KULT
A Rovatból

Filmfőszerep után most ismét egy budapesti villamost vezet

Az állampolgár című film főszereplőjével, Dr. Cake-Baly Marcelóval beszélgettünk.
Hegedüs Márk - szmo.hu
2017. március 02.



Dr. Cake-Baly Marcelo 1958-ban született Afrika egyik legkisebb államában, Bissau-Guineában. Mindössze négyéves volt, amikor hazájában kitört a függetlenségi háború, tizenévesen pedig ő is beállt a hadseregbe. Marcelo 1976-ban jött Magyarországra, amikor felajánlottak neki egy ösztöndíjat. Az egyetem befejezése után pedig itt maradt, ma pedig már 100 százalékig magyarnak érzi magát.

Ma villamosvezetőként dolgozik közgazdász diplomával, de az elmúlt hónapban egy új magyar film, Az állampolgár főszereplőjeként robbant be a köztudatba. Dr. Cake-Baly Marcelóval magyarországi tapasztalatairól és Vranik Roland filmjéről beszélgettünk.

- Ön Bissau-Guineában született, 1958-ban. Mikor és miért jött Magyarországra?

- 1976-ban jöttem ide ösztöndíjasként tanulni. A bissau-guineai függetlenségi háború után adódott a lehetőség, hogy ösztöndíjasként tanulhassunk a szocialista országokban. Eredetileg Németországba mentem volna, de végül csak Magyarországon maradt hely.

- Hogyan emlékszik vissza a Bissau-Guineában töltött éveire? Mit jelent önnek a szülőhazája?

- Olyan hosszú ideje élek már Magyarországon, hogy magyarnak érzem magamat, de azért nem közömbös számomra, hogy mi történik kint. Ott él a testvérem, a családom, és mégiscsak a szülőhazámról van szó. Egyáltalán nem mindegy nekem, hogyan mennek ott a dolgok. Mindig követem, mi történik ott, folyamatosan tartom a kapcsolatot az öcsémmel.

- Mikor járt ott utoljára?

- Egy éve, tavaly márciusban mentem ki két hétre. De csak nagyon ritkán jutottam ki, ezzel együtt háromszor jártam ott a hetvenes évek óta. Nagyon drága az út.

Dr. Cake-Baly Marcelo - Fotokredit Feher Karoly

Kép: Fehér Károly, Mozinet

- Meséljen egy kicsit az 1970-es évek Magyarországáról! Hogyan fogadták itt, mint bissau-guineait?

- Nagyon más volt Magyarország akkoriban, abban a társadalmi rendszerben. Mi, akik tanulóként jöttünk ide, mondhatni, gondtalanul éltünk. Sokat kellett tanulnunk, de jó volt nekünk itt. Emlékszem, akkor 800 forint ösztöndíjat kaptam, amiből mindenem megvolt.

"
Ráadásul barátságosak voltak a fiatalok, mindennap elmentünk velük bulizni az egyetem alatt, egyik diszkóról a másikra.

Nagyon jó idők voltak. Az iskola után, amikor elmentünk munkát keresni, szinte azonnal felvettek mindenkit.

- Hogyan boldogult a magyar nyelvvel? Sokak szerint ez az egyik legnehezebb nyelv a világon.

- Fél év alatt tanultam meg magyarul. Akkor azt mondta nekem a tanárnő, hogy ha most nem tanulom meg rendesen a nyelvet, rossz marad kiejtésem, sajnos így is lett. De sokat segített, hogy az egyetemen sokat beszélgettem fiatalokkal. Fél év után már az utcanyelvet is megtanultam. Inkább az iskolai könyveket volt nehéz megértenem. Sokáig szó szerint bemagoltam a tananyagot a vizsgákra.

- Miután befejezte a tanulmányait, nem merült fel önben, hogy esetleg máshova menjen Európában? Vagy akkor már úgy gondolta, hogy Magyarországon marad?

- Igazából egyáltalán nem terveztem, hogy Európában maradjak. Eredetileg haza akartam menni az egyetem után. Ha jól emlékszem, abban az évfolyamban hatan jöttünk Bissau-Guineából, és egyedül én maradtam itt. Itt lett egy életem, megismerkedtem egy magyar lánnyal, született két gyerekem, nem tehettem meg, hogy hazamenjek.

- Európán belül nem akart máshová menni?

- Nem, ez egyáltalán nem foglalkoztatott akkoriban. Az egyetem elvégzése után találtam egy viszonylag jó munkát az OTP központjában. Nekem ez kezdő szakemberként nagyon jó munkahely volt. Sajnos négy év után elküldtek, azt mondták azért, mert nem vagyok magyar állampolgár. Állítólag a szakszervezet balhézott valamit, de igazából a mai napig nem értem pontosan a dolgot, lehet, hogy ez csak ürügy volt, hogy elküldjenek.

Az viszont biztos, hogy ezzel derékba tört a karrierem. Különböző helyeken dolgozgattam, Brüsszelben is voltam két évet, amikor pedig visszajöttem, már túl voltunk a rendszerváltáson. Akkoriban minden nagyon-nagyon megváltozott. Az emberek szemlélete is, és nem csak Magyarországon.

"
Hirtelen nagyon nehéz lett fekete emberként elhelyezkedni Kelet-Európában.

Elképesztő megaláztatások értek ekkoriban, és ekkor kötöttem ki végül a BKV-nál. Családos emberként egyszerűn nem várhattam arra ölbe tett kézzel, hogy egyszer majd elhelyezkedem közgazdászként. Alkalmazkodnom kellett, túlélésre rendezkedtem be.

marcelo2

Fotó: Kiss Nelly, Mozinet

- Milyen változásokat hozott még a rendszerváltás?

- A szocializmus idejében tabutéma volt a rasszizmus. A rendszerváltozás szabadságot hozott, de ez azt is jelentette, hogy mindenki azt mondott, amit csak akart. Ilyen szempontból is minden megváltozott.

- A 2015-ös menekülthullámmal hogyan változott a helyzete? Máshogy viselkednek önnel az emberek?

- Ez egy nagyon nehéz kérdés, és mindenkit megoszt. Nemcsak itt, Magyarországon, de egész Európában. Ezért nem is szívesen beszélek róla, de

"
érezhetően megváltozott a közhangulat, mégpedig nem jó irányba.

Nyilván nem az van, hogy megyek az utcán, és minden utcasarkon leszólít valaki, hogy „mit keresel itt, te néger”, de előfordul. És ugyanúgy előfordul Svájcban is, Németországban is, bárhol Európában. Az emberek nem nézik jó szemmel, hogy ennyi ember jön Európába, és az is igaz, hogy rengeteg probléma is jön velük. Például a terroristák is kihasználják a helyzetet, úgyhogy tényleg komoly dologról van szó.

De nagyon lehet érezni a gyűlöletet, ami a levegőben van. Alig két-három hete történt Olaszországban, hogy egy fekete bevándorló vízbe fulladt, miközben az emberek csak csúfolták, nevettek rajta. Ezután már tényleg csak az hiányzik, hogy marhavagonba tegyék az embereket. Hogy lehet az, hogy egy ember fuldoklik, és mindenki csak nevet rajta, de senki nem tesz semmit? Ez az a gyűlölet, ami korábban nem volt tapasztalható itt.

- Mikor kapta meg az állampolgárságot?

- Úgy emlékszem, 1995-ben.

- Milyen volt a vizsga Az állampolgárban látottakhoz képest? Önnek is olyan nehéz volt a vizsga, mint a filmbeli Wilsonnak?

- Nehéz volt, nehéz… Olyan dolgokat kellett tudnom, mint a filmben is, de azért nekem kicsit más volt, mivel jártam egyetemre, ahol tanultam a magyar történelemről és az alkotmányról. Egészen más lehet egy olyan bevándorlónak, aki most jött a bicskei táborból, és hirtelen a magyar alkotmányt kérik rajta számon.

marcelo cim

Fotó: Kiss Nelly, Mozinet

- Több interjút is olvastam önnel, és mindegyikben elhangzott az, hogy ön teljesen magyarnak érzi magát. Mikor jött el az a pillanat, amikor már kimondta, hogy magyar embernek érzi magát?

- Azt hiszem, egy ember csak egy nemzetet érezhet magáénak. Velem is így van. Ma már bárhol járok a világban, ha meglátok egy magyar embert, akkor a honfitársamat látom benne, nem egy idegent. Ha bajban van, ha segíteni kell rajta, nem fogom cserbenhagyni.

"
Az embernek ott van a hazája, ahol él, ahol családja van, ahol dolgozik.

Nem számít, hol születtem, mert már jó ideje itt élek. Még az irataim is magyarok. Amikor tavaly hazamentem Bissau-Guineába, magyarnak tartottak, külföldi turistaként kezeltek a határon. Amikor a vámon megnézték az útlevelem, egyből megkérdezték, hogy nem guineai vagyok-e. Azt mondtam, itt születtem, de magyar vagyok.

- Az állampolgár főszerepére hogy találták meg az alkotók?

- A Hunyadi téren elsétáltam egy presszó mellett, ahol éppen a rendező, Vranik Roland kávézgatott, és amikor meglátott, utánam futott, és röviden el is mondta, hogy mit akar.

"
Azonnal azt mondtam, hogy rendben, belevágok, mert láttam, hogy a film olyan problémákról fog szólni, amiket én minden nap átélek.

Így kezdődött meg egy nagyon hosszú folyamat. Volt olyan pillanat, amikor azt hittem, semmi nem lesz az egészből, de végül csak kaptam egy forgatókönyvet, és rövidesen a forgatás is megkezdődött.

- Rögtön rábólintott a szerepre? Nem félt, hogy amatőrként egyből főszerepben kell majd teljesítenie?

- Nem, akkor még bele sem gondoltam, hogy nekem itt színészkednem is kell, egyszerűen megtetszett a film ötlete, és rábólintottam. Amikor az első nap a forgatáson megláttam a stábot, a lakókocsikat, a reflektorokat, a kamerát… Akkor jöttem rá, hogy azt sem tudom, mit kell nekem itt csinálnom. Az első néhány nap nagyon nehéz volt, de ahogy ment a forgatás, hamar belejöttem.

marcelo

Fotó: Kiss Nelly, Mozinet

- A profi színészek is segítették?

- Igen, főleg Máhr Ágnes, mivel vele volt a legtöbb közös jelenetem. Vele és a másik amatőr színésszel, az iráni lánnyal (Arghavan Shekari - a szerk.) mindent átbeszéltünk és összeolvastunk.

- Hogyan hatott az életére a film? Például előfordult már, hogy felismerték?

- Először is nagyon sok élménnyel és tapasztalattal gazdagodtam. És igen,

"
előfordul, hogy megismernek az utcán, vagy amikor a villamost vezetem. Sokszor volt, hogy bekopogtattak az ablakon, hogy gratuláljanak.

- Mit szólt a kész filmhez?

- Eredetileg meg sem akartam nézni, de a feleségem rábeszélt, úgyhogy elmentem vele. A feleségem nagyon kritikus, de még ő is azt mondta, hogy jó lett, és én is ügyes voltam benne. Ha ő mondja, én nyugodt vagyok.

- El tudná képzelni, hogy más filmben is szerepeljen?

- Igen, szívesen szerepelnék még, de most egy olyan szerepet próbálnék ki, amely teljesen távol áll tőlem. Wilson szerepe nagyon közel állt hozzám érzelmileg, ezért kipróbálnék egy olyat is, amihez semmi közöm. Kíváncsi vagyok, úgy milyen teljesítményt tudnék nyújtani.

Nemrég a Nők Lapja újságírója azt mondta, szerinte a filmes karrierem azon fog elbukni, hogy Magyarországon élek.

"
Azt mondta, ha amerikai lennék, már sorban jönnének a felkérések.

Ebben lehet igazság. Magyarországon nagyon kevés olyan film van, amelyben szükség lenne egy fekete színészre. Az állampolgár más, az kifejezetten rám volt kihegyezve. Úgyhogy lehet, hogy ez lesz életem első és utolsó filmje, és ugyanott folytatom majd, ahol abbahagytam: vezetem tovább a villamost.

marcelo4

Fotó: Kiss Nelly, Mozinet

Ha tetszett az interjú, kattints a megosztásra!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Műbalhé, alpáriság, szexizmus és egymásnak beszólogató zsűri – ilyen volt a Megasztár első adása
A TV2 tehetségkutatója idén minden eddiginél jobban a nézők alantas ösztöneit kívánja kiszolgálni, és a legkülönfélébb bántalmazói magatartásokat relativizálja.


Amikor néztem az X-Faktor idei első adását, csodálkoztam, hogy hová tűntek a hülyék, mert alig volt belőlük. De végül meglett a válasz:

idén mind a Megasztárba ment.

Amennyire pozitív csalódás volt az RTL műsora, annyira traumatikus élményt nyújtott a Megasztár.

Volt itt műbalhé, alpáriság, szexizmus, kolléganő lekurvázása, és ez még csak Curtis.

De ne szaladjunk így előre!

Annak idején a Megasztár volt az első modern tehetségkutató műsor a honi médiában. A Ki mit tud?-ok művházszagú vérszegénységén szocializálódott országnak valóságos kulturális sokkot jelentett, és

már akkor is sokat vitatkoztak róla, mennyire korrekt abból műsort csinálni, hogy a világ tele van önképzavaros szerencsétlenekkel, akik épp oly tehetségtelenek, mint amilyen önérzetesek.

Persze nem hibáztatom őket, első kézből tudom, milyen nehéz ez. Én például már főiskolás voltam, és még mindig meg voltam győződve róla, hogy tudok énekelni, mert amikor a bulikon zenéltünk – és itt most a zenélés szót nagyon tág értelemben használom –, és énekeltem, nem vertek meg. Az sosem tűnt fel valahogy, hogy ezeken a bulikon a közönségből úgy kábé senki sem józan.

Szóval a Megasztár megítélése már akkor sem volt egységes, de azért ott ült a zsűriben egy Presser, egy Bakács, egy Pély Barna, még az excentrikus Soma is konzit végzett.

Azóta eltelt több mint húsz év, de a TV2 megragadt a múltban. Míg az X-Faktorban idén az tűnt fel, a megszokotthoz képest mennyire kevés volt a kínos pillanat, a Megasztár úgy döntött gazember, pontosabban trash reality lesz, rosszkedvünk tele pedig le van ejtve. Az agyzsibbasztóan hosszú, reklámok nélkül is két és fél órás adásnak kb. a feléig kellett eljutni, hogy megjöjjön az első (!) értékelhető énekes. És míg 10-15 percet kapott a Tóth Gabinak a 8 általánosa miatt beszóló néni (akit ráadásul a következő adásba is visszahoznak, hogy rúgjanak bele még párat, így áldozva fel a nézettség oltárán), a továbbjutók jelentős része alig kapott egy-két percet.

Már a zsűri összetételéből is látszik, hogy a műsorkészítők a balhéfaktorra mennek rá. Tóth Gabi a Sztárban sztár leszek zsűrijében is kemény csörtéket vívott Majkával, főállású megsértődő.

Curtis az ügyeletes keménycsávó a bulvármédiában, aki tévesen vagányságnak képzeli a bunkóságot. Nyilván nem én vagyok hívatott megítélni, mennyi szakmai tudása van, mi teszi alkalmassá arra, hogy fiatal tehetségeket karoljon fel, de vannak kételyeim. Legdurvább megnyilvánulásában gyakorlatilag lekurvázta Herceg Erikát. Éppen a Tik-Tok-sztár Ildikó néni bitorolta a színpadot, aki bíztatta a mestereket, hogy kövessék be. Ekkor került sor a következő párbeszédre:

Curtis: Én csak pornósztárokat és prostituáltakat követek.

Erika: Atti, engem is követsz...

Curtis (sokat mondó hangsúllyal): Hát…

Később le is hülyézte – azért legalább bocsánatot kért.

Marics Peti hibátlanul hozza a néha bicskanyitogatóan szemtelen, mégis szerethető ficsúr imidzset, de éppen ezért nehéz komolyan venni a mester szerepében. Legszívesebben leültetnéd egy pohár bor mellé, hogy atyaian eligazítsad kicsit az élet fontos dolgaiban.

Ráadásul amilyen lekezelően bánt Erikával a műsor első harmadában, legszívesebben adtam volna neki egy tockost.

Mindehhez ott van még Herceg Erika, aki az X-Faktorban már megmutatta, hogy képes átmenni anyatigrisbe, ha feldühítik, és most is sikerült többször kiakasztani. Igaz, ő sem megy a szomszédba egy kis passzívagresszióért.

Félreértés ne essék, Erika, Gabi és Peti zenei munkásságával nincs bajom, még ha nem is feltétlenül az én stílusom, amit képviselnek. Curtis is biztos nagyon jó rapper, vele más problémáim vannak. De ebben a műsorban az eddig látottak alapján a szakmaiság teljesen zárójelbe került.

Tóth Gabi egyébként abszolút hazaért, hiszen a Megasztárban indult a karrierje, és innen nézve sokkal inkább helyén van itt, mint anno az X-Faktorban, ahol éveken keresztül váltották egymást az ex-megasztárosok a zsűriben, hogy aztán a sokadik évadban Csobot Adél majd Tóth Andi személyében végre saját nevelésű sztár is kerüljön a zsűribe. Persze a Megasztár is a konkurenciától merít, hiszen Tóth Gabi mellett Herceg Erika és Curtis is az RTL-en veszítette el a zsűriszűzességét.

Történt némi változás a műsorvezetői posztokon, és ez sem a minőségjavítás jegyeit hordozza. Félreértés ne essék, Ördög Nórával nincs különösebb bajom, profi tévés, hozza, amit kell. De Tillát lecserélni Szépréthy Rolandra az körülbelül olyan, mint Ronaldót leküldeni a pályáról Dzsudzsák kedvéért. Értem én, hogy figyelemfelkeltő, és vannak rajongói, de egészen más ligában játszik. (Nem mellesleg a két műsorvezető szintén megfordult korábban az X-Faktorban.)

A cringe-faktort erősítették az olyan beszólások is, mint amikor egy nagyon rossz, gyorsan eltanácsolt versenyzőről Marics Peti megjegyezte:

„De az X-Faktorban elmenne a döntőig.”

Finoman szólva nem elegáns így beszólni a konkurens műsornak.

A jobb pillanatok közé tartozott, amikor Peti és Erika egymást szívatva csak azért juttattak tovább versenyzőket, hogy a másik nyakába varrják őket. Eleinte szórakoztató volt, de aztán sikerült valahogy ezt is véres drámázásba átvinni.

Kérdéseket vet fel a plus size-os öltáncos is, aki Marilyn Monroe dalára vonaglott először Marics Petin és Curtisen. Marics hiába fejezte ki folyamatosan, hogy rosszul érzi magát a szituációban, a rámenős hölgy számára a "nem" nem azt jelenti, hogy "nem", mert neki a műsorkészítők megígérték, hogy Peti „bevállalja”.

Ambivalens érzéseket váltott ki belőlem az anyuka története, aki látássérült, beteg lányával érkezett. Az ilyen műsorok kimondatlan szabály, hogy a nehézsorsú versenyzők életében csak akkor vájkálnak, ha a sztori vége happy end, vagyis a szerencsétlen jelentkező énekel egy nagyot, és meg sem áll a döntőig. Itt nagyon hamar kiderült, hogy az amúgy valóban minden tiszteletet megérdemlő anyuka énekelni nem tud.

Az egész arra volt jó, hogy láthassuk Tóth Gabit, „a zembert”, aki beszállt duettezni, és összeölelgette a beteg kislányt.

Hogy pozitívumot is mondjak, azt el kell ismerni, hogy ez a zsűri sokkal jobban működik a tavalyinál. A Rúzsa Magdi által vezetett csapat tagjai között jóformán semmi kémia nem volt. Az biztos, hogy az idei mesterek legalább kiváltanak valamit a nézőből, még ha nem is feltétlenül örömöt és tiszteletet.

Szórakoztató színt vitt a műsorba Szarka László "Bikicsunáj", aki a Megasztár 5. évadában az Alphaville Big In Japan című slágerét fordította hunglisra, és ezzel bevonult a magyar mémtörténelembe. Ezúttal a Flames of Love című dalt énekelte el úgy, hogy angolul azóta sem tanult meg. Azt kell mondjam, ezen az estén nem ő volt a legvitathatóbb továbbjutó.

A műsor végére maradt még egy meglepő fordulat: jött Krasznai Tünde, aki még 2013-ban Geszti Péter mentoráltjaként harmadik lett az X-Faktorban, de szerepelt a Celeb vagyok, ments ki innen! című műsorban is, emlékezetes pillanat volt, amikor a dzsungel közepén Fördős Zével ült egy kádban. Már akkoriban is sokat lehetett hallani zűrös (többek között úgymond "felnőttfilmes") múltjáról, és állítólag utána sem volt könnyű élete.

Az sosem volt kérdés, hogy Tünde jól énekel, így nem meglepő, hogy tovább jutott. Az már megkérdőjelezhető, hogy Tóth Gabi, aki majd elolvadt az empátiától és a szeretettől, Tünde távozása után a mestereknek – és a több ezer tévénézőnek – azért elmondta az összes sötét foltot Tünde múltjából, mert hát mi van, ha valaki nem tudja, és elfelejt csámcsogni.

Összességében a Megasztárban történt személyi változásoktól a műsor érdekesebb lett, de nem a minőség irányába léptek el, hanem az alantas ösztönök kiszolgálása felé.

Az első adásban a bántalmazás számos változatát láthattuk relativizálva, vagy egyenesen viccesnek beállítva, és ezért az sem kárpótol, hogy akadt néhány tehetség is a jelentkezők közül.

Abban reménykedem, hogy a válogatók után, amikor élesbe fordul a verseny, a negatív sallangok lenyesődnek. Bár a mesterek akkor is ugyanazok lesznek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Biztonsági okok miatt Budapesten forgatják a Fauda következő évadát
Az ötödik évad eredetileg Marseille-ben készült volna, de a készítők túl kockázatosnak ítélték a helyszínt. Az új részekben a Hamász támadásai és a háború eseményei is helyet kapnak.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. szeptember 05.



A Fauda ötödik évadát eredetileg Marseille-ben forgatták volna, de a készítők végül biztonsági okok miatt Budapestre hozták a produkciót – írja a Jerusalem Post az N12 izraeli csatorna alapján.

A világszerte ismert sorozat főszereplője Lior Raz, aki Avi Issacharoffal közösen alkotta meg a történetet. A legújabb évadban a Tarantino-féle Becstelen brigantykban feltűnt Mélanie Laurent is fontos szerepet kapott volna, ezért is terveztek sok jelenetet Franciaországban.

A 2023. október 7-i események után azonban Raz és Issacharoff átírták a forgatókönyvet, hogy a Hamász támadása és a háború is megjelenjen az új részekben.

A sorozat egyik sztárja, Idan Amedi, aki énekesként is ismert, a harcok kitörése után önként jelentkezett a hadseregbe. Néhány hónappal később, 2024 elején súlyos sérülésekkel került kórházba.

A Fauda új évada 2026-ban debütál az izraeli Yes csatornán, ezt követően pedig a Netflixen is látható lesz világszerte.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Egyszerre két nőtől várt gyereket, és a ’90-es évek legnagyobb prostibotránya után sem tűnt el a süllyesztőben – Hugh Grant 65 éves
A romantikus komédiák csalfa királya végül megkomolyodott, s már ötgyermekes apaként, hű férjként és elismert színészként él a köztudatban.


Hugh John Mungo Grant 1960. szeptember 9-én született Londonban, egy olyan családban, amelynek tagjai nem feltétlenül rendelkeztek színészi vénával. Édesanyja, Fyvola MacLean tanárnő volt, édesapja, James Grant kapitány pedig a brit hadsereg tisztjeként dolgozott. Hugh-nak viszonylag csendes és tanulmányi szempontból eredményes gyermekkora volt Londonban. A tekintélyes Harrow School magániskolába járt, ahol korán megszerette az irodalmat és a művészeteket. Később elismerte, hogy kezdetben egyáltalán nem  érdekelte a színészet. „Nem voltam olyan gyerek, aki nagyon szeretett volna színészkedni. Mindig is az irodalmat és a nyelveket kedveltem a legjobban, és csak később jutott eszembe, hogy akár színészként is elhelyezkedhetnék.”

A 2002-es Inside the Actors Studio című műsorban Grant a 2001-ben, hasnyálmirigyrákban, 67 évesen elhunyt édesanyjának tulajdonított minden színészi gént, amellyel rendelkezik.

A szülei mindketten katonacsaládból származtak, ám ennek ellenére azt mondta, a családja nem volt mindig jómódú a felcseperedése alatt. Gyerekkorának nyarait nagyrészt Skóciában töltötte, ahol a nagyapjával vadászott és horgászott. Van egy idősebb testvére, James „Jamie” Grant, aki befektetési bankár New Yorkban.

Sulisztori

Hugh 1969 és 1978 között a Hammersmith-i Latymer Upper Schoolba járt, amely akkoriban egy közvetlen támogatású gimnázium volt. Ösztöndíjjal tanult, és játszott az iskola rugby-, krikett- és futballcsapatában is. 1979-ben aztán elnyerte a Galsworthy ösztöndíjat az oxfordi New College-ban, ahol angol irodalmat tanult. Mivel akkor még a színészetet csupán kreatív önkifejezési lehetőségnek tekintette, csatlakozott az Oxford University Dramatic Society társulatához, és Fabian szerepét játszotta a Vízkereszt, vagy amit akartok című darabban. 1982-ben szerepelt első filmjében, a Privileged (1982) című dráma-komédiában is, amit az Oxford University Film Foundation támogatott. (Nem mellesleg pedig ez volt a később ismert rendezővé előlépő Michael Hoffman első filmje, aki később olyan mozgóképeket rendezett, mint a Folytatásos forgatás, a Változások kora, a Szép kis nap!, az 1999-es Szentivánéji álom, a Császárok klubja, Az utolsó állomás vagy a Dől a moné.) Grant végül nem doktorált művészettörténetből, hanem inkább a színészi pályájára koncentrált. Bár eleinte habozott, hamarosan vonzódni kezdett a színpadhoz, és felfedezte tehetségét a komédiához, illetve a közönséggel való kapcsolatteremtéshez. Nem sokkal később rájött, hogy a színészet sokkal több lehet a számára, mint egy múló szenvedély.

„Oxford óriási hatással volt rám. Sokat tanultam a színészi mesterségről, de ami még fontosabb, megtanultam, hogyan legyek egy csapat tagja. Nemcsak arról van szó, hogy sztár legyél, hanem arról is, hogy másokkal együtt játszhass, megtaláld a jelenet ritmusát” – emlékezett vissza Grant, akit, bár egyre jobban érdekelt a színészet, még mindig nem volt biztos benne, hogy ez a megfelelő út a számára. „Nem voltak nagy ambícióim azzal kapcsolatban, hogy színész legyek. Csak szerettem játszani, szimplán szórakoztató volt.”

„Rossz voltam”

Sok színészhez hasonlóan Grant karrierjét kezdetben a bizonytalanság és folytonos küzdelem jellemezte. Az oxfordi egyetem elvégzése után kisebb szerepeket kapott színházakban és tévés produkciókban. Első jelentős filmszerepét 1987-ben játszotta a Ken Russell által rendezett, kissé giccses horrorfilmben, A fehér féreg búvóhelyében. A szerep nem volt különösebben nagy kihívás, de színészi ugródeszkaként tökéletes volt. „Mindig elmondom az embereknek, hogy kezdetben nagyon rossz voltam. Az elején néhány igazán szörnyű dolgot is csináltam. De ez is a folyamat része volt. Meg kellett tanulnom, hogyan kell színészkedni a képernyőn.”

A kezdeti években Grant számos szerepet elvállalt, de egyik sem volt különösebben figyelemre méltó (pl. Szél hátán, Bengáli éjszakák, A nagy ember, Impromptu). Majd jött Roman Polanski a Keserű mézzel (1992) és James Ivory a Napok romjaival (1993), amelyek hatására megkapta a nagy áttörést jelentő főszerepet az 1994-es Négy esküvő és egy temetés című romkomban, amit a legjobb film Oscar-díjára is jelöltek.

A Mike Newell által rendezett film Grantet a nemzetközi figyelem középpontjába katapultálta. A sármos, de félszeg Charles karakterének megformálása egyszerre volt megnyerő és azonosulható, amivel Grant az 1990-es évek egyik legkedveltebb romkomsztárjává vált, igaz, eléggé be is skatulyázták őt ebbe a szerepkörbe.

A romkomok királya

A Négy esküvő és egy temetés hatalmas sikere után főként kissé ügyetlen, bájosan sebezhető férfiakat alakított, akik soha nem tudták rendbe hozni a szerelmi életüket, mégis, valahogy mindig sikerült megnyernie velük a közönséget. Ilyen volt Az angol, aki dombra ment fel, de hegyről jött le (1995), az Áldatlan állapotban (1995), az Értelem és érzelem (1995), a Sztárom a párom (1999), A keresztapus (1999), sőt, még az Igazából szerelem (2003) is. „A Négy esküvő után rengeteg romantikus komédia szerepét ajánlottak nekem, ami remek volt, mert imádtam ezt a műfajt. De egy kicsit féltem attól, hogy beskatulyáznak. Biztos akartam lenni benne, hogy nem csak ugyanazt a szerepet játszom újra és újra. Ezért mindig megpróbáltam valami mást is hozni minden karakterbe, még ha csak egy kis élt vagy komplexitást is” – mesélte erről.

A romkomos karrierjének sikere ellenére Grant soha nem érezte teljesen kényelmesnek a vele járó „sármos főszereplő” címkét. „Nem akartam romantikus vígjátékos színész lenni. Csak szerencsém volt, hogy részt vehettem néhány igazán jó projektben. De mindig többet akartam, különböző műfajokat kipróbálására törekedtem, s arra, hogy bebizonyítsam, többet tudok az »egy fiú találkozik egy lánnyal«-típusú szerepeknél.”

Nos, a fő szerepköre a 2001-es Bridget Jones naplója Daniel Cleaverjétől kezdve változott valamicskét, maga mögött hagyta ugyanis a hebegő-habogó, csetlő-botló romantikus hősöket, és jöttek a cinikus, csajozós, önző, de mégis szerethető karakterek

olyan filmekben a Bridget Jonesokon kívül, mint az Egy fiúról (2002), a Két hét múlva örökké (2002), a Zene és szöveg (2007), vagy a Hogyan írjunk szerelmet (2014).

Csak semmi skatulya

De ez sem volt elég, még nagyobb váltásra volt szükség. A karrierje későbbi éveiben Grant egyre változatosabb szerepeket vállalt, például egyre több negatív karaktert olyan filmekben, mint pl. a Felhőatlasz (2012), a Paddington 2 (2017), a Tudhattad volna című minisorozat (2020), a Fortune-hadművelet: A nagy átverés (2023), a Dungeons & Dragons: Betyárbecsület (2023) vagy az Eretnek (2024). „Az emberek hajlamosak beskatulyázni a színészeket. De én mindig hittem abban, hogy különböző dolgokat kell kipróbálni. Nem akarom mindig ugyanazt csinálni, mert az unalmassá válik számomra. Hálás vagyok, hogy még mindig lehetőségem van új típusú karaktereket felfedezni” – magyarázta, és nem is a levegőbe beszélt. Ilyen váltás volt például Meryl Streep férjének karaktere a Florence – A tökéletlen hangban (2016), amit máig az egyik legjobb alakításának tartanak, s amelyért bennfentes információk szerint majdnem Oscar-díjra is jelölték (egyébként sosem kapott még akadémiai nominációt).

Prostibotrány

1987-ben, miközben Lord Byron szerepét játszotta a Szél hátán című spanyol produkcióban, megismerkedett Elizabeth Hurley színésznővel, aki Byron egykori szeretőjét, Claire Clairmontot alakította. A forgatás alatt össze is jöttek, a kapcsolatuk pedig ezután a média célkeresztjébe került.

13 éven át voltak Hollywood egyik nagy sztárpárja, mivel azután is együtt maradtak, hogy mindketten világhírnévre tettek szert. Sőt, egy sokkal nagyobb botrányt is átvészeltek…

1995 június 27-én ugyanis Grantet letartóztatták Los Angelesben, a Sunset Boulevard közelében egy rendőrségi razzia során, mivel nyilvános helyen orális szexben részesült egy hollywoodi prostituálttól, Divine Browntól. A színész nem tagadta a vádakat, a bíró pedig 1180 dolláros bírságot szabott ki rá, és két év próbaidőre bocsátotta, illetve elrendelte, hogy teljesítse az AIDS-felvilágosító programot.

A letartóztatásra ráadásul kb. két héttel azelőtt került sor, hogy bemutatták első nagy amerikai családi stúdiófilmjét, az Áldatlan állapotbant, amit több amerikai tévéműsorban is népszerűsíteni akart. A Hurley-vel való kapcsolata is nyilván megsínylette a dolgot, mégsem szakítottak, mint ahogy azt sokan várták, hanem megpróbálták rendbehozni a viszonyukat. Végül 2000 májusában intettek búcsút egymásnak, de jóban maradtak – ezt bizonyítja az is, hogy Grant lett Hurley 2002-ben született fia, Damian keresztapja.

Öt gyerek két nőtől

Persze Hugh sem maradt sokáig szingli. Többek között Sandra Bullockkal is randizott (a Két hét múlva örökké forgatása idején), 2004 és 2007 között a brit tévés producerrel, Jemima Khannal volt együtt, 2011-ben pedig összejött a recepciósként dolgozó kínai Tinglan Honggal. 2011-ben tőle született meg első gyermeke, a Tabitha Xiao Xi Grant nevű kislány. Grant és Hong végül nem maradtak sokáig együtt, mivel jött egy újabb botrány.

2012 szeptemberében ugyanis újabb gyermeke született a színésznek, ezúttal egy fiú (John Mungo Grant), a bökkenő csak az volt, hogy nem a kedvesétől, Hongtól jött a világra, hanem egy svéd producertől, Anna Ebersteintől.

Hong viszont akkor már terhes volt a Hugh-val közös második csemetéjével, Felix Changgel, aki 2012 decemberében született meg. A „párhuzamos gyerekre” csak a születése után kb. egy évvel derült fény, amikor a hivatalos papírokban Grant nevére vették őt. Így természetesen Hong távozott Grant életéből, Ebersteinnel azonban együtt maradtak. Olyannyira, hogy a producer még két lánnyal ajándékozta meg a színészt: Lulu Danger 2015 decemberében, Blue pedig 2018 januárjában jött a világra, mígnem Grant és Eberstein 2018. május 25-én össze is házasodtak, és máig együtt vannak, immár 13 éve.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
Elmaradnak a Budaörsi Latinovits Színház előadásai Koós Boglárka halála miatt
A színház 27 éves művésznője vasárnap hunyt el. Az előadásokat érintő további változásokról a későbbiekben értesítik a nézőket.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, 27 éves korában elhunyt Koós Boglára, a Budaörsi Latinovits Színház színésznője. A teátrum most közölte: a váratlan tragédia miatt komoly lépésre szánták el magukat.

„Ezekben a pillanatokban gördülne fel a függöny 2025/26-os évadunkban első alkalommal, de a ma estére és a következő napokra tervezett előadásaink elmaradnak”

– írják Facebook-oldalukon.

Hozzáteszik: „Fájdalmunk és megrendültségünk elmondhatatlan.” Tájékoztatásul azt is közlik, hogy a színház műsorát érintő változásokról nézőinket a szokásos csatornákon hamarosan értesítik. Emellett a színház profilképét is az elhunyt művész fekete-fehér képére cserélték.


Link másolása
KÖVESS MINKET: