Bármikor belehalhatsz, ha magas vagy és örökölted: ma van a Marfan-szindróma világnapja

A KSH egyik 2021-es adatokkal dolgozó tanulmánya szerint az elmúlt 11 évben az asztmások és a daganatos betegek száma nőtt leginkább, de 147 százalékkal ugrott meg az agyi erek katasztrófáit érintő diagnózisok és a cukorbetegek száma is - írja a napi.hu.

A 19 évesnél idősebb korosztályban 2021-ben tízezer lakosra:

4007 magas vérnyomásban szenvedő beteg jutott, 2011-ben 3400;

daganatos beteg 512 volt, 2011-ben 337;

a cukorbetegek száma is drámaian nőtt tíz év alatt, 2021-ben 1406 betegről szólnak a statisztikai adatok, 2011-ben pedig 1072 diabéteszes jutott 10 000 lakosra.

2021-ben a háziorvosok nyilvántartása szerint összesen 3,2 millió embert kezeltek magas vérnyomással, de meghaladta az egymillió főt az iszkémiás szívbetegségben és a diabéteszben szenvedők száma is.

A top négy betegszám emelkedés a következő volt:

az asztmások száma 272 százalékkal nőtt;

a rosszindulatú daganatos betegek száma 158 százalékkal lett magasabb;

a cerebrovaszkuláris (agyi ereket érintő) betegségek aránya 147 százalékkal ugrott meg;

a diabéteszesek (cukorbetegek) száma 137 százalékkal emelkedett két évtized alatt.

A demográfiai tendenciákról is katasztrofális képet fest a tanulmány, az idősödő korszerkezet miatt a halálozások száma egyre nagyobb mértékben haladja meg a születésekét.

Az ezredfordulótól a Covid19-járvány kitöréséig évente 126–136 ezren haltak meg, 2020-ban és 2021-ben a halálozások száma 141, illetve 156 ezerre ugrott, 2022-ben pedig 136 ezer haláleset volt, miközben a szülőképes korú nők száma is folyamatosan csökken.

A 2022-es népszámlálás adatai szerint már csak 9,6 millió fő élt Magyarországon, 333 ezer fővel kevesebben, mint a 2011-es népszámlálás idején. A 2011. és a 2022. évi népszámlálások között csak Pest és Győr-Moson-Sopron megye népessége gyarapodott 10, illetve 4,4 százalékkal, a többi megyéé és a fővárosé fogyott.

Eközben 2021-ben az előző évinél 22-vel kevesebb, 6516 háziorvosi és házi gyermekorvosi praxisban volt alapellátás. Az orvossal nem rendelkező, helyettesítésben ellátott praxisok száma 2015 óta a korábbinál meredekebben emelkedett, 2021-re számuk 375-tel, 662-re nőtt.

2023-ban összesen öt olyan háziorvos praktizál Magyarországon, aki 30 év alatt van. A KSH szerint 2021-ben 42,5 ezer orvosra és 105,3 ezer szakdolgozóra lett volna szükség az országban az egészségügy zavartalan üzemeltetéséhez. Ezzel szemben 41,2 ezer orvos dolgozott, és 101,6 ezer szakdolgozói állás volt betöltve.

Ötszázalékos volt az orvoshiány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Bács-Kiskun megyében 4,5 százalékon állt a betöltetlen orvosi állások száma, de Budapesten is óriási orvosi létszámhiánnyal (4,3 százalék) küzd az egészségügy.

Kapcsolódó

A legtöbb Covid-halál egy teljesen másmilyen fertőzés miatt következhetett be egy kutatás szerint

Legalábbis azon betegek körében, akik lélegeztetőgépre kerültek.

Link másolása

KÖVESS MINKET:

Egy új kutatás szerint azoknak az embereknek egy nagy része, akik lélegezetőgépre kerültek Covid-fertőzés miatt, másodlagos fertőzésként bakteriális tüdőgyulladásban is szenvedtek. Mint kiderült, közülük a tüdőgyulladás következtében többen hunytak el, mint a koronavírus-fertőzés miatt - írja a Science Alert.

A tanulmány rámutat annak fontosságára, hogy a kritikus állapotban lévő betegeknél rendkívül fontos a másodlagos bakterális pneumónia megelőzése és agresszív kezelése – mondta a Northwestern Egyetem tüdőgyógyásza, Benjamin Singer, aki részt vett a kutatásban.

Az orvosok 585 intenzív osztályra került beteg állapotát vizsgálták. Az adatokból kiderült, hogy magához a koronavírushoz köthető halálozás viszonylag alacsony volt, de más okok, amelyek az intenzív osztályon való hosszú tartózkodás során jelentkeztek, lerontották ezt az arányt.

Végre megjött a tavasz, el lehet tenni a téli ruhákat, élvezhetjük a napsütést, a természet áradását, a színeket, illatokat – kezdte Vigh Péter a hagyományos Másfélfok sajtóklubot, de ezt az örömet sajnos nem mindenki érezheti át. Magyarország európai viszonylatban a mai napig a balti államokban egyetemben toplistás az öngyilkosságok terén. A Nemzeti Népegészségügyi Központnak még a Covid előtti időszakból származó adatai szerint a magyar lakosság 15%-a mentális zavarokkal küzd. Alig van család, amelyet ez nem érint. A jelenségnek pénzügyi-gazdasági vetülete is árulkodó, az ezekeből a betegségből eredendő veszteség a magyar GDP-nek mintegy 3%-át jelenti. Miben segíthet bennünket a természet? Erre keresték a választ a sajtóklub résztvevői Mihók Barbara ökológussal, mentálhigiénés szakemberrel, az ESSRG nonprofit szervezet kutatójával.

Az előadó megerősítette, hogy a járvány elmúltával, de a jelenlegi, a háború, az infláció és más problémák okozta nyomasztó helyzetben érezhetően megnőttek nem utolsósorban a fiatalok körében a depresszióra utaló jelek, és ez újabb terheket rak a magyar ellátórendszerre.

Ugyancsak riasztó adatot közölt a Vadaskert Gyermek és Ifjúságpszichiátria Kórház és Szakambulancia: a pandémia kitörése után néhány hónap alatt a szorongásos és depressziós esetek száma ötszörösére nőtt, a sürgősségi eseteké pedig 40%-kal emelkedett. Milyen megoldások lehetségesek a konkrét egészségügyi ellátásokon túl?

Itt lép be a természettel való kapcsolat, és Mihók Barbara felhívta a figyelmet arra, hogy a tudományos kutatásokban világszerte egyre nagyobb hangsúlyt kap ez a megközelítés. Európában már több helyütt írnak fel orvosok „zöld receptet”, de van erre példa nálunk is, hogy különböző mozgásfoglalkozásokon való ingyenes részvételt biztosítanak a háziorvosok, de természetjárást, tantúrákat is ajánlhatnak.

Tudományosan bizonyított, hogy a természettel való kapcsolat gyorsítja a stressz utáni regenerációt, javítja a hangulati állapotot, a figyelmi és a kognitív funkciókat, ez már egy 20-30 perces kintlét esetében is érezhető. Terápiaként alkalmazzák poszttraumás stressz szindróma, ADHD, sőt, demenciás zavarok mérséklésére is. Az is megállapítható nagy általánosságban a természethez közel élő emberek nagyobb eséllyel fejlődnek és kötődnek jól pszichológiai értelemben. Ez vonatkozhat érzelmi szabályozásunkra, kapcsolati mintáinkra is – magyarázta Mihók Barbara, idézve egy idén januárban megjelent 16 ezer ember vizsgálatával készült finn tanulmányt, amelyből kiderült:

Egy amerikai tanulmány pedig arra mutatott rá, hogy azok, akik zöld terület közelében laknak, éves szinten átlagosan évi 350 dollárral (kb. 120 ezer forint) költenek kevesebbet gyógyszerre, mint azok, akik a természettől távolabb élnek.

Az sem mindegy, hogy milyen természeti élőhellyel vagyunk kapcsolatban. Egy német kutatás szerint ha természetvédelmi szempontból jobb minőségű helyen vagyunk, ahol nagyobb biodiverzitással, magasabb fajszámmal találkozhatunk, jobbak lesznek az ezzel összefüggő pozitív egészségi mutatók. Ugyanakkor nem feledkezhetünk el a biodiverzitás-krízisről sem: bizonyított, hogy a természet rombolása, a természetes környezet elvesztése rossz hatással van egészségünkre. Ma már közkeletű egészségügyi kategóriának számít a klímaszorongás, az ökogyász, ami azt mutatja, hogy az empátiás érzéseink nemcsak embertársainkhoz, hanem az állat- és növényvilághoz is köthetők – emlékeztetett az előadó.

Ezért kell elkezdenünk úgy gondolkozni, hogy az emberi egészség és a természetvédelem szervesen összefüggő területek, és ennek az üzenetnek mielőbb át kell mennie a közbeszédbe. Egyfelől hangsúlyoznunk kell a természetvédelem érdekében a humánegészségügyi érveket, másrészt pedig meg kell előznünk a még mindig csak „elszigetelt csoportoknak” tekintett természetvédők kiégését és segíteni az interdiszciplináris kutatási együttműködést – mondta végezetül Mihók Barbara, akinek meggyőződése, hogy a természettel való kapcsolatot fokozottan be lehet emelni a klinikai gyakorlatba.

Arra is figyelmeztetett, hogy érvényesíteni kell a környezeti igazságossági szempontokat, nem szabad figyelmen kívül hagyni e téren a társadalmi egyenlőtlenségeket sem.

Az előadó kérdésre válaszolva emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás utáni természetvédelmi „aranykort” követően a 2010-es években fokozatosan megszűntek vagy elvesztették súlyukat az erre hivatott intézmények, a témának nincsen politikai képviselete, ugyanez tapasztalható a nemzeti parkok, természetvédelmi területek esetében. Pedig itt mindenki közös érdekeiről van szó. Miért nem használjuk fel lehetőségeinket az amúgy is elég rossz állapotban lévő társadalmunk javítására? – tette fel a kérdést Mihók Barbara.

Annyi a torokrákos a nyugati országokban, hogy egyesek már járványként tekintenek a betegség terjedésére, írja a The Conversation. A esetszámok ugrásszerű emelkedéséért a méhnyakrákért is okozó humán papillomavírus (HPV) a felelős. Ez a vírus okozza a garatrák egy speciális típusát, az oropharyngeális rákot, melynek fő tünete a mandulák és a torok hátsó részének nagymértékű megnövekedése.

Az emberek többségének szervezete képes teljesen kiüríteni a HPV-vírust, miután megfertőződtek. Akadnak azonban olyanok, akiknél ez az immunrendszer működésének hibája miatt nem történik meg. Esetükben a vírus beépülhet a gazdaszervezet DNS-ébe és daganat alakulhat ki.

A szakemberek szerint ezért fontos, hogy minél többen felvegyék a HPV elleni védőoltást. Egyre több közvetett bizonyíték utal ugyanis arra is, hogy

A nyájimmunitás ugyanakkor semmit sem ér akkor, ha alacsony átoltottságú országból származóval létesít szexuális kapcsolatot egy elvileg védett személy. Erre pedig elég nagy az esély, mivel rengeteget utaznak az emberek. A megoldás így marad az oltás, melyet egyre több országban nemcsak a fiatal lányoknak, hanem a fiatal fiúknak is ajánlanak az orvosok.