Az Eeeek hatékonyságát jelzi, hogy már számos variáns hordozza: felbukkant Nagy-Britanniában, New Yorkban, Nigériában és legutóbb Angolában is. Angliának sajnos két pontján is terjed olyan variáns, amely ezt a mutációt hordozza.

Az, hogy a világ különböző pontjain hasonló mutációk jönnek létre, az úgynevezett konvergens evolúcióra utal. Ez azt jelenti, hogy a vírus a világon mindenütt hasonló “módszerrel áll elő”, hogy eleget tegyen az evolúció követelményeinek.

Ez az állatoktól, sőt, az emberi fajtól sem áll távol: az emberek például hasonló mutáción mentek keresztül a világ egyes tájain, hogy kibírják a tibeti, az Andok-beli, vagy épp az etióp fennsíkokon uralkodó oxigénhiányt.

Ezt senki nem tudhatja előre, hiszen a vakcinák megjelenése is hatással van erre a folyamatra. Oliver Pybus, az Oxfordi Egyetem evolúciót és fertőzési betegségeket kutató professzora szerint olyan ez, mint egy sakkjátszma: jelenleg a vírust sarokba szorítottuk, csak néhány lépést tehet, ezért hozza létre újra és újra ugyanazokat a mutációkat. Az új kezelések és a vakcinák a jövőben arra késztethetik, hogy újfajta mutációkat gyártson.

Egyre szaporodó műanyagszemét, légszennyezés, erdőírtások – ha a környezetet veszélyeztető tényezőkre gondolunk, általában ezek jutnak elsőre eszünkbe. Holott a dohányzás az egészségünk mellett a környezetre is rendkívül káros: az eldobált, kemikáliákat és műanyagot is tartalmazó csikkek a talajt és a vizeket, a kifújt füst pedig a levegőt szennyezi. A technológia fejlődésének köszönhetően azonban a dohányzás környezetre gyakorolt negatív hatásai csökkenthetők.

Szinte nincs olyan nap, hogy ne hallanánk valamilyen sokkoló statisztikát a globális felmelegedésről, a műanyagszennyezés mértékéről vagy a biodiverzitás csökkenéséről. 2050-re például az óceánokban és tengerekben több műanyag lehet, mint hal. Ebbe az irányba mutat, hogy egy kutatás szerint 2018-ban világszerte körülbelül 359 millió tonna műanyagot gyártottak, ennek körülbelül a 10 százaléka köt ki évente a tengerekben, óceánokban. Ha ez nem lenne elég ijesztő, akkor a NASA adatai szerint a jelenleg tapasztalható globális felmelegedési tendencia nagy része rendkívül valószínű, hogy a 20. század közepe óta történt emberi tevékenység eredménye, és olyan ütemben halad, amelyre évtizedek, évezredek óta nem volt példa.

Az április 22-ei Föld Napja jó apropót ad, hogy átgondoljuk, mit tehetünk a környezet védelme érdekében. Az ENSZ szerint például, ha nem pazaroljuk az élelmiszert, már sokat segítünk. 2019-ben a fogyasztók számára elérhető teljes élelmiszer-mennyiség 17 százaléka ment kárba, pedig becslések szerint a globális üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 8-10 százaléka az el nem fogyasztott élelmiszerekhez kapcsolódik. A Föld Napja kezdeményezés pedig szintén fontos lépésnek tartja, hogy csökkentsük a műanyagok igénybevételét, próbáljunk kevesebb egyszer használatos verziót vásárolni.

A fentebb említett lépések mellett talán kevesebben gondolnak a dohányzásra úgy, mint a környezetet károsító tevékenységre, pedig a cigarettázás nem csak az egészségre gyakorol negatív hatást. Az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatala a cigaretta égése során keletkező füstben lévő több mint hétezer vegyi anyagból 93-ról már megállapította, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Ezáltal a cigarettafüst megszüntetése legalább olyan fontos, mint a többi légszennyezést okozó egyéb tényező kiiktatása.

De nemcsak a cigarettafüst, hanem a csikk is komoly környezeti károkat okozhat: ezek ugyanis számos toxikus anyag mellett műanyagot is tartalmaznak, így a globálisan egyre nagyobb problémát jelentő műanyagszennyezéshez is nagymértékben hozzájárulnak. A cigarettacsikkek nagy része cellulóz-acetátból készült füstszűrőket tartalmaz, a csikkekből pedig kemikáliák és nehézfémek kerülhetnek a környezetbe. Az Anglia Ruskin Egyetem kutatása szerint évente mintegy 4,5 ezer milliárd cigarettacsikket dobnak el az emberek világszerte, így jelenleg ez a műanyagszennyezés egyik legelterjedtebb formája. A csikkek szűrője pedig olyan bioplasztikból készül, aminek évekre vagy évtizedekre is szüksége van, hogy végleg lebomoljon.

Jól látszik tehát, ha környezetvédelemről beszélünk, akkor a dohányzás és az eldobott cigarettacsikkek is komoly problémát jelentenek. Szerencsére ma már mi is tehetünk azért, hogy a dohányzás környezeti ártalmait csökkentsük. A legjobb természetesen az, ha el sem kezdjük a dohányzást, és ha már dohányzunk, akkor mielőbb leszokunk róla. Ha valamiért nem szokunk le, akkor is tehetünk azért, hogy csökkentsük a minket és környezetünket érő ártalmakat, és konkrét lépéseket tegyünk a dohányzás környezetkárosító hatásinak csökkentésére.

Ha cigarettázunk, akkor a legfontosabb, hogy ne dobjuk el a cigarettacsikket, hanem helyezzük a megfelelő hulladékgyűjtőbe, így megakadályozva, hogy azok a talajba és a vizeinkbe kerüljenek.

Ha pedig valamilyen okból mégsem szoknánk le, akkor tájékozódjunk a cigarettánál alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járó füstmentes technológiákról. Ezekben a füstmentes technológiákban közös, hogy használatuk során nem történik égés, így pedig füst sem keletkezik. A tudomány mai állása szerint ugyanis az égés, illetve az égés során keletkező füst a dohányzással kapcsolatos megbetegedések fő okozója. Ha pedig nincs égés és füst, akkor kevesebb káros és potenciálisan káros anyag szabadul fel, így várhatóan a káros anyagoknak való kitettség is alacsonyabb lesz. Ezeknél a technológiáknál egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a gyártók arra, hogy már a tervezés és a gyártás során figyelembe vegyék a környezeti szempontokat.

Fontos tudni, hogy a füstmentes technológiák sem teljesen kockázatmentesek: a hosszú távú hatásuk még nem ismert, és így is jut nikotin a szervezetbe, ami egy függőséget okozó anyag, valamint egyéb negatív hatásai mellett megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást is. A dohányzás ártalmainak teljes kiküszöbölését tehát továbbra is kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásától való tartózkodás jelenti.

A cikk társadalmi célú reklám, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

Az AstraZeneca oltóanyagát már 34 millióan kapták meg világszerte, a jelentések alapján közülük 222 embernél jelentkezett alacsony vérlemezkeszámmal járó vérrögösödés. Bár ez azt jelenti, hogy ha van is összefüggés az oltóanyag és a vérrögök kialakulása között, ez egy nagyon ritka mellékhatás, mégis nagy riadalmat váltott ki világszerte. Az oltás használatát több országban is korlátozták. Magyarországon ugyanakkor továbbra is oltanak vele.

Hasonlóan járt a Johnson&Johnson is, amelynek vakcináját, a Janssent felfüggesztették az Egyesült Államokban, miután 6,8 millió beoltott közül 6 páciens szervezetében vérrögök képződtek. Ebből az oltóanyagból eddig valamivel több, mint 28 ezer érkezett hozzánk. A szállítmányt egyelőre vizsgálják, de Gulyás Gergely a legutóbbi kormányszóvivői tájékoztatón már arról beszélt, hogy máshonnan pótolhatják a kieső Janssen vakcinákat.

A vérrög-szindrómában egy szokatlan vérrögtípus képződik az agyban – ez az agyi vénás sinus trombózis (CVST). Eddig ezt a jelenséget elsősorban 60 év alattiaknál tapasztalták, nőknél gyakrabban, mint férfiaknál. De a nemek közötti eltolódást az is okozhatja, hogy több nőt oltottak be, már csak azért is, mert több a nő az egészségügyi dolgozók és az idősotthoni ápolók között, mint a férfi.

De vajon mi okozhatja a vérrögöket? Az Oxford/AstraZeneca eseteinél számos érintettnél pozitív volt azoknak az antitesteknek a tesztje, amelyek a vérlemezkék által kibocsátott molekulához, a PF4-hez kötődnek. A vakcina felerősíthette ezeknek az antitesteknek a termelését, amelyek számos kis rögöt hoznak létre a vérben – magyarázta Andreas Greinacher, a greifswald-i egyetem kutatója a New Scientist hasábjain.

A jelenség hasonló ahhoz, mint amikor ugyanezeket az antitesteket a vérhígító heparin indítja be.

Greinacher szerint egy korábban egereken végzett kísérlet arra enged következtetni, hogy a DNS kapcsolódhat a PF4-hez, arra serkentve az antitesteket, hogy vérrögöket képezzenek. A német kutató úgy véli, hogy ez magyarázatot adhat arra, hogy ez a hatás eddig csak a DNS-tartalmú, adenovírus-alapú vakcináknál jelentkezett.

Az Oxford/AstraZeneca oltás a koronavírus tüskeprotein-génjét tartalmazza, amelyet egy csimpánz adenovirus, egy ártalmatlan, megfázást okozó vírus DNS-e hordoz. Hasonlóképpen működik a Johnson&Johnson vakcinája, de ott egy emberi adenovírus DNS-ét alkalmazzák.

A Pfizer/BioNTech és a Moderna alapja viszont a hírvivő RNS, a génanyag alkotóeleme, amely utasításokat ad a test sejtjeinek a tüskeprotein termelésére. Az amerikai élelmiszer- és gyógyszerhivatal (FDA) illetékese szerint ezeknél nem tapasztaltak CVST-t, így elképzelhetőnek tartják, hogy az adenovirális vektorral lehet probléma.

Greinacher mindazonáltal úgy vélekedik, hogy miután a vérrög-szindróma meglehetősen ritka, lehet valami más egyedi tényező is, amely hajlamosíthatja a betegeket erre. Ha nem így lenne, szerinte sokkal több lenne az ilyen eset.

A körmön látható vonalak is utalhatnak rá, hogy már átestünk a koronavíruson - állítja Tim Spector, az angol King’s College epidemológus professzora.

A Beau-vonalként ismert eltérésről már a XIX. században is írtak francia tudósok. A vonalak bármilyen súlyos betegség után kialakulhatnak, ami átmenetileg a köröm növekedését is késlelteti - írja a Daily Star.

Spector szerint jelenleg különösen a koronavírussal összefüggésben bukkannak fel:

Spector korábban egyéb furcsa mellékhatásokról, így az ún. covid-nyelvről is beszámolt, amit a duzzanat és az elszíneződés miatt “epernyelvnek” is neveznek.

“Ötből egy embernél okoz a covid olyan kevésbé gyakori tüneteket, mint az epernyelv, a bőrkiütések vagy a sebek a száj nyálkahártyáján” - tette hozzá.

Szintén ötből egy azoknak az aránya, aki az ún. “hosszú covid” tünetegyüttesétől szenvednek. Ezek jellemzően a fáradság, az izomfájdalmak és a fejfájás, de jelentkezhet szaglás- és ízlelésvesztés, hajhullás és extrém esetben bénulás is.

Az embereknek fel kell készülniük arra, hogy a koronavírussal ugyanúgy együtt kell majd élniük, mint a szezonális influenzával - mondták el dél-koreai vírusszakértők.

O Mjong-don, a betegségellenőrzési klinikai bizottság vezetője szerint

Ennek oka, hogy nincs olyan oltóanyag, amelynek hatékonysága meghaladná a 95 százalékot - ez volna szükséges ahhoz, hogy a beoltott személyek garantáltan ne fertőzzenek meg másokat.

„A Pfizer vakcina 95 százalékosra tesztelt hatékonysága csak a tünetekkel járó Covid-19 megbetegedés megelőzésére érvényes, az egyik emberről másikra terjedésre nem” - mondta el O.

Ha valóban nem sikerül kialakítani a nyájimmunitást, akkor a koronavírus a hagyományos influenzához hasonlóan szezonálisan, évről évre visszatérhet. Ugyanakkor az eddigi tapasztalatokra alapozva az infrastruktúra kiépítettebb lesz, így az orvosok hamarabb és hatékonyabban tudnak reagálni rá. Vagyis például az évenkénti oltásokat gyorsabb ütemben tudják majd elvégezni. Az ugyanakkor még kérdés, hogy a jelenlegi oltások mennyi ideig nyújtanak védettséget a vírus ellen, ahogy egyelőre a mutáns vírusok elleni hatékonyságukról sem tudunk még.

via Pulsenews.co.kr