Baranyai vaddisznóban állapították meg az afrikai sertéspestis jelenlétét
A fertőzés emberre nem veszélyes, de a Nébih szerint kiemelten fontos, hogy a betegség ne tudjon átterjedni a házi sertésekre. Az ún. ASP-s esetek Horvátországból származhatnak.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az afrikai sertéspestis (ASP) jelenlétét erősítette meg Baranya vármegyében. A fertőzést egy eddig ASP-mentes területen, Old település külterületén, a horvát határtól néhány száz méterre kilőtt vaddisznóból vett mintában mutatta ki a laboratóriumi vizsgálat – közölte a Nébih a honlapján kedden.
A tájékoztató szerint a fertőzött egyedet Baranya vármegyében, a horvátországi ASP-esetek miatt magas kockázatúvá minősített területen lőtték ki. A fertőzés az ASP vaddisznókban való természetes terjedésével kerülhetett át Horvátország területéről.
Az eset megerősítését követően 15 vadgazdálkodási egység teljes területét „fertőzött terület” kockázati kategóriába sorolta át a hatóság, emellett Baranya, Bács-Kiskun és Tolna vármegye területén is új, magas kockázatú területek lettek kialakítva.
Felhívták a figyelmet arra, hogy továbbra is kiemelten fontos a betegség házi sertésekre történő átterjedésének megakadályozása, amihez elengedhetetlen az állattartók részéről a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása.
A Nébih kiemelte, az afrikai sertéspestis az emberre nem veszélyes. A jelentőségét az a gazdasági kártétel adja, ami egyrészt a megbetegedett állatok leöléséből, másrészt a kereskedelmi korlátozásokból adódik.
A hatóság kéri az állattartókat, hogy amennyiben a sertésállományban hirtelen lázas megbetegedést, elhullást, vérzéses tüneteket észlelnek, 24 órán belül értesítsék az állategészségügyi szolgálatot.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az afrikai sertéspestis (ASP) jelenlétét erősítette meg Baranya vármegyében. A fertőzést egy eddig ASP-mentes területen, Old település külterületén, a horvát határtól néhány száz méterre kilőtt vaddisznóból vett mintában mutatta ki a laboratóriumi vizsgálat – közölte a Nébih a honlapján kedden.
A tájékoztató szerint a fertőzött egyedet Baranya vármegyében, a horvátországi ASP-esetek miatt magas kockázatúvá minősített területen lőtték ki. A fertőzés az ASP vaddisznókban való természetes terjedésével kerülhetett át Horvátország területéről.
Az eset megerősítését követően 15 vadgazdálkodási egység teljes területét „fertőzött terület” kockázati kategóriába sorolta át a hatóság, emellett Baranya, Bács-Kiskun és Tolna vármegye területén is új, magas kockázatú területek lettek kialakítva.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiszivárgott: A Mol azonnal brutálisan megemeli a benzin árát, a gázolajét enyhén csökkenti
A Mol egy kiszivárgott levél szerint a dízel árát 639, a benzinét 619 forintra emelte a rendkívüli árazás keretében. A lépést a globális olajpiaci sokk és a gyengülő forint kényszerítette ki.
A kedden folytatódó áremelkedésre reagálva a Mol rendkívüli árazást vezet be, a változás azonnal életbe lép – írta az Index egy birtokába jutott levél alapján.
A döntés értelmében a 95-ös benzin literenkénti ára 619, a gázolajé pedig 639 forint lesz. A vállalat egyúttal arra is felhívta a kutak üzemeltetőinek figyelmét, hogy ellenőrizzék és frissítsék az árakat a totemoszlopokon.
A Mol által meghatározott új dízelár 10 forinttal alacsonyabb a kedden várható szintnél,
a benziné viszont mintegy 24 forinttal magasabb. Pár órával ezelőtt még arról írtunk, hogy a várható ár 595 forint körül alakul majd.
Mindkét üzemanyag ára meredeken emelkedik: a konfliktus kitörése óta a benzin 28, a gázolaj pedig mintegy 60 forinttal drágult alig több mint egy hét alatt.
A drágulást nemcsak a nemzetközi folyamatok, hanem a forint látványos gyengülése is hajtja. A piacot a történelem egyik legsúlyosabb olajkínálati sokkja rázta meg, miután a Hormuzi-szoros lezárásával napi közel 20 millió hordónyi kínálat esett ki.
A globális mércének számító Brent olaj jegyzése egyetlen éjszaka alatt több mint 20 százalékot ugrott, a konfliktus előtti, február 27-i szinthez képest pedig már 45 százaléknál is nagyobb pluszban van.
Mindeközben a forint a dollárral szemben egy hét leforgása alatt 7,5 százalékot veszített az értékéből.
A gyors áremelkedés miatt egyre többször kerül szóba az árstop bevezetése. Orbán Viktor hétfő délutánra rendkívüli kormányülést hívott össze, így akár már ma pont kerülhet a kérdés végére.
A lehetséges hazai beavatkozás kockázataira Bujdos Eszter, a holtankoljak.hu szakértője hívta fel a figyelmet a Magyar Hangnak:
„Rövid ideig tartó kiesést talán még benyelnek a MOL partnerei, de az OMV sem fog veszteségesen hozzánk szállítani, ha az osztrák kutakon profithoz juthat.”
A környező országok közül Horvátország és Szerbia már lépett: Zágráb két hétre bevezette maximálta az üzemanyagok árát, Belgrád pedig 9 napos exporttilalmat vezetett be a válság miatt.
A kedden folytatódó áremelkedésre reagálva a Mol rendkívüli árazást vezet be, a változás azonnal életbe lép – írta az Index egy birtokába jutott levél alapján.
A döntés értelmében a 95-ös benzin literenkénti ára 619, a gázolajé pedig 639 forint lesz. A vállalat egyúttal arra is felhívta a kutak üzemeltetőinek figyelmét, hogy ellenőrizzék és frissítsék az árakat a totemoszlopokon.
A Mol által meghatározott új dízelár 10 forinttal alacsonyabb a kedden várható szintnél,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Váratlan fordulat a drónháborúban: már az Egyesült Államok is Zelenszkijtől kér segítséget Irán ellen
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök X-posztban jelentette be, hogy 11 ország fordult hozzájuk segítségért. Az ukrán hadsereg az oroszok által használt iráni Sahed drónok elleni tapasztalatát oszthatja meg.
Miközben Irán drónjai új frontot nyitnak a Közel-Keleten, Kijev tapasztalata a világ egyik legkeresettebb védelmi exportcikkévé válik. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn, március 9-én az X-en jelentette be, hogy tizenegy ország kért segítséget Ukrajnától a drónfenyegetés elleni harchoz, miután a kabinetjével részletesen tárgyaltak a konfliktus globális hatásairól. Zelenszkij állítása szerint a régió több országa, európai államok és az Egyesült Államok is megkereste őket – írta a Telex.
Az ukrán elnök szerint a kérések a drónok elfogásától az elektronikus hadviselési rendszereken át a kiképzésig terjednek, és néhány esetben már konkrét döntések is születtek, sőt, segítséget is nyújtottak.
„Ukrajnának egyértelműen az a fontos, hogy az iráni rezsimnek semmilyen adu ne legyen a kezében azokkal szemben, akik életeket védenek”
Az ukrán hadsereg azért szerzett hatalmas tapasztalatot az iráni drónok elleni harcban, mert Oroszország a háború elején konkrétan iráni Sahed drónokat indított Ukrajna ellen. Az oroszok azóta ugyan elkezdtek saját, a Sahedeken alapuló drónokat gyártani, de az ukrán védekező rendszereket pont ezekre a típusokra fejlesztették ki. Irán ballisztikusrakéta-képességeinek módszeres felszámolása nem oldja meg az iráni drónok jelentette fenyegetést, ezek ellen pedig sem a környező országoknak, sem az Egyesült Államoknak nincs olyan fejlett védekezési rendszere, mint Ukrajnának. Problémát jelent a védekezés aránytalanul magas költsége is: egy Patriot PAC-3 rakéta körülbelül 4 millió dollárba kerül, míg egy iráni Sahed drón becsült előállítási költsége mindössze 20–30 ezer dollár.
Zelenszkij felvetette egy csere lehetőségét is: elfogó drónokat és szakértelmet ajánlana fel, cserébe Patriot-rakétákért és más légvédelmi eszközökért. A Kyiv Post szerint ukrán drónszakértők még a héten a Közel-Keletre indulnak, a The Guardian pedig arról írt, hogy a szakértők a következő napokban érkeznek a térségbe.
Miközben Irán drónjai új frontot nyitnak a Közel-Keleten, Kijev tapasztalata a világ egyik legkeresettebb védelmi exportcikkévé válik. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn, március 9-én az X-en jelentette be, hogy tizenegy ország kért segítséget Ukrajnától a drónfenyegetés elleni harchoz, miután a kabinetjével részletesen tárgyaltak a konfliktus globális hatásairól. Zelenszkij állítása szerint a régió több országa, európai államok és az Egyesült Államok is megkereste őket – írta a Telex.
Az ukrán elnök szerint a kérések a drónok elfogásától az elektronikus hadviselési rendszereken át a kiképzésig terjednek, és néhány esetben már konkrét döntések is születtek, sőt, segítséget is nyújtottak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán nagy bejelentést tett: Ma éjféltől védett árat vezetünk be a benzinkutakon a benzin és a gázolaj esetében is
A miniszterelnök bejelentette, hogy az olajár emelkedése miatt maximálják a benzin és a gázolaj kiskereskedelmi árát, vagyis jön az újabb árstop. Az állami tartalékkészleteket felszabadítják és ezzel biztosítják az ellátást. Mutatjuk a részleteket.
Orbán Viktor egy Facebook-videóban arról beszélt, hogy az iráni háború és az ukrán olajblokád következtében Magyarországot is elérte a nemzetközi olajárrobbanás. Az üzemanyag ára egész Európában meredeken emelkedik. Ezért
A kormány azt a döntést hozta, hogy a benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be, ami fölé nem mehetnek a kiskereskedelmi árak, vagyis árstopot hirdet. A benzin esetében a védett ár 595, a gázolaj 615 forint.
Orbán elmondta, hogy a védett ár csak a magyar rendszámmal és magyar forgalmival rendelkező gépjárművekre vonatkozik. A magánszemélyek mellett a védett árat kiterjesztik a mezőgazdászokra, fuvarozókra és a vállalkozókra is.
A miniszterelnök kifejtette, hogy az állami tartalékkészleteket felszabadítják és ezzel biztosítják az ellátást.
Az intézkedés órákkal azután jött, hogy kiszivárgott, hogy a Mol jelentősen megemelné a benzin árát.
Orbán Viktor egy Facebook-videóban arról beszélt, hogy az iráni háború és az ukrán olajblokád következtében Magyarországot is elérte a nemzetközi olajárrobbanás. Az üzemanyag ára egész Európában meredeken emelkedik. Ezért
A kormány azt a döntést hozta, hogy a benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be, ami fölé nem mehetnek a kiskereskedelmi árak, vagyis árstopot hirdet. A benzin esetében a védett ár 595, a gázolaj 615 forint.
Orbán elmondta, hogy a védett ár csak a magyar rendszámmal és magyar forgalmival rendelkező gépjárművekre vonatkozik. A magánszemélyek mellett a védett árat kiterjesztik a mezőgazdászokra, fuvarozókra és a vállalkozókra is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy Ákos: Több mint 100 millió forintba kerülhet Sulyok Tamás amerikai útja a honvédségi luxusjettel
A független képviselő kiakadt az elnök méregdrága útján. Szerinte miközben a kormány háborús retorikát folytat, az államfő, aki egyébként a hadsereg főparancsnoka, vígan utazgat az adófizetők pénzén.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebookon bírálta Sulyok Tamás köztársasági elnököt amerikai útja miatt. A képviselő szerint az államfő már 12 napja az Egyesült Államokban tartózkodik, és „végigrepüli az országot keresztül-kasul, a keleti New-York, az északi Cleveland és a déli New-Orleans, majd Houston voltak az eddigi állomások.” Hadházy azt állítja, az elnök
„egyedül koszporúzgatott és részt vett istentiszteleteken, illetve elment ahhoz a céghez, amelyik 29 milliárdért adott egy helyjegyet Kapu Tibornak az űrbe.”
A képviselő szerint nem nagyon látszik, hogy a városnézésen kívül mi értelme van az útnak. Hadházy bejegyzésében kiemelte:
„Amúgy Sulyok nem csak köztársasági elnök, hanem egyúttal a hadsereg főparancsnoka, elvileg. Közben amúgy a kormány hatalmas háborús és terror fenyegetettséget bábozik el éppen, ehhez képest imponáló, hogy Sulyok milyen nyugodtan rázogatja a kezeket.”
A képviselő szerint az út költsége „összességében egészen biztosan 100 millió forint feletti lesz”, mivel az elnök a „honvédségi luxusjettel” utazik. Hadházy érthetetlennek nevezte, hogy miért nem jó Sulyoknak a menetrendszerinti járat. A képviselő egy videót is megosztott, ami szerinte a vége felé a gép clevelandi landolását mutatja.
A Sándor-palota közleménye szerint Sulyok Tamás hivatalos körúton vett részt az Egyesült Államokban, ahol a magyar diaszpóraközösségeket kereste fel. A program részeként március 15-i megemlékezéseken vett részt New Yorkban és Clevelandben, utóbbi helyen a Magyarok Múzeumát is meglátogatta. Később a Louisiana állambeli, történelmi magyar településen, Árpádhonban is járt. Houstonban az Axiom Space központjában a magyar űrprogramról tárgyalt, ahol Kapu Tibor 2025-ös küldetése is szóba került.
Korábban Sulyokról azért cikkeztek, mert bírósági úton kikért iratokból derült ki, hogy az párizsi olimpia idejére 15 hotelszobát foglaltak le hivatalának mintegy 228 millió forint értékben.
A Sándor-palota azzal védekezett, hogy a foglalásokat még az előző államfő hivatali ideje alatt kötötték, és már nem lehetett ésszerűen lemondani.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebookon bírálta Sulyok Tamás köztársasági elnököt amerikai útja miatt. A képviselő szerint az államfő már 12 napja az Egyesült Államokban tartózkodik, és „végigrepüli az országot keresztül-kasul, a keleti New-York, az északi Cleveland és a déli New-Orleans, majd Houston voltak az eddigi állomások.” Hadházy azt állítja, az elnök
„egyedül koszporúzgatott és részt vett istentiszteleteken, illetve elment ahhoz a céghez, amelyik 29 milliárdért adott egy helyjegyet Kapu Tibornak az űrbe.”
A képviselő szerint nem nagyon látszik, hogy a városnézésen kívül mi értelme van az útnak. Hadházy bejegyzésében kiemelte:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
