hirdetés

EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Azt hitte, hogy terhes, pedig valójában petefészekrákja volt egy 18 éves angol lánynak

Akkor derült ki, hogy valójában mekkora a baj, amikor méhen kívüli terhesség gyanújával megműtötték a fiatal egyetemistát.
Képünk illusztráció, fotó: Unsplash/Eric Ward - szmo.hu
2021. február 27.

hirdetés

Kénytelen volt felfüggeszteni egyetemi tanulmányait a pozitív terhességi teszt után egy 18 éves angol lány, de később kiderült, hogy valójában petefészekrákja van, írja a Daily Star.

Becky Brothwooddal háziorvosa közölte, hogy várandós. A fiatal lány erre azt mondta, hogy az "lehetetlen". A harmadik fogamzásgátló injekciónál kezdett arra gyanakodni, hogy valami nincs rendben: gyakran hányt, folyamatosan fáradt volt és sokszor panaszkodott puffadásra.

Az orvos ekkor még a tünetek alapján úgy gondolta, hogy valószínűleg méhen kívüli terhesség állhat fenn az egyetemistánál, ezért azonnal a sürgősségi osztályra küldte, ahol meg is műtötték. Becky akkor tudta meg, hogy valójában daganata van, amikor felébredt az altatásból.

Az orvosok ráadásul semmi jóval nem kecsegtették a rémült lányt, ugyanis akkora tumor nőtt az egyik petefészkére, ami túl nagynak bizonyult ahhoz, hogy eltávolítsák. A második műtét csak megerősítette a diagnózist, így végül egy hónappal később, 2015 februárjában kezdték meg Beckynél a kilenchetes kemoterápiát.




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

„Akinek pozítív a tesztje, azonnal kezdje el az alapkezelést” – Pusztai Erzsébet szerint nem szabad késlekedni

A favipiravir minden patikában ott van, és receptre ingyenesen kiváltható. De az infektológus szerint probléma, hogy napokig kell várni a tesztre, és csak utána írják fel. Pedig az idő rengeteget számít.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. április 01.

hirdetés

"Minél hamarabb kezdjük el kezelni a fertőzést, annál valószínűbb, hogy sikerül kivédeni a súlyosbodást." - mondja Dr.Pusztai Erzsébet infektológus, a V21 csoport tagja.

"Akinek pozítív a tesztje, az kezdje el az alapkezelést, mert nem tudhatja, hogy 2-3 nap múlva beindul-e egy súlyosabb folyamat. Nem érdemes arra várni, hogy talán nem leszek súlyosabb beteg, azonnal kezelni kell."

Megelőzésre Pusztai Erzsébet elsősorban a D-vitamint ajánlja. "Napi akár 4000 nemzetközi egységet. Egyértelműen kimutatták, hogy a legsúlyosabb Covid esetek nagy része súlyosan D-vitamin hiányos. Spanyolországban volt olyan vizsgálat, amivel ki tudták mutatni, hogy óriási adag D-vitaminnal javítani tudtak a betegek állapotán."

Hasznos lehet még a C-vitamin, a szelén, a cink, és egyéb a szervezet védekezését támogató anyagok.

"Az Aszpirin protect szedését is javaslom, ami megakadályozza a vérlemezkék összecsapódását, ezzel csökkenti a pici erekben a trombózis kialakulásának kockázatát. Ezeket fertőződés esetén a legkorábbi időszaktól kezdve érdemes szedni, és a tünetek megszűnése után még legalább tíz napig folytatni a későbbi trombózis és embólia elkerülése érdekében."

hirdetés

Van még egy-két olyan szer, ami segíthet a vírus ellen. "Ilyen a Famotidin (Quamatel) és a Melatonin, amit este kell bevenni. Nem az alaphatásuk miatt, hanem mert van egy bizonyos támadáspontjuk, ahol akadályozzák a vírusnak valamelyik következményét. Köhögés elen az ambroxolt javasolják."

Pusztai Ezsébet azt mondja, a járvány kezdetén jó lett volna, ha lett volna olyan gyógyszer, amelyik gátolja a szervezetben a vírus szaporodását. "Ha találtunk volna ilyet, nagyon gyorsan meg lehetett volna fékezni a járványt. Ezért kezdtek el mindenféle más olyan gyógyszert kipróbálni a Covid ellen, amit korábban más vírusfertőzés ellen fejleszettek ki. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség védőoltásra."

Sokféle próbálkozás volt. Az eredetileg ebola ellen kifejlesztet remdesivirről lehetett talán elsőként hallani. "Mára kiderült, hogy nem hat. A WHO már kijelentette, hogy ne használják, mert egyrészt drága, másrészt sok a mellékhatása, és nincs igazán előnye. A favipiravirnak a későbbi fázisban, már súlyosabb állapotban való alkalmazásáról ugyanilyen tanulmányok vannak, tehát nem lehet kimutatni előnyös hatást. Ahol azonban még remélhetünk javulást, az a nagyon korai fázisban való alkalmazás, tehát rögtön a tünetek megjelenése után."

A favipiravirt Japánban engedélyezték előszőr vírusfertőzések kezelésére 2014-ben. Jelenleg Magyarországon ez az a gyógyszer, ami elérhető, hiszen már a háziorvosok is felírhatják a Covid-19-cel fertőzött betegek részére.

A gyógyszer minden patikában ott van, és receptre ingyenesen kiváltható. Akinek pozítív lesz a tesztje, vagy még csak enyhe, esetleg mérsékelt tüneteket tapasztal, annak segíthet a legtöbbet. A betegség korai szakaszában megakadályozhatja annak elhatalmasodását.

Terhesség alatt, gyermekvállalás előtt viszont még férfiaknak sem ajánlott.

"Pozitív tesztnél lehet már szedni és kell szedni. Az az egyik baj Magyarországon, hogy sokszor a tünetek megjelenése után még napokat várnak a tesztre. Ezek alatt a napok alatt már szedni kéne a gyógyszert."

Pusztai Erzsébet szerint jelenleg úgy néz ki, hogy nem létezik olyan gyógyszer, amely mindenkinek jó lenne a Sars-Cov-2 ellen, így az immunerősítőkkel való védekezés, a maszkviselés és a távolságtartás az, amit megtehetünk saját és mások védelme érdekében.

Magyarországon még mindig akadnak olyanok, akikre rá kell szólni egy élelmiszerboltban, hogy legyen szíves maszkot húzni. Pedig a tünetek megjelenése előtt már 2-3 nappal is fertőz a Coviddal megfertőződött beteg, attól függetlenül, hogy a tünetek még napokig nem jelenkeznek. Ráadásul mindenkiben más sebességgel szaporodik a vírus. A bejutást követően a vírus terjedése a szervezetben elindul, majd amikor elegendő számú vírus képződik, akkor a nyálkahártyáról is elkezdenek kiürülni a vírusok. Ekkor már fertőz a beteg.

A vírus a nyálkahártyára tapadva bejut annak sejtjeibe és ott elkezd szaporodni, majd a sejtekből egyre több és több vírus szaporodik fel, elárasztva az egész szervezetet. A koronavírus a kis erekben okoz gyulladást, legtöbbször a tüdőben. Ennek a tüdőgyulladásnak a röntgenképe pedig teljesen más, mint a hagyományos tüdőgyulladásoké. "A tüdőben lévő számtalan kis éren keresztül zajlik az oxigéncsere és ezeknek a kapilárisoknak a falában alakul ki a gyulladás. Ezek a kis erecskék záródnak el, ezzel megakadályozva, hogy az oxigén anyagcsere megtörténjen a szervezetben. Tulajdonképpen lezárja a normális oxigén ellátást a szervezetben. Ezért olyan nagyon súlyos, ha nagy felületen alakul ki." - magyarázza Pusztai Erzsébet.

"Ha az illető megússza kisebb felületű fertőzéssel a tüdőben, akkor még nem okoz olyan súlyos problémát. De később fokozni kell az oxigénellátást, nagyobb nyomású oxigénnel kell lélegeztetni a beteget, majd a legvégső esetben már csak gépi lélegeztetéssel megkísérelni azt, hogy ezen a csökkent tüdőfelületen keresztül elegendő oxigénhez jusson a szervezet. Ráadásul nem kizárólag a tüdőben okoz gyulladást, hanem már szervekben is."

A vírusról egyre többet tudunk, azt már biztosan, hogy sokkal súlyosabb problémákat okoz, mint az eddig ismert vírusok. Kiütéseket, vese- máj, agy- és szívkárosodást is okozhat. Rengeteg kísérlet folyik a betegség utóhatását, a poszt-Covid panaszokat illetően is.

"Még enyhe formában lezajlott Covid fertőzés után is 30%-ban maradnak hosszú távon, gyakran hónapokon át panaszok. Az pedig nagyon sok. Még nem ismerjük az alapját ezeknek a panaszoknak. Megfigyelték, hogy bizonyos fajta károsodás bárhol kialakulhat a szervezetben. Nem tudják még, hogy ezeknek az utóhatásoknak mekkora része tűnik el, és létezik-e olyan, amelyik maradandó lesz."

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

A fiatalabb felnőtteknél és a nőknél gyakoribbak a vakcinával járó mellékhatások

Összeszedtük, mi mindent lehet tudni eddig az oltási reakciókról.
Fotó: Northfoto - Xinhua News Agency/eyevine - szmo.hu
2021. április 01.

hirdetés

Ahogy más védőoltásoknak, úgy a koronavírus elleni vakcináknak is lehetnek mellékhatásai, ezek megjelenése viszont függ a beoltott személy korától, nemétől, egészségi állapotától, a vakcinafajtától és attól is, hogy az első vagy a második dózist kapta meg.

A Business Insider az eddig rendelkezésre álló adatok és kutatások alapján készített egy összegzést az oltásokkal járó esetleges mellékhatásokról.

A második adag után jelentkezhetnek súlyosabb mellékhatások

A három, Egyesült Államokban eddig engedélyezett vakcinánál

a leggyakoribb mellékhatás az oltás helyén jelentkező fájdalom vagy duzzanat.

A Moderna klinikai tesztelésén a résztvevők közel 92 százaléka tapasztalta ezt, a Pfizernél 84 százalék, a Johnson & Johnson egydózisú vakcináját tesztelőknek pedig csupán a 49 százaléka számolt be erről.

Gyakori mellékhatásnak számít még a fáradtság, a fejfájás, az izomfájdalom és a teljes testben érzett fájdalom.

A Pfizer vakcinájával beoltottak és a Moderna tesztalanyainak 65 százaléka panaszkodott fáradtságra, a Johnson & Johnson oltóanyagát kapóknak pedig a 38 százaléka.

hirdetés
Az is kiderült, hogy azoknál, akik még nem kapták el a koronavírust, a mellékhatások általában gyakoribbak és erősebbek a második oltás után.

A Pfizer klinikai tesztelésén például durván kétszer annyian küzdöttek hidegrázással és ízületi fájdalommal a második adag után, mint az első után. A Modernánál pedig kb. ötször annyi embernél jelentkezett a hidegrázás a második dózis beadása után, mint az első után. A láz pedig mindkét vakcina esetében sokkal gyakoribb volt a második oltást is megkapó pácienseknél.

A fertőzésen átesetteknél az első adag után lehetnek inkább mellékhatások

A New York-i Icahn Orvosi Egyetemen végzett kutatás során megállapították, hogy

az olyan mellékhatások, mint a fáradtság, a fejfájás és a hidegrázás gyakoribbak azoknál a beoltottaknál, akik az oltás előtt már átestek a fertőzésen. Mintegy 73 százalékuknál jelentkeztek ezek a mellékhatások, míg a még nem megfertőződötteknél csak 66 százalék volt ez az arány.

Mint azt egy másik cikkünkben is írtuk, a vírusból gyógyultaknál azért lehetnek gyakoribbak a mellékhatások, mert az ő szervezetükben már van valamennyi antitest, ezért az első oltás olyan, mint egy plusz antitest dózis, ami még inkább "felrázza" az immunrendszert.

A fiatalabb felnőtteket jobban megviselheti az oltás, mint az idősebbeket

Az immunrendszer az öregedéssel egyre gyengébb lesz, ezért azt feltételezhetnénk, hogy az idősek immunrendszere nehezebben fogadja be az idegen anyagokat, mint például a vakcinán keresztül befecskendezett fehérjét. De az, hogy

a fiatalabbaknak erősebb az immunrendszere, azzal jár, hogy náluk erősebb az immunválasz, vagyis a szervezet erőteljesebben próbál védekezni az idegen anyag ellen. Éppen ezért lehetséges az, hogy ők nagyobb eséllyel tapasztalhatnak oltási reakciókat, mint az idősebbek.

A Moderna oltóanyagával beoltottaknál az első adag után 65 év alattiak 57 százaléka tapasztalt mellékhatásokat, szemben a 65 év felettiek 48 százalékával. A második dózist követően a fiatalabb csoportban már 82 százalék volt ez az arány, míg az idősebbeknél csak 72 százalék.

A Pfizer vakcinájának első dózisa után a 18-55 év közöttiek 47 százaléka panaszkodott fáradtságra, míg az 56 felettieknél csak 34 százalék. Két dózis után pedig előbbi ccsoportban 59 százalék, utóbbiban pedig 51 százalék volt ez az arány.

A Johnson & Johnson egydózisú oltása után a 18-59 év közöttiek 62 százalékánál jelentkeztek mellékhatások, a 60 év felettiek körében pedig csak 45 százalékuknál.

A nőknél nagyobb eséllyel jelentkeznek mellékhatások

Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) december és január között vizsgálta, hogy közel 14 millió Pfizer- és Moderna-vakcina milyen reakciókat vált ki a beoltottaknál. Kiderült, hogy

a mellékhatásokról szóló jelentések háromnegyede (79%) nőktől érkezett, vagyis sokkal nagyobb arányban tapasztaltak mellékhatásokat nők, mint férfiak.

Dr. Vivek Cherian belgyógyász szerint ez azért van, mert a nők szervezete általában erősebben reagál a legtöbb védőoltásra, például az influenza, a kanyaró, a gyermekbénulás vagy a mumpsz elleni oltásokra is. A menopauza, vagyis

a klimax előtt álló nőknél pedig még gyakoribbak a mellékhatások, mint a klimaxon már túl lévőknél.

A tudósok szerint az ösztrogénszint is meghatározó lehet abban, hogy miért a nők tapasztalnak inkább oltási reakciókat. A tesztoszteron (férfi nemi hormon) ugyanis általában immunszupresszív hormon, vagyis immunrendszert gyengítő, az ösztrogének (a női nemi hormonok) pedig elsősorban immunstimulánsok, vagyis immunserkentők.

A magas kockázatú betegségben szenvedőknél nem feltétlenül lesznek erősebb mellékhatások

A krónikus betegek veszélyeztetettebbek a koronavírus-fertőzéssel szemben, ezért is veszik előre őket az oltási sorrendben. Nekik általában gyengébb az immunrendszerük, ez azonban nem jelenti azt, hogy akkor biztosan lesznek náluk mellékhatások az oltás után. Ahogy már fentebb, az idősek és a fiatalok összevetésénél említettük, a gyengébb immunrendszer könnyebben befogadja az idegen anyagot, kevésbé küzd ellene, ezért kisebb eséllyel jelentkezhetnek oltási reakciók. Ez persze nem azt jelenti, hogy nekik egyáltalán nem kell számítaniuk mellékhatásokra, viszont azok biztosan nem lesznek olyan súlyosak, mint amilyen súlyos lehet esetükben a koronavírus-fertőzés. Ezért is biztatják az immunhiányos és autoimmun betegeket arra, hogy mindenképpen oltassák be magukat.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Több mint fél évig védett lehet a koronavírussal szemben az, aki egyszer már megfertőződött

A betegségen átesetteknek akár 84 százalékkal kisebb lehet az esélye a fél éven belüli újrafertőződésre egy friss kutatás szerint.
Címkép: Ben_Kerckx/Pixabay - szmo.hu
2021. április 10.

hirdetés

Meddig tarthat és milyen arányú a védettség egy COVID-19 fertőzés után? Erre a kérdésre válaszol Dobson Szabolcs gyógyszerész, címzetes egyetemi docens, a Koronavírus vakcináció - szakirodalmi tallózó Facebook-csoport alapítója a csoportjában.

Mint írja, Angliában folyamatban van egy nagy vizsgálat az állami költségvetésből működő kórházak egészségügyi dolgozóinak bevonásával. A hét hónapon át zajló kutatás eddigi eredményeit most publikálták a Lancet című orvosi szaklapban.

Dobson Szabolcs ennek alapján azt írja, hogy

"a természetes fertőzés a megfigyelt 7 hónap középérték időtartam során minimálisan 84%-kal csökkenti a fertőzések kockázatát, amely összevethető a vakcináció hatásosságával. A korábbi fertőzés véd a B.1.1.7 [brit] vírusvariáns ellen is. Úgyszintén csökkent a tünetmentes fertőzések kockázata, így a transzmisszió mértéke".

A tavaly nyáron indult vizsgálatban egészségügyi dolgozók vettek részt, antitest és PCR teszt alapján, de kérdőívet is kitöltöttek az elmúlt időszakban tapasztalt tüneteikről.

2021 januárig feldolgozott adatok alapján kiderült, hogy 8278 embernél azonosították a fertőzést és közöttük 155-en fertőződtek meg ismét. Ezzel szemben a korábban még fertőzésen át nem esettek közül (17.383 fő) 1704 új fertőzést diagnosztizáltak PCR segítségével.

hirdetés

"A fertőzésen korábban átesettek között az incidencia sűrűség 7,6 újrafertőzés/100.000 betegnap volt, szemben az 57,3 új fertőzéssel 100.000 betegnapra vonatkoztatva a korábban még nem fertőzötteknél. Az elsődleges fertőzés és az újrafertőződés közötti időtartam medián értéke (középértéke) több mint 200 nap volt" - írja a szakember a források alapján.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

„Ne tervezzünk felszabadult nyarat” – sokkal nagyobb átoltottság kell a járvány visszaszorításához Erdei Anna immunológus szerint

Szerinte a mutánsok miatt 85-90%-os védettségi arány kellene. Erdei Anna azt mondja, hosszú távon a megoldás nem az oltás, hanem a vírus megtelepedését gátló spray lesz.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. április 03.

hirdetés

A brit variációk terjedése miatt nem elég a 50-65 százalékos átoltottság, legalább 85-90 százalékot kell elérni – mondja Erdei Anna immunológus.

Jó hír az, hogy ebbe beleszámítanak a fertőzésen már átesettek is.

Erdei Anna Széchenyi-díjas immunológus, a Népszavának adott interjút, amelyben a jövő lehetséges lépéseit vázolta:

Szerinte az idén még nem tervezhetünk felszabadultan nyaralást, ugyanis a nyájimmunitás eléréséhez úgy néz ki, hogy nem elég a lakosság 60-65 százalékát beoltani. Az új mutánsok, főleg a Magyarországot letaroló brit mutáns miatt legalább 85-90 százalékot kell elérni.

Ebbe a fertőzöttek is beletartoznak, akiknek az arányát persze nehéz pontosan megmondani a látens terjedés miatt.

Az immunológus azt mondja, ez nem ritka a fertőzések esetén, attól függ ugyanis, milyen hatékonyan és gyorsan fertőz egy adott vírus. A kanyaró például sokkal durvább, ellene majdnem 100 százalékos átoltottság jelent csak védettséget. Ha ez nincs meg, akkor könnyen kitör a járvány, ahogy történt is nemrégiben Ukrajnában és Romániában. De volt ilyen gócpont korábban New Yorkban is.

hirdetés

Úgy néz ki, hogy a vírus terjedési sebessége és az átoltottság közt van egy versenyfutás, Erdei Anna úgy számol, hogy ha májusban kezdődik a fiatalok beoltása, akkor a második oltásuk után a nyár közepére alakulhat ki a védettségük. Ráadásul a lakosság közel 20 százalékát kitevő gyerekek oltását valószínűleg leghamarabb ősszel lehet majd elkezdeni.

Ezért azt mondja, hogy hosszabb távú védelemre kell számítani és berendezkedni, mert a társadalom védettsége nem nyárra fog kialakulni.

Úgy véli, hogy az év végéig maszkot kell hordani, távolságot kell tartani és gyakran kell kezet mosni.

Az oltás Erdei Anna szerint azt akadályozza meg, hogy a vírus elérje a tüdőt, és ne betegedjünk meg súlyosan. De a szervezetbe bejut, és megtelepszik a felső légutakon. Ezért kísérleteznek most többen is azzal hogy egy spray formájában használható védőanyagot fejlesszenek ki, és az már azt is meg fogja akadályozni, hogy a száj vagy az orr nyálkahártyáján megtelepedjen a vírus. És akkor már oltásra sem lesz szükség.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: