A fiatalabb felnőtteknél és a nőknél gyakoribbak a vakcinával járó mellékhatások
Ahogy más védőoltásoknak, úgy a koronavírus elleni vakcináknak is lehetnek mellékhatásai, ezek megjelenése viszont függ a beoltott személy korától, nemétől, egészségi állapotától, a vakcinafajtától és attól is, hogy az első vagy a második dózist kapta meg.
A Business Insider az eddig rendelkezésre álló adatok és kutatások alapján készített egy összegzést az oltásokkal járó esetleges mellékhatásokról.
A három, Egyesült Államokban eddig engedélyezett vakcinánál
A Moderna klinikai tesztelésén a résztvevők közel 92 százaléka tapasztalta ezt, a Pfizernél 84 százalék, a Johnson & Johnson egydózisú vakcináját tesztelőknek pedig csupán a 49 százaléka számolt be erről.
A Pfizer vakcinájával beoltottak és a Moderna tesztalanyainak 65 százaléka panaszkodott fáradtságra, a Johnson & Johnson oltóanyagát kapóknak pedig a 38 százaléka.
A Pfizer klinikai tesztelésén például durván kétszer annyian küzdöttek hidegrázással és ízületi fájdalommal a második adag után, mint az első után. A Modernánál pedig kb. ötször annyi embernél jelentkezett a hidegrázás a második dózis beadása után, mint az első után. A láz pedig mindkét vakcina esetében sokkal gyakoribb volt a második oltást is megkapó pácienseknél.
A New York-i Icahn Orvosi Egyetemen végzett kutatás során megállapították, hogy
Mint azt egy másik cikkünkben is írtuk, a vírusból gyógyultaknál azért lehetnek gyakoribbak a mellékhatások, mert az ő szervezetükben már van valamennyi antitest, ezért az első oltás olyan, mint egy plusz antitest dózis, ami még inkább "felrázza" az immunrendszert.
Az immunrendszer az öregedéssel egyre gyengébb lesz, ezért azt feltételezhetnénk, hogy az idősek immunrendszere nehezebben fogadja be az idegen anyagokat, mint például a vakcinán keresztül befecskendezett fehérjét. De az, hogy
A Moderna oltóanyagával beoltottaknál az első adag után 65 év alattiak 57 százaléka tapasztalt mellékhatásokat, szemben a 65 év felettiek 48 százalékával. A második dózist követően a fiatalabb csoportban már 82 százalék volt ez az arány, míg az idősebbeknél csak 72 százalék.
A Pfizer vakcinájának első dózisa után a 18-55 év közöttiek 47 százaléka panaszkodott fáradtságra, míg az 56 felettieknél csak 34 százalék. Két dózis után pedig előbbi ccsoportban 59 százalék, utóbbiban pedig 51 százalék volt ez az arány.
A Johnson & Johnson egydózisú oltása után a 18-59 év közöttiek 62 százalékánál jelentkeztek mellékhatások, a 60 év felettiek körében pedig csak 45 százalékuknál.
Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) december és január között vizsgálta, hogy közel 14 millió Pfizer- és Moderna-vakcina milyen reakciókat vált ki a beoltottaknál. Kiderült, hogy
Dr. Vivek Cherian belgyógyász szerint ez azért van, mert a nők szervezete általában erősebben reagál a legtöbb védőoltásra, például az influenza, a kanyaró, a gyermekbénulás vagy a mumpsz elleni oltásokra is. A menopauza, vagyis
A tudósok szerint az ösztrogénszint is meghatározó lehet abban, hogy miért a nők tapasztalnak inkább oltási reakciókat. A tesztoszteron (férfi nemi hormon) ugyanis általában immunszupresszív hormon, vagyis immunrendszert gyengítő, az ösztrogének (a női nemi hormonok) pedig elsősorban immunstimulánsok, vagyis immunserkentők.
A krónikus betegek veszélyeztetettebbek a koronavírus-fertőzéssel szemben, ezért is veszik előre őket az oltási sorrendben. Nekik általában gyengébb az immunrendszerük, ez azonban nem jelenti azt, hogy akkor biztosan lesznek náluk mellékhatások az oltás után. Ahogy már fentebb, az idősek és a fiatalok összevetésénél említettük, a gyengébb immunrendszer könnyebben befogadja az idegen anyagot, kevésbé küzd ellene, ezért kisebb eséllyel jelentkezhetnek oltási reakciók. Ez persze nem azt jelenti, hogy nekik egyáltalán nem kell számítaniuk mellékhatásokra, viszont azok biztosan nem lesznek olyan súlyosak, mint amilyen súlyos lehet esetükben a koronavírus-fertőzés. Ezért is biztatják az immunhiányos és autoimmun betegeket arra, hogy mindenképpen oltassák be magukat.
