Áttörés a Parkinson-kór kutatásában: megtalálták, pontosan hol támad a rettegett betegség
Napjaink egyik legrettegettebb betegségének tartják a főleg idős korban, de néha előbb is támadó, a mozgáskoordinációs képességünket fokozatosan elpusztító Parkinson-kórt. A tudomány jelenlegi állása szerint ma még gyógyíthatatlan, legfeljebb lassítani lehet a leépülést, de egy új felfedezés reménytkeltő lehet a jövőre nézve.
A Harvard egyetemhez és a Massachusetts Institute of Technology-hoz (MIT) tartozó Broad Institute két neurobiológusa, Tushar Kamath és Abulraouf Abdulraouf olyan emberek agysejtjeit tanulmányozták, akik Parkinson-kórban vagy demenciában haltak meg, és összevetették olyanokéval, akik nem szenvedtek egyik betegségben sem.
– írja a ScienceAlert.
A tanulmány, amely a Nature Neuroscience-ben jelent meg, arra is rávilágított, hogy a Parkinson-kór kialakulásánál miként jelentkezik a genetikai kockázat.
A Parkinson-kór progresszív neurodegenerativ betegség, amelyre az ellenőrizhetetlen mozgások, a remegés, a beszédnehézségek és egyensúlyi problémák a jellemzőek, amelyek idővel egyre súlyosabbá válnak. Okozója azoknak az idegsejteknek a károsodása, amelyek a dopamint termelik, azt a hormont, amely az ember hangulatát és mozgását szabályozza. Parkinson-kórnak a dopaminergikus neuronok elvesztését nevezzük a középagy fekete állománynak nevezett részében.
Mivel nem minden dopaminergikus agysejt hal el, egyelőre a tudósok eddig nem rendelkeztek egyértelmű bizonyítékkal azzal kapcsolatban, hogy a molekuláris szerkezetekben egyes neuronok miért sebezhetőbbek a többieknél.
A bostoni kutatócsoport most 22 ezer egyedi neuront izolált és térképezett fel Parkinson-kórban elhunytak agyából, valamint olyanoktól, akik a kevésbé ismert, de hasonló tüneteket mutató Lewy-testes demenciában szenvedtek. Ebben a betegségben, amely önmagában, de más agyi rendellenességekkel együtt is jelentkezhet, Lewy-testeknek nevezett abnormális proteinhalmazok keletkeznek a sejtek belsejében és ezek is zavart okozhatnak a motorikus mozgásokban. A vizsgálat az egyes sejtek RNS-szekventálásával folyt.
A beteg sejtminták 10 embertől származtak, és 8 olyan embertől is vették vizsgálati anyagot, akiknek nem voltak ilyen betegségeik. Az egyes sejtekben mért génaktivitás nyomán a dopamint gyártó neuronok 10 altípusát különböztették meg a fekete állományban, mindegyikre jellemző génaktivitással.
Az alaposabb vizsgálat során megállapították, hogy a sejthalálhoz köthető molekuláris folyamatot más neurogenerativ betegségek esetében ez a neuroncsoport erősítette fel, és így pontosan meg tudták határozni ezeknek a helyét: a fekete állomány tömör részének alsó felében. Ezen felül ebben a neuron-alhalmazban találhatóak a legnagyobb arányban azok a gének, amelyek továbbítják a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát. Ez magyarázatot adhat rendkívüli sebezhetőségükre. Kamath és kollégái szerint tehát a Parkinson-kór ismert genetikai kockázati tényezői hathatnak a legérzékenyebb neuronok túlélésére.
Most, hogy többet tudunk a Parkinson-kór által legsebezhetőbb sejtekről és hogy mi betegíti meg őket, a kutatók laboratóriumban folytathatják munkájukat átprogramozva bőrsejteket képlékeny őssejtekké, majd a Broad Institute-beli tudósok által azonosított agysejt-típusokká. Így a tudósok eljuthatnak a betegség genetikai mozgatóihoz, fellendülhet a gyógyszerkutatás, lehetővé válhat akár a Parkinson-kór regeneratív gyógyszerének kifejlesztése is.
