Ez lehet a legideálisabb életkor a szülésre
A leggyakoribbak és legveszélyesebbek a keringési rendszer fejlődési rendellenességei, illetve 20 éves kor alatti anyák esetében a központi idegrendszer, előrehaladott korban pedig a szív fejlődési rendellenességei, illetve az ajak és szájpadhasadékok is nagy arányban fordulnak elő a babáknál. A születési anomáliák kezelése milliárdokat emészt fel világszerte, ezért fontos lenne a szűrési protokollok életkorhoz igazítása – figyelmeztetnek a szakemberek.
A szakemberek az anyai életkor és a nem-genetikai eredetű születési anomáliák összefüggéseire keresték a választ, publikációjuk nemrég a BJOG: an International Journal of Obstetrics & Gynaecology nevű szaklapban jelent meg.
A kutatók 31128 nem-kromoszomális fejlődési rendellenesség miatt szövődményessé váló terhességet vizsgáltak, melyhez a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartásának 1980 és 2009 közötti adatait használták fel. Ezeket vetették össze a Központi Statisztikai Hivatalban ugyanebben a 30 évben nyilvántartott 2 808 345 teljes magyarországi születésszámmal.
– mondja dr. Pethő Boglárka, a Semmelweis Egyetem tanársegédje és a tanulmány első szerzője.
Korábbi kutatások a genetikai eredetű rendellenességek (pl. Down-szindróma) és az anyai életkor összefüggéseit már igazolták, a nem-kromoszomális anomáliák esetében azonban a szakirodalom még hiányos.
– magyarázza dr. Ács Nándor, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója.
A Semmelweis kutatói azt találták, hogy 22 éves kor alatti szüléseknél általánosságban 20%-kal, míg a 32. életév után 15%-kal nőtt a nem-kromoszomális rendellenességek kialakulásának kockázata az ideális gyermekvállalási életkorhoz (23-32) képest.
A csak a fiatal anyákat érintő anomáliák közül a magzat központi idegrendszeri fejlődési rendellenességei voltak a legkiemelkedőbbek – ezek kialakulásának kockázata általánosságban 25 %-kal nőhet a 22 éves életkor alatti kategóriában, de 20 év alatt a kockázatnövekedés még ennél is magasabb.
Szintén az előrehaladott anyai korban lévők magzatainál volt kimutatható a húgyúti-szervek fejlődési rendellenességeinek jelentős emelkedése – ezek kialakulásának kockázata 34%-kal nőtt. A mindkét korcsoportot érintő lehetséges rendellenességek közül a szívfejlődési hibák kockázata 7%-kal lehet magasabb a túl fiatal anyák magzatainál, illetve 33%-kal az idősebb kismamák esetében. Az ajak- és szájpad hasadék kialakulásának veszélye 9%-kal nőhet fiatal anyák gyermekeinél, és 45%-kal 32 éves kor fölötti terhességnél.
A magzati nemiszervi fejlődési rendellenességek kockázata fiatal anyák esetében 15%-kal, idősebb anyák esetében 16%-kal lehet magasabb. A mozgásszervi anomáliák veszélye túl fiatal kismamák babáinál 17%-kal, míg idősebbeknél 29%-kal nőtt. Az emésztőszervi defektusok rizikója 23%-kal és 15%-kal növekedett a fiatal, illetve idősebb anyukák esetében.
Statisztikai adatok szerint a szülések 3-5%-ában fordul elő valamilyen fejlődési rendellenesség világszerte, és ezek az eltérések az újszülötteket érintő vezető halálokok között vannak.
„A fejlődési rendellenességek előfordulásának csökkentése össztársadalmi érdek. Nemcsak a családoknak jelentenek hatalmas érzelmi megterhelést, de az egészségügyi és szociális ellátó rendszerre is rendkívüli terhet rónak. Az Egyesült Államokban például a kórházi esetek 3%-a eredt ezekből az anomáliákból 2013-ban, és 22,9 milliárd dollárt fordítottak csak ezek kezelésére” – fejti ki dr. Ács Nándor.
A szakemberek ezért a megelőzés fontosságára is felhívják a figyelmet, melynek elsősorban idősebb anyák esetében van jelentősége. Folsav és vitaminok szedését, illetve a szűrési protokollok életkori rizikófaktorokhoz igazítását javasolják.
