EGÉSZSÉG
A Rovatból

Évente 600 milliárd eurójába kerül az uniónak, hogy depressziósak vagyunk és szorongunk

Egy portugál képviselőnő átfogó stratégiát szeretne, mert a mentális betegségek kihatnak a termelékenységre is. A Covid után csak súlyosbodott a helyzet.


Amikor kiderül, hogy valakinek tüdőgyulladása van, a környezete rögtön segít alkalmazkodni neki: „elugranak gyógyszerért, megértik, hogy ki kell hagynia pár nap munkát, és tisztában vannak azzal, hogy nem lehet terhelni az illetőt. Amikor valaki depressziós, az általános reakció egyáltalán nem ez” – mutatott rá Sara Cerdas európai parlamenti képviselő. Őket inkább stigmatizálják. Szerinte éppen ezért különösen fontos, hogy küzdjünk ez ellen.

A mentális betegségek már a járvány előtt is problémát jelentettek, bár Cerdas elmondása szerint semmilyen nagyívű, különösen széleskörű projekt nem célozta uniós pénzből a mentális betegségek kutatását az elmúlt években. „Teljeskörű európai mentális egészségügyi stratégiát szeretnénk”, amelynek ugyanúgy része lenne a kutatás, mint a kezelés, valamint az edukáció is – jelentette ki.

Tavaly decemberig az EU szervezetei nem foglalkoztak mélyen a témával. Akkor jelent meg az első mentális egészségről szóló uniós jelentés, ami az Európai Parlement elé került. Ha valakinek nem lenne elegendő indok az európai polgárok jólléte ahhoz, hogy komolyan vegye a témát, érdemes megemlíteni a pénzügyi vonatkozásait is.

Az Európai Tanács szerint ugyanis a mentális egészséggel kapcsolatos „tétlenség” évente 600 milliárd eurójába kerül az uniónak.

A mostani jelentést a portugál szocialista politikus készítette el, és az Európai Parlament képviselői túlnyomó többségben szavazták meg. Az egészségügyi háttérrel is rendelkező Cerdas most az rtl.hu-nak beszélt arról, mennyire fajsúlyos ez a téma, különösen a koronavírus válság után, a mai háborús és inflációs környezetben.

„Nyilvánvaló, hogy az ügy nem kapott túl sok figyelmet a múltban” – fogalmazott a lapnak képviselő, aki szerint „hajmeresztő adatok vannak arról, hogy mekkora problémává váltak a mentális gondok, főleg a koronavírus-járvány után”, és ennek egyik megnyilvánulása a depresszió tüneteinek erősödése. Úgy véli, hogy a jövőben még pontosabb, valószínűleg ijesztőbb képet kapunk majd arról, mekkora hatása is volt a covidnak és a vele járó lezárásoknak.

„Rendben van, ha nem érezzük magunkat rendben” – vallja Cerdas, aki szerint azért kell a mentális egészséget közös ügyként kezelni, mert „minden ember életében eljöhet a pont, amikor sérülékenynek, kiszolgáltatottnak érzi magát, és segítségre szorul”.

Súlyos a helyzet?

A jelentés nélkül is tudható, hogy az EU népének mentális állapota lesújtó. Az Euronews által ismertetett januári kutatás szerint a három legfontosabb mentális probléma az európai lakosok körében a szorongás, a depresszió, és az alvászavarok. A kutatás ráadásul úgy becsüli, hogy az esetek túlnyomó többségében ezek a problémák diagnózis nélkül maradnak, tehát esély sincs arra, hogy szakemberek kezeljék őket.

Az Egészégügyi Világszervezet (WHO) honlapja szerint Európában 40 millió ember szenved depresszióban ez a lakosság 4,3 százaléka. Az Európai Tanács pedig azt írja, hogy minden hatodik EU-s állampolgárnak volt mentális egészégügyi problémája már a járvány előtt is.

A WHO tavaly októberben publikált felmérése a koronavírust sejti a mentális egészégromlás hátterében Európában és arra jutott, hogy a fiatal nők a legkitettebbek a mentális zavaroknak: a 15 éves lányok körében mérték a legrosszabb eredményeket. Cerdas jelentése is felveti, hogy a fiatalok körében a legsúlyosabb a helyzet.

Hihetetlen és félelmetes, hogy a tinédzserek körében a második legelterjedtebb halálok az öngyilkosság, a fiatal felnőttek körében pedig az első – mondta Cerdas, aki szerint a fiatalok a változó életkorból fakadó problémáik miatt kitettebbek a mentális betegségek kockázatának. A jelentés készítőinek az is feltűnt, hogy nem csak az életkor és a nem befolyásoló, hanem a hely is, ahol élnek. Általánosságban elmondható, hogy az EU szegényebb régióban elterjedtebbek a mentális betegségek, és hogy az ott élőknek a legnehezebb segítséghez jutniuk. „Ráadásul sokkal költséghatékonyabb a megelőzéssel és figyelemfelkeltéssel foglalkozni, mint a már kialakult krízist kezelni túl későn” – mondta Cerdas arról, hogy miért érné meg hosszú távon, ha az EU többet foglalkozna ezzel a problémával.

Adódik a kérdés: miért kapott a múltban ilyen kevés figyelmet a téma, ha tényleg ilyen súlyos? Cerdas egyáltalán nem tartja meglepőnek, hogy eddig csak kevés figyelem esett a mentális betegségekre. Úgy véli, hogy ha az EU-ról van szó, akkor „a média szívesebben foglalkozik aktuálpolitikai, pénzügyi témákkal, mint például a költségvetéssel vagy a jogállamisággal”. Viszont szerinte nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az unió mennyit segíthet az embereknek a hétköznapi életben, hogyan segíthet nekünk napról napra. Szerinte ezt is figyelembe kell venni, amikor az EU-tagságról és az EP-választásokról gondolkodunk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Három gyerek, egy cukrászda és egy diagnózis: Ildikó élete lupusszal
Ha eddig csak a Dr. House-ból ismerted a lupusz szót, ideje valódi arcot társítani hozzá. A Diagnózis podcast új epizódja egy fiatal anyuka személyes történetén és egy szakértő segítségével mutatja meg, mit is jelent ezzel a betegséggel élni.


Ha te is csak annyit tudsz a lupuszról, hogy Dr. House sokat emlegette abban a bizonyos tévésorozatban, akkor most mindenképpen érdemes tovább olvasnod. Már csak azért is, mert egy olyan inspiráló történeten keresztül mutatjuk be magát a betegséget, ami akkor is megérinthet, ha egyébként úgy gondolod, neked aztán semmi közöd az egészhez.

A Diagnózis podcast legfrissebb adásában a lupusszal diagnosztizált Antal-Béládi Ildikó és dr. Kiss Zsófia belgyógyász-immunológus voltak a vendégek, Ganzler Orsolya szerkesztő-műsorvezető kérdései nyomán segítettek tisztázni, hogy miért is van helyzet, ha kiderül valakinél, hogy lupusz betegsége van.

Hogyan fedezte fel Ildikó magán, hogy baj van?

Ildikó huszonéves volt, épp külföldön próbált szerencsét, amikor furcsa tüneteket tapasztalt magán: mélyvénás trombózisa volt, majd erős ízületi fájdalmai alakultak ki. Hazatérve Magyarországra reumatológust keresett fel. Vérkép, mandulaműtét, mindenféle egyéb kivizsgálás várt rá, hogy kiderüljön, autoimmun betegségről van-e szó. Pár hónappal később jött a bizonyosság: igen, ez most tényleg lupusz.

 

Dr. Kiss Zsófia kiemeli, hogy nagyon fontos a kezdeti alapos kivizsgálás, hogy egyértelműen kizárható legyen bármilyen más betegség: „A fertőzések például gyakran tudják ’maszkolni’ az autoimmun tüneteket. Egy ízületi fájdalom, láz vagy gyulladásos laborértékek nagyon sokféle fertőzés jelei is lehetnek, ezért ezeket végig kell gondolni. Nem mindegy, hogy valakit elindítunk egy olyan úton, amiről később kiderül, hogy nem is az övé.”

Merthogy ez egy hosszú út, nem lehet néhány kezeléstől teljesen helyrejönni.

Folyamatos odafigyelést, életmódbeli változtatást, és persze orvosi felügyeletet, gyógyszeres kezelést igényel a lupusz kordában tartása.

Ildikó már beépítette ezt a mindennapjaiba, még ha néha nehéz is megbarátkoznia azzal, hogy ha sportolásra adja a fejét, hamarabb lesz fáradt, mint szeretné, vagy hogy gyakran tapasztal testhőmérséklet-változást.

Érdekelnek az egészséggel kapcsolatos témák?

Iratkozz fel YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le az újabb részekről!

Csatlakozz a Diagnózis egészségpodcast zárt Facebook-csoportjához, hogy értesülj az új témákról, és akár a szerkesztésben is közreműködhess!

Mi is történik egy lupuszos beteg testében tulajdonképpen?

A beteg immunrendszere a saját sejtjeit idegenként ismeri fel. „Ez minden autoimmun betegség közös jellemzője, és különböző típusú támadásokat indít a saját sejtek ellen. Attól függően, hogy milyen sejttípus érintett, más-más autoimmun betegség alakul ki – az egyik leggyakoribb a lupusz."

„A lupuszra jellemző, hogy szinte mindenféle sejttel szemben képes ellenanyagot termelni, vagy valamilyen immunológiai támadást indítani – különböző mechanizmusokon keresztül”

– összegzi dr. Kiss Zsófia.

A doktornő minden esetre azzal biztatta Ildikót és a podcastepizód nézőit is, hogy a tudomány gyorsan fejlődik, és már most is elég jó kezelések érhetők el, amelyekkel a lupusz okozta tünetek enyhíthetők. Persze mint minden súlyos betegségnél, a lupusznál is kulcskérdés az időben történő felismerés.

Milyen korlátokat jelent a lupusz az érintetteknek?

Nem szabad például napra menniük – említi az elsők között Ildikó, és mindenképpen fényvédő krémet kell használniuk. Ő maga azt is tapasztalta, hogy az étrendjén való változtatás segített a tünetei mérséklésében, ezért teljesen átalakította étkezési szokásait, száműzte a tejet, a glutént.

Így foglalkozott egyre többet mentes sütemények készítésével, amit annyira megszeretett, hogy végül hivatásául választotta: mostanra saját, mentes süteményekre specializálódott cukrászdája van.

És nem ez az egyetlen dolog, ami egy lupusz miatti kényszerű váltás miatt mégis pozitív fordulatot hozott az életében: amikor már férjével családalapításban gondolkodtak, az orvosok még türelemre intették őket. Ildikóék úgy gondolták, hogy kiszámíthatatlan mikor kapnak zöld jelzést, és kapnak-e egyáltalán, ezért az örökbefogadás mellett döntöttek. Három gyermeket nevelnek párjával, és abszolút úgy érzik, így lett teljes a családjuk.

Hallgasd meg a teljes beszélgetést, hogy megtudd,

... hogyan lehet együtt élni a lupusszal?

... kiket érint leginkább a betegség?

... mi a kezelési módja?

... mikor gyanakodjunk lupuszra és hova forduljunk kivizsgálásért?

A podcastepizódot itt tudod megtekinteni:

A Diagnózis egészségpodcast aktuális adását a BP Podcast Stúdióban rögzítettük.

Ha profi minőségben szeretnéd rögzíteni a saját podcastedet, a BP Podcast Stúdióban minden adott hozzá – prémium hang- és videófelszerelés, modern, letisztult stúdiókörnyezet, és maximális kényelem. Neked csak a tartalmat kell hoznod, a stúdió biztosítja a tökéletes felvételi környezetet!

Foglalj könnyedén a budapestpodcaststudio.hu weboldalán!

Kapcsolat, nemkívánatos esemény bejelentése: itt

Felhasználási feltételek: itt

Adatvédelem: itt

HU-10504

Lezárás Dátuma: 2025.05.05.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Két éve él a szobájába zárva a fiatal nő, a Covid utóhatásai miatt
A fiatal nő egykor ígéretes kézilabdázó volt, ma viszont a szobájából sem tud kimozdulni. A koronavírus után jelentkező szörnyű tünetek teljesen megváltoztatták az életét.


Andrea és családja 2021-ben estek át a koronavíruson. A fiatal nő nemcsak saját betegségével küzdött, hanem szülei ápolásában is részt vett.

„Akkor próbáltam tartani magam, arra koncentráltam, hogy ápoljam őket. Amikor tudtam, akkor persze feküdtem, mert nagyon gyenge voltam, de tudtam, hogy segítenem kell nekik” – mondta Andrea a Blikknek.

A nehezén egy-két hét alatt túljutottak, a szülők gyorsan felépültek, Andrea állapota azonban nem javult. Bár a szaglása és az ízlelése visszatért, a gyengeség megmaradt.

„Már nem is emlékszem arra, hogy bármikor is jobban lettem volna a vírus után”

– mondta. A fertőzés elmúlta után is sokat kellett feküdnie, mert alig volt ereje. Egyre nehezebben mozgott, majd eljutott oda, hogy a lépcsőn már nem tudott normálisan közlekedni. Először még háttal le tudott ereszkedni, de később már erre sem volt képes.

A fiatal nő 20 éves kora óta él sokízületi gyulladással, ami korábban nem okozott komolyabb gondot, kezelésekkel kordában tartotta. A koronavírus azonban felerősítette a betegséget, és az orvosok sem találnak rá hatékony gyógymódot. Alternatív kezelésekkel próbálkozik, és úgy érzi, legalább a romlás megállt.

„Súlyos térd- és csípőfájdalmaim vannak, lehetetlen, hogy lejussak az emeletről”

– mondta.

A mozgásban egy lépcsőlift segítene neki, de a házuk kialakítása miatt egyedi szerkezetre lenne szükség. Andrea ebben látja az egyetlen esélyét arra, hogy időnként kiszabaduljon a négy fal közül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Drámai helyzet Győrben: nem tud több beteget fogadni a kórház gyermekintenzív osztálya
A győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház gyermekintenzív részlege megtelt, így a szülők kénytelenek más városokba vinni a sürgős ellátást igénylő gyermekeiket, adta hírül a Blikk.


A győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház gyermekintenzív osztálya elérte kapacitásánakmát határát, így jelenleg nem lehetséges további betegek fogadása – tájékoztatták az országos tiszti főorvost, Müller Cecíliát. Ez azt jelenti, hogy az intenzív ellátást igénylő gyerekek más városok kórházaiba kerülnek.

Az érsebészeti ellátást igénylő gyermekeket a budapesti Bethesda kórházba vagy Pécsre irányítják, míg a csecsemő- és gyermekgyógyászati intenzív terápiát igénylő kicsiket Tatabányára, Szombathelyre vagy a budapesti Semmelweis Egyetem Üllői úti intézményébe viszik. Az Országos Mentőszolgálat felelős a betegek elhelyezésének koordinálásáért.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) honlapján megjelent információk alapján nem derült ki, hogy mi okozza a problémát. Napjainkban az orvoshiány okoz gondokat a hazai egészségügyi intézményekben. Például Zalaszentgróton jelenleg szünetel a bőr- és nemibeteg-ellátás, mivel nincs elegendő szakorvos. Az ellátást mostantól a keszthelyi kórház veszi át, ami jelentős távolságra van Zalaszentgróttól és a környező településektől.

Az NNGYK folyamatosan frissíti a kijelölő határozatokat, amikor egy-egy intézmény bejelenti, hogy nem tudja ellátni a feladatát. Ilyen esetek történtek már Nyíregyházán és Jászberényben is, ahol a személyi feltételek hiánya miatt szünetel a gyermeksebészeti és tüdőgyógyászati ellátás - írta a Blikk.

 


Link másolása
KÖVESS MINKET:


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Diagnózis podcast: A meddőség lelki hullámvasútja – lombik, donorpetesejt, önismereti út
Ági és Norbi útja a szülőségig nem volt egyszerű: hogy miért volt szükség önismeretre is a különféle orvosi beavatkozások mellett, arról a Diagnózis egészségpodcast új adásában mesélnek.


Magyarországon minden ötödik pár küzd meddőséggel, ami azt jelenti, hogy több mint 150 ezer pár számára a gyermekvállalás nem magától értetődő folyamat. Évente nagyjából 4000 gyermek születik lombikprogram segítségével, ami a teljes születésszám körülbelül 4-5%-át teszi ki. Az orvostudomány rengeteget fejlődött ezen a területen, azonban nem minden lehetőség érhető el itthon: például a donorpetesejtprogram Magyarországon hivatalosan nem elérhető, így azok a párok, akiknek erre lenne szükségük, külföldre kényszerülnek.

A meddőség nemcsak testi, hanem hatalmas lelki és párkapcsolati kihívás is. Sokan évekig próbálkoznak, orvosi kezeléseken esnek át, miközben a környezetük sokszor nem érti, milyen érzelmi viharokon mennek keresztül. A Diagnózis egészségpodcast legújabb epizódjában Várkonyi Ági és Szívós Norbert mesélnek saját tapasztalataikról, míg Soponyai-Nagy Krisztina pszichológus segít megérteni a meddőséggel járó lelki folyamatokat.

"Túlgondolják az emberek már a nulladik lépésnél a baba-kérdést, hogy mi kell ahhoz, hogy egy gyermek megérkezzen"

– mondja Soponyai-Nagy Krisztina, rávilágítva arra, hogy sokan már az elején túlzott elvárásokkal és félelmekkel indulnak neki a gyermekvállalásnak.

A meddőség nemcsak egy orvosi diagnózis, hanem egy érzelmi hullámvasút

A meddőséggel küzdő párok gyakran hosszú éveken át próbálkoznak, újabb és újabb megoldásokat keresve. Ági és Norbi számára sem volt egyszerű ez az út: több sikertelen lombik után végül donorpetesejt segítségével született meg gyermekük.

Norbi így emlékszik vissza arra a pillanatra, amikor megtudták, hogy a második lombik sem járhat sikerrel:

„Kell lelkierő ahhoz, amikor valamikor a covid-járvány közepén az ember a klinika liftjében állva, két emelet között megtudja, hogy bocs, a tüszők üresek, nincs egy petesejt sem, irány Brno.”

Érdekelnek az egészséggel kapcsolatos témák?

Iratkozz fel YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le az újabb részekről!

Csatlakozz a Diagnózis egészségpodcast zárt Facebook-csoportjához, hogy értesülj az új témákról, és akár a szerkesztésben is közreműködhess!

A sorozatos kudarcok és veszteségek komoly lelki megterhelést jelentenek. Soponyai-Nagy Krisztina szerint

„Ebben az időszakban olyan mély hangulati állapotba kerülhetnek az érintettek, mint egy rákos betegség, vagy egy szív- és érrendszeri betegség esetén.”

Ez a párkapcsolatokra is hatással van: van, akiket megerősít, másokat pedig eltávolít egymástól.

Mikor jön el a pont, hogy elengedjük?

A meddőségi kezelések sokszor nemcsak fizikailag, hanem érzelmileg is kimerítik az érintetteket. Ági számára az áttörést az hozta meg, amikor rájött, hogy nem akarja tovább hajszolni a saját petesejttel való próbálkozást:

„Volt az a pont, amikor azt mondtam, hogy már több mindent nem tudok kipróbálni. Több természetgyógyászhoz vagy biorezonancia vizsgálatra nem tudok elmenni, több vitamint nem tudok beszedni, életmódot már ennél jobban nem tudom csiszolni, akkor jött el az a pont, hogy oké, elengedem, hogy saját petesejttel próbálkozzunk tovább.”

Miről van még szó a beszélgetésben?

  • Milyen hatása van a meddőségnek a párkapcsolatra?
  • Hogyan tudja a környezet jól támogatni az érintetteket?
  • Milyen mondatok segítenek, és melyek lehetnek akár fájdalmasak is?
  • Mi történik egy pár lelkében, amikor évek óta várják a gyermekáldást?
  • Hogyan lehet egy férj támogató társa a lombikprogram alatt?
  • Milyen pszichés hatása van annak, ha végül a donorpetesejt az egyetlen megoldás?

A teljes beszélgetést megnézheted itt:

A Diagnózis egészségpodcast aktuális adását a BP Podcast Stúdióban rögzítettük.

Ha profi minőségben szeretnéd rögzíteni a saját podcastedet, a BP Podcast Stúdióban minden adott hozzá – prémium hang- és videófelszerelés, modern, letisztult stúdiókörnyezet, és maximális kényelem. Neked csak a tartalmat kell hoznod, a stúdió biztosítja a tökéletes felvételi környezetet!

Foglalj könnyedén a budapestpodcaststudio.hu weboldalán!

 


Link másolása
KÖVESS MINKET: