Így védekezz a koronavírus ellen: videón a legfontosabb óvintézkedések
A brit Westminster Egyetem professzora mutatja meg, hogy néznek ki a kórokozók a testünkön UV-fény alatt, és mit tehetünk, hogy ne jussanak be a szervezetünkbe.
"Mi erre készülünk, akkor is, ha most még nem tudunk ilyen megbetegedésről"
– mondta.
Bár lehetetlen Magyarországot légmentesen lehatárolni, a védekezésre fel kell készülni, az eszközök és szakemberek megvannak, jó a szervezettség, és működik a hatósági rendszer is. A kormányfő azt is kérte, hogy ha egy miniszter azt javasolja a magyaroknak, hogy ne utazzanak fertőzött területre, akkor azt lehetőleg tartsák be.
A víruspánik már a globális gazdaságban is érezteti a hatását: a New York-i tőzsde történetének legnagyobb, egy nap alatti esését produkálta, és 340,6-os árfolyamával (az euróhoz viszonyítva) a forint is történelmi mélypontra zuhant.
Európában is egyre aggasztóbb helyzet. A növekvő pánik miatt a BBC kiadott egy oktatóvideót, amelyet Dr. Adele McCormick, a brit Westmister Egyetem professzorával forgattak.
Egyre több fiatalt támad meg a rák, és a tudósok sem értik, miért történik ez
Egy friss angliai kutatás szerint 11 daganattípus, köztük a mell- és a bélrák előfordulása is növekszik az 50 év alattiak körében. Bár a növekvő elhízás részben magyarázatot ad, a jelenség mögött álló okok nagy része továbbra is ismeretlen.
Miközben a dohányzás és az alkoholfogyasztás sok helyen csökken, a 20–49 évesek körében mégis nő több daganattípus előfordulása – az elhízás csak a történet egy része, a többit még mindig nem értjük teljesen.
Egy friss angliai adatelemzés szerint tizenegy ráktípus, köztük a leggyakrabban az emlő-, valamint a vastag- és végbélrák előfordulása is emelkedik a fiatal felnőttek körében – írta a New Scientist. Bár a kutatók a növekvő testsúlyt tartják a legfőbb gyanúsítottnak, ez messze nem ad teljes magyarázatot: a fiatal nők bélrákos eseteinek növekedéséből például csak körülbelül 20 százalékot lehet a testtömegindex (BMI) emelkedésével magyarázni.
A kutatók több ismert rizikófaktort is megvizsgáltak, de a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a fizikai inaktivitás és a táplálkozási szokások az elmúlt évtizedekben összességében nem romlottak olyan mértékben, ami indokolná a trendeket.
Az egyetlen tényező, ami következetesen rosszabbodott, a túlsúly és az elhízás aránya.
Ha a hagyományos kockázati tényezők nem adják meg a választ, mi lehet a háttérben? A szakértők többek között az ultrafeldolgozott élelmiszerek, a PFAS néven ismert „örökkévaló vegyi anyagok”, valamint az antibiotikumok által megváltoztatott bélflóra szerepét vizsgálják.
Bár a kutatás angliai adatokon alapul, a jelenségnek magyar vonatkozásai is vannak. Itthon a szervezett vastag- és végbélrákszűrés a 50–70 éves korosztályt célozza, így a fiatal felnőtteknél esetlegesen tapasztalható növekedést nem a fokozott szűrés magyarázza.
A téma a hazai közbeszédben is jelen van, gyakran ismert emberek személyes küzdelmén keresztül, mint például Rubint Réka harca a rákkal.
A bizonytalanságok ellenére a megelőzés kulcsfontosságú: a testsúlykontroll, a rendszeres mozgás, a rostban gazdag étrend és a káros szenvedélyek kerülése továbbra is a leghatékonyabb eszközök a kockázatok csökkentésére.
Miközben a dohányzás és az alkoholfogyasztás sok helyen csökken, a 20–49 évesek körében mégis nő több daganattípus előfordulása – az elhízás csak a történet egy része, a többit még mindig nem értjük teljesen.
Egy friss angliai adatelemzés szerint tizenegy ráktípus, köztük a leggyakrabban az emlő-, valamint a vastag- és végbélrák előfordulása is emelkedik a fiatal felnőttek körében – írta a New Scientist. Bár a kutatók a növekvő testsúlyt tartják a legfőbb gyanúsítottnak, ez messze nem ad teljes magyarázatot: a fiatal nők bélrákos eseteinek növekedéséből például csak körülbelül 20 százalékot lehet a testtömegindex (BMI) emelkedésével magyarázni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A fiatal felnőttek körében egyre gyakoribb vastagbélrák összefüggésben állhat egy itthon is használt gyomirtóval
Egy új kutatás egy elterjedt gyomirtóval hozta összefüggésbe a korai kezdetű vastagbélrák növekvő esetszámait. A felfedezés azért is jelentős, mert a betegség mára a fiatalok körében vezető daganatos halálokká vált.
Egy új spanyol kutatás szerint egy évtizedek óta széles körben használt gyomirtó, a picloram összefüggésbe hozható a fiatal felnőtteket egyre nagyobb arányban sújtó vastagbélrákkal. A barcelonai Vall d’Hebron Onkológiai Intézet kutatói
a szervezetben hagyott, úgynevezett epigenetikai ujjlenyomatokat vizsgálva találtak erős jelet a vegyszer és a betegség között
– írja a New York Post cikke alapján az AOL. Fontos hangsúlyozni, hogy a tanulmány megfigyelésen alapul, tehát oksági kapcsolatot nem bizonyít, de új irányt jelöl ki a jelenség megértésében.
A felfedezés azért különösen jelentős, mert a korai kezdetű vastagbélrák esetszáma világszerte riasztóan emelkedik. Az Egyesült Államokban ma már minden ötödik diagnózis 55 év alatti beteget érint, és a kór a fiatalok körében a daganatos halálozás egyik vezető okává vált.
A szakértők szerint a fiataloknál négy tünet – a székelési szokások megváltozása, a véres széklet, a hasi diszkomfort és a megmagyarázhatatlan fogyás – esetén azonnal orvoshoz kell fordulni.
A spanyol kutatók a szervezetünk mélyén rejlő nyomokat keresték, azokat a kémiai módosításokat, amelyek a génjeink működését befolyásolják anélkül, hogy magát a DNS-szöveget megváltoztatnák. José A. Seoane, a tanulmány vezető szerzője egy sajtóközleményben egy hasonlattal magyarázta a jelenséget. Ha a genomot egy könyvnek képzeljük,
az epigenetikai jelek nem változtatják meg a szöveget, de úgy működnek, mint a post-it cetlik vagy jelölések, amelyek megmutatják, mely fejezeteket kell elolvasni, és melyeket kell kihagyni.
A kutatók a dohányzás és az étrend ismert kockázatai mellett egyértelmű jelet találtak a picloram nevű gyomirtónak való kitettségre is, különösen a fiatalabb betegeknél. Azt is megfigyelték, hogy a magasabb növényvédőszer-terheléssel összefüggő daganatokban kevesebb mutáció fordult elő az APC génben. Ez a gén normális esetben fékként működik a sejtszaporodásban, sérülése a vastagbélrák egyik legkorábbi lépése.
A felfedezés arra utal, hogy a vegyszer egy másik útvonalon is elősegítheti a rák kialakulását.
A picloramot az 1960-as évek közepe óta használják fás szárú növények és kétszikű gyomok irtására legelőkön, erdőkben, valamint utak és vasútvonalak mentén. A vegyszer rendkívül tartós, a talajban akár több mint három évig is aktív maradhat. Míg az Egyesült Államokban lakossági felhasználása nem engedélyezett, az
Európai Unióban jóváhagyott hatóanyagnak számít, és Magyarországon is több, picloramot tartalmazó készítmény van forgalomban.
Bár az amerikai kutatók azt találták, hogy ahol több picloramot használnak, ott több a vastagbélrákos eset, ez csupán egy statisztikai összefüggés, nem bizonyíték. Más onkológiai intézetek szakértői is óvatosságra intenek, hangsúlyozva, hogy a pontos biológiai mechanizmusok feltárásához további vizsgálatokra van szükség.
A kutatók szerint ha a további vizsgálatok megerősítik az oksági kapcsolatot, a kormánynak szabályozási lépéseket kell tennie. José A. Seoane a Medical News Todaynek nyilatkozva elmondta: Az emberek tisztában vannak vele, hogy az étrend összefügg a szív- és érrendszeri betegségekkel, a dohányzás pedig a tüdőrákkal. A picloram bonyolultabb, mert ha az oksági elemzés megerősíti eredményeinket, akkor nagy valószínűséggel ezt a kormányoknak kellene szabályozniuk.
A megelőzés érdekében az American Cancer Society jelenleg 45 éves kortól javasolja a rendszeres vastagbélszűrést.
Egy új spanyol kutatás szerint egy évtizedek óta széles körben használt gyomirtó, a picloram összefüggésbe hozható a fiatal felnőtteket egyre nagyobb arányban sújtó vastagbélrákkal. A barcelonai Vall d’Hebron Onkológiai Intézet kutatói
a szervezetben hagyott, úgynevezett epigenetikai ujjlenyomatokat vizsgálva találtak erős jelet a vegyszer és a betegség között
– írja a New York Post cikke alapján az AOL. Fontos hangsúlyozni, hogy a tanulmány megfigyelésen alapul, tehát oksági kapcsolatot nem bizonyít, de új irányt jelöl ki a jelenség megértésében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Évekkel korábban kiderülhet a halálos rák egy rutin CT-vizsgálatból
Egy új AI képes lehet rutinszerű CT-felvételeken évekkel a diagnózis előtt kiszúrni a hasnyálmirigyrák korai jeleit. A kutatók szerint ez áttörést hozhat a betegség időben történő felismerésében.
Egy rutinvizsgálatnak szánt hasüregi CT már ma is észreveheti azt, ami az orvosok szeme elől még rejtve marad: a Mayo Clinic és a Texasi Egyetem MD Anderson Rákközpontja által fejlesztett REDMOD nevű mesterséges intelligencia a vizsgálatok szerint átlagosan 16 hónappal a diagnózis előtt kiszúrta a hasnyálmirigyrák leggyakoribb típusának korai, láthatatlan jeleit – írta a ScienceAlert. Ez közel kétszerese annak az észlelési aránynak, amit a szakemberek segítség nélkül elérnek.
„Az életek megmentésének legnagyobb akadálya a hasnyálmirigyrák esetében az volt, hogy nem tudtuk észrevenni a betegséget akkor, amikor még gyógyítható”
– mondja Ajit Goenka, a Mayo Clinic radiológusa és nukleáris medicina szakembere.
A REDMOD (radiomikai alapú korai detekciós modell) nem egy nyilvánvaló daganatot keres, hanem úgynevezett radiomikai mintázatokat: a szöveti textúrában és szerkezetben bekövetkező zavarokat, amelyek gyakran túl aprók ahhoz, hogy az emberi szem észrevegye őket.
Sok rákos megbetegedés úgy indul, hogy a sejtekben évekkel a daganat láthatóvá válása előtt DNS-mutációk halmozódnak fel, ezeknek a korai nyomait kutatja a rendszer.
A betanítást követően a REDMOD-ot egy olyan CT-készleten tesztelték, amely 63, később rákosnak diagnosztizált beteg diagnózis előtti, „negatívnak” minősített felvételét, valamint 430 egészséges kontrollszemély felvételét tartalmazta.
Az MI a 63 esetből 46-ot helyesen jelölt meg gyanúsként, ami 73 százalékos arány. Ugyanezeken a felvételeken két, a rendszertől függetlenül dolgozó radiológus csupán az esetek 38,9 százalékában azonosított korai jeleket.
A modellnek azonban vannak korlátai is: a 430 egészséges kontroll közül 81-et tévesen jelölt meg gyanúsként, vagyis ha az MI-t valós környezetben vetették volna be, ezek az emberek felesleges, további vizsgálatokon estek volna át, mielőtt megnyugtató eredményt kaptak volna.
A kutatók szerint a rendszer megbízhatóságát mutatja, hogy hasonló teljesítményt nyújtott különböző kórházakban, eltérő berendezésekkel készült felvételeken is. Goenka szerint az új technológia egy kulcsfontosságú problémára adhat választ.
„Ez az MI most már képes azonosítani a rák jellegzetes mintázatát egy normál megjelenésű hasnyálmirigyben, mégpedig megbízhatóan, időben és különféle klinikai környezetekben is”
– tette hozzá a szakember.
A kutatók következő lépésként nagyobb, sokszínűbb csoportokon szeretnék tesztelni az MI-t, és megvizsgálni, mennyire könnyen illeszthető be az orvosok meglévő folyamataiba. A végső cél az, hogy a más okból készült CT-felvételeken is lefuttassák a rendszert, így még abban a stádiumban kiszűrve a hasnyálmirigyrákot, amikor a gyógyító kezelés még lehetséges.
Egy rutinvizsgálatnak szánt hasüregi CT már ma is észreveheti azt, ami az orvosok szeme elől még rejtve marad: a Mayo Clinic és a Texasi Egyetem MD Anderson Rákközpontja által fejlesztett REDMOD nevű mesterséges intelligencia a vizsgálatok szerint átlagosan 16 hónappal a diagnózis előtt kiszúrta a hasnyálmirigyrák leggyakoribb típusának korai, láthatatlan jeleit – írta a ScienceAlert. Ez közel kétszerese annak az észlelési aránynak, amit a szakemberek segítség nélkül elérnek.
„Az életek megmentésének legnagyobb akadálya a hasnyálmirigyrák esetében az volt, hogy nem tudtuk észrevenni a betegséget akkor, amikor még gyógyítható”
– mondja Ajit Goenka, a Mayo Clinic radiológusa és nukleáris medicina szakembere.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ezzel a néhány pszichológiai trükkel csökkenthető a pénz miatti állandó szorongás
Egy pénzügyi pszichológus pár egyszerű szokást javasol a pénzügyi szorongás enyhítésére. Ezek a módszerek a gyerekkori hiedelmek feltárására, az elkerülés megtörésére és az önértékelés javítására fókuszálnak.
Sokan azt hiszik, egy fizetésemelés vagy egy adósság eltörlése megoldja a pénzügyi stresszt. A bankszámla egyenlege nő, a szorongás mégis marad. Egy pszichológus szerint a probléma gyökere nem a pénztárcában, hanem a fejünkben van, és három egyszerű szokással orvosolható.
A valódi átalakulás ott kezdődik, ahol szétválasztjuk a pénzügyi valóságot és a pénzügyi pszichológiát – írta a Forbes egy friss kutatásra hivatkozva.
A holland háztartásokat követő vizsgálat ugyanis kimutatta, hogy a mentális egészség változásait nem a tényleges jövedelem, hanem a pénzügyi stressz változásai jelezték előre.
Vagyis az az érzés, hogy nincs elég pénzünk, sokkal több kárt okoz, mint maga a pénzhiány.
Mielőtt megváltoztatnánk a pénzügyi viselkedésünket, meg kell értenünk a mögötte húzódó, nagyrészt tudattalan hiedelemrendszert. Dr. Brad Klontz pénzügyi pszichológus „pénzforgatókönyveknek” nevezi ezeket a gyerekkorban rögzült mintákat. Négy fő típust azonosított: a pénzkerülést (a pénz rossz), a pénzimádatot (a pénz mindent megold), a pénz mint státuszt (a vagyon egyenlő az önértékkel) és a pénzügyi éberséget (szorongó spórolás). A kutatás szerint e minták közül három is alacsonyabb jövedelemmel járt együtt.
Aki például olyan családban nőtt fel, ahol a pénz állandó hiánycikk volt, felnőttként bűntudatot érezhet, ha magára költ, vagy öntudatlanul szabotálhatja a saját gyarapodását.
A forgatókönyv feltárásához érdemes feltenni a kérdést: „Mit tanultam a pénzről tízéves korom előtt?”
A pénzügyi jóllétet leggyakrabban az elkerülés rombolja: nem nyitjuk meg a banki kivonatokat, nem nézzük meg az egyenlegünket vásárlás előtt. Ez rövid távon megkönnyebbülést hoz, de hosszú távon csak növeli a szorongást, mert megerősíti a hitet, hogy a pénzügyek valóban veszélyesek. Az elkerülés miatt a probléma a fejünkben csak nagyobbra nő.
Egy másik kutatás szerint a magasabb pénzügyi aggodalom jelentős mértékben összefügg a magasabb pszichés distresszel, azaz szomorúsággal, félelemmel, pánik érzéssel. Hogy ezt a szokást megtörjük, érdemes a naptárunkba beiktatni egy heti, tízperces, fix időpontban tartott „pénzügyi megbeszélést”. A cél itt nem a problémák megoldása, csupán az, hogy a pénzügyi információkkal való szembenézés rutinná váljon.
Talán a leginkább romboló pénzügyi szokás az a tudattalan hiedelem, amely azt suttogja: „Annyit érek, amennyit keresek.”
Ha a pénzügyi identitásunk összeforr a személyes identitásunkkal, minden anyagi visszaesés az emberi értékünk megkérdőjelezésévé válik. Egy elbocsátás vagy egy elhibázott megtakarítási cél személyes kudarcnak tűnik, ami ellehetetleníti a tiszta gondolkodást. A kutatások szerint akik erősen azonosítják a nettó vagyont az önértékkel, hajlamosabbak a kényszeres költekezésre.
A megoldás az lehet, ha szándékosan elválasztjuk a kettőt. Amikor felcsap a pénzügyi szorongás, a terapeuták azt javasolják,
írjunk le három olyan dolgot, amit értéknek tartunk magunkban, és aminek semmi köze a pénzhez,
a termelékenységhez vagy a keresetünkhöz.
Sokan azt hiszik, egy fizetésemelés vagy egy adósság eltörlése megoldja a pénzügyi stresszt. A bankszámla egyenlege nő, a szorongás mégis marad. Egy pszichológus szerint a probléma gyökere nem a pénztárcában, hanem a fejünkben van, és három egyszerű szokással orvosolható.
A valódi átalakulás ott kezdődik, ahol szétválasztjuk a pénzügyi valóságot és a pénzügyi pszichológiát – írta a Forbes egy friss kutatásra hivatkozva.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
