EGÉSZSÉG
A Rovatból

Favipiravir: mit kell tudni a háziorvosok által is felírható gyógyszerről és mikor alkalmazható?

Keserű György Miklós, a Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerkémiai Kutatócsoportjának vezetője magyarázza el a legfontosabb tudnivalókat a koronavírus elleni gyógyszerről.


Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a napokban döntött arról, hogy a koronavírus-fertőzöttek kezelésére alkalmazható favipiravir tablettát már a háziorvosok is felírhatják a betegeknek. Ezt a gyógyszert eddig ugyanis csak a kórházakban kezelt betegeknél alkalmazták, és igen hatásosnak bizonyult, mert a tapasztalatok szerint megakadályozhatja a tünetek súlyosabbra fordulását.

Mostantól az otthonukban gyógyuló enyhe vagy középsúlyos tüneteket mutató betegeket is lehet vele kezelni, ezzel elősegítve a betegség könnyebb lefolyását és csökkentve a kórházi kezelést igénylő betegek számát. A gyógyszer alkalmazásának szükségességéről a háziorvos dönt, azt a patikákban recept ellenében ingyenesen lehet kiváltani.

A minisztérium tájékoztatása szerint a gyógyszeres terápia javasolt hossza öt nap, alkalmazásához beleegyező nyilatkozat és a betegtájékoztató megismerése szükséges. A tablettát magzatkárosító hatása miatt várandós nők nem szedhetik.

Keserű György Miklós, a Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerkémiai Kutatócsoportjának vezetője, a koronavírus-kutató akciócsoport tagja az mta.hu-nak nyilatkozva mondta el a legfontosabb tudnivalókat a favipiravirrel kapcsolatban.

– Honnan indult a favipiravir, milyen betegség ellen fejlesztették ki eredetileg?

– A favipiravirt még 2014-ben Japánban engedélyezték először influenza A és B-vírusfertőzés kezelésére.

Nagyon fontos, hogy tabletta formában, szájon át lehet alkalmazni.

Egy évvel ezelőtt először Kínában, a COVID-járvány kitörésének helyszínén kezdték alkalmazni a favipiravirt a SARS-CoV-2 koronavírus ellen is, mivel egy széles spektrumú antivirális szerről van szó, amely általában hatékony lehet az RNS-vírusok ellen. Az új típusú koronavírus is RNS-vírus, ezért került a kínai orvosok látókörébe a favipiravir is. A korai kínai klinikai vizsgálatok biztató eredménnyel zárultak, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy e vizsgálatok vészhelyzeti forgatókönyv szerint zajlottak. Vagyis nem alkalmaztak kontrollcsoportot a kezelt csoporttal szemben, így a levonható következtetések is korlátozottak.

– Milyen hatást mutattak ki a klinikai vizsgálatok a favipiravir alkalmazásakor?

– Fontos megjegyezni, hogy etikai megfontolásból e vizsgálatok nem placebót alkalmaztak a kontrollcsoport esetén, hanem a bevett kezelést. Ez általános eljárás a súlyos betegségek ellen fejlesztett gyógyszerek vizsgálatakor, hiszen egy beteget sem lehet kitenni annak, hogy semmilyen hatásos kezelésben ne részesüljön. A vizsgálatokban azt tapasztalták, hogy

a favipiravir átlagosan hat nap alatt vírusmentességet eredményezett. Jelentősen javította a klinikai tüneteket, csökkentette a lázat, és a kórházban töltött napok száma is kevesebb volt a favipiravirt kapott betegek esetében.

– Önök mikor kezdtek el foglalkozni a favipiravirral?

– Mi már a legelső klinikai vizsgálatok után, tavaly márciusban javaslatot tettünk az operatív törzsnek három projekt elindítására. Ezek egyike a favipiravir hatóanyagú gyógyszer magyarországi gyártóeljárásának kifejlesztését célozta, a második a majdani magyar készítmény klinikai vizsgálatáról szólt, míg a harmadik a japán gyártású, favipiravir hatóanyagú Avigan referencia-gyógyszer vizsgálatát javasolta. Így az Innovációs és Technológiai Minisztérium finanszírozásában megkezdődött a fejlesztés és a klinikai vizsgálatok előkészítése. A fejlesztéssel a Természettudományi Kutatóközpont által vezetett konzorcium tagjai, az Első Vegyi Industria Zrt., a Richter Gedeon Nyrt. és a Meditop Gyógyszeripari Kft. foglalkoztak. A konzorcium immár befejezte a favipiravirgyártás fejlesztését, vagyis

rendelkezésre áll az eljárás, amelynek segítségével hazánkban is előállítható a szer.

Jelenleg tárgyalások folynak az eljárás gyártásba vételéről, addig is a külföldről származó hatóanyag tablettázása és kiszerelése folyik Magyarországon. A klinikai vizsgálatokat Kovács L. Gábor akadémikus vezetésével a klinikai vizsgálatokra szakosodott HECRIN konzorcium végzi.

– Kijelenthető-e a klinikai vizsgálatok alapján, hogy a favipiravir hatékony gyógyszer a COVID-19 ellen?

– A kezdeti vizsgálatok jelentős része megfigyelésen alapult. Ahol alkalmaztak kontrollcsoportot, ott is a vészhelyzet idején érthető forgatókönyv alapján történtek a kísérletek, és a gyógyszert sokszor súlyos állapotú betegeknek adták. Ugyanakkor már meglehetősen sok vizsgálat zajlott világszerte, Japánban, Oroszországban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban is. E vizsgálatokban a favipiravir hatékonynak bizonyult, de csak a fertőzés korai stádiumában. A fertőződést körülbelül ötnapos inkubációs szakasz után követik a tünetek. A tünetek megjelenése után fordulnak a betegek orvoshoz, és ezután lesz általában pozitív a PCR-tesztjük. Ettől számítva hét-tíz nap áll rendelkezésre arra, hogy a favipiravirt hatékonyan alkalmazzák. Ez az az időablak, amikor a favipiravirkezelésnek létjogosultsága van.

– Vagyis a favipiravir a súlyos eseteken nem segít?

– Pontosan.

A favipiravir a betegség gyulladásos szakaszában, amikor a betegek rendszerint már súlyos tüdőgyulladással küzdenek, sajnos már nem elegendő. Ezért nagyon fontos, hogy az igazolt COVID-fertőződést követően azonnal elkezdődjön az antivirális kezelés. Ebben az időablakban a favipiravir hatékonynak bizonyult: csökkenti a vírusterhelést, és mérsékli tüneteket.

Hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebb beteg kerüljön súlyos állapotba, kevesebben szoruljanak kórházi ellátásra, ami jelenleg rendkívül fontos lenne az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő hatalmas nyomás enyhítése érdekében. A klinikai kísérletek adatai szerint a favipiravir alkalmazásával átlagosan hat nap alatt javulnak a klinikai tünetek, így kevesebb beteg kerül súlyos állapotba.

– A favipiravir SARS-CoV-2-ellenes hatásmechanizmusa azonos azzal a mechanizmussal, ahogy az influenza ellen hat?

– Igen. A favipiravir (a remdesivirhez hasonlóan) a vírus RNS-örökítőanyagának a sokszorozását, magyarul a vírus szaporodását gátolja. A szer egy hamis kódot illeszt be a virális RNS-be, ezzel leállítja a másolást. Ennek köszönhető, hogy számos RNS-vírus ellen hatékonynak bizonyult.

– Már a járvány legelején felröppentek olyan hírek, miszerint a favipiravir az állatmodellekben születési defektusokat okozott. Ez mennyiben korlátozza az emberi alkalmazhatóságát?

– Az antivirális szereket, így a favipiravirt is csak megfelelő elővigyázatossággal szabad alkalmazni. Japánban is így járnak el, emiatt az állatkísérletekben megfigyelt születési rendellenességek emberen soha nem fordultak elő.

Várandósság és szoptatás esetén a gyógyszer nem alkalmazható. A gyógyszeres kezelés ideje alatt, valamint a rá következő hét napig kettős fogamzásgátlás szükséges (vagyis mindkét partnernek védekeznie kell).

A favipiravirt több mint harminc országban alkalmazzák COVID-19-fertőzöttek kezelésére, az elmúlt egy évben sok millió ember használta, a tapasztalt mellékhatások enyhék. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) munkatársai a patikákba kerülő favipiravir csomagolásába erről külön tájékoztatót készítettek a betegeknek, de tájékoztatás készült a gyógyszerészek és az orvosok számára is.

– Az utóbbi hónapokban szinte minden a vakcinákról szól, és mintha a tudományos figyelem is áttevődött volna a koronavírus-ellenes oltóanyagokra a COVID-19 betegség kezelésére szolgáló gyógyszerekről. Ebben a helyzetben mi adja a gyógyszerfejlesztés létjogosultságát?

– Még csak egy év telt el a COVID-19 világjárvánnyá szélesedése óta. Ebben a helyzetben kellett az orvosoknak gyors megoldást találniuk a betegség kezelésére. Egyelőre két olyan terápia áll a rendelkezésünkre, amely a klinikai vizsgálatok során bizonyos fokú hatásosságot mutatott: az infúzióként adott remdesivir és a tablettaként szedhető favipiravir. Előbbi értelemszerűen csak a kórházba került súlyos betegeknél alkalmazható (hiszen infúzióról van szó), utóbbit viszont akár otthonában is szedheti a beteg. Való igaz, hogy egyre több hatékony vakcina jelenik meg, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a kialakult betegség kezelésére alkalmas gyógymódok keresését fel szabadna adnunk. Az eddig kipróbált szereket nem a SARS-CoV-2 vírus ellen fejlesztették ki, ezért továbbra is szükség van arra, hogy a világ kutatói közössége kifejezetten az új típusú koronavírus kezelésére alkalmas gyógyszereket fejlesszen.

Nem lehet a védekezést egyedül a vakcinákra alapozni. Ez már most is hatalmas logisztikai kihívást jelent, és az oltási hajlandóság is elmarad a várttól. Az újabb és újabb vírusvariánsok pedig további problémát jelenthetnek. Mindezek a tényezők rontják az oltási program hatékonyságát.

Az RNS sokszorozódását gátló antivirális gyógyszerek minden vírusvariáns ellen hatékonyak. Ennek oka, hogy a vírus mutációi leginkább a felületi fehérjéket érintik, hiszen ezek alapján ismeri fel a vírust az immunrendszer, vagyis ezekre nehezedik nagy szelekciós nyomás. Ellenben az RNS másolását végző mechanizmusok konzervatív jellegűek, vagyis lényegesen kevésbé változnak az evolúció során. A vírusnak nincs esélye arra, hogy ilyen rövid idő alatt teljesen átalakítsa az örökítőanyaga másolómechanizmusait, és ezzel kicselezze a gyógyszer hatását.

Oberfrank Ferenc köztestületi igazgató, az MTA kormányzati kapcsolatokért felelős vezető munkatársa, aki maga is orvos kommentárja:

A mostani döntés a kormány támogatásával működő favipiravirfejlesztési programokban együtt dolgozó egyetemi, kutatóközponti és ipari kutatók, valamint fejlesztők közös eredménye.

Keserű György Miklós, Kovács L. Gábor és Makara B. Gábor akadémikusok már a járvány kezdetén átfogó elképzeléssel álltak elő a rendelkezésre álló gyógyszerkincs gyors áttekintését és hasznosítását illetően. Akadémikusainknak meghatározó szerepük volt abban, hogy Magyarországon nagyon gyorsan megindult azoknak a gyógyszereknek az azonosítása, majd elérhetővé tétele, amelyekkel a COVID-19-fertőzés egyes fázisaiban be lehet avatkozni.

Az MTA a szakpolitikai döntéshozatalt támogató tudományos tanácsadói szerepvállalásának megfelelően kezdettől fogva segítette a hatóságok és illetékes minisztériumok közötti kapcsolatépítést, a szakértői és intézményi együttműködések kialakítását. A favipiravirprogram illeszkedik abba a szakmai-tudományos műhelymunkába, amely a COVID-19 megbetegedéssel kapcsolatban az Akadémián folyik. Az Akadémia szakértőivel, testületeivel tudományszervezői képessége és kapcsolatrendszere révén továbbra is minden lehetséges módon segíti a közegészségügyi célokat és a közjót szolgáló tudományos programok sikerét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Egy éve lehet hátra a leendő norvég királynénak, felkerült a tüdőtranszplantációs listára
A norvég trónörökösné, Mette-Marit koronahercegnő felkerült a tüdőtranszplantációs várólistára. Orvosai szerint a jelölés szakmai küszöbe az, ha a páciensnek beavatkozás nélkül ennyi ideje maradt.


Egy év – ennyi időt jósolnak az orvosok műtét nélkül Mette-Maritnak. A norvég királyi udvar pénteken közölte: a koronahercegnő felkerült a tüdőtranszplantációs várólistára. Hivatalos feladatait felfüggesztették, a beavatkozás után pedig hosszabb rehabilitációs időszak következik.

A trónörökösnét 2018-ban diagnosztizálták pulmonális fibrózissal, amely egy gyógyíthatatlan, a tüdőszövet hegesedésével járó betegség. Állapota az elmúlt hónapokban jelentősen romlott, a legutóbbi felvételeken már orrkanüllel jelent meg, ami a légzését segítette.

A jelölés szakmai kritériumát az Oslói Egyetemi Kórház professzora is ismertette, aki szerint ahhoz, hogy valakit listára tegyenek, olyan állapotban kell lennie, hogy beavatkozás nélkül legfeljebb egy éve lehet hátra.

A sikeres tüdőtranszplantáció esélyét a megfelelő szerv elérhetősége határozza meg, a norvégiai átlagos várakozási idő tavaly körülbelül hat hónap volt.

A koronahercegnő betegsége miatt a királyi család több hivatalos programját is lemondta vagy elhalasztotta – közölte a norvég királyi udvar hivatalos közleményében. Nem vesznek részt a svéd királyi pár szombati aranylakodalmi ünnepségén, és elhalasztják a hercegi pár 25. házassági évfordulójára tervezett augusztusi ünneplést is.

A családtagok Mette-Marit mellett vannak: férje, Haakon koronaherceg a múlt héten megszakította japán útját, Ausztráliában tanuló 22 éves lányuk, Ingrid Alexandra hercegnő pedig hazarepült, és az őszi félévet már az Oslói Egyetemen tölti.

A hírre reagálva Norvégiában rövid időn belül megugrott az organdonori regisztrációk száma, ami jól mutatja, hogy egy ismert ember sorsa miként hívhatja fel a figyelmet a donorhiányra. A helyzet súlyosságát már korábban is lehetett sejteni: a palota tavaly decemberben közölte, hogy közeleg a műtét ideje, miután a sportvilágban egy másik híresség, Niki Lauda is hasonló beavatkozáson esett át.

A koronahercegnő betegsége mellett a norvég királyi családot más problémák is sújtják. A hercegnő legidősebb fia, Marius Borg Høiby ellen nemi erőszak és szexuális zaklatás vádjával per zajlik, az ítéletet pedig június 15-én várják.

Eközben az úgynevezett „Epstein-akták” nyilvánosságra hozatala után Mette-Marit is magyarázkodni kényszerült. A koronahercegnő februárban kért nyilvánosan bocsánatot a kapcsolatért, amelyet „rossz ítélőképességről tanúskodónak” nevezett.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Halálos hiba lehet megfázásnak nézni a nyári tüdőgyulladást: ez a két tünet jelzi, hogy azonnal orvoshoz kell fordulni
A kezeletlen tüdőgyulladás súlyos szövődményekhez vezethet. A betegség különösen veszélyes az idősebbekre, a kisgyermekekre és a krónikus tüdőbetegekre.


A tüdőgyulladás nem egy „rosszabb megfázás”: a hirtelen jelentkező nehézlégzés és a szúró mellkasi fájdalom már életveszélyes állapot előszobája lehet – a gyors orvosi ellátás életet menthet. A hétköznapi légúti betegségek és a potenciálisan halálos kórkép közötti határvonalat a tünetek súlyossága jelenti. Míg egy nátha vagy influenza is okozhat köhögést és lázat, a tüdőgyulladásnál fellépő, mély lélegzetvételre vagy köhögésre fokozódó éles mellkasi fájdalom és a jelentős légszomj azonnali orvosi beavatkozást igénylő vészjelzés – írja a The Independent. A betegség súlyosságát mutatja Reviczky Gábor esete is, akit intenzív osztályon kezeltek a kórral.

Dr. Andrew Whittamore, az Asthma + Lung UK klinikai vezetője és praktizáló háziorvos szerint már egy általános mellkasi fertőzés is figyelmeztető jel lehet.

„A tüdő- vagy mellkasi fertőzés, például a tüdőgyulladás a tüdőt vagy a légutakat érinti. A tünetek közé tartozik a hurutos köhögés, a sípoló légzés vagy a nehézlégzés, a 38 °C vagy afeletti magas láz, valamint a mellkasi fájdalom vagy diszkomfort” – magyarázta a szakértő.

A tüdőgyulladás további jelei lehetnek a sárga vagy zöld köpetürítéssel járó köhögés, a test- és izomfájdalom, a nagyfokú fáradtság és az étvágytalanság. Időseknél gyakran zavartság, csecsemőknél pedig nyögdécselő, morgó légzés is jelentkezhet.

A betegség különösen veszélyes a csecsemőkre, a kisgyermekekre, a 65 év felettiekre, valamint a krónikus tüdőbetegségben (például asztmában vagy COPD-ben) szenvedőkre és a legyengült immunrendszerű emberekre. Ezekben a csoportokban a gyulladás erőteljesebben szűkíti a légutakat, és a szervezet védekező mechanizmusainak gyengébb működése miatt nehezebb megszabadulni a felgyülemlett váladéktól.

A betegség szövődményeibe halt bele a napokban a 72 éves Anthony Head, a Buffy és a Ted Lasso sztárja is, és a magyar zenészlegenda, Fenyő Miklós.

A legsúlyosabb esetekben légzési elégtelenség, akut légzési distressz szindróma (ARDS), vérmérgezés (szepszis), sőt, vese- vagy szívkárosodás is kialakulhat.

A kezelés a kórokozótól függ: a bakteriális tüdőgyulladást antibiotikummal gyógyítják, míg a vírusos változat általában pihenéssel és bőséges folyadékfogyasztással magától elmúlik.

A megelőzésben kulcsfontosságú a gyakori, szappanos kézmosás, a zsebkendő helyes használata köhögéskor és tüsszentéskor, valamint a dohányzás elhagyása. Dr. Whittamore hangsúlyozza a védőoltások, különösen az influenza és a pneumococcus elleni vakcina fontosságát a kockázati csoportokba tartozók számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
„Ha nem jön be, csak néhány hete maradt volna” – egy fogorvosi vizit mentette meg a 19 éves Ethan életét
Ethan Harrison édesanyja szerint a család teljesen váratlanul szembesült az akut mieloid leukémia diagnózisával. A fiú orvosai szerint ha a fogorvosi vizit után négy nappal nem kezdik meg a kezelést, már nem lehetett volna rajta segíteni.


Egy 19 éves brit fiú azt hitte, csak egy egyszerű fogfájás kínozza, amikor időpontot kért a fogorvoshoz. A rutinellenőrzés azonban az életét mentette meg, miután egy gyanús jel miatt azonnal kórházba küldték. A south wingfieldi targoncavezetőnél akut mieloid leukémiát diagnosztizáltak – írja az UNILAD.

Ethan Harrisonnak már egy hónapja fájt a bölcsességfoga, és más tünetei is voltak: nehezen vette a levegőt, lázas volt, és egy ciprusi nyaralás után megduzzadt egy nyirokcsomója is. A család mindent a fogára fogott, ám a fogorvos a duzzadt nyirokcsomó láttán azonnal a háziorvoshoz küldte.

A vérvétel eredménye 12 órán belül megérkezett, ami után a családnak azonnal a sürgősségi osztályra kellett sietnie.

Ethan édesanyja, a 37 éves Roxy Bond szerint a diagnózis sokkolta őket.

„Amikor megszületett a diagnózis, nagyon irreálisnak tűnt, és egyszerűen nagyon-nagyon váratlan volt” – mondta.

A kórházi csapat közölte velük a megdöbbentő tényt: ha a fiú nem kerül időben orvoshoz, már csak hetei lettek volna. „A kórház csapata azt mondta, ha nem jön be, csak néhány hete maradt volna hátra az életéből.”

A fiút május 17-én vették fel a Chesterfield Royal Hospitalba, ahol azonnal megkezdték a kezelését. Ethanre négy kemoterápiás ciklus vár, az első már el is indult. Várhatóan egy hónapig lesz kórházban, de a teljes felépülése akár egy évet is igénybe vehet.

Az édesanyja elmondta, fia, aki korábban sosem volt kórházban, most csontvelő-biopsziákon és folyamatos vérvételeken esik át, de mindent humorral visel.

„Eddig humorral reagált, semmi sem rendítette meg. Annyit mond csak: »Micsoda kényelmetlenség.«”

Roxy Bond hozzátette, hogy nagyon büszke a fiára, ahogyan a helyzetet kezeli.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Évtizedekig tehetetlenek voltak az orvosok, most egyetlen tabletta adhat új esélyt a hasnyálmirigyrákos betegeknek
Az új gyógyszer a daganatok több mint 90 százalékát hajtó KRAS-mutációt célozza, amivel szemben eddig nem volt hatásos terápia. A fejlesztő már megkezdte az engedélyeztetést, így a szer hónapokon belül elérhetővé válhat.


Egy naponta szedhető tabletta majdnem megduplázta az előrehaladott hasnyálmirigyrákos betegek túlélési idejét, miután sikerült kikapcsolnia azt a fehérjét, amelyet a tudomány évtizedekig „megfoghatatlannak” tartott.

A daraxonrasib nevű gyógyszer harmadik fázisú klinikai vizsgálatának eredményeit múlt vasárnap mutatták be. Az adatok szerint a szerrel kezelt, előrehaladott, áttétes hasnyálmirigyrákban szenvedő betegek átlagosan 13,2 hónapig éltek, szemben a hagyományos kemoterápiát kapó csoport 6,7 hónapos túlélésével – írta a ScienceAlert.

Az új tabletta összességében 60 százalékkal csökkentette a halálozás kockázatát az 500 beteg bevonásával zajló kutatásban.

A betegek számára fontos szempont, hogy a daraxonrasib egy szájon át szedhető tabletta, és bár okoz mellékhatásokat, a páciensek életminősége javult és a fájdalmaik is csökkentek a kemoterápiához képest. A leggyakoribb panasz a betegek körülbelül 86–88 százalékát érintő bőrkiütés volt, de sokan küzdöttek szájüregi gyulladással, hasmenéssel, hányingerrel és hányással is.

Ennek ellenére a súlyos mellékhatások miatt jóval kevesebben hagyták abba a kezelést, mint a kemoterápiás csoportban.

A tudományos áttörés lényege, hogy

a gyógyszer egy olyan célpontot támad, amelyet évtizedekig elérhetetlennek tartottak.

A hasnyálmirigyes daganatok több mint 90 százalékát a KRAS gén mutációja hajtja, ami a sejtek növekedését szabályozó kapcsolót tartósan „bekapcsolt” állapotban tartja. A daraxonrasib nem közvetlenül ehhez a fehérjéhez kötődik – aminek sima a felszíne –, hanem egy másik molekula segítségével hoz létre egy komplexet, ami már képes leállítani a rákos sejtek szaporodását vezénylő jelátvitelt.

A gyógyszert fejlesztő cég bejelentette, hogy benyújtja a vizsgálat adatait a hatóságokhoz; az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság május elején engedélyezte a kiterjesztett hozzáférési programot.

Christopher Lieu, a Coloradói Egyetem onkológus professzora szerint a siker új utakat nyithat a kutatásban.

„Arra számítok, hogy egyre több klinikai vizsgálat indul, amelyekben a KRAS‑gátlókat más gyógyszerekkel kombinálják, hogy megelőzzék a tumorok kezeléssel szembeni rezisztenciáját.”

A hasnyálmirigyrák elleni harcban az utóbbi időben több ígéretes irány is megjelent. Spanyol kutatók egy „hármas csapás” koncepciót teszteltek, amely egyszerre több ponton támadva igyekezett megelőzni a gyors rezisztenciakialakulást. Ezzel párhuzamosan a diagnosztikában egy mesterséges intelligencián alapuló algoritmus adott reményt, amely más okból készült CT-felvételeken képes volt évekkel korábban kiszúrni a betegség jeleit.

Via Sciencealert


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk