Már nem szeretne erdőt telepíteni Bicske környékére Tiborcz István a „megváltozott gazdasági körülmények miatt".
Ezért nem is használja fel az erre a célre kapott 156 millió forint vissza nem térítendő támogatást
- nyilatkozta a Le Monde-nak Tiborcz István kommunikációs munkatársa.
A miniszterelnök vejének a támogatásból 22,7 hektár erősen erodált, korábban döntően lucernával hasznosított szántó területen létesült volna erdő - számolt be róla a Telex.
A francia lap hozzáteszi, hogy
Tiborcz István uniós pénzekkel kapcsolatos ügye épp akkor látott napvilágot, amikor az Európai Bizottság döntött 3000 milliárd forint befagyasztásáról.
Nem ez az első eset, hogy erdősítésre vissza nem térintendő támogatást kap a Tiborcz család. 2020-ban 215 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a miniszterelnök veje, míg apja, Tiborcz Sándor István tavaly 687 millió forintot nyert el erdősítésre.
Már nem szeretne erdőt telepíteni Bicske környékére Tiborcz István a „megváltozott gazdasági körülmények miatt".
Ezért nem is használja fel az erre a célre kapott 156 millió forint vissza nem térítendő támogatást
- nyilatkozta a Le Monde-nak Tiborcz István kommunikációs munkatársa.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiszámolták a legdurvább forgatókönyvet: a Fidesz akkor is nyerhet, ha a Tisza Párt kapja a több szavazatot
A 21 Kutatóközpont érdekes modellt tett közzé a 2026-os választásról. A mandátumok elosztása miatt a kormánypárt akár 1-2 százalékpontos hátrányból is győztesen jöhet ki.
A 21 Kutatóközpont legújabb mandátumkalkulátora szerint a Fidesz által kialakított választási rendszer nem csupán a győztest jutalmazza, hanem szisztematikusan a kormánypártnak kedvez – írta az Index.
A modell egyik legfontosabb tanulsága, hogy akár kevesebb listás szavazattal is hatalomban maradhat az Orbán-kormány.
Ha a Mi Hazánk is bejut a parlamentbe, a Tiszának körülbelül 5 százalékpontos előnyre van szüksége az abszolút többséghez, és 3,5 százalékosra a relatív többséghez. Ezzel szemben a Fidesz akár 1–2 százalékpontos Tisza-fölény mellett is megtarthatja az abszolút többséget.
A kétharmados győzelemhez a Tiszának 16–18 százalékpontos, míg a Fidesznek 12–14 százalékpontos listás előnyre lenne szüksége.
A modellben bárki beállíthatja a pártok feltételezett országos listás eredményeit, a rendszer pedig ez alapján számolja ki a mandátumarányokat.
A kutatóközpont hangsúlyozta, hogy a program célja elsősorban tendenciák és összefüggések érzékeltetése, nem pedig a pontos előrejelzés, hiszen a billegő választókerületekben akár néhány száz szavazat is dönthet.
A kutatók azt ígérik, hogy a választások közeledtével tovább fejlesztik az eszközt. A legtöbb ilyen billegő kerület Békés, Csongrád-Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok, Fejér, Győr-Moson-Sopron és Pest megyében található.
A Fidesznek kedvező rendszerszintű hatás több tényezőből adódik. A Fidesz erős bástyáinak számító egyéni választókerületek jellemzően kisebbek, így ott kevesebb szavazat is elég egy mandátumhoz, emellett a határon túli magyarok listás szavazatai és a Fidesszel együtt szavazó német nemzetiségi képviselő is a kormánypártnak kedvez.
A rendszer egyik kulcseleme a „győzteskompenzáció”: nemcsak a vesztes jelöltek szavazatai, hanem a győztes jelöltek győzelemhez nem szükséges, „felesleges” szavazatai is felkerülnek a párt országos listájára.
Kormánypárti érvelés szerint a vegyes rendszer célja a stabil kormányzás biztosítása, a győzteskompenzáció és a határon túliak részvétele pedig legitim elemei a politikai közösségnek. Az ellenzéki oldal szerint a rendszer strukturálisan torzít, és a versenyfeltételek sem egyenlőek.
A magyar Országgyűlés 199 fős, ebből 106 képviselőt egyéni választókerületben, 93-at pedig országos listán választanak meg. A listás mandátumok elosztásához egy pártnak el kell érnie az 5%-os küszöböt.
Az elemzés szerint
a Tiszának és az ellenzéknek a billegő körzetekben kell célzottan mozgósítania, míg a Fidesz a stabil bázisának megőrzése mellett a körzetnyerésekkel egy kisebb listás hátrányt is kompenzálhat.
A kisebb pártok, mint a Mi Hazánk, bejutása vagy kiesése pedig alapjaiban változtathatja meg a mandátumarányokat.
A 21 Kutatóközpont legújabb mandátumkalkulátora szerint a Fidesz által kialakított választási rendszer nem csupán a győztest jutalmazza, hanem szisztematikusan a kormánypártnak kedvez – írta az Index.
A modell egyik legfontosabb tanulsága, hogy akár kevesebb listás szavazattal is hatalomban maradhat az Orbán-kormány.
Ha a Mi Hazánk is bejut a parlamentbe, a Tiszának körülbelül 5 százalékpontos előnyre van szüksége az abszolút többséghez, és 3,5 százalékosra a relatív többséghez. Ezzel szemben a Fidesz akár 1–2 százalékpontos Tisza-fölény mellett is megtarthatja az abszolút többséget.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lázár János bejelentkezett a repülőtérről: Azért megyünk, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormányának támogatását megszerezzük a magyar emberek számára
Orbán Viktor szerint a cél egy stratégiai együttműködés kialakítása, amely magában foglalja az energetikai kapcsolatokat, a befektetéseket, a védelmi együttműködést és az orosz-ukrán háború utáni világról való egyeztetést.
Villáminterjút adott saját Facebook-oldalán Lázár János az amerikai indulás előtt. A miniszter elárulta, hogy ez az első komolyabb útja a tengerentúlra, majd tömören összefoglalta az út lényegét.
„Azért megyünk, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormányának támogatását megszerezzük a magyar emberek számára” – fogalmazott Lázár.
Orbán Viktor miniszterelnök ugyancsak a Facebookon írt arról, hogy Trump elnök újraválasztása óta új perspektívák nyíltak a magyar-amerikai kapcsolatokban.
„Az idei év első tíz hónapja volt az első szakasz, ahol helyrehoztuk mindazt, amit a Biden-adminisztráció alatt elszenvedett Magyarország és a magyar-amerikai kapcsolatok.
A politikai alapú szankciók eltűntek, a Magyarországot támadó NGO-k amerikai támogatása megszűnt, és újra vízummentesen utazhatunk az Egyesült Államokba. Az első szakasz ezzel tehát lezárult” – írta a miniszterelnök, majd hozzátette: csütörtökön azért utaznak Washingtonba, hogy Trump elnökkel új fejezetet nyissanak a magyar-amerikai kapcsolatokban.
„A célunk egy stratégiai együttműködés kialakítása, amely magában foglalja az energetikai kapcsolatokat, a befektetéseket, a védelmi együttműködést és az orosz-ukrán háború utáni világról való egyeztetést. Olyan megállapodáson dolgozunk, amely kölcsönös előnyökön alapul, és minden magyar ember javát szolgálja” – zárta sorait Orbán Viktor.
Villáminterjút adott saját Facebook-oldalán Lázár János az amerikai indulás előtt. A miniszter elárulta, hogy ez az első komolyabb útja a tengerentúlra, majd tömören összefoglalta az út lényegét.
„Azért megyünk, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormányának támogatását megszerezzük a magyar emberek számára” – fogalmazott Lázár.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter az adatszivárgási ügyről: Sulyok Tamás köztársasági elnöknek azonnal távoznia kell a hivatalából!
A Tisza Párt elnöke szerint minden fideszes politikus és propagandista, aki az illegálisan megszerzett adatbázis alapján honfitársait listázza és fenyegeti, bíróság előtt fog felelni a tettéért a kormányváltás után.
„Sulyok Tamás "jogász" köztársasági elnöknek azonnal távoznia kell a hivatalából! Orbán Viktor báb-köztársaságielnöke szokása szerint hallgat, miközben a fideszes bűnözők nyíltan listázzák és fenyegetik a honfitársaikat” – kezdte bejegyzését Magyar Péter a Facebookon.
„Itt jelzem, hogy
minden fideszes politikus és propagandista, aki az illegálisan megszerzett adatbázis alapján honfitársait listázza és fenyegeti, bíróság előtt fog felelni a tettéért a kormányváltás után!”
„A fideszes báb Péterfalvi Attilának, az adatvédelmi hatóság "jogász" vezetőjének is haladéktalanul távoznia kell a pozíciójából, mivel szintén hallgat, miközben Orbánék a legrosszabb történelmi időket idéző módon, politikai alapon listázzák a nyilvánosság előtt a honfitársaikat és egyben visszaélnek a személyes adataikkal” – írta a Tisza Párt elnöke, aki hozzátette: a szatellit ellenzéki pártok szintén hallgatnak, nem szólalnak fel a honfitársaik védelme érdekében. A Fidesz fiókpártja, a Mi Hazánk szerinte egyenesen a kormányzati hazugságokat terjeszti.
„A Lázár Jánoshoz köthető Promenád24 tegnap névvel, munkahellyel, pozícióval listázott ki több tucat magyar állampolgárt, olyan embereket, akiknek az adatait egy nyilvánvalóan jogtalanul megszerzett adatbázisból hozták nyilvánosságra.
Ez ugyanaz a Promenád24, amely néhány hónapja lejárató cikket közölt a hódmezővásárhelyi rendőrkapitányról, aki néhány nappal később öngyilkos lett. Ez a lap és a megrendelő akkor sem kért bocsánatot, most sem fog” – hangsúlyozta Magyar, aki ezután Lázár Jánosnak üzent.
„János, te, aki egész életedben a politikából és a magyar emberekből éltél és gazdagodtál meg – odáig süllyedtél, hogy a házi propagandád dolgozó magyar embereket, köztük óvónőket, tanárnőket listáz, mint a legrosszabb komcsik. Ez a fideszes tolvajtempó: ellopják a honfitársaik adatait, és még büszkék is rá.”
„Ez nem újságírás. Ez bűncselekmény. Aki ezt a bűncselekmény-sorozatot megszervezte, aki ezt jóváhagyta, aki az adatokat közzétette és aki cinkosan hallgat, mind felelős” – tette hozzá.
„Egy kormány dolga az lenne, hogy megvédje a polgárait. Nem az, hogy háborút indítson ellenük.
Az, hogy Magyarországon 2025-ben megtörténhet, hogy egy politikai propagandalap nevekkel és címekkel listáz embereket, a párt képviselőjelöltje pedig panelben élő, civilek lakása előtt emberkedik megfélemlítési céllal, az a Fidesz nyílt hadüzenete a magyar állampolgárok ellen.
Közben nem veszik észre, hogy már nincs hatalmuk felettünk: ez egy vesztébe rohanó, erkölcsileg megsemmisült, végnapjait élő rendszer utolsó kétségbeesett próbálkozása. Ez az a pont, ahol mindenkinek választania kell: a megfélemlítés oldalán áll, vagy a szabadságén. A magyar emberek tudni fogják, hogy melyiket válasszák” – zárult a bejegyzés.
„Sulyok Tamás "jogász" köztársasági elnöknek azonnal távoznia kell a hivatalából! Orbán Viktor báb-köztársaságielnöke szokása szerint hallgat, miközben a fideszes bűnözők nyíltan listázzák és fenyegetik a honfitársaikat” – kezdte bejegyzését Magyar Péter a Facebookon.
„Itt jelzem, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sztrájktárgyalás formájában igyekszik érvényesíteni a követeléseit a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ), mivel a korábbi béremelési kezdeményezésükre eddig nem adott határozott választ a kormány. A FESZ még szeptemberben nyújtotta be a kezdeményezést, a kormány pedig mostanra jelölte ki tárgyalópartnerül Takács Péter egészségügyi államtitkárt – írta a Blikk. A szakszervezet szerint a sztrájk csak végső eszköz lehet, ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre.
A FESZ idénre 10 százalékos, a jövő évre pedig 13 százalékos béremelést szeretne elérni az egészségügyi szakdolgozóknak, részben az inflációkövetés, részben pedig a teljesítményösztönzés miatt.
A szakszervezet olyan nem számszerűsíthető követeléseket is megfogalmazott, mint a szakmai előmenetel ösztönzése vagy a százalékos területi pótlék bevezetése, mivel Budapesten és a megyeszékhelyeken nagyobb a munkaterhelés. Soós Adrianna, a szakszervezet elnöke szerint
a jelenlegi fizetésekért a szakdolgozók csak extrém többletmunkával érik el az átlagos kereseti szintet.
„Mivel a költségvetési tervekben sem 2025-ben, sem 2026-ban nem szerepel béremelés, sőt, a bértáblákban korábban biztosított automatizmus is megszűnt 2024-ben – ami korábban minimális előrehaladást eredményezett –, ezért kezdeményeztük Takács Péter államtitkár úrnak írt levelünkben a béremelések folytatását, hiszen az infláció mindenkit érint, és a dolgozók igen elégedetlenek” – mondta Soós.
Takács Péter államtitkár szerint lesz lehetőség a fizetésemelésre, de még nincs kormánydöntés a bérfejlesztésről.
Az államtitkár válaszlevelében elismerte, hogy a jövedelmek jelentős hatással bírnak a munkaerő megtartására, de szerinte a munkaerőhiány kezelése ennél bonyolultabb. Úgy látja, „a segítő szakmák nem vonzóak a mai fiatal, 20-25 év körüli Z generáció számára”. Hozzátette, a probléma olyan komplex intézkedéssorozatot kíván, ami „túlmutat azon, mint hogy a legutóbbi, tavaly márciusi béremelést követően még ebben az évben, vagy csak valamikor a jövő év során születik meg a konkrét döntés és bejelentés a béremelés további folytatásáról”.
A szakszervezet és a minisztérium máshogyan értékeli a szakdolgozók bérhelyzetét. Míg
Takács Péter többször nyilatkozta, hogy bruttó 800 ezer forinthoz közelít az ápolók bére a műszakpótlékokkal együtt, addig Soós Adrianna úgy érvel, hogy a KSH adatai szerinti 740 ezer forintos átlagkereset is csak havi 20 óra többletmunkával jön össze.
A KSH 2024. decemberi számai szerint az egészségügyi szakdolgozók bruttó átlagkeresete 739 277 forint volt, miközben a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 727 700 forintot tett ki.
2023-ban hasonló helyzet alakult ki, akkor a FESZ azért kért sztrájktárgyalást, mert egy korábbi kormányhatározat részleteinek kidolgozását sürgette. A szakszervezet azt a tárgyalást részben eredményesnek látja, mivel végül 2023-ban és 2024-ben is sor került béremelésekre, ezért akkor nem folytatták a sztrájk előkészületeit. A mostani tárgyalások előzménye, hogy 2025 júniusában a kormányzat jelezte: nincs betervezett, ágazatspecifikus egészségügyi béremelés 2025-re és 2026-ra. Ehelyett családi adókedvezményekre és adómentességekre hivatkoztak, amit a FESZ diszkriminatívnak nevezett. A szakszervezet júliusban 90 milliárd forintos többletforrást kért a 2026-os költségvetésbe, ami a 13 százalékos szakdolgozói béremelést fedezné, de erre az államtitkár azt válaszolta, hogy bár képviseli az ügyet, jelenleg nincs rá lehetőség.
Sztrájktárgyalás formájában igyekszik érvényesíteni a követeléseit a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ), mivel a korábbi béremelési kezdeményezésükre eddig nem adott határozott választ a kormány. A FESZ még szeptemberben nyújtotta be a kezdeményezést, a kormány pedig mostanra jelölte ki tárgyalópartnerül Takács Péter egészségügyi államtitkárt – írta a Blikk. A szakszervezet szerint a sztrájk csak végső eszköz lehet, ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre.
A FESZ idénre 10 százalékos, a jövő évre pedig 13 százalékos béremelést szeretne elérni az egészségügyi szakdolgozóknak, részben az inflációkövetés, részben pedig a teljesítményösztönzés miatt.
A szakszervezet olyan nem számszerűsíthető követeléseket is megfogalmazott, mint a szakmai előmenetel ösztönzése vagy a százalékos területi pótlék bevezetése, mivel Budapesten és a megyeszékhelyeken nagyobb a munkaterhelés. Soós Adrianna, a szakszervezet elnöke szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
