hirdetés

EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Ekkor kaphatod meg a koronavírus elleni oltást – egy netes kalkulátor kiszámolja

Csak néhány kérdésre kell válaszolni, és az online számológép a jelenlegi oltási tempó és vakcinamennyiség alapján megmondja, mikor kerülhetsz sorra és mennyien lehetnek előtted.
Címkép: MTI/Balogh Zoltán - szmo.hu
2021. február 17.

hirdetés

Megjelent az interneten egy olyan oldal, ahol néhány adat megadása után kiszámolják neked, hogy várhatóan mikor kerülhetsz sorra a koronavírus elleni oltásban, ha regisztráltál, és hányan vannak még előtted. Már a facebookozók körében is elkezdett terjedni az Omni Calculator névre hallgató online számológép, amely a Nemzeti Népegészségügyi Központ által közzétett prioritási sorrendet, a Központi Statisztikai Hivatal hetente frissülő oltási hajlandóság felmérését és a már beoltott lakosok számának alakulását veszi alapul.

Csak néhány kérdésre kell válaszolni ahhoz, hogy kiderüljön, nagyjából mikorra számíthatsz a vakcinára.

• Hány éves vagy?

• Idősek otthonában élsz/dolgozol?

• Várandós vagy?

hirdetés

• Egészségügyben dolgozol?

• Kritikus infrastruktúrában dolgozol?

• Krónikus betegségben szenvedsz?

• Rendvédelmi/közigazgatási szervnél dolgozol?

Ezután ki lehet választani, hogy mi alapján számolja a kalkulátor az oltási kapacitást: a legfrissebb napi adat, hétnapos csúszóátlag, a napi átlag, vagy a beoltottak száma per nap/per hét/per hónap/per év alapján.

A megadott paraméterek alapján a kalkulátor végül megmondja, hogy nagyjából hányan várakoznak előtted a vakcinára, és várhatóan mikor kaphatod meg az első, illetve a második oltást.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a számológép a mostani oltási tempót és a jelenleg rendelkezésre álló vakcinamennyiséget veszi figyelembe, ezért a becslés folyamatosan változhat majd a vakcinamennyiség növekedésével/csökkenésével és az oltási tempó gyorsulásával/lassulásával.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Több mint fél évig védett lehet a koronavírussal szemben az, aki egyszer már megfertőződött

A betegségen átesetteknek akár 84 százalékkal kisebb lehet az esélye a fél éven belüli újrafertőződésre egy friss kutatás szerint.
Címkép: Ben_Kerckx/Pixabay - szmo.hu
2021. április 10.

hirdetés

Meddig tarthat és milyen arányú a védettség egy COVID-19 fertőzés után? Erre a kérdésre válaszol Dobson Szabolcs gyógyszerész, címzetes egyetemi docens, a Koronavírus vakcináció - szakirodalmi tallózó Facebook-csoport alapítója a csoportjában.

Mint írja, Angliában folyamatban van egy nagy vizsgálat az állami költségvetésből működő kórházak egészségügyi dolgozóinak bevonásával. A hét hónapon át zajló kutatás eddigi eredményeit most publikálták a Lancet című orvosi szaklapban.

Dobson Szabolcs ennek alapján azt írja, hogy

"a természetes fertőzés a megfigyelt 7 hónap középérték időtartam során minimálisan 84%-kal csökkenti a fertőzések kockázatát, amely összevethető a vakcináció hatásosságával. A korábbi fertőzés véd a B.1.1.7 [brit] vírusvariáns ellen is. Úgyszintén csökkent a tünetmentes fertőzések kockázata, így a transzmisszió mértéke".

A tavaly nyáron indult vizsgálatban egészségügyi dolgozók vettek részt, antitest és PCR teszt alapján, de kérdőívet is kitöltöttek az elmúlt időszakban tapasztalt tüneteikről.

2021 januárig feldolgozott adatok alapján kiderült, hogy 8278 embernél azonosították a fertőzést és közöttük 155-en fertőződtek meg ismét. Ezzel szemben a korábban még fertőzésen át nem esettek közül (17.383 fő) 1704 új fertőzést diagnosztizáltak PCR segítségével.

hirdetés

"A fertőzésen korábban átesettek között az incidencia sűrűség 7,6 újrafertőzés/100.000 betegnap volt, szemben az 57,3 új fertőzéssel 100.000 betegnapra vonatkoztatva a korábban még nem fertőzötteknél. Az elsődleges fertőzés és az újrafertőződés közötti időtartam medián értéke (középértéke) több mint 200 nap volt" - írja a szakember a források alapján.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Hat hónap után is véd a Moderna vakcinája, ráadásul az összes variáns ellen

A gyártó elkezdte az oltóanyag egy új változatának tesztelését is.
Fotó: MTI/Krizsán Csaba - szmo.hu
2021. április 14.

hirdetés

A Moderna vakcinája hat hónappal az oltás beadása után is hatásos mindegyik koronavírus-variáns ellen - írja a Reuters a cég beszámolójára hivatkozva.

A Moderna Inc. szerint az oltóanyag a második beadást követően fél évvel is 90 százalékban véd, sőt a súlyos esetektől 95 százalékos hatékonysággal óv meg.

A cég egyben bejelentette, hogy már megkezdte a vakcina egy új verziójának tesztelését is. Ezzel a kór egy új, Dél-Afrikában azonosított, B.1.351 néven ismert változatát célozzák meg.

A Moderna oltóanyaga jelenleg több mint 40 országban kapott használati engedélyt. Hétfői adat szerint eddig 132 millió vakcinát szállítottak ki gyártórészlegeiből, ebből 117 milliót az Egyesült Államok kapott.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Mi okozza az AstraZeneca és a Janssen vakcinájánál előforduló vérrögképződést?

Kutatók szerint a jelenség hasonló ahhoz, mint amilyen reakciót ritka esetekben a vérhígító heparin vált ki a betegekből. Ez segíthet abban, hogy időben észleljék a bajt.
Címlapkép: MTI/Balázs Attila - szmo.hu
2021. április 19.

hirdetés

Az AstraZeneca oltóanyagát már 34 millióan kapták meg világszerte, a jelentések alapján közülük 222 embernél jelentkezett alacsony vérlemezkeszámmal járó vérrögösödés. Bár ez azt jelenti, hogy ha van is összefüggés az oltóanyag és a vérrögök kialakulása között, ez egy nagyon ritka mellékhatás, mégis nagy riadalmat váltott ki világszerte. Az oltás használatát több országban is korlátozták. Magyarországon ugyanakkor továbbra is oltanak vele.

Hasonlóan járt a Johnson&Johnson is, amelynek vakcináját, a Janssent felfüggesztették az Egyesült Államokban, miután 6,8 millió beoltott közül 6 páciens szervezetében vérrögök képződtek. Ebből az oltóanyagból eddig valamivel több, mint 28 ezer érkezett hozzánk. A szállítmányt egyelőre vizsgálják, de Gulyás Gergely a legutóbbi kormányszóvivői tájékoztatón már arról beszélt, hogy máshonnan pótolhatják a kieső Janssen vakcinákat.

A vérrög-szindrómában egy szokatlan vérrögtípus képződik az agyban – ez az agyi vénás sinus trombózis (CVST). Eddig ezt a jelenséget elsősorban 60 év alattiaknál tapasztalták, nőknél gyakrabban, mint férfiaknál. De a nemek közötti eltolódást az is okozhatja, hogy több nőt oltottak be, már csak azért is, mert több a nő az egészségügyi dolgozók és az idősotthoni ápolók között, mint a férfi.

A Johnson&Johnson hat CVST-esetének áldozatai mindenesetre mind 18 és 48 év közötti nők voltak, igaz, csak egyikük halt bele. Az amerikai gyógyszeróriás ezután jelentette be, hogy elhalasztja vakcinájának európai forgalmazását.

De vajon mi okozhatja a vérrögöket? Az Oxford/AstraZeneca eseteinél számos érintettnél pozitív volt azoknak az antitesteknek a tesztje, amelyek a vérlemezkék által kibocsátott molekulához, a PF4-hez kötődnek. A vakcina felerősíthette ezeknek az antitesteknek a termelését, amelyek számos kis rögöt hoznak létre a vérben – magyarázta Andreas Greinacher, a greifswald-i egyetem kutatója a New Scientist hasábjain.

A jelenség hasonló ahhoz, mint amikor ugyanezeket az antitesteket a vérhígító heparin indítja be.

hirdetés
A közelmúltban több országban is olyan irányelveket adtak ki, amelyek a PF4 ellen képződő antitestek tesztjét javasolják abban az esetben, ha valakinek az oltástól számított két héten belül vérrögképződésre utaló tünetei vannak. Ha ez a teszt pozitív, akkor olyan kezelést kell kapniuk, mint azoknak, akiknél a heparin ritka mellékhatásai jelentkeznek.

Greinacher szerint egy korábban egereken végzett kísérlet arra enged következtetni, hogy a DNS kapcsolódhat a PF4-hez, arra serkentve az antitesteket, hogy vérrögöket képezzenek. A német kutató úgy véli, hogy ez magyarázatot adhat arra, hogy ez a hatás eddig csak a DNS-tartalmú, adenovírus-alapú vakcináknál jelentkezett.

Az Oxford/AstraZeneca oltás a koronavírus tüskeprotein-génjét tartalmazza, amelyet egy csimpánz adenovirus, egy ártalmatlan, megfázást okozó vírus DNS-e hordoz. Hasonlóképpen működik a Johnson&Johnson vakcinája, de ott egy emberi adenovírus DNS-ét alkalmazzák.

A Pfizer/BioNTech és a Moderna alapja viszont a hírvivő RNS, a génanyag alkotóeleme, amely utasításokat ad a test sejtjeinek a tüskeprotein termelésére. Az amerikai élelmiszer- és gyógyszerhivatal (FDA) illetékese szerint ezeknél nem tapasztaltak CVST-t, így elképzelhetőnek tartják, hogy az adenovirális vektorral lehet probléma.

Ha azonban ez igaznak bizonyul, az azt jelenti, hogy az AstraZeneca és a Johnson&Johnson vakcinája mellett a Szputnyik V és a CanSino vakcinákat is vizsgálni kell majd, mert azok is hasonló elven működnek.

Greinacher mindazonáltal úgy vélekedik, hogy miután a vérrög-szindróma meglehetősen ritka, lehet valami más egyedi tényező is, amely hajlamosíthatja a betegeket erre. Ha nem így lenne, szerinte sokkal több lenne az ilyen eset.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

A műtüdőre kerülő covidosok háromnegyedét meg tudják menteni Bécsben

ECMO-kezelést akkor alkalmaznak, ha a koronavírusos páciensnek már a lélegeztetőgép sem elég.
Fotó: AKH Wien / Fehringer - szmo.hu
2021. április 19.

hirdetés

Az osztrák főváros egyetemi kórházában, az AKH-ban (Allgemeines Krankenhaus)

a súlyos Covid-fertőzés miatt műtüdő-kezelésre szoruló betegek háromnegyede túléli a betegséget. Ezzel az AKH a világ élvonalában van.

Egyszerre huszonöt betegnek tudnak ilyen kezelést biztosítani.

Nemhiába számított a bécsi egyetemi kórház, az AKH már a koronavírus-járvány előtt is az akut tüdőelégtelenség kezelése szempontjából szakmai központnak. A békeidőben szerzett rengeteg tapasztalatnak most nagy hasznát veszik. A súlyos állapotú koronavírus-fertőzöttek háromnegyede a sikeres műtüdő-kezelésnek köszönhetően új esélyt kap az életre.

2020 januárja és 2021 áprilisa között az AKH-ban 87 Covid-19-fertőzöttnél kellett ECMO – úgynevezett műtüdő – kezelést alkalmazni. A betegek átlagéletkora 57 év volt és átlagosan 16,5 napot töltöttek műtüdőn. A 28 napos mortalitási rátájuk 25,4 százalék volt, vagyis 61 páciens életét a súlyos állapot ellenére is meg tudták menteni. A „The Lancet” tudományos folyóirat 2020 októberében jelentetett meg egy tanulmányt a világszerte alkalmazott ECMO-kezelések sikerességéről. A cikk kiemeli, hogy a műtüdő-kezelést kapó betegek mortalitási rátája világszerte átlagosan 40 százalék körüli, így az, hogy az AKH-ban az ilyen betegek csupán 25 százalékán nem tudnak már segíteni, kimagasló eredmény.

ECMO-kezelést (extrakorporális membrán oxigenizáció) akkor alkalmaznak, ha a koronavírusos páciensnek már a lélegeztetőgép sem elég. Ilyenkor egy gép veszi át a tüdő – és szükség esetén – a szív feladatát és a membrán oxigenátor a testen kívül látja el a beteg vérét oxigénnel és szűri ki belőle a szén-dioxidot.

Az eljárásnak köszönhetően a beteg szervezete időt kap a regenerációra, vagy áthidalható a tüdőátültetésig lévő idő.

hirdetés

Az ECMO-kezelés speciális tudással rendelkező kardiológusokból, orvosokból és intenzíves ápolókból álló csapatot igényel. A beteget a nyaki vagy az ágyéki vénába beültetett katéteren keresztül kötik rá a berendezésre. A kanülök megfelelő gondozása, a véralvadás szabályozása, és annak eldöntése, hogy kinél, mikor kezdjék el és állítsák le a kezelést, mind-mind óriási szaktudást és tapasztalatot igényel. Az ilyen ismeretekkel rendelkező szakemberek száma korlátozott. Az AKH és a hozzá tartozó orvosi egyetem, a MedUni Wien intenzívterápiás osztályain egyszerre huszonöt beteg számára tudnak ilyen kezelést biztosítani, ami maximálisan kimeríti a rendelkezésre álló kapacitásokat.

Forrás: eurocommpr.hu

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: