prcikk: Legyőznéd a vírust? Így edzd immunrendszered egész évben | szmo.hu
EGÉSZSÉG
A Rovatból

Legyőznéd a vírust? Így edzd immunrendszered egész évben

Az immunrendszerünk szervezetünk védőpáncélja, amelyet nemcsak tavasszal és ősszel érdemes karbantartani, hanem az egész év során, hogy valóban segítsen bennünket a betegségekkel szemben. De milyen „edzés” kell az immunerősítéshez?


Ahogy általánosságban elmondható a betegségek esetében, úgy a koronavírussal szembeni védekezésnek is fontos része az immunrendszer erősítése, hiszen így testünk könnyebben szembeszáll a vírussal, a betegségek lefolyása jóval enyhébb lehet, mint akkor, amikor már alapból egy legyengült szervezetet támad meg.

Azonban ahogy egy sportoló felkészíti testét a mérkőzésre, úgy a szervezetünk védőpajzsát is érdemes folyamatosan edzeni és karbantartani, hogy ha nagyobb kihívással kell szembenéznie, akkor is képes legyen legyűrni az akadályt.

Az immunrendszer működésében nagy szerepe van az életmódnak: hogy mit eszünk, mennyi folyadékot fogyasztunk, mennyit mozgunk, mennyit alszunk és mennyire vagyunk stresszesek. Az, hogy mennyire figyelünk oda önmagunkra, hosszútávon meghatározza „pajzsunk” erősségét.

1. Megfelelő étkezés

A szervezetnek szüksége van különféle tápanyagokra, ásványi anyagokra, vitaminokra, hogy ellen tudjon állni a „támadásoknak”. Ezért is annyira fontos a helyes étrend, melynek tartalmaznia kell teljes értékű fehérjéket. Ezek a tejtermékekben (túró, joghurt), különféle húsokban, tojásban és halakban találhatók. Az anyagcsere működéséhez pedig elengedhetetlen a B6 vitamin, mely különféle gabonatermékekben található meg. Ennek beviteléhez válassz teljes kiőrlésű gabonatermékeket és barna rizst. Persze a megfelelő mennyiség kiválasztása is legalább ilyen fontos: azaz egyik tápanyagot sem ajánlott túlzásba vinni, hiszen az is betegséghez, elhízáshoz vezethet.

TIPP: Ügyelj arra, hogy minden étkezésnél legyen a tányérodon valamilyen keményítőforrás (pl. rizs, burgonya, édesburgonya, köles, quinoa, tápióka), fehérjeforrás (pl. hús, hal, tenger gyümölcsei, tojás, belsőségek) és úgy nevezett "jó zsír" (pl. olívaolaj, kacsazsír, libazsír, disznózsír, vaj, kókuszzsír).

2. Vitaminok és ásványi anyagok

A tápanyagokon túl az immunrendszer erősítéséhez a testünknek szüksége van különféle vitaminokra és ásványi anyagokra is. Utóbbiak közül a cink elengedhetetlen, melyhez tökmag, különféle hüvelyes termések és sovány marhahús fogyasztásával juthatsz hozzá. A vitaminok közül pedig a C, D és E, melyek bevitelére ajánlott külön is figyelni. Az E-vitamin a gabonacsírákban és a tojássárgájában található meg, míg a C-vitaminhoz rengeteg gyümölcs és zöldség fogyasztásával juthatunk hozzá. Azonban gyakran előfordul, hogy a napi rutin során nem jut elég vitamin a szervezetünkbe, akár a rohanás miatt vagy a főzés során szinte semmisé válik az étel vitamintartalma. Ugyanez vonatkozik a különféle diéták vagy például a vegetáriánus étrendet követőkre, ugyanis gyakran előfordul, hogy az igyekezet ellenére sem sikerül kielégíteni a szervezet számára a szükséges vitamin-, ásványi anyag- és nyomelem-igényt. Ezért ajánlott különféle készítményekkel pótolni azokat.

TIPP: Válassz olyan készítményt, ammely egyszerre többféle hiányt is képes pótolni. Ilyen lehet például a Béres csepp, ami tele van nyomelemekkel, ásványi anyagokkal, így az immunrendszered igazi testőre.

3. Mozgás

A rendszeres mozgás is erősíti az immunrendszert, emellett sok jótékony hatása van még: segíti a fogyást és az izmok erősítését, energiával tölt fel, oldja a stresszt. A tudósok úgy vélik, a mozgás hatására a szervezet citokineket termel, melyek olyan fehérjemolekulák, amik az immunsejtek közti információátadásáért felelnek. Végezhetsz otthoni tornát, sétálhatsz vagy futhatsz a szabadban, vagy akár csapatsportokat is kipróbálhatsz, a lényeg, hogy már kevés, de rendszeres edzés is erősíti a szervezetedet. Azonban túlzásba vinni sem érdemes, ugyanis a túl intenzív, túl sok edzés éppen ellenkező hatást vált ki, ezért érzékenyebbek a betegségekre például a maratonisták is.

TIPP: Hetente háromszor egy egyórás séta már jótékony hatású lehet - pláne, ha a zöldben járhatsz egyet. De ha ennél aktívabb mozgásra is hajlandó vagy, most rengeteg ingyenesen elérhető online ezdésprogramot találsz a neten. Bármikor érdemes elkezdeni, de fontos a fokozatosság: csak szép lassan szoktasd hozzá a szervezeted a fizikai terheléshez.

4. Stresszoldás

Bár sok esetben nehéz teljesen kiiktatni a stresszt az életünkből, azonban érdemes figyelnünk rá, hogy minél kevésbé legyünk kitéve neki. A stressz különféle ingerek hatására az emberi szervezetben bekövetkező válaszreakció, azonban ha folyamatosan jelen van az életünkben, az nagyban gyengíti az immunrendszert, káros a szív- és érrendszerre is. Ahhoz, hogy csökkentsd az életedben jelen lévő negatív stresszhatást, keresd meg azt a tevékenységet, mely segít kikapcsolni. Lehet ez séta, testmozgás, de akár masszázs, zenehallgatás vagy színezés.

TIPP: Egy légzőgyakorlattal, egy 5 perces relaxációval is lenyugtathatod a tested. Egy 20 perces autogén tréning pedig akár olyan hatású is lehet, mintha másfél órát aludtál volna. Itt találhatsz magyar szakemberek által összeállított különféle gyakorlatokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Bartha Ákos: Nem biztos, hogy a glutén a gond – ezért nem javulnak az emésztési problémák
Ha kíváncsi vagy rá, mi okozhat emésztési panaszt, ha nem feltétlenül a glutén, milyen diéta működhet megoldásként, és milyen táplálékkiegészítőket javasol a szakértő, nézd meg a Diagnózis egészségpodcast új epizódját!


Képzeld el, hogy egy finom ebéd után órákig tartó puffadás kínoz, a hasad kellemetlenül feszül, a bőrödön pedig megmagyarázhatatlan kiütések jelennek meg.

Esetleg ismerős az érzés? Neked is vannak emésztési gondjaid?

Akkor a Diagnózis egészségpodcast új epizódját mindenképp érdemes megnézned.

A kéthetente jelentkező Diagnózis egészségpodcastben egyszerre beszélget egy érintettel és egy szakértővel egy adott egészséggel kapcsolatos témáról Ganzler Orsolya műsorvezető - az aktuális, emésztési zavarokról szóló részben is pont ez történik.

Jean Orsolya újságíró már tíz éve néz szembe emésztési zavarokkal – a Diagnózis vendégeként mesélte el, hogy a mindennapjait megkeserítő panaszok spiráljában hogyan kereste a kiutat. Amikor az ő problémái kiderültek, még nem volt jellemző, hogy a „mindenmentes” polcok roskadoztak volna a boltokban.

Eleinte a tejtermékekre gyanakodott, mert a tünetek leginkább ezek fogyasztása után erősödtek fel, de a probléma ennél sokkal mélyebben gyökerezett.

„Amikor már mindennapossá váltak ezek a tünetek, hiába iktattam ki a tejtermékeket, akkor is jelentkeztek egyre többször, és egyre erőteljesebb formában” – emlékezett vissza a pontra, amikor eldöntötte, orvoshoz fordul.

Orsi nincs egyedül az emésztési panaszokkal. Bartha Ákos élelmiszerbiológus, táplálkozáskutató, a Táplálkozásbeállítás és a Freyagena alapítója szerint

az irritábilis bélszindróma (IBS) százból 7-15 embert érint, de ha az időszakos emésztési kellemetlenségeket nézzük, a hazai lakosság akár egyharmada is érintett lehet.

A szakember szerint a jelenség nem újkeletű, csupán a modern kor életmódja és táplálkozási szokásai hozták felszínre és tették tömegessé.

Nem is feltétlenül az a különc, aki érzékenyen reagál a tejcukorra

Leggyakrabban a tej válik gyanússá, nem véletlenül:

„5000 évvel ezelőtt mindenki tejcukorérzékeny volt még Európában, sőt, milliárd ember van a Földön, akik mai napig azok”

– állítja Bartha Ákos. Hozzátette, hogy a genetikai vizsgálatok alapján a magyar lakosság jelentős része hordozza a tejcukor-érzékenységre való hajlamot, ami előbb-utóbb valamilyen formában meg is mutatkozik.

Szóval ha most hirtelen elgondolkodtál, hogy a tejtermékek fogyasztása után nálad is előfordulnak problémák, nem árt megfontolnod egy kivizsgálást – kiderülhet, hogy laktózérzékeny vagy. Esetleg ennél összetettebb problémával kell szembenézned, ahogy Orsinak is.

Érdekelnek az egészséggel kapcsolatos témák?

Iratkozz fel YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le az újabb részekről!

Csatlakozz a Diagnózis egészségpodcast zárt Facebook-csoportjához, hogy értesülj az új témákról, és akár a szerkesztésben is közreműködhess!

Orsi számára az első gasztroenterológiai vizsgálatok laktóz-, fruktóz- és tejfehérje-intoleranciát mutattak ki. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa volt. „Egy másik, komplexebb szemléletű orvosnál végzett alapos kivizsgálás után kiderült, hogy diszbiózisom van, tehát a jó és a rossz baktériumok aránya eltolódott a rosszak irányába. Az orvos megállapította azt is, hogy gyulladás van az emésztőrendszeremben” – mesélte Orsi, akit emellett áteresztő bél-szindrómával is diagnosztizáltak. A diagnózisok egy drasztikus életmódváltást tettek szükségessé: ezért Orsi az étrendjéből száműzte a cukrot és a glutént is.

Mit lehet tenni az emésztési zavarok elkerüléséért?

Sokak számára a glutén elhagyása tűnik a megoldás kulcsának, Ákos szerint azonban az IBS-esek nem feltétlenül gluténérzékenyebbek az átlagnál.

A valódi bűnös gyakran nem is a glutén nevű fehérje, hanem egy másik összetevő, a fruktán. A fruktán egy fruktózhoz hasonló szénhidrát, amely a búzában nagy mennyiségben megtalálható.

A szakértő egy hétköznapi példával világította meg a jelenséget: sok páciense panaszkodik a hagymafélékre, nem is sejtve az összefüggést – a búza után ugyanis a hagyma tartalmazza a legtöbb fruktánt. „Ha javasoljuk azt egy páciensnek, hogy készítsen úgy egy pörköltet, hogy mondjuk csak zöldfűszerek vannak benne, és a hagymát teljesen kihagyja, akkor az a tapasztalat, hogy onnantól már semmi baja nincsen a pörköltel, meg annak a zsírtartalmával sem. Tehát nem az a gond, hogy túl zsíros lenne a pörkölt, hanem hogy a hagymában lévő fruktán irritálja a beleket.”

Tudtad, hogy akár az emésztési panaszaidat érintő kivizsgálásokat is fizetheted OTP Egészségkártyáddal? 

Már csak ezért is megéri egészségpénztári tagnak lenni - de a tagság számos más előnnyel is jár. A hamarosan esedékes adóbevallásodnál kérheted, hogy az adó-visszatérésedet az egészségpénztári számlára utalják, így egy plusz fix összeget biztonságban tudhatsz, amit az egészséggel kapcsolatos kiadásokra költhetsz.  Számládat ráadásul munkáltatói hozzájárulással vagy egyéni befizetéssel is gyarapíthatod – így tudatosan és rugalmasan gondoskodhatsz saját és családod egészségéről.

A számládon összegyűlt összeget elköltheted:

  • orvosi szolgáltatásokra
  • gyógyszerekre
  • gluténmentes élelmiszerekre
  • szemüvegre és más gyógyászati termékekre
  • babaápolási termékekre.

További információ az OTP Egészségpénztár oldalán!

A valódi, tudományosan alátámasztott megoldást sok esetben az alacsony FODMAP-étrend jelenti. Bartha Ákos elmondta, ez mára a leginkább bizonyítékalapú táplálkozásterápia az IBS kezelésére, olyannyira, hogy 2025-től a hivatalos magyar orvosi ajánlásban is szerepel.

Az étrend lényege a rövidláncú, rosszul felszívódó szénhidrátok (FODMAP-ok) – mint a tejcukor, gyümölcscukor, fruktánok és cukoralkoholok – átmeneti korlátozása.

Orsi egy étkezési napló vezetésével döbbent rá, hogy pontosan ezek az élelmiszerek okozzák a panaszait. „Például a hagyma volt az, ami mindig, minden esetben problémát okozott, vagy a fokhagyma. Ezek szinte azonnal, ahogy elfogyasztottam egy ételt, akkor jeleztek” – osztotta meg tapasztalatait. A  étrendet a mai napig követi, de már rugalmasabban, és egyáltalán nem éli meg korlátozónak.

Vajon megelőzhetők az emésztési zavarok?

Ákos szerint igen: „A modern korban az ember túl sok olyan dolgot fogyaszt, ami a bélrendszerének, bélflórájának nem ideális. A probléma gyökere az egyoldalú, ultrafeldolgozott élelmiszereken alapuló táplálkozásban és az állandó gyümölcsfogyasztásban rejlik.” Mivel az IBS nem klasszikus betegség, hanem egy életminőséget rontó állapot, a cél nem a „gyógyulás”, hanem egy tartósan jó közérzet elérése. „Természetesen elérhető egy olyan állapot, ami egy sokkal jobb közérzetet eredményez, és akár még benne van az is, hogy én akkor próbálkozok ételekkel.”

Ha kíváncsi vagy rá, hogy …

… milyen vizsgálatokkal mutathatók ki a problémák,

… mivel magyarázható, hogy mostanra ilyen gyakori az emésztési zavar, az ételérzékenység,

… milyen táplálékkiegészítőket javasol a szakértő,

…  a multivitamin-e a jobb megoldás vagy a különböző hatóanyagok külön-külön bevitele,

akkor nézd meg a teljes beszélgetést!

 

Az epizódot a Spotify-on is meghallgathatod.

 

A Diagnózis egészségpodcast aktuális adását a Brocasterz Podcast Stúdióban rögzítettük.

Köszönjük a támogatásukat – minden tartalomkészítőnek ajánljuk a stúdiót.

Foglalj könnyedén a weboldalukon!

A podcastepizódot a gondoskodás szakértője, az OTP Egészségpénztár támogatta.

 


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Bartha Ákos: Nem biztos, hogy a glutén a gond – ezért nem javulnak az emésztési problémák
Ha kíváncsi vagy rá, mi okozhat emésztési panaszt, ha nem feltétlenül a glutén, milyen diéta működhet megoldásként, és milyen táplálékkiegészítőket javasol a szakértő, nézd meg a Diagnózis egészségpodcast új epizódját!


Képzeld el, hogy egy finom ebéd után órákig tartó puffadás kínoz, a hasad kellemetlenül feszül, a bőrödön pedig megmagyarázhatatlan kiütések jelennek meg.

Esetleg ismerős az érzés? Neked is vannak emésztési gondjaid?

Akkor a Diagnózis egészségpodcast új epizódját mindenképp érdemes megnézned.

A kéthetente jelentkező Diagnózis egészségpodcastben egyszerre beszélget egy érintettel és egy szakértővel egy adott egészséggel kapcsolatos témáról Ganzler Orsolya műsorvezető - az aktuális, emésztési zavarokról szóló részben is pont ez történik.

Jean Orsolya újságíró már tíz éve néz szembe emésztési zavarokkal – a Diagnózis vendégeként mesélte el, hogy a mindennapjait megkeserítő panaszok spiráljában hogyan kereste a kiutat. Amikor az ő problémái kiderültek, még nem volt jellemző, hogy a „mindenmentes” polcok roskadoztak volna a boltokban.

Eleinte a tejtermékekre gyanakodott, mert a tünetek leginkább ezek fogyasztása után erősödtek fel, de a probléma ennél sokkal mélyebben gyökerezett.

„Amikor már mindennapossá váltak ezek a tünetek, hiába iktattam ki a tejtermékeket, akkor is jelentkeztek egyre többször, és egyre erőteljesebb formában” – emlékezett vissza a pontra, amikor eldöntötte, orvoshoz fordul.

Orsi nincs egyedül az emésztési panaszokkal. Bartha Ákos élelmiszerbiológus, táplálkozáskutató, a Táplálkozásbeállítás és a Freyagena alapítója szerint

az irritábilis bélszindróma (IBS) százból 7-15 embert érint, de ha az időszakos emésztési kellemetlenségeket nézzük, a hazai lakosság akár egyharmada is érintett lehet.

A szakember szerint a jelenség nem újkeletű, csupán a modern kor életmódja és táplálkozási szokásai hozták felszínre és tették tömegessé.

Nem is feltétlenül az a különc, aki érzékenyen reagál a tejcukorra

Leggyakrabban a tej válik gyanússá, nem véletlenül:

„5000 évvel ezelőtt mindenki tejcukorérzékeny volt még Európában, sőt, milliárd ember van a Földön, akik mai napig azok”

– állítja Bartha Ákos. Hozzátette, hogy a genetikai vizsgálatok alapján a magyar lakosság jelentős része hordozza a tejcukor-érzékenységre való hajlamot, ami előbb-utóbb valamilyen formában meg is mutatkozik.

Szóval ha most hirtelen elgondolkodtál, hogy a tejtermékek fogyasztása után nálad is előfordulnak problémák, nem árt megfontolnod egy kivizsgálást – kiderülhet, hogy laktózérzékeny vagy. Esetleg ennél összetettebb problémával kell szembenézned, ahogy Orsinak is.

Érdekelnek az egészséggel kapcsolatos témák?

Iratkozz fel YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le az újabb részekről!

Csatlakozz a Diagnózis egészségpodcast zárt Facebook-csoportjához, hogy értesülj az új témákról, és akár a szerkesztésben is közreműködhess!

Orsi számára az első gasztroenterológiai vizsgálatok laktóz-, fruktóz- és tejfehérje-intoleranciát mutattak ki. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa volt. „Egy másik, komplexebb szemléletű orvosnál végzett alapos kivizsgálás után kiderült, hogy diszbiózisom van, tehát a jó és a rossz baktériumok aránya eltolódott a rosszak irányába. Az orvos megállapította azt is, hogy gyulladás van az emésztőrendszeremben” – mesélte Orsi, akit emellett áteresztő bél-szindrómával is diagnosztizáltak. A diagnózisok egy drasztikus életmódváltást tettek szükségessé: ezért Orsi az étrendjéből száműzte a cukrot és a glutént is.

Mit lehet tenni az emésztési zavarok elkerüléséért?

Sokak számára a glutén elhagyása tűnik a megoldás kulcsának, Ákos szerint azonban az IBS-esek nem feltétlenül gluténérzékenyebbek az átlagnál.

A valódi bűnös gyakran nem is a glutén nevű fehérje, hanem egy másik összetevő, a fruktán. A fruktán egy fruktózhoz hasonló szénhidrát, amely a búzában nagy mennyiségben megtalálható.

A szakértő egy hétköznapi példával világította meg a jelenséget: sok páciense panaszkodik a hagymafélékre, nem is sejtve az összefüggést – a búza után ugyanis a hagyma tartalmazza a legtöbb fruktánt. „Ha javasoljuk azt egy páciensnek, hogy készítsen úgy egy pörköltet, hogy mondjuk csak zöldfűszerek vannak benne, és a hagymát teljesen kihagyja, akkor az a tapasztalat, hogy onnantól már semmi baja nincsen a pörköltel, meg annak a zsírtartalmával sem. Tehát nem az a gond, hogy túl zsíros lenne a pörkölt, hanem hogy a hagymában lévő fruktán irritálja a beleket.”

Tudtad, hogy akár az emésztési panaszaidat érintő kivizsgálásokat is fizetheted OTP Egészségkártyáddal? 

Már csak ezért is megéri egészségpénztári tagnak lenni - de a tagság számos más előnnyel is jár. A hamarosan esedékes adóbevallásodnál kérheted, hogy az adó-visszatérésedet az egészségpénztári számlára utalják, így egy plusz fix összeget biztonságban tudhatsz, amit az egészséggel kapcsolatos kiadásokra költhetsz.  Számládat ráadásul munkáltatói hozzájárulással vagy egyéni befizetéssel is gyarapíthatod – így tudatosan és rugalmasan gondoskodhatsz saját és családod egészségéről.

A számládon összegyűlt összeget elköltheted:

  • orvosi szolgáltatásokra
  • gyógyszerekre
  • gluténmentes élelmiszerekre
  • szemüvegre és más gyógyászati termékekre
  • babaápolási termékekre.

További információ az OTP Egészségpénztár oldalán!

A valódi, tudományosan alátámasztott megoldást sok esetben az alacsony FODMAP-étrend jelenti. Bartha Ákos elmondta, ez mára a leginkább bizonyítékalapú táplálkozásterápia az IBS kezelésére, olyannyira, hogy 2025-től a hivatalos magyar orvosi ajánlásban is szerepel.

Az étrend lényege a rövidláncú, rosszul felszívódó szénhidrátok (FODMAP-ok) – mint a tejcukor, gyümölcscukor, fruktánok és cukoralkoholok – átmeneti korlátozása.

Orsi egy étkezési napló vezetésével döbbent rá, hogy pontosan ezek az élelmiszerek okozzák a panaszait. „Például a hagyma volt az, ami mindig, minden esetben problémát okozott, vagy a fokhagyma. Ezek szinte azonnal, ahogy elfogyasztottam egy ételt, akkor jeleztek” – osztotta meg tapasztalatait. A  étrendet a mai napig követi, de már rugalmasabban, és egyáltalán nem éli meg korlátozónak.

Vajon megelőzhetők az emésztési zavarok?

Ákos szerint igen: „A modern korban az ember túl sok olyan dolgot fogyaszt, ami a bélrendszerének, bélflórájának nem ideális. A probléma gyökere az egyoldalú, ultrafeldolgozott élelmiszereken alapuló táplálkozásban és az állandó gyümölcsfogyasztásban rejlik.” Mivel az IBS nem klasszikus betegség, hanem egy életminőséget rontó állapot, a cél nem a „gyógyulás”, hanem egy tartósan jó közérzet elérése. „Természetesen elérhető egy olyan állapot, ami egy sokkal jobb közérzetet eredményez, és akár még benne van az is, hogy én akkor próbálkozok ételekkel.”

Ha kíváncsi vagy rá, hogy …

… milyen vizsgálatokkal mutathatók ki a problémák,

… mivel magyarázható, hogy mostanra ilyen gyakori az emésztési zavar, az ételérzékenység,

… milyen táplálékkiegészítőket javasol a szakértő,

…  a multivitamin-e a jobb megoldás vagy a különböző hatóanyagok külön-külön bevitele,

akkor nézd meg a teljes beszélgetést!

 

Az epizódot a Spotify-on is meghallgathatod.

 

A Diagnózis egészségpodcast aktuális adását a Brocasterz Podcast Stúdióban rögzítettük.

Köszönjük a támogatásukat – minden tartalomkészítőnek ajánljuk a stúdiót.

Foglalj könnyedén a weboldalukon!

A podcastepizódot a gondoskodás szakértője, az OTP Egészségpénztár támogatta.

 


Link másolása
KÖVESS MINKET:


EGÉSZSÉG
A Rovatból
A 100 éves Dick Van Dyke szerint ez a hosszú élet titka, és a tudomány is igazolja
A Mary Poppins sztárjának igaza lehet, egy apácákon végzett kutatás is kimutatta a kapcsolatot. Az optimisták akár 10-15 százalékkal is tovább élhetnek, mint pesszimista társaik.


Dick Van Dyke, a legendás amerikai színész és komikus, olyan klasszikusok sztárja, mint a Mary Poppins és a Csodakocsi, december 13-án töltötte be a 100. életévét. A közkedvelt színész figyelemre méltó hosszú életét a pozitív életszemléletének és annak tulajdonítja, hogy sosem haragszik.

Bár a hosszú élet természetesen számos tényezőn múlik – beleértve a genetikát és az életmódot –, Van Dyke állításaiban van némi igazság.

Számos tanulmány kimutatta, hogy az alacsony stressz-szint, valamint a pozitív, optimista szemléletmód összefüggésben áll a hosszú élettel.

2022-ben egy körülbelül 160 000, különböző etnikai hátterű nőt vizsgáló kutatás kimutatta, hogy az optimistábbnak vallott résztvevők nagyobb valószínűséggel élték meg a 90 éves kort a pesszimistákhoz képest.

Ezen eredmények egyik lehetséges magyarázata a harag szívünkre gyakorolt hatásaiban rejlik.

Úgy tűnik, hogy a pozitívabb vagy optimistább életszemléletű emberek jobban kezelik vagy kontrollálják a haragjukat. Ez lényeges, mivel a düh számos jelentős hatást gyakorolhat a szervezetre.

A harag adrenalin és kortizol – a test elsődleges stresszhormonjai – felszabadulását váltja ki, különösen a férfiaknál. Még a rövid dühkitörések is a kardiovaszkuláris egészség romlásához vezethetnek.

A krónikus stressz és harag okozta többletterhelés a keringési rendszeren összefüggésbe hozható olyan állapotok kialakulásának fokozott kockázatával, mint a szívbetegség, a sztrók és a 2-es típusú cukorbetegség.

Ezek a betegségek felelősek a korai halálozások nagyjából 75%-áért. Bár nem a stressz és a harag az egyetlen okuk, jelentősen hozzájárulnak kialakulásukhoz.

Így amikor Dick Van Dyke azt mondja, hogy nem lesz dühös, az valóban a hosszú élete egyik titka lehet.

A jobb haragkezelés, például meditációval közvetlenül támogathatja a hosszabb életet.

Ehhez társul az a tény is, hogy az optimisták nagyobb valószínűséggel folytatnak egészséges szokásokat, például rendszeres testmozgást vagy egészséges táplálkozást, ami a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentésével tovább javítja az egészséget. Még maga Dick Van Dyke is igyekszik hetente legalább háromszor edzeni.

Via ScienceAlert


Link másolása
KÖVESS MINKET:


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Megdöbbentő kutatás: Az apákra egy évvel a baba születése után tör rá a depresszió
Egy hatalmas, több mint egymillió apát vizsgáló tanulmány felfedi, hogy az első hónapok nyugalma csak a vihar előtti csend. Az igazi érzelmi teher sokkal később jelentkezik.


Egy friss, nagyszabású kutatás meglepő eredménnyel cáfol rá a szülés utáni időszakról alkotott eddigi képre: úgy tűnik, az újdonsült apákra nem a baba érkezését követő első hónapok, hanem egy jóval későbbi időszak jelenti a legnagyobb mentális terhet.

A vizsgálat szerint a gyermek egyéves kora körül a depresszió és a stresszel kapcsolatos zavarok kockázata több mint 30 százalékkal megugrik náluk.

A tanulmány szerint, amelyet a svéd Karolinska Institutet és a kínai Szecsuáni Egyetem kutatói jegyeznek, az apák a partnerük terhessége alatt és a szülés utáni első hónapokban mentálisan stabilabbnak mutatkoznak, kevesebb pszichiátriai diagnózist kapnak, mint a fogantatás előtti évben.

Ez a látszólagos védettség azonban idővel elillan. Míg a szorongás és a szerhasználat egy évvel a szülés után visszatér a korábbi szintre, a depresszió és a stressz egyértelműen gyakoribbá válik.

A kutatók több mint egymillió édesapa adatait elemezték, akiknek 2003 és 2021 között született gyermekük.

Nyomon követték mentális tünetek megjelenését a terhességet megelőző egy évtől a gyermek egyéves koráig.

Fontos megjegyezni, hogy az eredmények klinikai diagnózisokon alapulnak, vagyis azok a férfiak, akik nem fordultak orvoshoz a problémáikkal, nem szerepelnek az adatokban.

A kutatók szerint az apává válás folyamata kettős teher egy férfi számára: „Sokan imádják a gyermekükkel töltött intim pillanatokat, ugyanakkor a párkapcsolat is változhat, és az alvásminőség is romolhat, ami hozzájárulhat a mentális egészség romlásának kockázatához.”

A kutatás vezetője szerint a depresszió késleltetett megjelenése váratlan volt. „A depresszió késleltetett emelkedése váratlanul érte a kutatókat, ám ez rámutat arra, hogy a gyermek születése után jóval később is figyelni kell a mentális rosszullét figyelmeztető jeleire az apák körében”.

A szülés utáni depresszióról gyakran az édesanyák kapcsán esik szó, ám az apák mentális jólléte is fontos.

A mostani eredmények azért is érdekesek, mert az anyák esetében a mentális zavarok kockázata jellemzően a szülés utáni első hetekben a legmagasabb.

Via Karolinska Institutet


Link másolása
KÖVESS MINKET: