EGÉSZSÉG
A Rovatból

A testünk legrejtélyesebb sejtjei nem is a mieink – ez a mikrokimerizmus, az anyaság legbizarrabb mellékhatása

Szó szerint magadban hordozod az anyád – és talán a nagymamád, a testvéreid, a nagynénjeid és nagybácsijaidat is. A jelenség, a mikrokimerizmus szinte mindenkit érint, aki valaha méhben fejlődött.


Körülbelül 24 évvel ezelőtt Diana Bianchi egy mikroszkópba nézett, és egy emberi pajzsmirigy-darabkát vizsgált. Amit látott, attól azonnal libabőrös lett. A minta egy nőtől származott, akinek a kromoszómái XX-ek voltak. A lencsén keresztül azonban Bianchi egyértelműen Y-kromoszómákat látott – tucatjával.„Egyértelmű volt – mondta –, hogy a pajzsmirigyének egy része teljesen férfi volt.”

Bianchi gyanúja szerint ennek oka a terhesség volt. Évekkel korábban a páciens egy fiút hordott ki, akinek sejtjei egy ponton elhagyták a méhet.

Ezek a sejtek az anya pajzsmirigyében kötöttek ki – és szinte biztosan más szerveiben is –, majd felvették az őket körülvevő női sejtek identitását és funkcióit, hogy összehangoltan működhessenek velük.

Bianchi, aki ma az Eunice Kennedy Shriver Nemzeti Gyermekegészségügyi és Emberi Fejlődési Intézet igazgatója, megdöbbent.„A fia sejtjei teljesen átalakították a pajzsmirigyét” – mondta.

Az eset nem volt egyedi. Gyakorlatilag minden alkalommal, amikor egy embrió beágyazódik és növekedni kezd, apró darabokat küld magából abba a testbe, amelyben él. Ezek a „lerakódások” már a terhesség negyedik–ötödik hetében megkezdődnek. És szinte minden anatómiai területen megtelepednek, ahol a tudósok eddig keresték őket: a szívben, a tüdőben, az emlőben, a vastagbélben, a vesében, a májban, az agyban.

Ez a mikrokimerizmusnak nevezett jelenség, amikor szó szerint magunkban hordozzuk mások sejtjeit – írta a The Atlantic. A magzatból származó sejtek évtizedekig, akár egy életen át is velünk maradhatnak.

„Ezeket akár az evolúció eredeti szervátültetéseinek is tekinthetjük”

– mondta J. Lee Nelson, a Fred Hutchinson Rákkutató Központ munkatársa.

A sejtcsere kétirányú: miközben a magzati sejtek az anyába jutnak, az anya sejtjei is átvándorolnak a magzatba, ahol akár felnőttkoráig is megmaradnak. A kutatók szerint így

az emberek apró mozaikjai lehetnek több rokonuknak is, például az idősebb testvérüknek, az anyai nagymamájuknak, vagy akár olyan nagynéniknek és nagybácsiknak, akiket a nagymama még az anya születése előtt hordott ki.

„Olyan, mintha az egész családodat magadban hordanád” – fogalmazott Francisco Úbeda de Torres evolúcióbiológus. Egy 2012-es tanulmány 59 elhunyt nő agyát vizsgálva 63 százalékukban talált férfi eredetű DNS-t, bizonyítva, hogy ezek a sejtek még a vér-agy gáton is átjutnak.

De vajon tesznek is valamit ezek a sejtek?

Sok szakértő úgy véli, hogy a mikrokimerikus sejtek nem puszta potyautasok, akik sodródnak valaki más genomtengerében. Ezek genetikailag elkülönülő entitások egy idegen testben, saját evolúciós érdekeikkel, amelyek akár ütközhetnek is a „házigazdájukéval”.

És hatással lehetnek az egészség számos aspektusára: arra, mennyire vagyunk fogékonyak fertőző vagy autoimmun betegségekre, a terhességek sikerességére, sőt talán még a viselkedésre is.

Ha ezek a sejtek valóban olyan fontosak, mint ahogy egyes tudósok gondolják, akkor az emberi élet egyik leginkább alulértékelt formálói lehetnek.

Az anyától örökölt sejtek segíthetik a csecsemő immunrendszerének finomhangolását. A jelenség magyarázhatja azt is, miért fogadja el a szervezet könnyebben az anyától származó szervátültetést.

A kutatók már most is találtak jeleket arra, hogy ezek a vándorló sejtek mire lehetnek képesek. Way egereken végzett vizsgálatai például arra utalnak, hogy a terhesség alatt örökölt mikrokimerizmus segíthet finomhangolni a csecsemők immunrendszerét, és ellenállóbbá teheti őket a vírusfertőzésekkel szemben.

Saját terhességeik kihordásában is, azzal, hogy a félig idegen DNS-ből álló magzatot nem fenyegetésként, hanem ártalmatlan jelenlétként „tanítják meg” felismerni a szervezetnek.

Hasonlóképpen, az örökölt mikrokimerizmus magyarázatot adhat arra, miért fogadja el az emberi szervezet könnyebben az anyától származó szervátültetést, mint az apától érkezőt

– mondja William Burlingham, a wisconsini egyetem transzplantációs szakértője.

Az 1990-es évek elején Burlingham egy vesetranszplantált beteget vizsgált, aki hirtelen abbahagyta az immunszuppresszív gyógyszereit – ami normál esetben kilökődést okozott volna. „De teljesen jól volt” – mondta. A vesét az anyjától kapta, akinek sejtjei még mindig keringtek a testében. A szervezete az új szervet egyszerűen „ismerősnek” érzékelte.

Ugyanakkor a mikrokimerizmusnak lehetnek árnyoldalai is: egyes kutatások szerint azoknál a nőknél, akiknek a testében több magzati sejt van, hosszú távon nagyobb eséllyel alakulnak ki bizonyos autoimmun betegségek. A kép azonban nem fekete-fehér, mivel más autoimmun kórképek, például a reumatoid artritisz, épphogy enyhülhetnek a terhesség alatt.

„Nem gondolom, hogy rosszindulatú szereplők lennének”

– mondta Nelson a magzati sejtekről.

Egyes evolúcióbiológusok szerint a magzati sejtek stratégiailag is elhelyezkedhetnek az anya testében, hogy a baba érdekeit szolgálják: az agyban több figyelmet követelhetnek, az emlőben több tejtermelést serkenthetnek. „Szerintem ez a baba biztosítása az anyára. – Egyfajta: »Hé, ne támadj meg.«” – mondta Amy Boddy biológiai antropológus. A sejtek szerepét sebgyógyulásban is kimutatták már: császármetszési hegekben olyan magzati sejteket találtak, amelyek a gyógyuláshoz szükséges kollagént termeltek.

Ugyanakkor emberi daganatokban is megjelentek, de ott még nem tisztázott, hogy segítik vagy gátolják a kóros folyamatokat.

A kutatásokat nehezíti, hogy ezek a sejtek rendkívül ritkák, koncentrációjuk sokszor csak egymillióból egy. Emiatt a tudósok között is vita zajlik a jelentőségükről. „Egy részem teljesen készen áll arra, hogy elfogadja: a mikrokimerizmus nagy része teljesen ártalmatlan” – ismerte el Melissa Wilson evolúciós biológus. Ha azonban kiderül, hogy valóban fontos szerepet játszanak, az forradalmasíthatja az orvostudományt. Az Egyesült Államokban már zajlik egy klinikai vizsgálat, amelyben a természetes toleranciát kihasználva egy súlyos genetikai vérképzőszervi betegségben, az alfa-talasszémiában szenvedő magzatokat kezelnek méhen belüli anyai őssejt-átültetéssel. A jövőben a mikrokimerizmus ihlette kezelések segíthetnek a veszélyeztetett terhességeken és a szervátültetések sikerességén is.

A legtöbb szakértő szerint a jelenség túl elterjedt és ősi ahhoz, hogy jelentéktelen legyen.

„Ezek a sejtek túl kitartóak, túl elterjedtek, túl ősi eredetűek ahhoz, hogy ne legyen hatásuk” – állítja Boddy. A felfedezés az alapító kutató személyes önképét is átformálta. „Az én fejemben ez megváltoztatta azt, hogy ki vagyok” – mondta Bianchi.

Via The Atlantic


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Azonnal hagyd abba a D-vitamint, ha ezt a 4 tünetet észleled - riadót fújtak az orvosok!
Sokan a téli fáradtságra fogják a kellemetlen tüneteket, pedig a megoldás egyszerűbb, mint gondolnák. Az orvosok szerint a népszerű vitamin túladagolása állhat a háttérben, de mit tehetsz ellene?


Sokan esküsznek a D-vitaminra a sötét téli hónapokban, de a jóból is megárthat a sok, a pótlás pedig könnyen a visszájára sülhet el. Orvosok figyelmeztetnek, hogy bizonyos panaszok esetén azonnal fel kell függeszteni a D-vitamin-kiegészítést – írta a UNILAD.

Az orvosok ajánlása szerint októbertől márciusig, amikor kevés a napsütés, a legtöbb felnőttnek napi 10 mikrogramm (400 Nemzetközi Egység) D-vitamin pótlása javasolt. Egy NHS-szóvivő szerint:

„Októbertől márciusig nem tudunk elegendő D-vitamint előállítani a napfényből, ezért a csontok és izmok egészségének megőrzése érdekében a legjobb, ha naponta 10 mikrogrammos D-vitamin-kiegészítőt szedünk.”

A hasznos pótlás azonban visszaüthet, ha túlzásba visszük.

Négy fő tünetre kell figyelni. Az első a hányinger, böfögés vagy gyomorpanasz. A szakértők szerint a kiegészítőt mindig étkezés közben érdemes bevenni. A második intő jel a fokozott szomjúság és a gyakori vizelési inger, ami arra utalhat, hogy a szervezet folyadék- és sóháztartása felborult.

Harmadikként a „ködös agy” és a fejfájás jelentkezhet: bár a D-vitamintól épp ennek ellenkezőjét várnánk, a túladagolás koncentrációs nehézségeket is okozhat.

Végül a negyedik tünet a csont- és izomfájdalom, ami szintén a túlzott bevitel következménye lehet.

Ha ezeket tapasztalja, azonnal hagyja abba a D-vitamin szedését, és ellenőrizze az összes szedett készítményt, beleértve a multivitaminokat is, hogy elkerülje a véletlen „túladagolást”. A kellemetlen tünetek enyhítésére igyon sok vizet és fogyasszon ásványi anyagokban gazdag ételeket.

A D-vitamin-túladagolás ritka, és szinte sosem napfény vagy élelmiszer, hanem szinte mindig étrend-kiegészítők túlzott fogyasztása okozza.

Fő veszélye a hiperkalcémia, vagyis a vér túl magas kalciumszintje, ami vesekövekhez és egyéb problémákhoz vezethet. Az amerikai ajánlások szerint a napi felső beviteli határ 4000 NE, de érzékeny egyéneknél már ennél kevesebb is okozhat gondot.

Tobias Mapulanga biomedikai tudós szerint sokan a szezonális betegségekre fogják a tüneteket, pedig a kiegészítő állhat a háttérben. „Sokan nyúlnak a dobozokért a sötétebb hónapokban, és véletlenül túllőnek a célon, majd a következményeket a szezonális vírusokra fogják; amikor az állandó szomjúság és a gyakoribb vizelési inger, a hányinger, a hasi fájdalom vagy székrekedés, a fejfájás vagy agyi köd, valamint az újfajta fájdalmak vagy görcsök röviddel a bevitel után jelennek meg, az arra utal, hogy a kiegészítő visszafelé sül el” – magyarázta a szakértő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Azonos kalória, 9 kilós különbség: az ikrek kísérlete borítja mindazt, amit a fogyókúráról hittünk
Egy egypetéjű ikerpár 12 héten át tesztelte, számít-e az étkezés időzítése azonos kalóriabevitel mellett. Az eredmények szerint a betarthatóság és az életmód felülírhatja a matematikai alapú diétás modelleket.


Két genetikailag azonos ember ugyanazt a célt tűzi ki maga elé: napi 2 500–3 000 kalória elfogyasztását edzés mellett. Ezt a helyzetet tesztelte Hugo és Ross Turner, a kalandor egypetéjű ikerpár, akiknek legújabb, 12 hetes kísérlete komoly visszhangot váltott ki.

Miközben Hugo közel 5 kilogrammot fogyott, addig Ross testsúlya több mint 4 kilogrammal gyarapodott.

A február 20-án publikált eredmények megkérdőjelezik a diétákról alkotott eddigi képet, és rávilágítanak, miért nem elég csupán a kalóriákat számolni.

A Turner ikrek vizsgálatának lényege nem a kalóriák számában, hanem azok időzítésében rejlett. Míg mindketten ugyanazt az energia-célértéket követték, Hugo a 16:8-as időszakos böjtöt alkalmazta, vagyis a napi étkezéseit egy szűk, nyolcórás ablakba sűrítette.

„Azt hiszem, 10 vagy 11 óra körül ettem először, és 6 vagy 7 körül fejeztem be” – részletezte a módszerét. Ezzel szemben Ross egy jóval tágabb, nagyjából 16 órás étkezési ablakot tartott.

Az ikrek korábbi tapasztalataikból már sejtették, hogy a böjtölés hatékony lehet számukra. „A böjt elég jól működik nálunk… jobban teljesítünk, amikor böjtölünk” – mondta Ross a UNILAD-nek.

Hugo bevallotta, hogy a szűk időablak miatt nehézséget okozott számára a célérték elérése.

„Nagyon nehéz volt… őszintén szólva valószínűleg küzdöttem azzal is, hogy elérjem a 2 500–3 000 kalóriát, mert lényegében kétóránként kellett ennem.”

Bár a Turner ikrek esete látványos, a tudományos közösség óvatosabb.

Egy februárban publikált, nagyszabású Cochrane-összefoglaló 22 korábbi vizsgálatot elemezve arra jutott, hogy az időszakos böjt összességében „kevés vagy semmi” többletet nem ad a hagyományos kalóriamegszorításhoz képest a súlycsökkenésben.

Egy 2022-es kutatás szerint, ahol a kalóriabevitel kontrollált volt, a nyolcórás étkezési ablak nem járt szignifikáns többlet-súlyvesztéssel az időkorlát nélküli diétához képest.

Ezzel szemben egy 2023-as, 2-es típusú cukorbetegséggel élőket vizsgáló tanulmány azt találta, hogy a nyolcórás ablak kalóriaszámolás nélkül is hatékony volt a súlycsökkentésben és a vércukorszint javításában, valószínűleg a spontán bevitelcsökkenés miatt.

A különbséget több tényező magyarázhatja. Az egyik a nem edzés jellegű aktivitás (NEAT), ami a napközbeni apró mozgásokat – séta, lépcsőzés – jelenti, és egyénenként akár napi több száz kalóriával is eltérhet.

Számít a makrotápanyagok aránya is: a több fehérje és rost jobban telít és magasabb a termikus hatása. Emellett az alvás minősége és a stressz-szint is befolyásolja az étvágyat szabályozó hormonokat.

A Turner ikrek esete azért is különösen izgalmas, mert a genetikai háttér azonossága kiemeli ezeknek a viselkedésbeli és környezeti faktoroknak a jelentőségét.

Egy korábbi, a Stanford Egyetemen végzett ikervizsgálat is kimutatta, hogy egy vegán és egy mindenevő diéta már nyolc hét alatt is drámai különbségeket okozott az ikrek koleszterin- és inzulinszintjében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Megszólalt egy diagnosztizált szociopata: elárulta a legárulkodóbb jelet, amiről felismeri a sorstársait
Kanika Batra szerint nemcsak a szemkontaktus árulkodó. „A legtöbbetekben még van empátia, bűntudat és megbánás. És amit az emberek lelkiismeretnek hívnak. Nekünk ilyenünk nincs.”


„A szemek elég lélektelenek” – vallja egy diagnosztizált szociopata nő arról, hogyan ismeri fel a hozzá hasonló embereket. A 21 évesen antiszociális személyiségzavarral diagnosztizált Kanika Batra a Unilad cikke szerint kendőzetlenül beszélt arról, mi választja el őt a legtöbb embertől.

„Sokan állítják magukról, hogy szociopaták, és azt gondolják: »Tettem már rossz dolgokat korábban. Szociopata vagyok?« És a válasz: nem. A legtöbbetekben még van empátia, bűntudat és megbánás. És amit az emberek lelkiismeretnek hívnak. Nekünk ilyenünk nincs”

– magyarázta Kanika.

Állítása szerint egy árulkodó fizikai jel buktatja le a sorstársait. „Amit egy másik szociopatán észreveszek, az a szemében van” – állítja. „Ha látod, hogy dühös leszek, látni fogod, hogy a szemem lélektelenné válik.” Kanika azt is elárulta, hogy rá kellett tanítania magát a gyakoribb pislogásra, mert rájött, hogy azzal ijesztgeti az embereket. „Szóval ez olyasmi, amit észre fogsz venni: a képesség, hogy a lehető leghosszabb ideig tartsuk a szemkontaktust, általában azért, mert nincs ugyanolyan stresszreakciónk, mint másoknak” – tette hozzá.

A nő arról is beszélt, hogy a szociopaták a legkeményebb helyzetekben is rendkívül nyugodtak maradnak. Még egy hajszálon múlt gázolás sem hozza ki őket a sodrukból, ami állítása szerint nemrég vele is megtörtént, és a pulzusa sem emelkedett meg.

„Szóval, amikor azt látod, hogy valaki kivételesen nyugodt, kivételesen jól működik stressz alatt, nagyon valószínű, hogy szociopata lehet” – mondta. Barátságairól elárulta, hogy nagyon gyorsan unatkozni kezd, és ha valakit megun, gondolkodás nélkül kivágja az életéből. A legerősebben átélt érzelmei a düh, az undor és a megvetés – főleg az utóbbi.

Azt is hozzátette, a férfiaknál jóval gyakoribb a szociopátia, a tanulmányok szerint az arányuk 3:1 a nőkhöz képest. Kanika Batra neve egyébként nem ismeretlen: korábban a Miss World Australia szépségverseny döntőse volt, és 2021-ben ő képviselte hazáját a Miss Aura International világversenyen. Már évekkel ezelőtt is azzal sokkolt, hogy diagnózisa miatt nem érez bűntudatot a tetteiért.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Meghalt egy 11 éves fiú egy hétköznapi spray miatt – az édesanya kétségbeesett üzenete minden szülőhöz szól
A fiú esete azért is különösen megrázó, mert nem egy extrém, tiltott szerhez kellett hozzájutnia.


Kevés nehezebb dolog lehet, mint amikor egy anyának nyilvánosan kell kimondania, mit üzen a világnak a fia halála után. Roseanne Thompson, a 11 évesen meghalt Freddie Davis édesanyja a napokban lezárult vizsgálat után tette ezt meg.

„Ezek a dolgok tényleg ölnek” – mondta a LADbible beszámolója szerint.

A hatóságok hivatalosan is megerősítették, amit a család a kezdetektől sejtett: a fiú halálát butánalapú aeroszol belélegzése okozta.

A toxikológiai vizsgálat propánt, butánt és izobutánt mutatott ki a szervezetében. A halálesetet balesetnek minősítették

– ami jogilag egy kategória, érzelmileg viszont aligha jelent bármit egy olyan tragédiánál, amely a fürdőszobai polcon sorakozó, ártalmatlannak tűnő flakonok miatt történt meg.

Az anya arra is figyelmeztetett, mennyire védtelenek a gyerekek az ilyen veszélyekkel szemben: „A gyerekeket könnyű befolyásolni, és nem ismerik fel a veszélyt.”

Freddie esete azért is különösen megrázó, mert nem egy extrém, tiltott szerhez kellett hozzájutnia. Elég volt bemennie a fürdőszobába. A brit baleset-megelőzési szakemberek szerint könnyű azt feltételezni, hogy ami háztartási termék, az biztonságos. A valóság ezzel szemben az, hogy nem az.

A túlzott használat, a rossz szellőzés vagy a szándékos belélegzés akár azonnal halálos lehet. És sajnos az is. Freddie története nem egyedi.

Lancasterben 2024 márciusában a szintén 11 éves Tommie-Lee Gracie Billington halt meg egy barátjánál, miután a család szerint kipróbálta a „chromingot”. A halálát hivatalosan „megmagyarázatlannak” minősítették, de a bíróságon elhangzott: egy barátja szerint a fiú toxikus anyagok belélegzése után vesztette el az eszméletét.

Ausztráliában pedig a 13 éves Esra Haynes 2023-as halála kavart nagy vihart. A családja azóta is azért kampányol, hogy másokkal ne történjen meg ugyanez.

„Azt akarjuk, hogy más gyerekek ne essenek bele ebbe az ostoba csapdába” – mondta az édesapja.

A „chroming”, amit a szakirodalom inhaláns-használatnak nevez, nem új jelenség. A különbség annyi, hogy a közösségi média korában sokkal gyorsabban terjed. A módszer egyszerű: aeroszolok, oldószerek vagy gázok gőzének belélegzése egy gyors eufória reményében.

A hatás viszont brutális.

Az azonnali kockázatok között ott van a szédülés, a zavartság, a hányás, a görcsroham, a fulladás, és az úgynevezett „hirtelen szippantási halál”: egy azonnali, végzetes szívritmuszavar.

Az orvosok és toxikológusok évek óta ismétlik: ez már az első alkalommal is bekövetkezhet. Nincs biztonságos kísérletezés.

Hosszabb távon pedig azoknál is súlyos idegrendszeri károsodás, szív-, máj- és vesebetegség, memória- és tanulási zavar alakulhat ki, akik túlélik.

Egy ausztrál tragédia után hivatalos javaslat született arra, hogy a flakonokon nagy betűkkel szerepeljen: „A szándékos belélegzés halált okozhat.” A cél egyszerű: egyetlen fiatal életet se veszítsenek el azért, mert valami hétköznapinak tűnik.

A legfontosabb mégis az, ami nem fér rá egy címkére: a beszélgetés. Nem pánikkeltés, nem kioktatás, hanem tények. Hogy ezek a gázok a tüdőn keresztül pillanatok alatt a véráramba jutnak, és képesek leállítani a szívet.

Érdemes figyelni a jelekre is: szokatlan vegyszerszag a ruhán vagy a szobában, festék- vagy ragasztófoltok, hirtelen hangulatváltozás, romló iskolai teljesítmény. Ha több ilyen jel együtt jelentkezik, nem árt szakemberhez fordulni.

Az otthoni biztonság alapja, hogy az aeroszolokat elzárva, jól szellőző helyen tárolják, és hogy világos szabályok legyenek a használatukról. Ahol lehet, érdemes nem spray-s alternatívát választani.

A digitális térben a puszta tiltás nagyjából annyit ér, mint halottnak a csók. Sokkal többet számít a közös gondolkodás:

hogyan működnek az algoritmusok, miért veszélyesek az internetes kihívások, és miért nem játék az, ami egy flakonban lapul.

Vészhelyzetben pedig nincs idő mérlegelni: ha valaki ilyen anyagokat lélegzett be, zavart, eszméletlen vagy furcsán lélegzik, azonnal mentőt kell hívni, és friss levegőt kell biztosítani neki.


Link másolása
KÖVESS MINKET: