prcikk: Favipiravir: mit kell tudni a háziorvosok által is felírható gyógyszerről és mikor alkalmazható? | szmo.hu
EGÉSZSÉG
A Rovatból

Favipiravir: mit kell tudni a háziorvosok által is felírható gyógyszerről és mikor alkalmazható?

Keserű György Miklós, a Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerkémiai Kutatócsoportjának vezetője magyarázza el a legfontosabb tudnivalókat a koronavírus elleni gyógyszerről.


Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a napokban döntött arról, hogy a koronavírus-fertőzöttek kezelésére alkalmazható favipiravir tablettát már a háziorvosok is felírhatják a betegeknek. Ezt a gyógyszert eddig ugyanis csak a kórházakban kezelt betegeknél alkalmazták, és igen hatásosnak bizonyult, mert a tapasztalatok szerint megakadályozhatja a tünetek súlyosabbra fordulását.

Mostantól az otthonukban gyógyuló enyhe vagy középsúlyos tüneteket mutató betegeket is lehet vele kezelni, ezzel elősegítve a betegség könnyebb lefolyását és csökkentve a kórházi kezelést igénylő betegek számát. A gyógyszer alkalmazásának szükségességéről a háziorvos dönt, azt a patikákban recept ellenében ingyenesen lehet kiváltani.

A minisztérium tájékoztatása szerint a gyógyszeres terápia javasolt hossza öt nap, alkalmazásához beleegyező nyilatkozat és a betegtájékoztató megismerése szükséges. A tablettát magzatkárosító hatása miatt várandós nők nem szedhetik.

Keserű György Miklós, a Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerkémiai Kutatócsoportjának vezetője, a koronavírus-kutató akciócsoport tagja az mta.hu-nak nyilatkozva mondta el a legfontosabb tudnivalókat a favipiravirrel kapcsolatban.

– Honnan indult a favipiravir, milyen betegség ellen fejlesztették ki eredetileg?

– A favipiravirt még 2014-ben Japánban engedélyezték először influenza A és B-vírusfertőzés kezelésére.

Nagyon fontos, hogy tabletta formában, szájon át lehet alkalmazni.

Egy évvel ezelőtt először Kínában, a COVID-járvány kitörésének helyszínén kezdték alkalmazni a favipiravirt a SARS-CoV-2 koronavírus ellen is, mivel egy széles spektrumú antivirális szerről van szó, amely általában hatékony lehet az RNS-vírusok ellen. Az új típusú koronavírus is RNS-vírus, ezért került a kínai orvosok látókörébe a favipiravir is. A korai kínai klinikai vizsgálatok biztató eredménnyel zárultak, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy e vizsgálatok vészhelyzeti forgatókönyv szerint zajlottak. Vagyis nem alkalmaztak kontrollcsoportot a kezelt csoporttal szemben, így a levonható következtetések is korlátozottak.

– Milyen hatást mutattak ki a klinikai vizsgálatok a favipiravir alkalmazásakor?

– Fontos megjegyezni, hogy etikai megfontolásból e vizsgálatok nem placebót alkalmaztak a kontrollcsoport esetén, hanem a bevett kezelést. Ez általános eljárás a súlyos betegségek ellen fejlesztett gyógyszerek vizsgálatakor, hiszen egy beteget sem lehet kitenni annak, hogy semmilyen hatásos kezelésben ne részesüljön. A vizsgálatokban azt tapasztalták, hogy

a favipiravir átlagosan hat nap alatt vírusmentességet eredményezett. Jelentősen javította a klinikai tüneteket, csökkentette a lázat, és a kórházban töltött napok száma is kevesebb volt a favipiravirt kapott betegek esetében.

– Önök mikor kezdtek el foglalkozni a favipiravirral?

– Mi már a legelső klinikai vizsgálatok után, tavaly márciusban javaslatot tettünk az operatív törzsnek három projekt elindítására. Ezek egyike a favipiravir hatóanyagú gyógyszer magyarországi gyártóeljárásának kifejlesztését célozta, a második a majdani magyar készítmény klinikai vizsgálatáról szólt, míg a harmadik a japán gyártású, favipiravir hatóanyagú Avigan referencia-gyógyszer vizsgálatát javasolta. Így az Innovációs és Technológiai Minisztérium finanszírozásában megkezdődött a fejlesztés és a klinikai vizsgálatok előkészítése. A fejlesztéssel a Természettudományi Kutatóközpont által vezetett konzorcium tagjai, az Első Vegyi Industria Zrt., a Richter Gedeon Nyrt. és a Meditop Gyógyszeripari Kft. foglalkoztak. A konzorcium immár befejezte a favipiravirgyártás fejlesztését, vagyis

rendelkezésre áll az eljárás, amelynek segítségével hazánkban is előállítható a szer.

Jelenleg tárgyalások folynak az eljárás gyártásba vételéről, addig is a külföldről származó hatóanyag tablettázása és kiszerelése folyik Magyarországon. A klinikai vizsgálatokat Kovács L. Gábor akadémikus vezetésével a klinikai vizsgálatokra szakosodott HECRIN konzorcium végzi.

– Kijelenthető-e a klinikai vizsgálatok alapján, hogy a favipiravir hatékony gyógyszer a COVID-19 ellen?

– A kezdeti vizsgálatok jelentős része megfigyelésen alapult. Ahol alkalmaztak kontrollcsoportot, ott is a vészhelyzet idején érthető forgatókönyv alapján történtek a kísérletek, és a gyógyszert sokszor súlyos állapotú betegeknek adták. Ugyanakkor már meglehetősen sok vizsgálat zajlott világszerte, Japánban, Oroszországban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban is. E vizsgálatokban a favipiravir hatékonynak bizonyult, de csak a fertőzés korai stádiumában. A fertőződést körülbelül ötnapos inkubációs szakasz után követik a tünetek. A tünetek megjelenése után fordulnak a betegek orvoshoz, és ezután lesz általában pozitív a PCR-tesztjük. Ettől számítva hét-tíz nap áll rendelkezésre arra, hogy a favipiravirt hatékonyan alkalmazzák. Ez az az időablak, amikor a favipiravirkezelésnek létjogosultsága van.

– Vagyis a favipiravir a súlyos eseteken nem segít?

– Pontosan.

A favipiravir a betegség gyulladásos szakaszában, amikor a betegek rendszerint már súlyos tüdőgyulladással küzdenek, sajnos már nem elegendő. Ezért nagyon fontos, hogy az igazolt COVID-fertőződést követően azonnal elkezdődjön az antivirális kezelés. Ebben az időablakban a favipiravir hatékonynak bizonyult: csökkenti a vírusterhelést, és mérsékli tüneteket.

Hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebb beteg kerüljön súlyos állapotba, kevesebben szoruljanak kórházi ellátásra, ami jelenleg rendkívül fontos lenne az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő hatalmas nyomás enyhítése érdekében. A klinikai kísérletek adatai szerint a favipiravir alkalmazásával átlagosan hat nap alatt javulnak a klinikai tünetek, így kevesebb beteg kerül súlyos állapotba.

– A favipiravir SARS-CoV-2-ellenes hatásmechanizmusa azonos azzal a mechanizmussal, ahogy az influenza ellen hat?

– Igen. A favipiravir (a remdesivirhez hasonlóan) a vírus RNS-örökítőanyagának a sokszorozását, magyarul a vírus szaporodását gátolja. A szer egy hamis kódot illeszt be a virális RNS-be, ezzel leállítja a másolást. Ennek köszönhető, hogy számos RNS-vírus ellen hatékonynak bizonyult.

– Már a járvány legelején felröppentek olyan hírek, miszerint a favipiravir az állatmodellekben születési defektusokat okozott. Ez mennyiben korlátozza az emberi alkalmazhatóságát?

– Az antivirális szereket, így a favipiravirt is csak megfelelő elővigyázatossággal szabad alkalmazni. Japánban is így járnak el, emiatt az állatkísérletekben megfigyelt születési rendellenességek emberen soha nem fordultak elő.

Várandósság és szoptatás esetén a gyógyszer nem alkalmazható. A gyógyszeres kezelés ideje alatt, valamint a rá következő hét napig kettős fogamzásgátlás szükséges (vagyis mindkét partnernek védekeznie kell).

A favipiravirt több mint harminc országban alkalmazzák COVID-19-fertőzöttek kezelésére, az elmúlt egy évben sok millió ember használta, a tapasztalt mellékhatások enyhék. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) munkatársai a patikákba kerülő favipiravir csomagolásába erről külön tájékoztatót készítettek a betegeknek, de tájékoztatás készült a gyógyszerészek és az orvosok számára is.

– Az utóbbi hónapokban szinte minden a vakcinákról szól, és mintha a tudományos figyelem is áttevődött volna a koronavírus-ellenes oltóanyagokra a COVID-19 betegség kezelésére szolgáló gyógyszerekről. Ebben a helyzetben mi adja a gyógyszerfejlesztés létjogosultságát?

– Még csak egy év telt el a COVID-19 világjárvánnyá szélesedése óta. Ebben a helyzetben kellett az orvosoknak gyors megoldást találniuk a betegség kezelésére. Egyelőre két olyan terápia áll a rendelkezésünkre, amely a klinikai vizsgálatok során bizonyos fokú hatásosságot mutatott: az infúzióként adott remdesivir és a tablettaként szedhető favipiravir. Előbbi értelemszerűen csak a kórházba került súlyos betegeknél alkalmazható (hiszen infúzióról van szó), utóbbit viszont akár otthonában is szedheti a beteg. Való igaz, hogy egyre több hatékony vakcina jelenik meg, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a kialakult betegség kezelésére alkalmas gyógymódok keresését fel szabadna adnunk. Az eddig kipróbált szereket nem a SARS-CoV-2 vírus ellen fejlesztették ki, ezért továbbra is szükség van arra, hogy a világ kutatói közössége kifejezetten az új típusú koronavírus kezelésére alkalmas gyógyszereket fejlesszen.

Nem lehet a védekezést egyedül a vakcinákra alapozni. Ez már most is hatalmas logisztikai kihívást jelent, és az oltási hajlandóság is elmarad a várttól. Az újabb és újabb vírusvariánsok pedig további problémát jelenthetnek. Mindezek a tényezők rontják az oltási program hatékonyságát.

Az RNS sokszorozódását gátló antivirális gyógyszerek minden vírusvariáns ellen hatékonyak. Ennek oka, hogy a vírus mutációi leginkább a felületi fehérjéket érintik, hiszen ezek alapján ismeri fel a vírust az immunrendszer, vagyis ezekre nehezedik nagy szelekciós nyomás. Ellenben az RNS másolását végző mechanizmusok konzervatív jellegűek, vagyis lényegesen kevésbé változnak az evolúció során. A vírusnak nincs esélye arra, hogy ilyen rövid idő alatt teljesen átalakítsa az örökítőanyaga másolómechanizmusait, és ezzel kicselezze a gyógyszer hatását.

Oberfrank Ferenc köztestületi igazgató, az MTA kormányzati kapcsolatokért felelős vezető munkatársa, aki maga is orvos kommentárja:

A mostani döntés a kormány támogatásával működő favipiravirfejlesztési programokban együtt dolgozó egyetemi, kutatóközponti és ipari kutatók, valamint fejlesztők közös eredménye.

Keserű György Miklós, Kovács L. Gábor és Makara B. Gábor akadémikusok már a járvány kezdetén átfogó elképzeléssel álltak elő a rendelkezésre álló gyógyszerkincs gyors áttekintését és hasznosítását illetően. Akadémikusainknak meghatározó szerepük volt abban, hogy Magyarországon nagyon gyorsan megindult azoknak a gyógyszereknek az azonosítása, majd elérhetővé tétele, amelyekkel a COVID-19-fertőzés egyes fázisaiban be lehet avatkozni.

Az MTA a szakpolitikai döntéshozatalt támogató tudományos tanácsadói szerepvállalásának megfelelően kezdettől fogva segítette a hatóságok és illetékes minisztériumok közötti kapcsolatépítést, a szakértői és intézményi együttműködések kialakítását. A favipiravirprogram illeszkedik abba a szakmai-tudományos műhelymunkába, amely a COVID-19 megbetegedéssel kapcsolatban az Akadémián folyik. Az Akadémia szakértőivel, testületeivel tudományszervezői képessége és kapcsolatrendszere révén továbbra is minden lehetséges módon segíti a közegészségügyi célokat és a közjót szolgáló tudományos programok sikerét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Bartha Ákos: Nem biztos, hogy a glutén a gond – ezért nem javulnak az emésztési problémák
Ha kíváncsi vagy rá, mi okozhat emésztési panaszt, ha nem feltétlenül a glutén, milyen diéta működhet megoldásként, és milyen táplálékkiegészítőket javasol a szakértő, nézd meg a Diagnózis egészségpodcast új epizódját!


Képzeld el, hogy egy finom ebéd után órákig tartó puffadás kínoz, a hasad kellemetlenül feszül, a bőrödön pedig megmagyarázhatatlan kiütések jelennek meg.

Esetleg ismerős az érzés? Neked is vannak emésztési gondjaid?

Akkor a Diagnózis egészségpodcast új epizódját mindenképp érdemes megnézned.

A kéthetente jelentkező Diagnózis egészségpodcastben egyszerre beszélget egy érintettel és egy szakértővel egy adott egészséggel kapcsolatos témáról Ganzler Orsolya műsorvezető - az aktuális, emésztési zavarokról szóló részben is pont ez történik.

Jean Orsolya újságíró már tíz éve néz szembe emésztési zavarokkal – a Diagnózis vendégeként mesélte el, hogy a mindennapjait megkeserítő panaszok spiráljában hogyan kereste a kiutat. Amikor az ő problémái kiderültek, még nem volt jellemző, hogy a „mindenmentes” polcok roskadoztak volna a boltokban.

Eleinte a tejtermékekre gyanakodott, mert a tünetek leginkább ezek fogyasztása után erősödtek fel, de a probléma ennél sokkal mélyebben gyökerezett.

„Amikor már mindennapossá váltak ezek a tünetek, hiába iktattam ki a tejtermékeket, akkor is jelentkeztek egyre többször, és egyre erőteljesebb formában” – emlékezett vissza a pontra, amikor eldöntötte, orvoshoz fordul.

Orsi nincs egyedül az emésztési panaszokkal. Bartha Ákos élelmiszerbiológus, táplálkozáskutató, a Táplálkozásbeállítás és a Freyagena alapítója szerint

az irritábilis bélszindróma (IBS) százból 7-15 embert érint, de ha az időszakos emésztési kellemetlenségeket nézzük, a hazai lakosság akár egyharmada is érintett lehet.

A szakember szerint a jelenség nem újkeletű, csupán a modern kor életmódja és táplálkozási szokásai hozták felszínre és tették tömegessé.

Nem is feltétlenül az a különc, aki érzékenyen reagál a tejcukorra

Leggyakrabban a tej válik gyanússá, nem véletlenül:

„5000 évvel ezelőtt mindenki tejcukorérzékeny volt még Európában, sőt, milliárd ember van a Földön, akik mai napig azok”

– állítja Bartha Ákos. Hozzátette, hogy a genetikai vizsgálatok alapján a magyar lakosság jelentős része hordozza a tejcukor-érzékenységre való hajlamot, ami előbb-utóbb valamilyen formában meg is mutatkozik.

Szóval ha most hirtelen elgondolkodtál, hogy a tejtermékek fogyasztása után nálad is előfordulnak problémák, nem árt megfontolnod egy kivizsgálást – kiderülhet, hogy laktózérzékeny vagy. Esetleg ennél összetettebb problémával kell szembenézned, ahogy Orsinak is.

Érdekelnek az egészséggel kapcsolatos témák?

Iratkozz fel YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le az újabb részekről!

Csatlakozz a Diagnózis egészségpodcast zárt Facebook-csoportjához, hogy értesülj az új témákról, és akár a szerkesztésben is közreműködhess!

Orsi számára az első gasztroenterológiai vizsgálatok laktóz-, fruktóz- és tejfehérje-intoleranciát mutattak ki. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa volt. „Egy másik, komplexebb szemléletű orvosnál végzett alapos kivizsgálás után kiderült, hogy diszbiózisom van, tehát a jó és a rossz baktériumok aránya eltolódott a rosszak irányába. Az orvos megállapította azt is, hogy gyulladás van az emésztőrendszeremben” – mesélte Orsi, akit emellett áteresztő bél-szindrómával is diagnosztizáltak. A diagnózisok egy drasztikus életmódváltást tettek szükségessé: ezért Orsi az étrendjéből száműzte a cukrot és a glutént is.

Mit lehet tenni az emésztési zavarok elkerüléséért?

Sokak számára a glutén elhagyása tűnik a megoldás kulcsának, Ákos szerint azonban az IBS-esek nem feltétlenül gluténérzékenyebbek az átlagnál.

A valódi bűnös gyakran nem is a glutén nevű fehérje, hanem egy másik összetevő, a fruktán. A fruktán egy fruktózhoz hasonló szénhidrát, amely a búzában nagy mennyiségben megtalálható.

A szakértő egy hétköznapi példával világította meg a jelenséget: sok páciense panaszkodik a hagymafélékre, nem is sejtve az összefüggést – a búza után ugyanis a hagyma tartalmazza a legtöbb fruktánt. „Ha javasoljuk azt egy páciensnek, hogy készítsen úgy egy pörköltet, hogy mondjuk csak zöldfűszerek vannak benne, és a hagymát teljesen kihagyja, akkor az a tapasztalat, hogy onnantól már semmi baja nincsen a pörköltel, meg annak a zsírtartalmával sem. Tehát nem az a gond, hogy túl zsíros lenne a pörkölt, hanem hogy a hagymában lévő fruktán irritálja a beleket.”

Tudtad, hogy akár az emésztési panaszaidat érintő kivizsgálásokat is fizetheted OTP Egészségkártyáddal? 

Már csak ezért is megéri egészségpénztári tagnak lenni - de a tagság számos más előnnyel is jár. A hamarosan esedékes adóbevallásodnál kérheted, hogy az adó-visszatérésedet az egészségpénztári számlára utalják, így egy plusz fix összeget biztonságban tudhatsz, amit az egészséggel kapcsolatos kiadásokra költhetsz.  Számládat ráadásul munkáltatói hozzájárulással vagy egyéni befizetéssel is gyarapíthatod – így tudatosan és rugalmasan gondoskodhatsz saját és családod egészségéről.

A számládon összegyűlt összeget elköltheted:

  • orvosi szolgáltatásokra
  • gyógyszerekre
  • gluténmentes élelmiszerekre
  • szemüvegre és más gyógyászati termékekre
  • babaápolási termékekre.

További információ az OTP Egészségpénztár oldalán!

A valódi, tudományosan alátámasztott megoldást sok esetben az alacsony FODMAP-étrend jelenti. Bartha Ákos elmondta, ez mára a leginkább bizonyítékalapú táplálkozásterápia az IBS kezelésére, olyannyira, hogy 2025-től a hivatalos magyar orvosi ajánlásban is szerepel.

Az étrend lényege a rövidláncú, rosszul felszívódó szénhidrátok (FODMAP-ok) – mint a tejcukor, gyümölcscukor, fruktánok és cukoralkoholok – átmeneti korlátozása.

Orsi egy étkezési napló vezetésével döbbent rá, hogy pontosan ezek az élelmiszerek okozzák a panaszait. „Például a hagyma volt az, ami mindig, minden esetben problémát okozott, vagy a fokhagyma. Ezek szinte azonnal, ahogy elfogyasztottam egy ételt, akkor jeleztek” – osztotta meg tapasztalatait. A  étrendet a mai napig követi, de már rugalmasabban, és egyáltalán nem éli meg korlátozónak.

Vajon megelőzhetők az emésztési zavarok?

Ákos szerint igen: „A modern korban az ember túl sok olyan dolgot fogyaszt, ami a bélrendszerének, bélflórájának nem ideális. A probléma gyökere az egyoldalú, ultrafeldolgozott élelmiszereken alapuló táplálkozásban és az állandó gyümölcsfogyasztásban rejlik.” Mivel az IBS nem klasszikus betegség, hanem egy életminőséget rontó állapot, a cél nem a „gyógyulás”, hanem egy tartósan jó közérzet elérése. „Természetesen elérhető egy olyan állapot, ami egy sokkal jobb közérzetet eredményez, és akár még benne van az is, hogy én akkor próbálkozok ételekkel.”

Ha kíváncsi vagy rá, hogy …

… milyen vizsgálatokkal mutathatók ki a problémák,

… mivel magyarázható, hogy mostanra ilyen gyakori az emésztési zavar, az ételérzékenység,

… milyen táplálékkiegészítőket javasol a szakértő,

…  a multivitamin-e a jobb megoldás vagy a különböző hatóanyagok külön-külön bevitele,

akkor nézd meg a teljes beszélgetést!

 

Az epizódot a Spotify-on is meghallgathatod.

 

A Diagnózis egészségpodcast aktuális adását a Brocasterz Podcast Stúdióban rögzítettük.

Köszönjük a támogatásukat – minden tartalomkészítőnek ajánljuk a stúdiót.

Foglalj könnyedén a weboldalukon!

A podcastepizódot a gondoskodás szakértője, az OTP Egészségpénztár támogatta.

 


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
A legveszélyesebb tévhitek az agyhártyagyulladásról: ezért nem szabad a kiütésre várni
A sötétlila, nem elhalványuló kiütés a véráramfertőzés (szepszis) kései jele, nem a betegség kezdete. Aki erre a tünetre vár, az a kritikus állapotig halogatja az életmentő orvosi segítségkérést.


Ez a betegség nem egy elhúzódó nátha, hanem egy villámgyors lefolyású vészhelyzet, ahol a késlekedés szó szerint életekbe kerülhet. A legnagyobb ellenség pedig nemcsak a kórokozó, hanem a tévhitek is, amelyek hamis biztonságérzetet keltenek.

Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ - CDC - nem finomkodik, amikor a meningococcus baktérium okozta agyhártyagyulladásról és a vele járó véráramfertőzésről beszél.

Mielőtt rátérnénk a leggyakoribb félreértésekre, a legfontosabb, hogy tudd, mikor kell azonnal cselekedni.

Felnőtteknél és idősebb gyerekeknél a hirtelen fellépő magas láz, a kínzó fejfájás és a merev, mozgathatatlan tarkó klasszikus tünetegyüttese azonnali vészjelzés, amit gyakran fényérzékenység, hányinger vagy zavartság kísér.

Csecsemőknél a figyelmeztető jelek sokkal árnyaltabbak lehetnek: a baba túlzott aluszékonyságot, vigasztalhatatlan sírást, az étel elutasítását, valamint a koponyán lévő kutacs feszülését vagy elődomborodását mutathatja.

Ha ezekhez hideg végtagok, szapora légzés, erős izomfájdalom, és később sötétlila kiütések társulnak, amelyek nem halványulnak el még akkor sem, ha átlátszó tárggyal (például pohárral) enyhén megnyomjuk őket, az már a véráramban terjedő fertőzés, azaz szepszis jele lehet, ami azonnali orvosi beavatkozást igényel.

Ilyenkor Magyarországon egyetlen helyes lépés van: azonnal hívni a 112-t és egyértelműen jelezni az agyhártyagyulladás gyanúját.

Sokan gondolják, hogy ez egy tipikus gyermekbetegség, ami felnőttként már nem fenyeget. Ez az első és talán legveszélyesebb tévhit.

Bár a kisgyermekek valóban a legveszélyeztetettebb korosztály, a bakteriális agyhártyagyulladás bárkinél, bármikor lecsaphat.

Az elmúlt évek adatai ráadásul azt mutatják, hogy bizonyos kórokozótörzsek kifejezetten a 30 és 60 év közötti felnőtteket támadták.

„Bizonyos esetekben a fertőzés rendkívül gyorsan súlyosbodhat, és a beteg órákon belül meghalhat” - nyilatkozta az American Medical Association-nek Dr. Jeffrey Silvers infektológus.

A kockázat tehát nem korfüggő, a legnagyobb hiba mégis az, amikor a beteg vagy a családja egyetlen, jól ismert tünetre vár.

„Megvárom, amíg megjelenik a kiütés” – hangzik a második tévhit, ami végzetes lehet.

A jellegzetes, nem elhalványuló bőrjelenség ugyanis egyáltalán nem törvényszerű, és ha megjelenik is, az gyakran már a betegség egy kései, rendkívül súlyos szakaszát jelzi.

A betegség influenzaszerű tünetekkel indulhat, de az állapot órák alatt drámaian romolhat. „Szólaljanak meg a vészcsengők, mert az agyhártyagyulladás olyan, mint a villámcsapás; sosem gondolod, hogy veled történik meg” – mondta a Meningitis Now-nak egy túlélő kislány édesanyja, aki a szülői ösztönére hallgatva kért időben segítséget.

A harmadik gyakori félreértés a védőoltásokhoz kapcsolódik. Sokan hiszik, hogy ha be vannak oltva, teljes védettséget élveznek.

A valóság az, hogy bár a vakcinák a megelőzés leghatékonyabb eszközei, nem fednek le minden egyes kórokozót és szerotípust. Az oltottság drasztikusan csökkenti a kockázatot, de nem teszi nullává.

Éppen ezért a gyanús tünetek jelentkezésekor az oltási státusztól függetlenül ugyanaz a szabály érvényes: azonnali orvosi segítségkérés.

Ezzel szorosan összefügg a negyedik tévhit: a halogatás. A betegség lefolyása annyira gyors, hogy nincs idő mérlegelni vagy arra várni, hogy a tünetek maguktól enyhüljenek.

Minden egyes óra késlekedés rontja a túlélési esélyeket és növeli a maradandó károsodások, például hallásvesztés, agykárosodás vagy végtag-amputáció kockázatát.

Végül sokan tévesen ítélik meg a fertőzés terjedésének módját is.

Az ötödik tévhit szerint a betegség egy rövid, hétköznapi találkozás során is könnyen elkapható.

Ezzel szemben a leggyakoribb bakteriális kórokozó terjedéséhez jellemzően szoros és hosszan tartó kontaktus szükséges, például közös evőeszköz használata, csókolózás vagy egy háztartásban élés.

A beteggel való szoros kapcsolat esetén a hatóságok döntenek a megelőző antibiotikumos kezelés szükségességéről.

A betegség ritka, de a lefolyás brutalitása miatt a legkisebb gyanú is azonnali cselekvést követel. Ahogy a már idézett édesanya fogalmazott: „Sosem bocsátottam volna meg magamnak, ha várok.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Bartha Ákos: Nem biztos, hogy a glutén a gond – ezért nem javulnak az emésztési problémák
Ha kíváncsi vagy rá, mi okozhat emésztési panaszt, ha nem feltétlenül a glutén, milyen diéta működhet megoldásként, és milyen táplálékkiegészítőket javasol a szakértő, nézd meg a Diagnózis egészségpodcast új epizódját!


Képzeld el, hogy egy finom ebéd után órákig tartó puffadás kínoz, a hasad kellemetlenül feszül, a bőrödön pedig megmagyarázhatatlan kiütések jelennek meg.

Esetleg ismerős az érzés? Neked is vannak emésztési gondjaid?

Akkor a Diagnózis egészségpodcast új epizódját mindenképp érdemes megnézned.

A kéthetente jelentkező Diagnózis egészségpodcastben egyszerre beszélget egy érintettel és egy szakértővel egy adott egészséggel kapcsolatos témáról Ganzler Orsolya műsorvezető - az aktuális, emésztési zavarokról szóló részben is pont ez történik.

Jean Orsolya újságíró már tíz éve néz szembe emésztési zavarokkal – a Diagnózis vendégeként mesélte el, hogy a mindennapjait megkeserítő panaszok spiráljában hogyan kereste a kiutat. Amikor az ő problémái kiderültek, még nem volt jellemző, hogy a „mindenmentes” polcok roskadoztak volna a boltokban.

Eleinte a tejtermékekre gyanakodott, mert a tünetek leginkább ezek fogyasztása után erősödtek fel, de a probléma ennél sokkal mélyebben gyökerezett.

„Amikor már mindennapossá váltak ezek a tünetek, hiába iktattam ki a tejtermékeket, akkor is jelentkeztek egyre többször, és egyre erőteljesebb formában” – emlékezett vissza a pontra, amikor eldöntötte, orvoshoz fordul.

Orsi nincs egyedül az emésztési panaszokkal. Bartha Ákos élelmiszerbiológus, táplálkozáskutató, a Táplálkozásbeállítás és a Freyagena alapítója szerint

az irritábilis bélszindróma (IBS) százból 7-15 embert érint, de ha az időszakos emésztési kellemetlenségeket nézzük, a hazai lakosság akár egyharmada is érintett lehet.

A szakember szerint a jelenség nem újkeletű, csupán a modern kor életmódja és táplálkozási szokásai hozták felszínre és tették tömegessé.

Nem is feltétlenül az a különc, aki érzékenyen reagál a tejcukorra

Leggyakrabban a tej válik gyanússá, nem véletlenül:

„5000 évvel ezelőtt mindenki tejcukorérzékeny volt még Európában, sőt, milliárd ember van a Földön, akik mai napig azok”

– állítja Bartha Ákos. Hozzátette, hogy a genetikai vizsgálatok alapján a magyar lakosság jelentős része hordozza a tejcukor-érzékenységre való hajlamot, ami előbb-utóbb valamilyen formában meg is mutatkozik.

Szóval ha most hirtelen elgondolkodtál, hogy a tejtermékek fogyasztása után nálad is előfordulnak problémák, nem árt megfontolnod egy kivizsgálást – kiderülhet, hogy laktózérzékeny vagy. Esetleg ennél összetettebb problémával kell szembenézned, ahogy Orsinak is.

Érdekelnek az egészséggel kapcsolatos témák?

Iratkozz fel YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le az újabb részekről!

Csatlakozz a Diagnózis egészségpodcast zárt Facebook-csoportjához, hogy értesülj az új témákról, és akár a szerkesztésben is közreműködhess!

Orsi számára az első gasztroenterológiai vizsgálatok laktóz-, fruktóz- és tejfehérje-intoleranciát mutattak ki. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa volt. „Egy másik, komplexebb szemléletű orvosnál végzett alapos kivizsgálás után kiderült, hogy diszbiózisom van, tehát a jó és a rossz baktériumok aránya eltolódott a rosszak irányába. Az orvos megállapította azt is, hogy gyulladás van az emésztőrendszeremben” – mesélte Orsi, akit emellett áteresztő bél-szindrómával is diagnosztizáltak. A diagnózisok egy drasztikus életmódváltást tettek szükségessé: ezért Orsi az étrendjéből száműzte a cukrot és a glutént is.

Mit lehet tenni az emésztési zavarok elkerüléséért?

Sokak számára a glutén elhagyása tűnik a megoldás kulcsának, Ákos szerint azonban az IBS-esek nem feltétlenül gluténérzékenyebbek az átlagnál.

A valódi bűnös gyakran nem is a glutén nevű fehérje, hanem egy másik összetevő, a fruktán. A fruktán egy fruktózhoz hasonló szénhidrát, amely a búzában nagy mennyiségben megtalálható.

A szakértő egy hétköznapi példával világította meg a jelenséget: sok páciense panaszkodik a hagymafélékre, nem is sejtve az összefüggést – a búza után ugyanis a hagyma tartalmazza a legtöbb fruktánt. „Ha javasoljuk azt egy páciensnek, hogy készítsen úgy egy pörköltet, hogy mondjuk csak zöldfűszerek vannak benne, és a hagymát teljesen kihagyja, akkor az a tapasztalat, hogy onnantól már semmi baja nincsen a pörköltel, meg annak a zsírtartalmával sem. Tehát nem az a gond, hogy túl zsíros lenne a pörkölt, hanem hogy a hagymában lévő fruktán irritálja a beleket.”

Tudtad, hogy akár az emésztési panaszaidat érintő kivizsgálásokat is fizetheted OTP Egészségkártyáddal? 

Már csak ezért is megéri egészségpénztári tagnak lenni - de a tagság számos más előnnyel is jár. A hamarosan esedékes adóbevallásodnál kérheted, hogy az adó-visszatérésedet az egészségpénztári számlára utalják, így egy plusz fix összeget biztonságban tudhatsz, amit az egészséggel kapcsolatos kiadásokra költhetsz.  Számládat ráadásul munkáltatói hozzájárulással vagy egyéni befizetéssel is gyarapíthatod – így tudatosan és rugalmasan gondoskodhatsz saját és családod egészségéről.

A számládon összegyűlt összeget elköltheted:

  • orvosi szolgáltatásokra
  • gyógyszerekre
  • gluténmentes élelmiszerekre
  • szemüvegre és más gyógyászati termékekre
  • babaápolási termékekre.

További információ az OTP Egészségpénztár oldalán!

A valódi, tudományosan alátámasztott megoldást sok esetben az alacsony FODMAP-étrend jelenti. Bartha Ákos elmondta, ez mára a leginkább bizonyítékalapú táplálkozásterápia az IBS kezelésére, olyannyira, hogy 2025-től a hivatalos magyar orvosi ajánlásban is szerepel.

Az étrend lényege a rövidláncú, rosszul felszívódó szénhidrátok (FODMAP-ok) – mint a tejcukor, gyümölcscukor, fruktánok és cukoralkoholok – átmeneti korlátozása.

Orsi egy étkezési napló vezetésével döbbent rá, hogy pontosan ezek az élelmiszerek okozzák a panaszait. „Például a hagyma volt az, ami mindig, minden esetben problémát okozott, vagy a fokhagyma. Ezek szinte azonnal, ahogy elfogyasztottam egy ételt, akkor jeleztek” – osztotta meg tapasztalatait. A  étrendet a mai napig követi, de már rugalmasabban, és egyáltalán nem éli meg korlátozónak.

Vajon megelőzhetők az emésztési zavarok?

Ákos szerint igen: „A modern korban az ember túl sok olyan dolgot fogyaszt, ami a bélrendszerének, bélflórájának nem ideális. A probléma gyökere az egyoldalú, ultrafeldolgozott élelmiszereken alapuló táplálkozásban és az állandó gyümölcsfogyasztásban rejlik.” Mivel az IBS nem klasszikus betegség, hanem egy életminőséget rontó állapot, a cél nem a „gyógyulás”, hanem egy tartósan jó közérzet elérése. „Természetesen elérhető egy olyan állapot, ami egy sokkal jobb közérzetet eredményez, és akár még benne van az is, hogy én akkor próbálkozok ételekkel.”

Ha kíváncsi vagy rá, hogy …

… milyen vizsgálatokkal mutathatók ki a problémák,

… mivel magyarázható, hogy mostanra ilyen gyakori az emésztési zavar, az ételérzékenység,

… milyen táplálékkiegészítőket javasol a szakértő,

…  a multivitamin-e a jobb megoldás vagy a különböző hatóanyagok külön-külön bevitele,

akkor nézd meg a teljes beszélgetést!

 

Az epizódot a Spotify-on is meghallgathatod.

 

A Diagnózis egészségpodcast aktuális adását a Brocasterz Podcast Stúdióban rögzítettük.

Köszönjük a támogatásukat – minden tartalomkészítőnek ajánljuk a stúdiót.

Foglalj könnyedén a weboldalukon!

A podcastepizódot a gondoskodás szakértője, az OTP Egészségpénztár támogatta.

 


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Bénító jövőkép: a pszichológus szerint a Z generáció egyre jobban szorong
A pszichológus szerint a fiatalok növekvő szorongását a tartós bizonytalanság okozza. Ez az állapot pedig motivációvesztéshez és a kapcsolatoktól való visszahúzódáshoz vezethet.


Lakhatási válság, bizonytalan gazdasági helyzet és a közösségi médiából áradó, folyamatos összehasonlítási kényszer. Egyre több Z generációs fiatal (szül.: kb. 1995–2010) szorongása mögött ezek a tényezők állnak – írja az Egészség Kalauz.

Sokan úgy érzik, hiába dolgoznak vagy terveznek, az élet klasszikus mérföldkövei, mint a saját lakás, a stabil egzisztencia vagy a családalapítás, elérhetetlen távolságba kerültek.

„A Z generáció egy olyan korban nőtt fel, ahol a gazdasági és társadalmi bizonytalanság szinte állandó háttérélmény”

– mondja Budavári Eszter, a Mindwell Pszichológiai Központ pszichológusa. A szakember szerint a fiatalok a lakhatási válsághoz hasonló társadalmi problémákat gyakran saját kudarcként élik meg.

A friss gazdasági adatok szerint a lakásbérleti piacon feszültségek vannak, Budapesten pedig tartós a drágulás. Az eladó lakások piacán sem jobb a helyzet, egy február végi összefoglaló szerint tavaly a harmadik negyedévben az éves áremelkedés reálértéken is 13 százalékos volt, és idén is további növekedés várható.

A folyamatos bizonytalanság aláássa a jövőbe vetett bizalmat, a szakember szerint pedig ennek hiánya komoly lelki következményekkel jár.

„Ha valaki úgy érzi, hogy a jövő kiszámíthatatlan vagy elérhetetlen, csökkenhet a motivációja és az önhatékonyság érzése. Ilyenkor gyakran megjelenik a halogatás vagy a passzivitás, mert a befektetett energia értelmetlennek tűnik”

– magyarázza Budavári Eszter.

Hosszabb távon az idegrendszer tartós stresszállapotba kerülhet, ami növelheti a szorongásos és depresszív zavarok kockázatát. „Ilyenkor könnyebben jelennek meg katasztrofizáló gondolatok, és kialakulhat az úgynevezett tanult tehetetlenség érzése. Vagyis az a meggyőződés, hogy hiába próbálkozunk, úgysem tudunk változtatni a helyzeten” – teszi hozzá a pszichológus. Az állapotot gyakran reménytelenség és motivációhiány kíséri.

A helyzetet tovább rontja, hogy a közösségi médiában látott idealizált életképek torz összehasonlításhoz vezetnek, ami elégedetlenséget és hiányérzetet szülhet. A párkapcsolati bizonytalanságok és a családalapítás halogatása szintén fokozhatja a magány érzését.

Figyelmeztető jel lehet a beszűkült gondolkodás, az érdeklődés elvesztése vagy a társas kapcsolatoktól való visszahúzódás.

A szakértő szerint különösen veszélyes, ha önkárosító vagy öngyilkossági gondolatok jelennek meg, ilyenkor mielőbb szakemberhez kell fordulni.

A helyzettel való megküzdésben segíthet, ha különbséget teszünk aközött, mi az, amit valóban befolyásolhatunk, és mi az, ami rajtunk kívül áll. „A kis lépésekben kitűzött, reális célok segíthetnek visszaadni a kontroll élményt. Az érzések megosztása és a közösségi kapcsolatok erősítése szintén fontos védőfaktor” – javasolja Budavári Eszter. A szakember szerint a terápia abban is segíthet, hogy a fiatalok átkeretezzék a nehézségeket. „A terápia során gyakran kerül szóba, hogy az életút nem egyetlen, előre meghatározott pálya. Mindannyian más lehetőségekkel és vágyakkal rendelkezünk. Ha képesek vagyunk átkeretezni a nehézségeket, a jövőt ismét formálhatónak érezhetjük, nem pedig fenyegetésnek.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: