Oxfordshire lehet az első angol megye, ahol teljesen betiltják a közterületi dohányzást, írja a The Sun. A tervek szerint a közel 700 ezer lakosú megyében 2025-től megszűnhet az éttermek és bárok előtti dohányzás, ahogy a munkahelyi cigarettaszüneteket is felszámolnák.
A közegészségügyi tisztviselők még a világjárvány előtt véglegesítették a megye dohányzáshoz kapcsolódó stratégiáját. Ennek értelmében egyre több olyan területet jelölnek ki Oxfordshire-ben, ahol tilos a cigarettázás.
Az intézkedéscsomag egyértelmű célja, hogy minél többen hagyjanak fel a káros szokással. Hosszú távon pedig szeretnék a megyében minimálisra csökkenteni a dohányzáshoz kapcsolódó halálesetek számát. A megye közegészségügyi igazgatója szerint nem mondhatják azt az embereknek, hogy többet ne gyújtsanak rá. Ansaf Azhar szerint ehelyett inkább olyan környezetet teremtenek, ahol több mozgásra és kevesebb dohányzásra próbálják rávenni az embereket.
Oxfordshire lehet az első angol megye, ahol teljesen betiltják a közterületi dohányzást, írja a The Sun. A tervek szerint a közel 700 ezer lakosú megyében 2025-től megszűnhet az éttermek és bárok előtti dohányzás, ahogy a munkahelyi cigarettaszüneteket is felszámolnák.
A közegészségügyi tisztviselők még a világjárvány előtt véglegesítették a megye dohányzáshoz kapcsolódó stratégiáját. Ennek értelmében egyre több olyan területet jelölnek ki Oxfordshire-ben, ahol tilos a cigarettázás.
Az intézkedéscsomag egyértelmű célja, hogy minél többen hagyjanak fel a káros szokással. Hosszú távon pedig szeretnék a megyében minimálisra csökkenteni a dohányzáshoz kapcsolódó halálesetek számát. A megye közegészségügyi igazgatója szerint nem mondhatják azt az embereknek, hogy többet ne gyújtsanak rá. Ansaf Azhar szerint ehelyett inkább olyan környezetet teremtenek, ahol több mozgásra és kevesebb dohányzásra próbálják rávenni az embereket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A legveszélyesebb tévhitek az agyhártyagyulladásról: ezért nem szabad a kiütésre várni
A sötétlila, nem elhalványuló kiütés a véráramfertőzés (szepszis) kései jele, nem a betegség kezdete. Aki erre a tünetre vár, az a kritikus állapotig halogatja az életmentő orvosi segítségkérést.
Ez a betegség nem egy elhúzódó nátha, hanem egy villámgyors lefolyású vészhelyzet, ahol a késlekedés szó szerint életekbe kerülhet. A legnagyobb ellenség pedig nemcsak a kórokozó, hanem a tévhitek is, amelyek hamis biztonságérzetet keltenek.
Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ - CDC - nem finomkodik, amikor a meningococcus baktérium okozta agyhártyagyulladásról és a vele járó véráramfertőzésről beszél.
Mielőtt rátérnénk a leggyakoribb félreértésekre, a legfontosabb, hogy tudd, mikor kell azonnal cselekedni.
Felnőtteknél és idősebb gyerekeknél a hirtelen fellépő magas láz, a kínzó fejfájás és a merev, mozgathatatlan tarkó klasszikus tünetegyüttese azonnali vészjelzés, amit gyakran fényérzékenység, hányinger vagy zavartság kísér.
Csecsemőknél a figyelmeztető jelek sokkal árnyaltabbak lehetnek: a baba túlzott aluszékonyságot, vigasztalhatatlan sírást, az étel elutasítását, valamint a koponyán lévő kutacs feszülését vagy elődomborodását mutathatja.
Ha ezekhez hideg végtagok, szapora légzés, erős izomfájdalom, és később sötétlila kiütések társulnak, amelyek nem halványulnak el még akkor sem, ha átlátszó tárggyal (például pohárral) enyhén megnyomjuk őket, az már a véráramban terjedő fertőzés, azaz szepszis jele lehet, ami azonnali orvosi beavatkozást igényel.
Ilyenkor Magyarországon egyetlen helyes lépés van: azonnal hívni a 112-t és egyértelműen jelezni az agyhártyagyulladás gyanúját.
Sokan gondolják, hogy ez egy tipikus gyermekbetegség, ami felnőttként már nem fenyeget. Ez az első és talán legveszélyesebb tévhit.
Bár a kisgyermekek valóban a legveszélyeztetettebb korosztály, a bakteriális agyhártyagyulladás bárkinél, bármikor lecsaphat.
Az elmúlt évek adatai ráadásul azt mutatják, hogy bizonyos kórokozótörzsek kifejezetten a 30 és 60 év közötti felnőtteket támadták.
„Bizonyos esetekben a fertőzés rendkívül gyorsan súlyosbodhat, és a beteg órákon belül meghalhat” - nyilatkozta az American Medical Association-nek Dr. Jeffrey Silvers infektológus.
A kockázat tehát nem korfüggő, a legnagyobb hiba mégis az, amikor a beteg vagy a családja egyetlen, jól ismert tünetre vár.
„Megvárom, amíg megjelenik a kiütés” – hangzik a második tévhit, ami végzetes lehet.
A jellegzetes, nem elhalványuló bőrjelenség ugyanis egyáltalán nem törvényszerű, és ha megjelenik is, az gyakran már a betegség egy kései, rendkívül súlyos szakaszát jelzi.
A betegség influenzaszerű tünetekkel indulhat, de az állapot órák alatt drámaian romolhat. „Szólaljanak meg a vészcsengők, mert az agyhártyagyulladás olyan, mint a villámcsapás; sosem gondolod, hogy veled történik meg” – mondta a Meningitis Now-nak egy túlélő kislány édesanyja, aki a szülői ösztönére hallgatva kért időben segítséget.
A harmadik gyakori félreértés a védőoltásokhoz kapcsolódik. Sokan hiszik, hogy ha be vannak oltva, teljes védettséget élveznek.
A valóság az, hogy bár a vakcinák a megelőzés leghatékonyabb eszközei, nem fednek le minden egyes kórokozót és szerotípust. Az oltottság drasztikusan csökkenti a kockázatot, de nem teszi nullává.
Éppen ezért a gyanús tünetek jelentkezésekor az oltási státusztól függetlenül ugyanaz a szabály érvényes: azonnali orvosi segítségkérés.
Ezzel szorosan összefügg a negyedik tévhit: a halogatás. A betegség lefolyása annyira gyors, hogy nincs idő mérlegelni vagy arra várni, hogy a tünetek maguktól enyhüljenek.
Minden egyes óra késlekedés rontja a túlélési esélyeket és növeli a maradandó károsodások, például hallásvesztés, agykárosodás vagy végtag-amputáció kockázatát.
Végül sokan tévesen ítélik meg a fertőzés terjedésének módját is.
Az ötödik tévhit szerint a betegség egy rövid, hétköznapi találkozás során is könnyen elkapható.
Ezzel szemben a leggyakoribb bakteriális kórokozó terjedéséhez jellemzően szoros és hosszan tartó kontaktus szükséges, például közös evőeszköz használata, csókolózás vagy egy háztartásban élés.
A beteggel való szoros kapcsolat esetén a hatóságok döntenek a megelőző antibiotikumos kezelés szükségességéről.
A betegség ritka, de a lefolyás brutalitása miatt a legkisebb gyanú is azonnali cselekvést követel. Ahogy a már idézett édesanya fogalmazott: „Sosem bocsátottam volna meg magamnak, ha várok.”
Ez a betegség nem egy elhúzódó nátha, hanem egy villámgyors lefolyású vészhelyzet, ahol a késlekedés szó szerint életekbe kerülhet. A legnagyobb ellenség pedig nemcsak a kórokozó, hanem a tévhitek is, amelyek hamis biztonságérzetet keltenek.
Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ - CDC - nem finomkodik, amikor a meningococcus baktérium okozta agyhártyagyulladásról és a vele járó véráramfertőzésről beszél.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bénító jövőkép: a pszichológus szerint a Z generáció egyre jobban szorong
A pszichológus szerint a fiatalok növekvő szorongását a tartós bizonytalanság okozza. Ez az állapot pedig motivációvesztéshez és a kapcsolatoktól való visszahúzódáshoz vezethet.
Lakhatási válság, bizonytalan gazdasági helyzet és a közösségi médiából áradó, folyamatos összehasonlítási kényszer. Egyre több Z generációs fiatal (szül.: kb. 1995–2010) szorongása mögött ezek a tényezők állnak – írja az Egészség Kalauz.
Sokan úgy érzik, hiába dolgoznak vagy terveznek, az élet klasszikus mérföldkövei, mint a saját lakás, a stabil egzisztencia vagy a családalapítás, elérhetetlen távolságba kerültek.
„A Z generáció egy olyan korban nőtt fel, ahol a gazdasági és társadalmi bizonytalanság szinte állandó háttérélmény”
– mondja Budavári Eszter, a Mindwell Pszichológiai Központ pszichológusa. A szakember szerint a fiatalok a lakhatási válsághoz hasonló társadalmi problémákat gyakran saját kudarcként élik meg.
A friss gazdasági adatok szerint a lakásbérleti piacon feszültségek vannak, Budapesten pedig tartós a drágulás. Az eladó lakások piacán sem jobb a helyzet, egy február végi összefoglaló szerint tavaly a harmadik negyedévben az éves áremelkedés reálértéken is 13 százalékos volt, és idén is további növekedés várható.
A folyamatos bizonytalanság aláássa a jövőbe vetett bizalmat, a szakember szerint pedig ennek hiánya komoly lelki következményekkel jár.
„Ha valaki úgy érzi, hogy a jövő kiszámíthatatlan vagy elérhetetlen, csökkenhet a motivációja és az önhatékonyság érzése. Ilyenkor gyakran megjelenik a halogatás vagy a passzivitás, mert a befektetett energia értelmetlennek tűnik”
– magyarázza Budavári Eszter.
Hosszabb távon az idegrendszer tartós stresszállapotba kerülhet, ami növelheti a szorongásos és depresszív zavarok kockázatát. „Ilyenkor könnyebben jelennek meg katasztrofizáló gondolatok, és kialakulhat az úgynevezett tanult tehetetlenség érzése. Vagyis az a meggyőződés, hogy hiába próbálkozunk, úgysem tudunk változtatni a helyzeten” – teszi hozzá a pszichológus. Az állapotot gyakran reménytelenség és motivációhiány kíséri.
A helyzetet tovább rontja, hogy a közösségi médiában látott idealizált életképek torz összehasonlításhoz vezetnek, ami elégedetlenséget és hiányérzetet szülhet. A párkapcsolati bizonytalanságok és a családalapítás halogatása szintén fokozhatja a magány érzését.
Figyelmeztető jel lehet a beszűkült gondolkodás, az érdeklődés elvesztése vagy a társas kapcsolatoktól való visszahúzódás.
A szakértő szerint különösen veszélyes, ha önkárosító vagy öngyilkossági gondolatok jelennek meg, ilyenkor mielőbb szakemberhez kell fordulni.
A helyzettel való megküzdésben segíthet, ha különbséget teszünk aközött, mi az, amit valóban befolyásolhatunk, és mi az, ami rajtunk kívül áll. „A kis lépésekben kitűzött, reális célok segíthetnek visszaadni a kontroll élményt. Az érzések megosztása és a közösségi kapcsolatok erősítése szintén fontos védőfaktor” – javasolja Budavári Eszter. A szakember szerint a terápia abban is segíthet, hogy a fiatalok átkeretezzék a nehézségeket. „A terápia során gyakran kerül szóba, hogy az életút nem egyetlen, előre meghatározott pálya. Mindannyian más lehetőségekkel és vágyakkal rendelkezünk. Ha képesek vagyunk átkeretezni a nehézségeket, a jövőt ismét formálhatónak érezhetjük, nem pedig fenyegetésnek.”
Lakhatási válság, bizonytalan gazdasági helyzet és a közösségi médiából áradó, folyamatos összehasonlítási kényszer. Egyre több Z generációs fiatal (szül.: kb. 1995–2010) szorongása mögött ezek a tényezők állnak – írja az Egészség Kalauz.
Sokan úgy érzik, hiába dolgoznak vagy terveznek, az élet klasszikus mérföldkövei, mint a saját lakás, a stabil egzisztencia vagy a családalapítás, elérhetetlen távolságba kerültek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sokan csak esztétikai problémaként tekintenek a hasi zsírra, pedig a szervezetünk ellensége.
A has körül felhalmozódó zsír, különösen az úgynevezett zsigeri zsír, komoly egészségügyi kockázatot jelent, és aktívan rombolja a szervezet működését.
Ez a zsírtípus a belső szerveket öleli körbe, beavatkozik a hormonális folyamatokba és gyulladást okoz.
A hasi elhízás azért különösen veszélyes, mert a zsír egy része a hasüregben, a szervek körül halmozódik fel. Egy szakértő szerint ez a zsírszövet hormonálisan aktív, vagyis olyan anyagokat termel, amelyek hatással vannak az anyagcserére és a gyulladásos folyamatokra. Emiatt a hasi elhízás sokkal nagyobb kockázatot jelent, mint amikor a zsír más testtájakon, például a csípőn vagy a combon gyűlik össze.
A hasi zsír egyik legkomolyabb következménye, hogy nagy mértékben növeli a szív- és érrendszeri betegségek esélyét. Szoros összefüggésbe hozható a magas vérnyomással, a magas koleszterinszinttel és az érelmeszesedéssel.
Ezek a tényezők együtt jelentősen megnövelhetik a szívroham és a stroke kockázatát.
A zsigeri zsír emellett hozzájárulhat az inzulinrezisztencia kialakulásához, ami a 2-es típusú cukorbetegség előszobájának számít.
Ilyenkor a szervezet sejtjei kevésbé reagálnak az inzulinra, így a vércukorszint megemelkedik.
Ez a zsírréteg folyamatosan olyan gyulladáskeltő anyagokat bocsát ki, amelyek alacsony szintű, krónikus gyulladást tartanak fenn a szervezetben.
A hasi elhízás a hormonháztartást is felboríthatja. Férfiaknál csökkenhet a tesztoszteronszint, nőknél pedig felborulhat az ösztrogén egyensúlya, ami a közérzetre és a további súlygyarapodásra is hatással lehet. A szakértők egy egyszerű módszert javasolnak a kockázat felmérésére – írja a Harvard Health.
A derékkörfogat mérése kulcsfontosságú. Általában nőknél 80–88 centiméter felett, férfiaknál pedig 94–102 centiméter felett már fokozott kockázatról beszélnek a specialisták.
Fontos azonban, hogy nemcsak a fenti számok számítanak, hanem az általános életmód és egészségi állapot is.
A hasi zsír tehát nem csupán esztétikai kérdés. Aktív, a szervezetet folyamatosan terhelő tényező, és csökkentése kulcsfontosságú a súlyos betegségek megelőzésében.
Sokan csak esztétikai problémaként tekintenek a hasi zsírra, pedig a szervezetünk ellensége.
A has körül felhalmozódó zsír, különösen az úgynevezett zsigeri zsír, komoly egészségügyi kockázatot jelent, és aktívan rombolja a szervezet működését.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Riasztó kutatás: egy gyakori alvászavar demenciához vezethet, a nők különösen veszélyeztetettek
Több mint 18 ezer ember adatait vizsgálva jutottak aggasztó eredményre a kutatók. A nőknél ráadásul az életkor előrehaladtával egyre nő a kockázat, miközben a férfiaknál inkább csökken.
Éjszaka támad, sokszor észrevétlenül – és komolyabb bajt okozhat, mint gondolnánk. Egy gyakori alvászavar, az alvási apnoe nemcsak a pihenést teszi tönkre, hanem egy friss kutatás szerint akár a demencia, vagyis az időskori szellemi hanyatlás kockázatát is növelheti. Ráadásul úgy tűnik, a nők különösen érintettek.
A Michigan Medicine kutatói több mint 18 500 felnőtt adatait elemezték, és elég ijesztő összefüggésre bukkantak.
Az obstruktív alvási apnoe során alvás közben időről időre leáll vagy beszűkül a légzés. Ez nemcsak az éjszakai pihenést zavarja meg, hanem hosszabb távon az agy működésére is hatással lehet.
A vizsgálat szerint az 50 év felettiek közül azoknál, akiknél ismert vagy feltételezett alvási apnoe áll fenn, a következő években nagyobb eséllyel jelentkeztek a demencia jelei, vagy kaptak ilyen diagnózist. Bár a különbség első ránézésre nem tűnik óriásinak, az összefüggés a kutatók szerint egyértelmű volt – még akkor is, amikor más tényezőket, például az iskolázottságot is figyelembe vették.
A legérdekesebb – és egyben legaggasztóbb – különbség a nők és a férfiak között mutatkozott. Minden életkorban nagyobb eséllyel alakult ki demencia azoknál a nőknél, akik alvási apnoéval éltek.
Sőt, míg a férfiaknál ez a kockázat az évek során inkább csökkent, a nőknél épp ellenkezőleg: tovább nőtt.
A kutatás vezetője, Tiffany J. Braley neurológus szerint az eredmények arra utalnak, hogy egy kezelhető alvászavar is komoly szerepet játszhat a hosszú távú szellemi egészség alakulásában.
Hogy mi állhat a háttérben, azt még vizsgálják, de több lehetséges magyarázat is van.
Az alvási apnoéval élő nők például hajlamosabbak lehetnek szív- és érrendszeri problémákra, illetve alvászavarokra, amelyek mind hatással vannak az agy működésére.
A szakértők a hormonális változásokat sem zárják ki. A menopauza idején csökken az ösztrogénszint, ami az agyra is hatással lehet. Ilyenkor gyakrabban jelentkeznek memóriazavarok, alvási problémák és hangulatingadozások – ezek pedig hosszabb távon a kognitív hanyatlás irányába mutathatnak. Nem véletlen, hogy az alvási apnoe is gyakoribbá válik ebben az életszakaszban, miközben sok esetben fel sem ismerik.
A kutatók szerint mindez még inkább felhívja a figyelmet arra, mennyire fontos az alvási apnoe korai felismerése és kezelése.
A betegség ugyanis nemcsak kialvatlanságot okoz, hanem olyan, az agyat érintő gyulladásos folyamatokat is beindíthat, amelyek hozzájárulhatnak a szellemi hanyatláshoz.
A szakemberek azonban egyelőre óvatosak, mivel a kutatás nem bizonyítja egyértelműen, hogy az alvási apnoe közvetlenül demenciát okoz. Ugyanakkor egyre több jel utal arra, hogy a kezeletlen alvászavar hosszú távon komoly következményekkel járhat – ezért érdemes komolyan venni, és szükség esetén kivizsgáltatni.
Éjszaka támad, sokszor észrevétlenül – és komolyabb bajt okozhat, mint gondolnánk. Egy gyakori alvászavar, az alvási apnoe nemcsak a pihenést teszi tönkre, hanem egy friss kutatás szerint akár a demencia, vagyis az időskori szellemi hanyatlás kockázatát is növelheti. Ráadásul úgy tűnik, a nők különösen érintettek.
A Michigan Medicine kutatói több mint 18 500 felnőtt adatait elemezték, és elég ijesztő összefüggésre bukkantak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
