hirdetés

EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

10 jel, ami arra utal, hogy tünetmentesen átestél a koronavíruson

Gyakori szédülés, nyomasztó fáradtság, hirtelen fellépő hajhullás vagy vörös szemek is jelezhetik, ha valaki komolyabb tünetek nélkül vészelte át a fertőzést.
hirdetés

Egy napokban megjelent angliai kutatás szerint rengeteg, a koronavíruson tünetmentesen átesett beteg szervezetében hónapokig megtalálhatók a vírus miatt termelődött antitestek, ami akár hónapokig is megvédheti őket az újrafertőződéstől, írja a Mirror. A Public Health tanulmányában 21 ezer angol egészségügyi dolgozót vizsgáltak öt hónapon keresztül.

A kutatásból kiderült, hogy akik tünetekkel vészelték át a Covid-19-et, 90 százalékos eséllyel kerülték el a következő öt hónapban a betegség miatt kialakult rosszulléteket. Ugyanerre 83 százalék esélye volt azoknak, akik korábban szimptómák nélkül úszták meg a koronavírust.

A járványt kutató tanulmányok eredményeinek összevetése alapján egyelőre úgy tűnik, hogy minden ötödik páciensnél semmilyen tünet nem jelentkezik a fertőzöttség ideje alatt. A koronavírus ugyanakkor az esetek többségében nem múlik el nyomok nélkül. A lap 10 olyan jelet gyűjtött össze, melyek egy korábbi tünetmentes fertőzöttségre utalhatnak.

Memóriazavar és romló koncentrációs képesség

Sok gyógyult covidos panaszkodik a betegség elmúlta után az érezhetően tompa agyműködésre. Többen közülük kiváló memóriával rendelkeztek, a koronavírus után viszont ez egy csapásra elmúlt, és szinte minden kiesik a fejükből. Gyakran panaszkodnak szédülésre, és még akár a legegyszerűbb házkörüli teendők elvégzése is problémát okoz, nemhogy a precíz gondolkodást kívánó munkahelyi feladatok megoldása.

Covid-nyelv

Egyre többen fordulnak orvoshoz fájó, elszíneződött, egyik napról a másikra megduzzadt vagy furcsa textúrájú nyelvükkel. Egy londoni epidemiológus szerint ezek a tünetek a koronavírus miatt léphetnek fel, és nagyon hasonlóak a dohányzás vagy az egészségtelen étrend miatt kialakuló rossz szájhigiéniához.

hirdetés
Hasfájás

Néhány koronavírusos beteg hetekig tartó hasi problémákra panaszkodott, miután elkapta a vírust. Egy amerikai gasztroenterológiai szaklap szerint a vírus emésztési problémákat, hányást vagy hasmenést is okozhat. Sokan pedig úgy érzik magukat, mint amikor túl sokat vacsoráztak.

Begyulladt szemek

Viszonylag ritka, de fontos jel lehet a vörös szem a koronavírus-fertőzötteknél. A betegek alig 3 százalékánál jelentkezett a leginkább a kötőhártya-gyulladáshoz hasonlítható tünet.

Fáradtság

Főleg a hosszan tartó koronavírusos megbetegedés (long covid) alatt panaszkodtak a páciensek a nyomasztó fáradtságra, mely sokkal inkább a teljes kimerültséghez hasonló. Az egyébként is szürke, téli napokon nehéz megkülönböztetni az általános fáradtságtól az érzést, melyre a fertőzöttek kifejezetten nagy arányban (38 százalék) panaszkodtak. Beszámolóik szerint egy olyan, semmihez sem hasonlítható fáradtság-érzésről van szó, mely a leghétköznapibb feladatokat is szabályos küzdelemmé alakítja át.

Nehéz légzés

Mindenki tudja, hogy a vírus elsősorban a tüdőt támadja. Ez így van azoknak az esetében is, akik korábban tünetek nélkül vészelték át a fertőzést. Egyre többen fordulnak orvoshoz a semmiből jött légzési nehézségekkel, mely hónapokkal a fel nem ismert fertőzés után jelentkezik. A szakemberek szerint aki egyik napról a másikra nehezebben kap levegőt, okvetlenül keresse fel orvosát, mert valószínűleg a Covid-19 nyomán fellépett tüdőkárosodástól szenved.

Hajhullás

Nem kifejezetten tipikus jel, mégis könnyen egy tünet nélkül átvészelt koronavírus-fertőzésre utalhat a váratlan hajhullás. Az orvosok egy ideje már összekapcsolják a hirtelen fellépő kopaszodást a lázzal járó betegségek legyőzésével.

Szorongás és álmatlanság

Az Oxfordi Egyetem tudósai 62 ezer koronavírus-fertőzésen átesett ember adatainak elemzésével arra jutottak, hogy a pozitív teszt után három hónappal minden ötödik fertőzöttnél kialakult szorongás, álmatlanság vagy akár depresszió is. A kutatók szerint ez nagyjából kétszer olyan gyakori, mint a koronavírust megúszó emberek esetében.

Halláskárosodás és fülzúgás

Az igazolt fertőzöttek közül sokan panaszkodnak hónapok óta tartó hallászavarokra. A Covid-19 ráadásul rövid és hosszú távon is okozhat állandó fülcsengést vagy fülzúgást. Azok, akik eleve ilyen problémákkal éltek, 40 százalékban panaszkodtak a tünetek súlyosbodására a fertőzés ideje alatt vagy után.

Szédülés

A long covid tipikus jele lehet a szédülés, mely egyre inkább úgy tűnik, hogy a fertőzést tünetek nélkül átvészelőknél is gyakran jelentkezik. Jó eséllyel egy észrevétlen koronavírus-fertőzés lehet a hirtelen fellépő szédülés vagy korábban nem tapasztalt bizonytalan járás hátterében.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
EGÉSZSÉG

Összefüggés lehet a fiataloknál kialakult enyhe szívizomgyulladás és a Pfizer oltása között – állítják izraeli kutatók

A betegség közel 5 és félmillió beoltott közül 27 esetben jelentkezett, a 16-30 éveseket érintette, és szinte mindegyik esetben enyhe lefolyású volt.
MTI/Fotó: X3/Pixabay - szmo.hu
2021. június 02.

hirdetés

Összefüggés lehet a fiatalok körében kialakuló enyhe, rövid lefolyású szívizomgyulladás és a koronavírus ellen a Pfizer és a BioNTech közösen kifejlesztett vakcinájának második adagja között az izraeli egészségügyi minisztérium kutatói szerint - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet szerdán.

Az izraeli egészségügyi minisztérium kutatócsoportot állított fel, mert több fiatalnál szívizomgyulladás alakult ki röviddel az oltás második adagjának beadása után. Az egészségügyi minisztérium, a tel-avivi és a haifai egyetem, valamint a haifai Technion műszaki egyetem közegészségügyi és járványügyi szakértőiből álló orvoscsoport kedden ismertette következtetéseit a minisztérium főigazgatójával, Hezi Levyvel.

A szívizomgyulladások általában enyhe lefolyású betegségek, amelyeket mellkasi fájdalom, légszomj és szívdobogás jellemez, és rövid kórházi tartózkodással járnak. Leggyakrabban 16-30 éves férfiaknál fordulnak elő, és ezeket a gyulladásokat a koronavírus vagy más vírusok is okozhatják.

2020 decemberétől 2021 májusáig 275 szívizomgyulladásról számoltak be Izraelben, amelyek közül 148 a koronavírus elleni védőoltáshoz közeli időpontban történt.

A vakcina első dózisához közel 27 esetet jelentettek az 5 401 150 beoltott közül. Azok közül, akiknél szívizomgyulladás lépett fel, 11-en valamilyen háttérbetegségben is szenvedtek. Az oltás második adagjától számított 30 napon belül 121 alkalommal jelent meg ez a betegség 5 049 424 vakcinázottból, közülük hatvannak háttérbetegsége is volt.

A szívizomgyulladás miatt a legtöbb beteg legfeljebb négy napig volt kórházban, és 95 százalékuknál csak enyhe tünetek jelentkeztek.

A kutatók az adatok alapján azt állapították meg, hogy összefüggés lehetséges a második oltás beadása és a szívizomgyulladás megjelenése között a 16-30 év közötti férfiaknál, különösen 16 és 19 éves kor között.

hirdetés

Izraelben a magas fokú átoltottság nyomán szinte teljesen visszahúzódott a koronavírus-járvány. A 9,3 milliós országban a december végén megkezdett oltási kampányban 5 452 298 embert legalább egyszer beoltottak a Pfizer és a BioNTech közösen kifejlesztett vakcinájával, ez az ország lakosságának 58,63 százalékát jelenti.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
EGÉSZSÉG

A szuperérzékenység nem szégyen, hanem hasznos a társadalomnak – így látja a magyarországi szakértő

Kövesdi Eszter pszichológussal arról beszélgettünk, milyenek a szuperérzékenyek - 5-ből 1 ember ilyen, férfiak, nők egyaránt.
hirdetés

Társadalmunk 15-20 százaléka szuperérzékeny, lehet, hogy te is, aki ezeket a sorokat olvasod. Amikor megtudtam, hogy szuperérzékeny vagyok, olyan volt, mintha egy ablak tárult volna ki előttem, amin keresztül tisztábban láttam a dolgokat.

Addig is azt gondoltam, hogy nincs olyan, hogy nem normális, de most már tudom, hogy teljesen normális, ha túlingerlődöm egy plázában, sokkal több csendre és ingerszegénységre van szükségem, mint másnak, és nem véletlenül voltam rosszul huszonkét évesen egy open office-ban.

Átveszem mások hangulatát, engem is meglepő intuícióim vannak, és úgy túl tudok pörögni, ha valamit fontosnak tartok, hogy utána kidőlök, mint egy zsák. Hogy mi a szuperérzékenység, és mit tehet az, aki ezzel a különleges adottsággal - és egyben nehézséggel is - van ellátva, arról beszélgettünk a téma hazai szakértőjével, Kövesdi Eszter pszichológussal.

– Mi a szuperérzékenység?

– Hivatalos néven szenzoros feldolgozási érzékenység, így nevezik tudományos körökben. Ez nem azt jelenti, hogy a te ingerküszöböd alacsony, hanem a mi, szuperérzékeny idegrendszerünk sokkal részletesebben fogadja be a külvilágból származó ingereket, mint egy másik emberé.

Egy szuperérzékeny sokkal hamarabb eljut másoknál addig a pontig, hogy nem akar semmit látni, hallani, érezni, csak hagyják békén. Ezért van az, hogy az irodában dolgozó szuperérzékeny nem érti, hogy miért hullafáradt délre, más meg simán még este tízkor is dolgozik gond nélkül.

Ez vezet ahhoz, hogy sok szuperérzékeny kimeríti magát. Sokan jönnek anélkül hozzám, hogy tudnák, ők szuperérzékenyek. Általában a testük jelez előbb, és mindig egy testi dolog kényszeríti rá őket a lassításra. De maguktól nagyon nehezen fogadják el, hogy le kéne lassítani.

hirdetés

– Ez nagyon ismerős. Én érzem, melyek a jó oldalai a szuperérzékenységnek: például az, hogy intuitív és empata vagyok, és az érzékenységemet jó dologra tudom használni. A flow állapotban azonban túl tudok pörögni, és nem tudom elkapni ezt a pontot, hol kéne leállni. Hogy lehet elcsípni ezt?

– Csak tudatosan lehet csinálni. A mértékletességet és az egyensúlyt kell beállítani, ami nehéz. Hogy ne legyen túl sok, de túl kevés sem. Különben amikor kimerül az ember, jönnek a betegségek.

– Elaine N. Aron, a szuperérzékenység nemzetközi szakértője szerint, úgy emlékszem, ennek az állapotnak van valamilyen fiziológiai eredője is. Van valami agyi különbség a nem szuperérzékenyekhez képest, ugye?

– Igen, több agyi különbség is van. Négy különböző helyen más az agyban a szuperérzékenyek idegrendszeri behuzalozottsága. A neten fellelhető teszt alapján megállapíthatja bárki, hogy szuperérzékeny-e. Minden szuperérzékeny egy kicsit más: például 30 százalékuk extrovertált, 70 introvertált.

Emellett az agyban van egy gátló-serkentő aktivációs rendszer, amely a szuperérzékenyeknél szintén érzékenyebb, ezért van, akinél a gátló, van, akinél a serkentő aktivációs rendszer az erősebb és van, akinél mindkettő. Ezért van, hogy létezik ingerkereső és ingerkerülő szuperérzékeny is. Az ingerkereső szuperérzékenyek esetében is meg kell találni az egyensúlyt: menj ki egy napra pörögni, de utána két napig visszafogottabban létezz.

A szuperérzékenyeknek a tükörneuronjai aktívabbak, ezért sokkal jobban rezonálunk másokra. Csak épp ennek az a hátulütője, hogy arra kell figyelni, hogy ne mindig másokat tegyünk saját magunk elé.

Több kutatás foglalkozik azzal, hogy az agy mely részei aktívabbak a szuperérzékenyek esetében, például a jutalmazásért, motivációért felelős dopaminrendszerünk. Bár a kutatások eredményei nem egyértelműek, előfordulhat, hogy a szuperérzékeny emberek számára kevésbé ösztönzők a külső jutalmak. Ezért képesek visszahúzódni a világ zajától, és mélyebben feldolgozni a rendszerükbe jutó kevesebb információt, illetve megelőzni, hogy az ingerek elárasszák őket.

– Jelentek meg könyvek is a témában, a legelismertebb szakértő az említett Elaine N. Aron, akinek a nevéhez a téma felfedezése is köthető.

– Igen. Nagyon jó, hogy ezek a könyvek léteznek, mert nem a szuperérzékenynek kell kitalálnia, hogy miként működik, hanem kap egy segítséget önmagához, egy önismereti utazáson vehet részt.

Másrészt megerősítés is, hogy végre valaki leírta, hogy mások is működnek így és normális vagyok.

– Mi történik nálad a szuperérzékeny pácienssel?

– Eleve ezekkel az ismeretekkel kezdjük, majd - mivel én is szuperérzékeny vagyok - , azokat a módszereket használom, melyek nekem is használnak. Például egy szuperérzékeny agyonstresszeli magát, mindenen szorong, így a különféle stresszkezelési módszerek tudnak például hasznosak lenni. Megtanuljuk, hogyan ne lépjük mindig át a határainkat, hogyan ne rendelődjünk alá másoknak, képviseljük jól az érdekeinket (asszertivitás). Egy szuperérzékeny ritkán van a jelenben: vagy a múlton rágódunk, vagy a jövőn agyalunk - a mindfulness, azaz a tudatos jelenlét alapú meditáció is segít.

Az általam használt sématerápia a kognitív terápia továbbfejlesztett változata - sokat dolgozunk érzésekkel, a belső gyermekkel - ez a szuperérzékenyeknél fontos: hogy a belső gyermekről hogyan tudnak gondoskodni, úgy, mint egy jól gondoskodó szülő.

– Én azt érzem néha, hogy ez energetikailag is más működés. Bejön valaki a szobába, akit szeretek, feszült, és én is feszült leszek, sőt, mivel ezt nem tudom leválasztani magamról, és ez rengeteg energiát elemészt.

– Ez abszolút így működik. Ha nekem fáj a fejem, a szintén szuperérzékeny kislányomnak is fáj a feje. Ezért fontos, hogy én is rendben legyek. Egyébként a szuperérzékenység genetikailag öröklődik.

– Milyen egy átlagos szuperérzékeny, ha jellemezned kéne?

– Aron egy DOES mozaikszóval írta le a 4 fő alapjellemzőiket: az ingerek mélyebb, alaposabb feldolgozása, a túlingereltségre való hajlam, a fokozott empátia, - a negyedik pedig az érzékenység a finomságokra. Ezen kívül sok más tulajdonság is létezik, de ez a négy legfontosabb.

– Milyen általános gyakorlati tanácsaid vannak a szuperérzékenyek számára?

– Amivel a legnagyobb problémájuk van, az az önszeretet. Mindenféle önbizalomerősítés, önszeretet gyakorlása jót tesz. Sokan hajlamosak allergiára, autoimmun betegségre, ami a pszichoszomatikában az önszeretet hiányát jelenti. Egy idő után felvesznek egy álarcot a szuperérzékenyek, mert a társadalom nem fogadja el őket, pedig jó felvállalni az érzéseket. Szerintem a szuperérzékenység manifesztálódása egy emberben ott dől el, hogy gyermekkorban mennyire kezelik jól. Ha a szülők már eleve arra nevelnék a gyermeket, hogy ez nem egy rossz dolog, amit szégyellni kell, már nagy lépés lenne.

– Annyi inger van, minden felgyorsult... a világ pont ellentétes irányba megy, mint ami a szuperérzékenyeknek jót tenne.

– Azt lenne jó átállítani társadalmilag a fejekben, hogy a szuperérzékenység nem káros dolog, amit el kell titkolni. Ugyanis a szuperérzékenyek jelenléte hasznos a társadalomnak. Aron például végzett kutatásokat az állatvilágban is: és ugyanilyen arányban vannak jelen a szuperérzékeny egyedek. Ha a szuperérzékeny egyedek nem lettek volna evolúciósan hasznosak, kihaltak volna.

Azért maradhatott fenn evolúciósan a szuperérzékenység, mert a csoportok ötöde szuperérzékenyként az előőrs volt: az állatok között az érzékenyebb kiszűri a lehetséges veszélyeket, jobban érzékeli az ingereket, az ő feladatuk az észlelés.

A szuperérzékenyekből remek vezetők lehetnek emiatt. Ezért van sok szuperérzékenyben egy belső késztetés, hogy "hasznos akarok lenni". Genetikailag belénk van kódolva, hogy hasznosnak kell lennünk.

– Én is azt érzem, hogy le van maradva ennek az elfogadásában a társadalom. Nekem is nehéz megértetnem néha, hogy nem akarok most sétálni, hanem csak olvasni, vagy egyedül lenni.

– Pedig már Ranschburg Jenő is megírta, hogy a félénknek címkézett gyerekekkel nincs semmi baj, egyszerűen csak ilyenek. Ő félénknek hívta őket, ma már tudjuk, hogy szuperérzékenyek. Fontos a túlingerlődés ellen megtanulni védekezni. Az érzelmeiket hogyan tudjuk elkülöníteni: az én érzésem vagy csak átvettem? A reziliencia, a lelki ellenállóképesség is fejleszthető.

– Hogyan?

Egy szuperérzékeny nehezen kezeli a változást, fontos, hogy meglegyen a biztonságérzete, vagy az illúziója. Minden eshetőségre A, B, C, D, terveket gyártunk és általában egy hatodik szokott bejönni. Azt kell tudni elfogadni, hogy nincs mindenre ráhatásunk, de bízunk magunkban, hogy meg tudjuk oldani, mert eddig is meg tudtuk oldani. Így tréningezzük a lelki ellenállóképességet.

– Most kérdezte meg tőlem a férjem, hogy "Még meddig tart ez? Mer' már fáradsz." Fizikailag is érzékenyebbek a szuperérzékenyek, ugye? Ennek megvan a pozitív oldala is, hogy tudom, mire jelez a testem, hogy álljak már le.

– Igen, a fájdalomreceptorok is érzékenyebbek. Nem arról van szó, hogy rosszabbul tűri a fájdalmat a szuperérzékeny, hanem arról, hogy sokkal jobban átérzi, megéli a fájdalmat, mint más.

– Miért ajánlod a most megjelent szuperérzékeny-könyvet (Szuperérzékenyek gyakorlati kézikönyve) az olvasóknak és a téma iránt érdeklődőknek?

– Mivel lehetséges, hogy a gyerekkorodban még nem ismerték, hogy hogyan is érdemes egy szuperérzékeny emberrel bánni, ezért könnyen mondhatták rád, hogy félénk vagy, lassú, mimóza lélek, túlérzékeny, stb. ami az énképeden olyan sebeket ejthetett, amiket ez a könyv segít kijavítani.

A könyv célja, hogy tisztába kerülj az érzékenységed velejáróival, fogadd el saját magad és hagyd abba saját magad hibáztatását. A könyv megmutatja a hogyanra is a választ, és mire elolvasod, máshogy fogsz tekinteni az érzékenységedre.

Továbbá a könyvben sok gyakorlati tanácsot olvashatunk arról, hogy találjuk meg az optimális izgalmi szintünket, mivel

a szuperérzékenyeknél a túl sok inger felfokozott izgalmi állapotot eredményez, és mi gyakrabban kerülünk ebbe az állapotba, mint mások.

A könyvben ezen kívül sok megoldási javaslatot kapunk arra vonatkozóan, hogyan viselkedjünk társaságban, hogyan kommunikáljuk az érzékenységünket a munkahelyünkön, és egyáltalán: hogyan válasszunk hivatást és hogyan alakítsuk a párkapcsolatunkat. Ami az egyik legfontosabb tanács ezzel kapcsolatban: hogy ne ajándékozzuk oda magunkat! A könyv fő üzenete és az az enyém is, hogy semmi baj a szuperérzékenységgel, nem kell túlóvni sem minket, csupán kedvességre, elfogadásra és tiszteletre van szükségünk.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG

Mellrákdiagnózis után műugró világbajnokságra

Linder Erzsébetet mellrákkal diagnosztizálták. Az állapota javulásában az is segítette, hogy mindenképpen újra versenyezni akart, visszatérni a műugró deszkára.
hirdetés

„Fogok én még valaha ugrani?” – ezt kérdezte Linder Erzsébet televíziós rendező és műugró kezelőorvosától, mikor megtudta, hogy áttétes mellrákot diagnosztizáltak nála. A mellrák súlyos, és a magyar nők között sajnos igen gyakori betegség:

Magyarországon 2018-ban több mint 9000 új emlőrákos esetet regisztráltak. Minden nyolcadik-kilencedik nőt érint az emlőrák az élete valamelyik szakaszában.

A mellrák több típusa is jól gyógyítható, ha időben felfedezik a daganatot. Erzsébetnek épp egy olyan betegséggel van dolga, ami elkíséri egész életében, de a megfelelő kezelésekkel az állapota, életminősége sokat javulhatott.

Erzsébet az átlagemberhez képest lényegesen egészségesebb életet élt mindig is, hiszen sportoló. A sport még fiatalon az élete része lett, úszással kezdte, majd műugrásra váltott. Nagyon hamar eredményes lett, dobogós helyezéseket ért el, ifjúsági Európa-bajnokságon lett döntős. Majdnem az olimpiára is kijutott – fájó pont maradt, hogy ez kimaradt az életéből, valahogy szerette volna ezt az élményt pótolni.

„Amikor férjhez mentem, gyerekem született, abbahagytam a versenyzést. Ahogy kicsit nagyobb lett a lányom, és beindultak a masters versenyek, újrakezdtem a műugrást, és a Masters Európa-bajnokságot megnyertem. Következő évben a világbajnokságon szereztem ezüstérmet. Ez mind visszaigazolás volt számomra, hogy túl korán abbahagytam a versenyzést, és jól esett, hogy többet is ki tudtam hozni magamból” – meséli Erzsébet a sportmúltjáról.

A budapesti világbajnokság miatt visszatért az uszodába - hogy aztán egy váratlan felfedezés jó időre ki is szakítsa onnan

2017-ben Magyarország rendezte a vizes világbajnokságot, a masters számokban is, ehhez épült fel a Duna Aréna. Erzsébet akkor már évek óta épp nem versenyzett egy korábbi gerincproblémája miatt, de miután társai lecsalogatták az uszodába, hogy nézzen körül, újra belelkesedett:

hirdetés
„Elkapott a gépszíj, és eldöntöttem, hogy elindulok a világbajnokságon, hazai közönség előtt. Már a verseny időszakában éreztem egy csomót a mellemben, ezért ahogy vége lett a világbajnokságnak, elmentem mammográfiás szűrővizsgálatra."

Nem volt könnyű időponthoz jutnia, inkább másik helyre is elment, de a végére akart járni a dolognak.

Akkor még nem gondolt rosszra, korábban is voltak már cisztái, feltételezte, hogy talán ez is egy ilyen eset. Egy halvány sejtés mégis azt mondatta vele, hogy lehet ez komolyabb probléma is, utána kell járni. A mellultrahang vizsgálat után már megmondták neki, hogy nagy valószínűséggel sajnos rosszindulatú daganata van, aminek már a nyirokcsomóban is kialakult áttétje.

NÉZD MEG AZ ERZSÉBETTEL KÉSZÜLT BESZÉLGETÉST:

„Mikor először meghallottam a diagnózist, azt gondoltam, hogy ez nem lehet, ez nem velem történik. Aztán ahogy csinálták a vizsgálatokat tovább és a szövettani vizsgálat is igazolta a daganatot, még akkor is volt bennem egy erős tagadás – egy másik orvos szakvéleményét is kikértem.”

„De végül felfogtam, hogy ez nagyon is velem történik, ez az én életem, ezt kaptam – és itt előjött a sportolói énem: ez egy feladat, mit kell tennem azért, hogy meggyógyuljak? Abban biztos voltam, hogy nem lehet még így vége.”
Mindent bevetni a javulás érdekében – nem is eredménytelenül

A kezelőorvosától megkérdezte: „Fogok-e még valaha ugrani?” – „Azon leszünk” – hangzott az őszinte válasz. És Erzsébet a maga részéről mindent elkövetett, hogy a cél, hogy újra sportolhasson, elérhető legyen.

Kemoterápiás kezelés és biológiai kezelés szerepelt a menüben, és tervben volt egy műtét is – de a daganat ránőtt a mellizomra, ezért első körben a méretét akarták csökkenteni. Ez a terv azonban felborult, mert Erzsébet olyan jól reagált a kezelésekre, hogy a daganat eltűnt, nem volt szükség műtétre, csak sugárkezelésre.

„A mai napig járok biológiai kezelésekre, de már van három negatív PET CT-m, ami azt jelenti, hogy nincs sehol sem áttét, sem daganat. A biológiai kezelésekre egyelőre rendszeresen szükség van, ezzel lehet szinten tartani az állapotomat.”

Amellett, hogy eljárt az előírt kezelésekre, igyekezett egészségesen táplálkozni, utánajárt, milyen diéta segíti az ő daganattípusából való gyógyulást, meditált, és információkat gyűjtött – például az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen rendezvényein.

Az ilyen eseményeken ismerte fel Erzsébet, hogy mekkora jelentősége van annak, hogy egy daganatos beteg a sorstársaival is találkozhat, szembesülhet vele, hogy másoknak is vannak hasonló problémái, és nemcsak az orvosokkal, szakemberekkel beszélget a betegségéről.

Erzsébet 3 tanácsa mellrákkal küzdő sorstársaknak

1. Teljes életet érdemes élni

A diagnózis sokkoló lehet, de könnyebben élheted mindennapjaidat, ha nem az jár folyton a fejedben, hogy beteg vagy. Ehhez az kell, hogy – a lehetőségekhez képest – teljes életet élj. Ha fizikailag bírod, dolgozz továbbra is, töltsd meg a napjaidat elfoglaltságokkal, találd meg azokat a dolgokat, amelyekről nem kell lemondanod a betegséged ellenére sem.

2. Minden eset egyedi – a tiéd is az

Ezért ne vedd szóról-szóra magadra az általános tanácsokat, ne gondold, hogy ha másnál valami nem hozott javulást, akkor nálad sem fog. És ha úgy érzed, hogy valami nem pont úgy működik, ahogy kellene, kérj akár másik orvosi szakvéleményt is, mert lehet, hogy lesz megoldás számodra.

3. Mentálisan feltöltődni

Milyen gyakran hallhatod azt nehéz helyzetben: „Nincs semmi baj.” Miközben ez három negatív szó. Mennyivel jobb az helyette: „Minden rendben van.” Ez nem azt jelenti, hogy hárítanod kellene a betegséget, sokkal inkább azt, hogy meg kell tanulni elfogadni, együtt élni vele. „Minden fejben dől el” – ez is egy gyakran hallott mondás, és való igaz, hogy fejben nagyon sokat tehetsz a szervezetedért, hogy javuljon az állapotod. Meg kell találnod a megfelelő feltöltődést, kikapcsolódást – lehet az akár jóga vagy meditáció, vagy éppen egy erdei séta is.

Őszintén beszélni a betegségről – de nem azért, hogy sajnálják

Elhatározta, hogy amennyire lehet, normális életet fog élni, nem akart változtatni a megszokott rutinokon. Továbbra is munkába járt, nem akart betegszabadságra menni, ameddig csak lehetett, szeretett volna tovább dolgozni. Sokan segítették ebben – a lánya bár külföldön él, amikor csak megoldható volt, hazautazott hozzá a kezelésekre; a kollégái, akik szívesen fuvarozták, ha épp nem tudott vezetni, sőt, akár ölben is lehozták az emeletről, amikor a lába ödémásodása miatt nehezen tudott járni.

„Sosem titkoltam a betegségem. Úgy voltam vele, hogy én ettől még ugyanaz az ember vagyok. Jól esett, hogy a kollégák nem kivételeztek velem, de segítőkészek voltak, nem kezdtek el sajnálkozni, mert az viszont nagyon rossz lett volna”

– emlékszik vissza Erzsébet.

A legnehezebbnek azt találta, hogy kiiktassa a fejéből azt a tudatot, hogy rákos: „Már ez a hárombetűs szó is kiveri mindenkinél a biztosítékot. Nálam is. Tudatában vagyok, hogy ez a helyzet, már nem tagadom, de nem akartam minden nap úgy tekinteni magamra, hogy én egy rákos beteg vagyok.”

Most már három és fél éve jár rendszeresen biológiai kezelésekre, ami ugyan terhet jelent, mert minden mást ehhez kell igazítani, pontosan tudja, hogy ez segíti hozzá, hogy a daganatmentes állapotát megőrizhesse. Úgy kezeli, hogy olyan ez, mint ahogy a cukorbetegeknek inzulininjekcióra van szükségük, neki pedig ez a speciális kezelés kell.

„Visszakaptam az életemet”

2018-ban még nem jöhetett szóba, hogy újra sportolni kezdjen, de kitűzte maga elé célként, hogy a 2019-es dél-koreai világbajnokságra mindenképpen szeretne eljutni. „Folyton kérdezgettem az orvosomat, hogy állunk, milyenek a leletek, mehetek-e már ugrani. Mikor végre kimondta a bűvös szót, hogy na jó, ha úgy gondolja, hogy szeretne, akkor most már felmehet a deszkára, és ugorhat, akkor én már délután a Margitszigeten voltam az uszodában. És olyan boldog voltam, azt éreztem, hogy visszakaptam az életemet.”

Dél-Koreában végül ott volt Erzsébet a világbajnokságon, és egy ötödik helyet szerzett – amiért egy érem is járt. Ezt az érmet mutatta fel pár héttel később az előadásán, amit az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen rendezvényén tartott, több száz nő előtt. Nemcsak a tapsviharból tudta leszűrni, hogy sokakat megérintett a története, hanem abból is, hogy milyen sokan odamentek hozzá személyesen is a programot követő lánchídi sétán, vagy keresték meg e-mailben.

„Volt, aki azt mondta, hogy neki kevésbé súlyos a daganatos betegsége, és most erőt kapott, hogy van esély, ha ilyen nehéz helyzetből is fel lehet állni, mint az enyém”

– idézi fel Erzsébet.

Önvizsgálat, rendszeres szűrés – életet menthet

Hogy mi a legfőbb tanulság, amit másoknak is továbbadna? Hogy figyelni kell magunkra, testünk jelzéseire, a nőknek fiatal kortól kezdve rendszeres önvizsgálatot kell végezniük havonta, hogy időben észre vegyék a legkisebb elváltozásokat is a mellükben. Ha pedig találnának egy csomót a mellükben, akkor el kell menniük kivizsgáltatni, hogy ha valóban daganatról lenne szó, akkor időben megkaphassák a megfelelő kezelést – mert az időben történő cselekvés, a megfelelő terápia, a megfelelő szakemberekkel életet menthet. Ahogy Erzsébet fogalmaz:

„Sokkal jobb egy negatív lelet egy szűrővizsgálat után, ami előtt ugyan izgulunk, és talán ódzkodva megyünk el, mint egy későn felfedezett daganat esetében egy áttétes diagnózis, amikor már esetleg nem lehet segíteni.”

Fotók: Linder Erzsébet saját képei, Markovics Z. Kristóf

A cikk megjelenését a Novartis Zrt. támogatta

P3 szám: HU2105207329 Lezárás dátuma: 2021.05.20.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
A Rovatból
hirdetés

Már biztos, hogy a koronavírus károsíthatja az agyat és idegrendszert – egyelőre kérdés, mennyire

Covid-halottak agyát vizsgálva rájöttek, milyen összefüggés lehet a betegség és az idegrendszeri károsodás között, de sok még a kérdőjel.
hirdetés

Komolyabban elkezdték vizsgálni a koronavírus hatásait agykutatók és neurológusok, hogy rájöjjenek, milyen mértékben károsítja az idegrendszert és az agyat a betegség - írja a 444 a The Washington Post cikkére hivatkozva.

A kutatások megkezdését többek között az is előmozdította, hogy az egyik leggyakoribb tünet, a szaglás és az ízérzékelés ideiglenes elvesztése neurológiai jelenségre is utalt.

„Százával érkeztek beadványok egyedi esetek leírásával” - mondta el a lapnak S. Andrew Josephson, az amerikai orvosi kamara neurológiai szakfolyóirata, a JAMA Neurology főszerkesztője.

Ezek azonban, mint meséli, sokszor nem voltak alkalmasak mélyebb elemzésekre. Egyrészt mert nem lehetett tudni, hogy az észlelt tünetek - hallászavarok, szédülés, zsibbadás, látástorzulás, szaglásvesztés, szellemi tompultság - mennyire köthetők össze a fertőzéssel. Másfelől arról sem volt információ, hogy a legtöbb betegnél hasonló tünetek jelentkeztek-e már a Covid előtt is.

Ráadásul a világ járványügyi hatóságai - így a magyar NNK és az amerikai CDC is - elővigyázatosságból inkább ellenjavallta a koronavírusos áldozatok boncolását.

hirdetés

2020 márciusában viszont a New York-i Columbia Egyetem neuropatológusai mégis felnyitották egy covidáldozat koponyáját, majd a következő hónapokban még több tucatnyi áldozat agyából vettek mintát, és a világ más országaiban is történtek hasonló esetek.

A neuropatológusokat, agykutatókat leginkább izgató kérdés az volt, hogy a koronavírus képes-e megtelepedni az agyban.

A gondolat, hogy a koronavírus az agyat is megfertőzheti, részben a fertőzés mechanizmusából is fakadt. A koronavírus tüskefehérjéje kulcsként illeszkedik a légutak sejtjeiben nagy számban előforduló ACE2 receptorokhoz, így a fertőzés leggyakoribb útja az orr nyálkahártyáján át vezetett. Ezt a nyálkahártyát a szaglószervünknél csak egy vékony, lyukacsos csont választja el az agyunktól. A vírus ezen a területen telepedett meg leginkább, így adta magát a következtetés, hogy itt, az idegeken és a lyukacsos csonton át juthat be a vírus magába az agyba.

A Columbia Egyetem kutatócsapatának egyik tagját, James E. Goldmant nem igazán győzték meg a laborkísérletek. Megérzése igaznak bizonyult, egy valódi covidáldozat agyából vett mintában nem találták nyomát a koronavírusnak. Ahogy aztán a további vizsgálatok során sem.

Most úgy tűnik, hogy bár a szaglószerv nyálkahártyáján nagyon sok vírus képes megtelepedni, és ezek egy része magukat a szaglóidegeket is megfertőzi, az agy felé haladva a vírusterhelés folyamatosan csökken. Ha pedig a vírus be is jut az agyba, ott nem képes megtelepedni és szaporodni.

A koronavírus tehát nem telepszik meg az agyban, de más probléma akad. A felboncolt covidáldozatok agyában egyrészt agyi infarktusokra utaló sérüléseket találtak a szürkeállományban, ami arra utal, hogy a betegek agyában apró vérrögök keletkeztek, megbénítva ezzel egyes agyterületek vérellátását, az agyállomány halálát okozva. Ezek némelyike csak mikroszkóppal látható sérüléseket okozott.

A másik komoly problémát a kisagyban, agytörzsben, egyéb agyállományokban figyelték meg, amikben felhalmozódtak a microgliasejtek. Ezek a sejtek normál esetben az agyban és a gerincvelőben inaktívak, ám a központi idegrendszer gyulladásos megbetegedése esetén falósejtekké alakulnak át, felfalják a sérült vagy halott neuronokat. Ez a jelenség főleg agyvelőgyulladáskor megfigyelhető.

A tudósok most arra koncentrálnak, hogy a covidot túlélt, de más betegségben később elhunytak agyát meg tudják vizsgálni, mert így kiderülhetne, hogy az enyhébb lefolyású betegség milyen károsodást okozhat. Ezek a vizsgálatok azonban még évekig elhúzódhatnak, mire egyáltalán elegendő mennyiségű adatot lehet majd elemezni.

S. Andrew Josephson szerint

immár meggyőződésünk, hogy van ott valami neurológiai probléma, úgy akut, mint nem akut formában.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: