ez a tanács a Diagnózis podcast aktuális epizódjában hangzik el a színésznőtől. A beszélgetésben Dénes Fruzsina egészség-szakpszichológus is részt vesz, aki pszichológiai oldalról is megvilágítja, hogyan viszonyulunk az évek múlásához.
Volt már olyan érzésed, hogy belül egyáltalán nem annyi idős vagy, mint amit a tükör mutat? Hogy miközben a világ elkezd máshogy nézni rád, te pontosan ugyanaz az ember maradtál? Vagy még inkább:
szeretnéd az 5-10-15 évvel ezelőtti önmagadat látni a tükörben és nehéz elfogadni, hogy ez már nem fog menni?
A Diagnózis podcast legújabb epizódja ebből az élményből indul ki – és nagyon hamar eljut oda, amiről ritkán beszélünk ennyire őszintén: mit kezd egy nő azzal, ha láthatói jelei mutatkoznak az évek múlásának?
A műsorban Ganzler Orsolya szerkesztő-műsorvezető Ónodi Eszter színésznővel és Dénes Fruzsina egészség-szakpszichológussal beszélget arról, hogyan őrizhető meg a nők önbizalma 40 felett, javíthat-e az énképünkön egy arcplasztika és mit kezdjünk a külvilágból érkező, nem mindig pozitív visszajelzésekkel.
Az 50. év betöltése egy mágikus határ lenne?
Mindjárt a beszélgetés elején Ónodi Eszter elmeséli, hogy őt alapvetően nem különösebben izgatta volna az 50. születésnapja – de véletlenül úgy alakult, hogy megkerülhetetlenül szembe kellett néznie vele.
A Katona József Színház egy kedvesnek szánt gesztusként egy Facebook posztban felköszöntötte Esztert a kerek évforduló alkalmából, és innen viszont már nem volt megállás: a bejegyzést átvette a média, és hirtelen mindenhol az jelent meg, hogy „Ónodi Eszter 50 éves lett”.
Ettől kezdve már őt is elkezdte foglalkoztatni a kérdés. Mert egy dolog, hogy mit jelent neked egy életkor – és egy másik, hogy mit jelent a külvilágnak.
Dénes Fruzsina egészség-szakpszichológus tágabb perspektívába helyezi a jelenséget. Szerinte egyáltalán nem véletlen, hogy az 50. életév ennyire erősen meg tud jelenni a nők életében. Sokan valódi mérföldkőként élik meg – még akkor is, ha korábban nem tulajdonítottak neki különösebb jelentőséget, és vannak, akik már jóval korábban, a elkezdenek a korukkal foglalkozni, és már a 40. születésnapjukat is szorongva várják.
Fruzsina elmagyarázza, hogy mit is jelent a „szubjektív életkor”:
„Az identitásunk nem számokban szerveződik, hanem élményekben, célokban, aktivitásban.” Nem arról van szó, hogy „rosszul látjuk magunkat”, amikor fiatalabbnak érezzük magunkat a korunknál, hanem arról, hogy az, ahogyan megéljük magunkat, nem a számokon alapul.
A probléma inkább ott kezdődik, amikor a külvilág visszajelzései elkezdenek ütközni ezzel a belső élménnyel.
És ez nem csak „fejben dől el”. Fruzsina szerint biológiai szinten is hatunk egymásra: „sokkal jobban befolyásoljuk egymás hangulatát és idegrendszeri állapotát, mint gondolnánk”. Vagyis nem lehet teljesen kivonni magunkat abból, amit mások mondanak – de az igenis tanulható, hogy kitől fogadunk el visszajelzést, és kitől nem.
Épít vagy rombol a külvilág visszajelzése?
Eszter is tanulja ezt, például úgy, hogy a közösségi médiában való jelenléttől kicsit hátrébb lépett a negatív tapasztalatok miatt. Merthogy ő is kapott már bántónak ható kommenteket a kinézetére, életkorára vonatkozóan. Eszter konkrét példát idéz fel: „Imádom a havat, újévkor elmentem futni a Hármashatár-hegyre és futós szettben tettem ki egy szelfit, így kívánva boldog új évet. Egy bizonyos pont után olyan kommentek jelentek meg a poszt alatt, mint például:
„Hát ez valaha szép volt, de én most már a helyében nem mutogatnám magamat.” „Ez a botox vagy arcfeltöltés nem kellett volna.”
Annyira ledöbbentem ezen, még ha sejtettem is, hogy akik írták, saját frusztrációjukat eresztették ki. Ha másért nem, hát ezért hálás vagyok, hogy ezzel a poszttal segíthettem enyhíteni a frusztrációjukat” – meséli Eszter.
Éppen ezért inkább visszavett az online jelenlétből, ma már sokkal ritkábban oszt meg személyes tartalmakat. Nem azért, mert ne lenne mondanivalója, hanem mert nem akar folyamatosan ezekkel a reakciókkal szembesülni.
Hogyan gondoskodjunk már most 70+-os önmagunkról?
A beszélgetésben az is szóba kerül, hogy az öngondoskodás nem csak mentális kérdés – hanem nagyon is gyakorlati: például az, hogy gondolunk-e arra, mi lesz velünk később, és teszünk-e ezért előre. Eszter például abszolút tudatos ebben: „Színésznőként is gondolnom kell arra, hogy bár szeretnék még 70 évesen is játszani,
egy idő után már valószínűleg nem lesz annyi feladatom, annyi bevételem, mint mondjuk most, és fontos előre gondolkodni, tudatosan tervezni, félretenni idősebb korunkra.
És te gondoltál már arra, hogy hogyan telnek majd nyugdíjas éveid? Mert nemcsak az számít, lesznek-e ráncaid, hanem hogy biztosított-e a megélhetésed.
Az évek múlnak - de te már most elkezdheted az öngondoskodást!
Tudtad, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseid után évente adó-visszatérítést is igényelhetsz, így a megtakarításod a hozamok mellett állami támogatással is tovább gyarapodhat?
Az OTP Nyugdíjpénztár abban segít, hogy tudatosan és hosszú távon építsd a nyugdíjas éveid anyagi biztonságát. Rendszeres vagy eseti befizetéseiddel egyéni számlán halmozódik a megtakarításod, amelyet a pénztár különböző befektetési portfóliókban kezel.
A portfóliót Te választod ki, attól függően, hogy inkább óvatosabb vagy magasabb kockázatú befektetési stratégiát szeretnél követni.
A befizetéseidet növelheted:
egyéni befizetésekkel,
munkáltatói hozzájárulással (ha elérhető),
az éves adó-visszatérítés jóváírásával.
A felhalmozott megtakarítás hosszú távon nyugdíjcélokra használható fel, így egy rugalmas, mégis kiszámítható kiegészítést nyújthat az állami nyugdíj mellé.
valóban létezik-e a „láthatatlanná válás” élménye,
hogyan torzítják a gondolkodásunkat a reklámok és a közösségi média,
mit tesz velünk a plasztikai beavatkozás,
mit kezdjünk a kritikával,
és hogyan lehet úgy megőrizni az önbizalmunkat, hogy közben ne a korunk határozza meg azt.
Ha kíváncsi vagy a teljes beszélgetésre, nézd meg a Diagnózis legújabb epizódját:
A Diagnózis egészségpodcast aktuális adását a Brocasterz Podcast Stúdióban rögzítettük.Köszönjük a támogatásukat – minden tartalomkészítőnek ajánljuk a stúdiót.
A podcastepizódot a gondoskodás szakértője, az OTP Nyugdíjpénztár támogatta.
Volt már olyan érzésed, hogy belül egyáltalán nem annyi idős vagy, mint amit a tükör mutat? Hogy miközben a világ elkezd máshogy nézni rád, te pontosan ugyanaz az ember maradtál? Vagy még inkább:
szeretnéd az 5-10-15 évvel ezelőtti önmagadat látni a tükörben és nehéz elfogadni, hogy ez már nem fog menni?
A Diagnózis podcast legújabb epizódja ebből az élményből indul ki – és nagyon hamar eljut oda, amiről ritkán beszélünk ennyire őszintén: mit kezd egy nő azzal, ha láthatói jelei mutatkoznak az évek múlásának?
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy 60 éves, filléres gyógyszerrel írják újra a cukorbetegség kezelését
A brit egészségügyi felügyelet frissítette a 2-es típusú diabétesz kezelési protokollját. Az új ajánlás a korai szív- és vesevédelem érdekében a legtöbb betegnél azonnali kombinált terápiát javasol.
Egy több mint hatvan éve használt, filléres gyógyszer írhatja újra a 2-es típusú cukorbetegség kezelését, miután a brit egészségügyi felügyelet idén februárban alapvetően változtatott az eddigi kezelési gyakorlaton.
Az új iránymutatás szerint a legtöbb frissen diagnosztizált betegnek már a kezelés legelején egy másik hatóanyaggal, egy SGLT-2 gátlóval kombinálva kell kapnia a metformint.
A cél, hogy ne csak a vércukorszintet kontrollálják, hanem már a betegség korai szakaszában védjék a páciensek szívét és veséjét is. Ez a fordulat nem azt jelenti, hogy a metformint félreteszik, épp ellenkezőleg: megerősíti a helyét a terápia alapköveként, csak már egy modernebb, kombinált stratégia részeként. A gyógyszer története nem egy laborban, hanem egy növénynél, a kecskerutánál kezdődött, amelyet a népi gyógyászatban már évszázadok óta használtak a cukorbetegség tüneteire – írja a témát feldolgozó ScienceAlert.
A belőle kivont hatóanyagot az 1950-es évek végén vezették be. A metformin alapvetően a szervezet inzulin-felhasználását teszi hatékonyabbá, csökkenti a máj cukorkibocsátását és az izmok glükózfelvételét is javítja.
Nagy előnye, hogy önmagában ritkán okoz veszélyes vércukorszint-esést, és jellemzően nem okoz súlygyarapodást sem.
Széleskörű hatásai miatt régóta vizsgálják a cukorbetegségen túli alkalmazását is. Gyakran írják fel orvosok inzulinrezisztenciával küzdő, policisztás ovárium szindrómában (PCOS) szenvedő nőknek, mert segíthet a menstruációs ciklus szabályozásában. Felmerült az is, hogy lassíthatja az öregedést vagy védheti az idegrendszert, de ezeket a hatásokat embereken még nem sikerült egyértelműen bizonyítani. Mint minden gyógyszernek, a metforminnak is lehetnek mellékhatásai. A leggyakoribbak a gyomorpanaszok, hányinger és hasmenés, ezek azonban idővel enyhülnek, vagy a gyógyszer fokozatosan felszabaduló, úgynevezett retard változatával kiküszöbölhetők.
Komolyabb probléma, hogy hosszú távon B12-vitamin-hiányt okozhat, ami vérszegénységhez vagy idegkárosodáshoz vezethet.
A ritka, de súlyos mellékhatások közé tartozik a tejsav-acidózis, a vér tejsavszintjének veszélyes felhalmozódása, ami főleg súlyos vese- vagy májbetegeknél fordulhat elő.
Az új brit ajánlás különösen fontos lehet
Magyarországon, ahol a Nemzetközi Diabétesz Szövetség 2025-ös becslése szerint a 20-79 éves lakosság 10,1 százaléka cukorbeteg, és a betegek közel 17 százaléka még diagnózis nélkül él.
Miközben a közbeszédben a diabétesz kezelése kapcsán az utóbbi időben leginkább a látványos fogyást is okozó GLP-1-készítményekről esik szó, a metformin továbbra is a legszélesebb körben használt, olcsó és megbízható alapgyógyszer marad, amely most új szerepben bizonyíthat. A betegek számára a legfontosabb üzenet, hogy a terápiás változtatásokról mindig a kezelőorvosnak kell döntenie.
Egy több mint hatvan éve használt, filléres gyógyszer írhatja újra a 2-es típusú cukorbetegség kezelését, miután a brit egészségügyi felügyelet idén februárban alapvetően változtatott az eddigi kezelési gyakorlaton.
Az új iránymutatás szerint a legtöbb frissen diagnosztizált betegnek már a kezelés legelején egy másik hatóanyaggal, egy SGLT-2 gátlóval kombinálva kell kapnia a metformint.
A cél, hogy ne csak a vércukorszintet kontrollálják, hanem már a betegség korai szakaszában védjék a páciensek szívét és veséjét is. Ez a fordulat nem azt jelenti, hogy a metformint félreteszik, épp ellenkezőleg: megerősíti a helyét a terápia alapköveként, csak már egy modernebb, kombinált stratégia részeként. A gyógyszer története nem egy laborban, hanem egy növénynél, a kecskerutánál kezdődött, amelyet a népi gyógyászatban már évszázadok óta használtak a cukorbetegség tüneteire – írja a témát feldolgozó ScienceAlert.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Akár egy éven belül megkezdődhetnek a klinikai vizsgálatok” – fordulat, és új remény az ALS-betegeknek
A kutatást vezető Aaron Burberry nyilatkozta ezt a biztató ütemtervet, miután egérkísérletekben sikeresen lassították a betegséget. A beavatkozás az állatok élettartamát meghosszabbította, a már kialakult mozgáskárosodáson azonban nem javított.
Egy eddig rejtett folyamat a bélben lehet az egyik kiváltó oka két súlyos idegrendszeri betegségnek, az amiotrófiás laterálszklerózisnak (ALS) és a frontotemporális demenciának (FTD). A Case Western Reserve Egyetem kutatóinak friss eredményei szerint
bizonyos bélbaktériumok által termelt cukor, egyfajta glikogén, olyan gyulladásos láncreakciót indíthat el, amely végül az agysejtek pusztulásához vezet.
Egérkísérletekben már sikerült is megszakítani ezt a káros folyamatot. Mindkét betegség, az izmok mozgását fokozatosan leépítő ALS és a viselkedést, valamint a nyelvi készségeket romboló FTD hátterében gyakran a C9ORF72 gén egy bizonyos variánsa áll. A kutatókat régóta foglalkoztatta a kérdés, hogy miért nem betegszik meg mindenki, aki hordozza ezt a génvariánst. A válaszhoz most egy lépéssel közelebb kerültek, amikor a bélflóra szerepét kezdték vizsgálni. A kutatók C9orf72-hiányos egereken végeztek kísérleteket, hogy modellezzék az emberi génvariánsra való fogékonyságot, majd különböző bélbaktérium-keverékekkel tesztelték az immunrendszerük reakcióit – írja a ScienceAlert.
A vizsgálatok a glikogéntermelésre, azon belül is a Parabacteroides merdae nevű baktériumra terelték a gyanút.
Amikor ezt a baktériumtörzset olyan egerekbe juttatták, amelyeknek nem volt bélflórájuk, az állatoknál súlyos gyulladás és a vér-agy gát károsodása lépett fel. Aaron Burberry, a Case Western Reserve Egyetem patológiai tanszékének adjunktusa a Case Western Reserve University közleményében ismertette a folyamatot:
„Azt találtuk, hogy káros bélbaktériumok gyulladásos formájú glikogént – egyfajta cukrot – állítanak elő, és ezek a bakteriális cukrok olyan immunválaszokat indítanak be, amelyek károsítják az agyat.”
A feltételezést az első emberi vizsgálatok is alátámasztani látszanak: 22 ALS-beteg székletmintájából 15-ben, valamint egy FTD-s betegnél is a normálisnál magasabb volt a gyulladásos glikogén szintje, míg a 12 fős egészséges kontrollcsoportban ez csak négy embernél volt kimutatható. A kutatók szerint a szervezet a bakteriális cukrot veszélyként azonosítja, és túlzott immunválaszt ad, ami végül az agyban is károkat okoz. A kutatás egyik legbiztatóbb eredménye, hogy amikor az érintett egereknek egy glikogénbontó enzimet, alfa-amilázt adtak, a gyulladás szintje csökkent, és az állatok élettartama meghosszabbodott. A ScienceAlert beszámolója szerint a motoros képességeik azonban nem javultak, ami jelzi, hogy a módszer önmagában nem jelent teljes gyógymódot.
A felfedezés mégis új terápiás utat nyithat, amely nem közvetlenül az agyat, hanem a bélrendszert célozza. A kutatás Magyarországon is releváns, mivel a C9ORF72 génvariáns a hazai ALS-esetekben is ismert kockázati tényező.
A következő lépés a vizsgálatok kiterjesztése lesz, a kutatócsoport vezetője szerint: „Eredményeink alapján a klinikai vizsgálatok is indokoltnak tűnnek annak megállapítására, hogy a glikogén lebontása lassíthatja-e az ALS/FTD betegek betegségprogresszióját, és akár egy éven belül meg is kezdődhetnek.”
Egy eddig rejtett folyamat a bélben lehet az egyik kiváltó oka két súlyos idegrendszeri betegségnek, az amiotrófiás laterálszklerózisnak (ALS) és a frontotemporális demenciának (FTD). A Case Western Reserve Egyetem kutatóinak friss eredményei szerint
bizonyos bélbaktériumok által termelt cukor, egyfajta glikogén, olyan gyulladásos láncreakciót indíthat el, amely végül az agysejtek pusztulásához vezet.
Egérkísérletekben már sikerült is megszakítani ezt a káros folyamatot. Mindkét betegség, az izmok mozgását fokozatosan leépítő ALS és a viselkedést, valamint a nyelvi készségeket romboló FTD hátterében gyakran a C9ORF72 gén egy bizonyos variánsa áll. A kutatókat régóta foglalkoztatta a kérdés, hogy miért nem betegszik meg mindenki, aki hordozza ezt a génvariánst. A válaszhoz most egy lépéssel közelebb kerültek, amikor a bélflóra szerepét kezdték vizsgálni. A kutatók C9orf72-hiányos egereken végeztek kísérleteket, hogy modellezzék az emberi génvariánsra való fogékonyságot, majd különböző bélbaktérium-keverékekkel tesztelték az immunrendszerük reakcióit – írja a ScienceAlert.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Veszélyes lehet a napi öblögetés? Meglepő dolog derült ki a szájvizek hatásáról
Tudományos vizsgálatok szerint bizonyos szájvizek megzavarhatják a szájüregi mikrobiomot. Egy hosszú távú kutatás kimutatta, hogy egyes készítmények használata növelheti a szív- és érrendszeri kockázatokat.
Egy kupak szájvíz tényleg megdobhatja a vérnyomásunkat, vagy csak a TikTok-on fújják fel a dolgot? A közösségi médiában terjedő videók szerint a napi öblögetés kiirthatja a szánkban élő „jó” baktériumokat, ami magas vérnyomáshoz és akár szívkárosodáshoz is vezethet. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb.
A szánkban élő baktériumok egyensúlya kulcsfontosságú, többek között azért, mert a zöldségekben lévő nitrátot nitritté alakítják.
Ebből a szervezetünk nitrogén-monoxidot gyárt, egy olyan molekulát, amely elengedhetetlen a vérnyomás szabályozásához. Ha ez a folyamat sérül, annak elméletben lehetnek következményei – írta a The Conversation. A kérdés az, hogy a bolti szájvizek valóban képesek-e ennyire beleszólni a testünk működésébe.
Nem mindegy azonban, mi van a flakonban. A hétköznapi, leheletfrissítő célú szájvizek mellett léteznek erősebb, például cetil-piridínium-kloridot (CPC) tartalmazó változatok, és vannak kifejezetten erős, gyógyszertári készítmények is.
Utóbbiak fő hatóanyaga gyakran a klórhexidin, amit fogorvosok ínybetegségek vagy beavatkozások utáni, rövid távú kezelésre javasolnak, nem mindennapos használatra.
A tudósok több kisebb vizsgálatban is azt találták, hogy a klórhexidin használata már néhány nap után csökkentette a nyál nitritszintjét és kis mértékben, de mérhetően megemelte a résztvevők vérnyomását. Ez a hatás egészséges és már eleve magas vérnyomással küzdő embereknél is jelentkezett. Joanna L'Heureux, az Exeteri Egyetem kutatója szerint a legerősebb szerek hatása egyértelmű.
"A klórhexidin egy kalapács, ami nem válogat: kiüti a rossz baktériumokat, de közben a vérnyomásunk szempontjából hasznosakat is elpusztítja"
– magyarázta a szakértő. A kutatások azt is kimutatták, hogy a CPC-tartalmú szerek részben, míg a klórhexidin szinte teljesen leállította a szervezet természetes nitrogén-monoxid-termelését.
Mielőtt azonban bárki kidobná a szájvizét, érdemes megnézni a hosszú távú adatokat is. Egy közel 19 éven át tartó vizsgálat, amely 354 felnőtt egészségét követte, arra jutott, hogy a rendszeres és alapos fogmosás, valamint a fogselyem használata egyértelműen csökkentette a szív- és érrendszeri halálozás kockázatát. Ugyanez a kutatás viszont nem talált semmilyen összefüggést a rendszeres szájvízhasználat és a szívproblémák között, függetlenül attól, hogy valaki enyhébb, fluoridos vagy erősebb, antibakteriális szert használt.
"A napi szájápolási rutinunk alapja a fogkefe és a fogselyem; a szájvíz csak egy kiegészítő eszköz, nem csodaszer és nem is méreg"
– hangsúlyozta L'Heureux.
Az alkoholtartalmú szájvizekkel kapcsolatban korábban felmerült a szájüregi daganatok kockázata, de a legújabb állásfoglalások szerint erre nincs egyértelmű bizonyíték. Az alkohol szájüregi baktériumokra és szívre gyakorolt önálló hatását pedig nehéz vizsgálni, mert szinte mindig más hatóanyagokkal együtt szerepel a termékekben.
A legfontosabb tanács tehát az, hogy mindig ellenőrizzük a címkét. A hétköznapi, enyhébb szájvizek mértékkel használva valószínűleg nem jelentenek kockázatot.
Az erős, klórhexidines szereket csak akkor és addig használjuk, amíg az orvos javasolja.
A legbiztosabb védelmet a szívünknek – és a fogainknak is – a napi kétszeri fogmosás, a fogselymezés és a rendszeres fogorvosi kontroll jelenti.
Egy kupak szájvíz tényleg megdobhatja a vérnyomásunkat, vagy csak a TikTok-on fújják fel a dolgot? A közösségi médiában terjedő videók szerint a napi öblögetés kiirthatja a szánkban élő „jó” baktériumokat, ami magas vérnyomáshoz és akár szívkárosodáshoz is vezethet. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb.
A szánkban élő baktériumok egyensúlya kulcsfontosságú, többek között azért, mert a zöldségekben lévő nitrátot nitritté alakítják.
Ebből a szervezetünk nitrogén-monoxidot gyárt, egy olyan molekulát, amely elengedhetetlen a vérnyomás szabályozásához. Ha ez a folyamat sérül, annak elméletben lehetnek következményei – írta a The Conversation. A kérdés az, hogy a bolti szájvizek valóban képesek-e ennyire beleszólni a testünk működésébe.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
