EGÉSZSÉG
A Rovatból

Hogyan válasszunk orvost kisebb sebészeti beavatkozások esetén?

Cikkünkben ehhez adunk néhány hasznos tippet.


Minden műtét komoly érzelmi megterhelést jelent – a fizikai vonatkozáson túl. Így már egy kisebb beavatkozásnál is fontos, hogy biztonságban érezzük magunkat és a lehető legkisebb stresszel essünk át a dolgon. Ehhez azonban meg kell találnunk azt a sebészt, akiben maximálisan megbízunk. Cikkünkben ehhez adunk néhány hasznos tippet.

Kérdezzünk körbe!

Egy jó sebésznek alighanem a híre is jó. Kérdezzünk tehát körbe az ismerősök, barátok és rokonok között, hátha tudnak olyan szakorvost ajánlani, akiért tűzbe tennék a kezüket. Mindenképp faggassuk ki őket arról, hogy mik voltak a legnagyobb pozitívumok, mivel voltak a leginkább elégedettek. Ugyanakkor azt is kérdezzük meg, hogy mik voltak az esetleges negatív élmények.

Az online véleményeket is elolvashatjuk, ezeket azonban kezeljük erős fenntartással. Online az emberek sokkal könnyebben ítélkeznek és fogalmaznak meg erős, akár sértő véleményeket. De azt se feledjük, hogy az interneten a pozitív visszajelzéseket nem nehéz meghamisítani.

Nézzük meg a szakterületüket!

A sebészet egy igen tág fogalom, ami rengeteg különféle szakterületet foglal magába. Még egy kisebb beavatkozásnál is igaz, hogy érdemes specialistához fordulni a lehető legjobb kezelés érdekében. Egész más technikát és hozzáállást kíván például a szemsebészet, az idegsebészet vagy a bőrsebészet – a felsorolást pedig sokáig folytathatnánk. Laikusként ugyanakkor nem biztos, hogy meg tudjuk határozni, milyen típusú sebészetre van szükségünk. Ezért első körben akár egy általános sebészhez is fordulhatunk, aki majd továbbirányít minket a megfelelő szakrendelésre. Lehet, hogy ez több időt vesz igénybe, de végeredményben a lehető legjobb kezekbe kerülünk majd.

Vizsgáljuk meg a weboldalt!

Persze ne azt nézzük, hogy mennyire mutatós vagy gyors. Sokkal inkább arra koncentráljunk, hogy milyen mentalitást mutat a bemutatkozó oldal. Páciensközpontúnak tűnik az orvos, aki mély odafigyelést tanúsít az emberek felé vagy sem? Szerencsés esetben esetleg korábbi páciensek is megszólalnak a honlapon, akik átfogó információkat adnak át a sebészről.

Annak is olvassunk utána, hogy a kiszemelt orvos milyen végzettséggel rendelkezik, milyen szakmai továbbképzéseken vett részt, milyen publikációk köthetők a nevéhez és milyen korábbi munkahelyekkel büszkélkedhet. Ezekből már levonhatunk egy általános következtetést a felkészültségéről és arról, hogy mennyire naprakész a tudása.

Kérjünk személyes találkozót!

Ennél jobb módszer aligha létezik: miután a fenti tippekkel megtaláltuk a szóba jöhető sebészeket, bátran látogassuk meg őket személyesen is. Az is sokat elárul majd, hogy mikor tud minket fogadni, és persze az is, hogy mennyi időt szán a panaszaink megismerésére. Ha úgy érezzük, hogy csak fél füllel figyel ránk, és nem ad megfelelő tájékoztatást, akkor inkább keressünk tovább.

Arról is képet kaphatunk a személyes találkozó keretében, hogy az orvos hogyan bánik a kollégáival, ami szintén nem másodlagos szempont. A lényeg ezzel együtt az, hogy benyomást szerezzünk róla. Emberileg szimpatikus-e a sebész, el tudjuk-e képzelni, hogy ő kezeljen minket, megbíznánk-e benne maximálisan a folyamat során?

Vegyük figyelembe az intézményt is!

Nem csupán az orvos számít, ha szakembert keresünk egy kisebb beavatkozáshoz. Az is sokat nyom a latba a döntésnél, hogy milyenek a körülmények az adott intézményben. Mióta létezik egyáltalán sebészet a kórházban, és milyen specialistákat foglalkoztatnak? Milyenek az általános körülmények, és mennyire jól felszerelt a műtő vagy a betegszobák? Ezeket mind-mind érdemes megnézni választás előtt.

Ebben az esetben is a legjobb megoldás az, ha első kézből tudunk információhoz jutni. Vagyis keressünk olyan ismerősöket, akik már jártak a szóban forgó kórházban, és hagyatkozzunk az ő tapasztalataikra. A kórház esetében ugyanakkor a Google-értékelések is sokatmondóak lehetnek.

Figyeljünk az intő jelekre!

Máshogyan is megközelíthetjük az orvoskeresés kérdését: úgy, hogy az intő jelekre fókuszálunk, és ezek alapján szűkítjük a listánkat addig, amíg csak egyetlen sebész nem marad azon. Bár egy orvost nem a bürokratikus képességei határoznak meg elsősorban, mégis intő jel lehet, ha folyamatosan lemondja a megbeszélt találkozót, ha soha nem érhető el telefonon, vagy csak hetekkel később válaszol egy e-mailünkre. Ez szervezetlenségre utal, ami később megnehezítheti az orvos-páciens kapcsolatot.

Nem tekinthetjük azt sem jó előjelnek, ha az orvos mereven elzárkózik attól, hogy másodvéleményt kérjünk az ő diagnózisa, kezelési javaslata után. Pedig könnyen lehet, hogy a több szem többet lát-elv alapján jobb, hatékonyabb és gyorsabb felépülést szavatoló kezelést is kaphatnánk, amire a mi sebészünk nem gondolt – vagy amihez nincs megfelelő felszerelése, képzettsége.

Ne hozzunk elhamarkodott döntést!

Egy kisebb sebészeti beavatkozásnál is megfontolt döntést kell hoznunk, amihez időre van szükségünk. Ne engedjünk tehát semmilyen külső nyomásnak vagy véleménynek. Csakis olyan orvos kése alá feküdjünk, akiben tökéletesen megbízunk – még akkor is, ha ez hosszadalmas keresgéléssel jár.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Egy éve lehet hátra a leendő norvég királynénak, felkerült a tüdőtranszplantációs listára
A norvég trónörökösné, Mette-Marit koronahercegnő felkerült a tüdőtranszplantációs várólistára. Orvosai szerint a jelölés szakmai küszöbe az, ha a páciensnek beavatkozás nélkül ennyi ideje maradt.


Egy év – ennyi időt jósolnak az orvosok műtét nélkül Mette-Maritnak. A norvég királyi udvar pénteken közölte: a koronahercegnő felkerült a tüdőtranszplantációs várólistára. Hivatalos feladatait felfüggesztették, a beavatkozás után pedig hosszabb rehabilitációs időszak következik.

A trónörökösnét 2018-ban diagnosztizálták pulmonális fibrózissal, amely egy gyógyíthatatlan, a tüdőszövet hegesedésével járó betegség. Állapota az elmúlt hónapokban jelentősen romlott, a legutóbbi felvételeken már orrkanüllel jelent meg, ami a légzését segítette.

A jelölés szakmai kritériumát az Oslói Egyetemi Kórház professzora is ismertette, aki szerint ahhoz, hogy valakit listára tegyenek, olyan állapotban kell lennie, hogy beavatkozás nélkül legfeljebb egy éve lehet hátra.

A sikeres tüdőtranszplantáció esélyét a megfelelő szerv elérhetősége határozza meg, a norvégiai átlagos várakozási idő tavaly körülbelül hat hónap volt.

A koronahercegnő betegsége miatt a királyi család több hivatalos programját is lemondta vagy elhalasztotta – közölte a norvég királyi udvar hivatalos közleményében. Nem vesznek részt a svéd királyi pár szombati aranylakodalmi ünnepségén, és elhalasztják a hercegi pár 25. házassági évfordulójára tervezett augusztusi ünneplést is.

A családtagok Mette-Marit mellett vannak: férje, Haakon koronaherceg a múlt héten megszakította japán útját, Ausztráliában tanuló 22 éves lányuk, Ingrid Alexandra hercegnő pedig hazarepült, és az őszi félévet már az Oslói Egyetemen tölti.

A hírre reagálva Norvégiában rövid időn belül megugrott az organdonori regisztrációk száma, ami jól mutatja, hogy egy ismert ember sorsa miként hívhatja fel a figyelmet a donorhiányra. A helyzet súlyosságát már korábban is lehetett sejteni: a palota tavaly decemberben közölte, hogy közeleg a műtét ideje, miután a sportvilágban egy másik híresség, Niki Lauda is hasonló beavatkozáson esett át.

A koronahercegnő betegsége mellett a norvég királyi családot más problémák is sújtják. A hercegnő legidősebb fia, Marius Borg Høiby ellen nemi erőszak és szexuális zaklatás vádjával per zajlik, az ítéletet pedig június 15-én várják.

Eközben az úgynevezett „Epstein-akták” nyilvánosságra hozatala után Mette-Marit is magyarázkodni kényszerült. A koronahercegnő februárban kért nyilvánosan bocsánatot a kapcsolatért, amelyet „rossz ítélőképességről tanúskodónak” nevezett.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Halálos hiba lehet megfázásnak nézni a nyári tüdőgyulladást: ez a két tünet jelzi, hogy azonnal orvoshoz kell fordulni
A kezeletlen tüdőgyulladás súlyos szövődményekhez vezethet. A betegség különösen veszélyes az idősebbekre, a kisgyermekekre és a krónikus tüdőbetegekre.


A tüdőgyulladás nem egy „rosszabb megfázás”: a hirtelen jelentkező nehézlégzés és a szúró mellkasi fájdalom már életveszélyes állapot előszobája lehet – a gyors orvosi ellátás életet menthet. A hétköznapi légúti betegségek és a potenciálisan halálos kórkép közötti határvonalat a tünetek súlyossága jelenti. Míg egy nátha vagy influenza is okozhat köhögést és lázat, a tüdőgyulladásnál fellépő, mély lélegzetvételre vagy köhögésre fokozódó éles mellkasi fájdalom és a jelentős légszomj azonnali orvosi beavatkozást igénylő vészjelzés – írja a The Independent. A betegség súlyosságát mutatja Reviczky Gábor esete is, akit intenzív osztályon kezeltek a kórral.

Dr. Andrew Whittamore, az Asthma + Lung UK klinikai vezetője és praktizáló háziorvos szerint már egy általános mellkasi fertőzés is figyelmeztető jel lehet.

„A tüdő- vagy mellkasi fertőzés, például a tüdőgyulladás a tüdőt vagy a légutakat érinti. A tünetek közé tartozik a hurutos köhögés, a sípoló légzés vagy a nehézlégzés, a 38 °C vagy afeletti magas láz, valamint a mellkasi fájdalom vagy diszkomfort” – magyarázta a szakértő.

A tüdőgyulladás további jelei lehetnek a sárga vagy zöld köpetürítéssel járó köhögés, a test- és izomfájdalom, a nagyfokú fáradtság és az étvágytalanság. Időseknél gyakran zavartság, csecsemőknél pedig nyögdécselő, morgó légzés is jelentkezhet.

A betegség különösen veszélyes a csecsemőkre, a kisgyermekekre, a 65 év felettiekre, valamint a krónikus tüdőbetegségben (például asztmában vagy COPD-ben) szenvedőkre és a legyengült immunrendszerű emberekre. Ezekben a csoportokban a gyulladás erőteljesebben szűkíti a légutakat, és a szervezet védekező mechanizmusainak gyengébb működése miatt nehezebb megszabadulni a felgyülemlett váladéktól.

A betegség szövődményeibe halt bele a napokban a 72 éves Anthony Head, a Buffy és a Ted Lasso sztárja is, és a magyar zenészlegenda, Fenyő Miklós.

A legsúlyosabb esetekben légzési elégtelenség, akut légzési distressz szindróma (ARDS), vérmérgezés (szepszis), sőt, vese- vagy szívkárosodás is kialakulhat.

A kezelés a kórokozótól függ: a bakteriális tüdőgyulladást antibiotikummal gyógyítják, míg a vírusos változat általában pihenéssel és bőséges folyadékfogyasztással magától elmúlik.

A megelőzésben kulcsfontosságú a gyakori, szappanos kézmosás, a zsebkendő helyes használata köhögéskor és tüsszentéskor, valamint a dohányzás elhagyása. Dr. Whittamore hangsúlyozza a védőoltások, különösen az influenza és a pneumococcus elleni vakcina fontosságát a kockázati csoportokba tartozók számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
„Ha nem jön be, csak néhány hete maradt volna” – egy fogorvosi vizit mentette meg a 19 éves Ethan életét
Ethan Harrison édesanyja szerint a család teljesen váratlanul szembesült az akut mieloid leukémia diagnózisával. A fiú orvosai szerint ha a fogorvosi vizit után négy nappal nem kezdik meg a kezelést, már nem lehetett volna rajta segíteni.


Egy 19 éves brit fiú azt hitte, csak egy egyszerű fogfájás kínozza, amikor időpontot kért a fogorvoshoz. A rutinellenőrzés azonban az életét mentette meg, miután egy gyanús jel miatt azonnal kórházba küldték. A south wingfieldi targoncavezetőnél akut mieloid leukémiát diagnosztizáltak – írja az UNILAD.

Ethan Harrisonnak már egy hónapja fájt a bölcsességfoga, és más tünetei is voltak: nehezen vette a levegőt, lázas volt, és egy ciprusi nyaralás után megduzzadt egy nyirokcsomója is. A család mindent a fogára fogott, ám a fogorvos a duzzadt nyirokcsomó láttán azonnal a háziorvoshoz küldte.

A vérvétel eredménye 12 órán belül megérkezett, ami után a családnak azonnal a sürgősségi osztályra kellett sietnie.

Ethan édesanyja, a 37 éves Roxy Bond szerint a diagnózis sokkolta őket.

„Amikor megszületett a diagnózis, nagyon irreálisnak tűnt, és egyszerűen nagyon-nagyon váratlan volt” – mondta.

A kórházi csapat közölte velük a megdöbbentő tényt: ha a fiú nem kerül időben orvoshoz, már csak hetei lettek volna. „A kórház csapata azt mondta, ha nem jön be, csak néhány hete maradt volna hátra az életéből.”

A fiút május 17-én vették fel a Chesterfield Royal Hospitalba, ahol azonnal megkezdték a kezelését. Ethanre négy kemoterápiás ciklus vár, az első már el is indult. Várhatóan egy hónapig lesz kórházban, de a teljes felépülése akár egy évet is igénybe vehet.

Az édesanyja elmondta, fia, aki korábban sosem volt kórházban, most csontvelő-biopsziákon és folyamatos vérvételeken esik át, de mindent humorral visel.

„Eddig humorral reagált, semmi sem rendítette meg. Annyit mond csak: »Micsoda kényelmetlenség.«”

Roxy Bond hozzátette, hogy nagyon büszke a fiára, ahogyan a helyzetet kezeli.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Évtizedekig tehetetlenek voltak az orvosok, most egyetlen tabletta adhat új esélyt a hasnyálmirigyrákos betegeknek
Az új gyógyszer a daganatok több mint 90 százalékát hajtó KRAS-mutációt célozza, amivel szemben eddig nem volt hatásos terápia. A fejlesztő már megkezdte az engedélyeztetést, így a szer hónapokon belül elérhetővé válhat.


Egy naponta szedhető tabletta majdnem megduplázta az előrehaladott hasnyálmirigyrákos betegek túlélési idejét, miután sikerült kikapcsolnia azt a fehérjét, amelyet a tudomány évtizedekig „megfoghatatlannak” tartott.

A daraxonrasib nevű gyógyszer harmadik fázisú klinikai vizsgálatának eredményeit múlt vasárnap mutatták be. Az adatok szerint a szerrel kezelt, előrehaladott, áttétes hasnyálmirigyrákban szenvedő betegek átlagosan 13,2 hónapig éltek, szemben a hagyományos kemoterápiát kapó csoport 6,7 hónapos túlélésével – írta a ScienceAlert.

Az új tabletta összességében 60 százalékkal csökkentette a halálozás kockázatát az 500 beteg bevonásával zajló kutatásban.

A betegek számára fontos szempont, hogy a daraxonrasib egy szájon át szedhető tabletta, és bár okoz mellékhatásokat, a páciensek életminősége javult és a fájdalmaik is csökkentek a kemoterápiához képest. A leggyakoribb panasz a betegek körülbelül 86–88 százalékát érintő bőrkiütés volt, de sokan küzdöttek szájüregi gyulladással, hasmenéssel, hányingerrel és hányással is.

Ennek ellenére a súlyos mellékhatások miatt jóval kevesebben hagyták abba a kezelést, mint a kemoterápiás csoportban.

A tudományos áttörés lényege, hogy

a gyógyszer egy olyan célpontot támad, amelyet évtizedekig elérhetetlennek tartottak.

A hasnyálmirigyes daganatok több mint 90 százalékát a KRAS gén mutációja hajtja, ami a sejtek növekedését szabályozó kapcsolót tartósan „bekapcsolt” állapotban tartja. A daraxonrasib nem közvetlenül ehhez a fehérjéhez kötődik – aminek sima a felszíne –, hanem egy másik molekula segítségével hoz létre egy komplexet, ami már képes leállítani a rákos sejtek szaporodását vezénylő jelátvitelt.

A gyógyszert fejlesztő cég bejelentette, hogy benyújtja a vizsgálat adatait a hatóságokhoz; az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság május elején engedélyezte a kiterjesztett hozzáférési programot.

Christopher Lieu, a Coloradói Egyetem onkológus professzora szerint a siker új utakat nyithat a kutatásban.

„Arra számítok, hogy egyre több klinikai vizsgálat indul, amelyekben a KRAS‑gátlókat más gyógyszerekkel kombinálják, hogy megelőzzék a tumorok kezeléssel szembeni rezisztenciáját.”

A hasnyálmirigyrák elleni harcban az utóbbi időben több ígéretes irány is megjelent. Spanyol kutatók egy „hármas csapás” koncepciót teszteltek, amely egyszerre több ponton támadva igyekezett megelőzni a gyors rezisztenciakialakulást. Ezzel párhuzamosan a diagnosztikában egy mesterséges intelligencián alapuló algoritmus adott reményt, amely más okból készült CT-felvételeken képes volt évekkel korábban kiszúrni a betegség jeleit.

Via Sciencealert


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk