Vasárnap általában borult, párás, foltokban ködös idő lesz, az ország déli felén szakadozhat fel a felhőzet. Ónos szitálás, hószállingózás, néhol gyenge ónos eső is előfordulhat - írja az Országos Meteorológiai Szolgálat. Gyenge vagy mérsékelt marad a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet -2 és +5 fok között várható, délen lesz a melegebb.
Vasárnapra Baranya, Bács-Kiskun, Somogy és Tolna megyékre elsőfokú figyelmeztetést adtak ki az ónos eső miatt.
Hétfőn hajnalban kevésbé felhős helyeken is beborul az ég, továbbra is párás, foltokban ködös időre számíthatunk ónos szitálással, hószállingózással. Az éjszaka második részétől a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön ónos esőre is számítani kell. Gyenge marad a légmozgás. A legalacsonyabb hőmérséklet 0 és -5 fok között valószínű.
Hétfőn napközben jobbára borult marad az ég, párás, foltokban ködös lesz a levegő. Legnagyobb eséllyel a Tiszántúlon fordulhat elő kisebb csapadék: délen eső, zápor, északabbra ónos eső, hószállingózás. A változó irányú szél gyenge marad. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0, +5 fok között alakul.
Az ónos eső miatt hétfőre 12 megyére adtak ki elsőfokú figyelmeztetést, Békés megyében pedig másodfokú figyelmeztetés van érvényben.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint kedden túlnyomóan borult lesz az ég, miközben vastagszik a felhőzet. Ugyanakkor a déli, délnyugati határ közelében időszakosan elvékonyodhat a felhőtakaró. Nyugat felől egyre nagyobb területen ered el az eső, de északkeleten havas eső, hó, ónos eső egyaránt előfordulhat. A déli, délnyugati szél megélénkül, helyenként megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -3, +2, a legmagasabb nappali hőmérséklet általában 5 és 11 fok között alakul, de északkeleten hidegebb idő valószínű.
Vasárnap általában borult, párás, foltokban ködös idő lesz, az ország déli felén szakadozhat fel a felhőzet. Ónos szitálás, hószállingózás, néhol gyenge ónos eső is előfordulhat - írja az Országos Meteorológiai Szolgálat. Gyenge vagy mérsékelt marad a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet -2 és +5 fok között várható, délen lesz a melegebb.
Vasárnapra Baranya, Bács-Kiskun, Somogy és Tolna megyékre elsőfokú figyelmeztetést adtak ki az ónos eső miatt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Norton és a Telekom biztonsági rendszerei is blokkolják azt a Radnai Márk nevére bejegyzett weboldalt, amelyen egyetlen, összetúrt ágyat ábrázoló fotó látható. A szolgáltató és a vírusirtó adathalászat és rosszindulatú kódok gyanúja miatt minősítették kockázatosnak a domaint, amelyen a kép mellett csupán egy „coming soon” felirat szerepel. A domain WHOIS-adatai szerint azt egy magánszemély vásárolta meg még december 30-án.
A Telekom Umbrella arra figyelmeztet, hogy az oldal rosszindulatú vagy adathalász kódokat tartalmazhat, a Norton pedig Péterfy Gergely Facebook-posztja szerint arra, hogy a látogatók személyes adatait próbálhatja ellopni. A rejtélyes weboldalról elsőként a Vadhajtások elnevezésű propagandaoldal írt kedd délben, kompromittáló felvételeket sejtetve.
Kollégáinknak viszont a Telekom mobilinternetéről sikerült elérniük az oldalt, és az ESET vírusirtó sem jelölte veszélyesnek a címet.
Az ügyben érintett Radnai Márk, a Tisza Párt alelnöke a 444-nek nyilatkozva cáfolta, hogy bármi köze lenne az oldalhoz.
„Sokat költöztem az elmúlt időszakban, de a képen látható szoba nem valamelyik lakásom, egyáltalán nem ismerem” – mondta. Hozzátette, már hallott arról, hogy lejárató akció készül ellene. „Hallottam már arról az elmúlt hónapokban, hogy valamiféle homoszexuális kapcsolattal akarnak hírbe hozni. Egyáltalán nem vagyok homofób, ezért nem is akartam ezekre eddig reagálni.” Radnai szerint bármivel is állnak elő, azt cáfolni tudja. „Bármivel is állnak elő, azt azonnal cáfolni tudom, mert nem volt olyan kapcsolatom, ami bármilyen szinten közügy tárgyát képezhetné.”
Az ügyre Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke is reagált egy kedd esti Facebook-posztban, amelyben orosz típusú lejárató hadjáratról írt.
„Régóta zsarolnak és fenyegetnek videófelvételekkel… úgy tűnik az évfordulón meg is indítják az […] orosz típusú hadjáratot” – írta, utalva ezzel a Partizán-interjújának szerdai, kétéves évfordulójára.
A Norton és a Telekom biztonsági rendszerei is blokkolják azt a Radnai Márk nevére bejegyzett weboldalt, amelyen egyetlen, összetúrt ágyat ábrázoló fotó látható. A szolgáltató és a vírusirtó adathalászat és rosszindulatú kódok gyanúja miatt minősítették kockázatosnak a domaint, amelyen a kép mellett csupán egy „coming soon” felirat szerepel. A domain WHOIS-adatai szerint azt egy magánszemély vásárolta meg még december 30-án.
A Telekom Umbrella arra figyelmeztet, hogy az oldal rosszindulatú vagy adathalász kódokat tartalmazhat, a Norton pedig Péterfy Gergely Facebook-posztja szerint arra, hogy a látogatók személyes adatait próbálhatja ellopni. A rejtélyes weboldalról elsőként a Vadhajtások elnevezésű propagandaoldal írt kedd délben, kompromittáló felvételeket sejtetve.
Kollégáinknak viszont a Telekom mobilinternetéről sikerült elérniük az oldalt, és az ESET vírusirtó sem jelölte veszélyesnek a címet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Feljelentést tett a Fővárosi Törvényszék a Lázár János által emlegetett „tiszás bírók” ügyében
A Fővárosi Törvényszék integritási vizsgálat után ismeretlen tettes ellen tett feljelentést személyes adattal visszaélés miatt. A lépés a Tisza Világ app körüli adatszivárgás utáni politikai támadásokra adott hivatalos bírósági válasz.
Feljelentést tett a Fővárosi Törvényszék személyes adattal visszaélés vétsége miatt ismeretlen tettes ellen, miután egy közérdekű bejelentés és sajtóhírek alapján integritási vizsgálatot folytatott. A bíróság közleménye szerint a lépést a bírákat és az intézményt érő külső támadások indokolták.
„A Fővárosi Törvényszék határozottan visszautasít minden, a bíróit és a törvényszéket, mint intézményt ért támadást, melyek alkalmasak arra, hogy a bírók tisztességes és pártatlan ítélkezési tevékenységét megkérdőjelezzék, a bírók és a törvényszék tevékenységébe vetett bizalmat megrendítsék”
– fogalmaztak.
Bár a közlemény nem nevezi meg az ügyet, a feljelentés egyértelműen ahhoz a november elején kirobbant botrányhoz kapcsolódik, amikor
kiszivárgott egy névlista a Tisza Világ nevű alkalmazás felhasználóiról, amin bírók nevei is szerepeltek. A kormánypárt erre alapozva építette fel a „tiszás bírók” mítoszát, megkérdőjelezve egyes bírák függetlenségét.
A vita akkor élesedett ki újra, amikor a Fővárosi Törvényszék decemberben megtiltotta a Bors Tisza-adókról szóló különszámának terjesztését, ami után fideszes szereplők pártossággal vádolták a bíróságot.
Az egyik legélesebb kormányzati kritikát Lázár János építési és közlekedési miniszter fogalmazta meg, aki a HVG beszámolója szerint egy január végi fórumon arról beszélt, hogy meg kéne szabadítani az igazságszolgáltatást a „tiszás bíróktól”.
Az igazságszolgáltatási rendszeren belül sem volt egységes a reakció.
A Kúria tavaly év végén nem a bírákat vette védelmébe, hanem közleményében azt hangsúlyozta, hogy a bíróságokba vetett közbizalom alapja a függetlenség és a pártatlanság.
Kiemelték, hogy az Alaptörvény tiltja a bírák párttagságát és politikai tevékenységét, és jelezték, hogy készek eljárásokat lefolytatni azokkal a bírókkal szemben, akik az alkalmazás letöltésével megsértették a kötelező magatartási szabályokat. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke bírálta a közleményt, és a bírák melletti kiállást, valamint a listázás elutasítását sürgette.
Az eredeti adatszivárgás ügyében több hatóság is vizsgálódik. A Kiberbiztonsági Intézet és a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda információs rendszer vagy adat megsértésének gyanúja miatt indított eljárást, és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is vizsgálatot folytat. A személyes adataikkal való visszaélés miatt a Magyar Helsinki Bizottság feljelentésmintát is közzétett az érintettek számára.
Feljelentést tett a Fővárosi Törvényszék személyes adattal visszaélés vétsége miatt ismeretlen tettes ellen, miután egy közérdekű bejelentés és sajtóhírek alapján integritási vizsgálatot folytatott. A bíróság közleménye szerint a lépést a bírákat és az intézményt érő külső támadások indokolták.
„A Fővárosi Törvényszék határozottan visszautasít minden, a bíróit és a törvényszéket, mint intézményt ért támadást, melyek alkalmasak arra, hogy a bírók tisztességes és pártatlan ítélkezési tevékenységét megkérdőjelezzék, a bírók és a törvényszék tevékenységébe vetett bizalmat megrendítsék”
– fogalmaztak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Mágusképző akadémiát vezetett korábban a főigazgató, akinek az irányítása alatt már 15 pszichiáter hagyta ott a Nyírő Gyula Kórházat
Ézsi Robint, aki nem pszichiáter szakorvos, 2025 januárjában nevezték ki az ország legnagyobb pszichiátriai centrumának élére. A dolgozók szerint a kórházban toxikus légkör alakult ki, 40 orvos pedig már petícióban sürget osztálybezárásokat.
Olyan főigazgató irányítja Magyarország legnagyobb pszichiátriai centrumát, aki korábban asztrológiát és mágiát is oktató „életbölcseleti akadémiát” vezetett, és nem rendelkezik pszichiátriai szakvizsgával. A Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetből az elmúlt egy évben 15 elismert pszichiáter szakorvos mondott fel – írja a Telex. A cikk szerint
a kórházban dolgozók toxikus légkörről és a szakmai vezetés hiányáról beszélnek, miközben a fenntartó már más intézményekből vezényel át orvosokat a működés fenntartása érdekében.
Ézsi Robint 2024 márciusában bízták meg ideiglenesen az intézet vezetésével, majd 2025 januárjában Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára hivatalosan is kinevezte. A főigazgatói posztra a lap információi szerint négy elismert pszichiáter is jelentkezett, a minisztérium mégis Ézsit találta a legalkalmasabbnak.
A főigazgató 2009-ben saját maga jegyezte be a Nimród Életbölcseleti Akadémia védjegyét. Az intézmény a korabeli sajtóhírek szerint „többek között az asztrológia, a mágia, a transzperszonális pszichológia és az anatómia segítségével” nyújtott tudást.
Ézsi korábban a MANTRA szabadegyetemmel is kapcsolatban állt, ahol ezoterikát és számmisztikát is oktattak. A főigazgató erre úgy reagált: „Az említett tevékenységek több mint másfél évtizeddel ezelőttiek, lezárultak, és semmilyen formában nem relevánsak jelenlegi intézményvezetői feladataim ellátása szempontjából. Határozottan kijelentem, hogy áltudománnyal nem foglalkozom.”
A kinevezését vezetői kompetenciáival és végzettségeivel indokolja. Általános orvosi, orvos-közgazdász és egészségügyi menedzser diplomával is rendelkezik, foglalkozás-egészségügyi szakvizsgát 2014-ben tett. Álláspontja szerint „egy gyógyintézet vezetéséhez nem pszichiátriai szakképesítés szükséges, hanem vezetői, jogi, gazdasági és egészségügyi irányítási ismeretek.”
Amióta Ézsi Robin az intézet élére került, 15 pszichiáter szakorvos hagyta ott a kórházat.
Idén januárban 40 nyírős orvos írt petíciót, amiben osztálybezárásokat sürgetnek a biztonságos betegellátás érdekében, és a vezetőséget teszik felelőssé a távozásokért.
Petke Zsolt volt addiktológiai osztályvezető főorvos szerint Ézsi főigazgatósága alatt több mint 150-en, vagyis az állomány negyede hagyta ott a kórházat, köztük igazgatósági tagok, szakpszichológusok és ápolók is.
Több orvos és rezidens is általánosan rossz, toxikus légkörről számolt be. Egy 2024-es, rezidensekkel tartott találkozó a beszámolók szerint borzalmas hangulatban telt, ahol a főigazgató arról beszélt, hogy mindenki pótolható. Ézsi ezt visszautasította, szerinte a beszélgetés „nyitott, támogató hangvételű volt”. Egy másik szakorvos azt állította, hogy egy beszélgetésen a főigazgató megkérdezte tőle:
„Nálatok, pszichiátereknél, miért tart amúgy egy órát a vizsgálat?”.
A főigazgató erre az állításra nem reagált.
A távozásokról azt mondta, az intézetben mintegy 760-an dolgoznak, így „a fluktuáció nem tekinthető rendkívülinek”, és a kilépésekkel párhuzamosan a legtöbb munkakörben legalább ugyanennyi belépés is történt. A szakemberhiányt globális jelenségnek nevezte. Az intézetben tartott Mága Zoltán-koncertet és a karácsonyi díszkivilágítást pedig tudatos vezetői eszköznek tekinti, ami „a dolgozók mentális jóllétét és a közösségépítést” szolgálja.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság február 6-án közölte: bár szerintük „a folyamatos és biztonságos betegellátás feltételei jelenleg is adottak”, más budapesti intézetekből szakorvosok átirányítását kezdeményezték a Nyírőbe, mert „a szakorvosi kapacitás növelése megerősíti az intézmény ellátási potenciáját”. A Belügyminisztérium alá tartozó egészségügyi államtitkárság a megkeresésekre annyit válaszolt, hogy „a témához kötődő összes releváns információt már nyilvánosságra hoztuk”.
A Nyírőben kialakult helyzet illeszkedik abba a képbe, amelyet a Magyar Orvosi Kamara vázolt fel a hazai pszichiátriai ellátásról. A kamara rendszerszintű válságra, tartós szakemberhiányra, romló öngyilkossági trendekre és elmaradt fejlesztésekre hívta fel a figyelmet, a Nyírőben zajló felmondási hullámot pedig a rendszer látványos tünetének nevezte.
Olyan főigazgató irányítja Magyarország legnagyobb pszichiátriai centrumát, aki korábban asztrológiát és mágiát is oktató „életbölcseleti akadémiát” vezetett, és nem rendelkezik pszichiátriai szakvizsgával. A Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetből az elmúlt egy évben 15 elismert pszichiáter szakorvos mondott fel – írja a Telex. A cikk szerint
a kórházban dolgozók toxikus légkörről és a szakmai vezetés hiányáról beszélnek, miközben a fenntartó már más intézményekből vezényel át orvosokat a működés fenntartása érdekében.
Ézsi Robint 2024 márciusában bízták meg ideiglenesen az intézet vezetésével, majd 2025 januárjában Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára hivatalosan is kinevezte. A főigazgatói posztra a lap információi szerint négy elismert pszichiáter is jelentkezett, a minisztérium mégis Ézsit találta a legalkalmasabbnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Döntött az EP a 90 milliárd eurós ukrán hitelről, a Fidesz és a Tisza is nemmel szavazott
Az Európai Parlament megszavazta a Kijevnek szánt pénzügyi csomagot, amely költségvetési és védelmi célokat szolgál. A pénzt már tavasszal folyósíthatják, miután a Tanács is jóváhagyja.
Szerdán az Európai Parlament képviselői három jogszabályt fogadtak el sürgősségi eljárásban, amivel egy 90 milliárd eurós uniós hitelcsomagot tettek elérhetővé Ukrajna számára a 2026–2027-es időszakra – olvasható az Európai Parlament közleményében.
A hitel Ukrajna sürgős finanszírozási szükségleteit hivatott fedezni az Oroszország által indított háború közepette. Az Ukrajnát támogató hitelről szóló javaslatot 458 igen, 140 nem szavazattal és 44 tartózkodás mellett fogadták el.
Az elsősorban az újjáépítést célzó Ukrajna-Eszköz módosításáról szóló javaslat 473 igen, 140 nem szavazatot és 32 tartózkodást kapott, míg az uniós hosszú távú költségvetés módosítását 490 igen, 130 nem szavazattal és 32 tartózkodás mellett hagyták jóvá.
A 90 milliárd eurós keretösszeget két fő célra fordítják: 30 milliárd eurót makroszintű pénzügyi és költségvetési támogatásra, 60 milliárd eurót pedig Ukrajna védelmi képességeinek megerősítésére és katonai felszerelések beszerzésére különítenek el.
Utóbbiakat főszabály szerint ukrán, uniós, illetve az Európai Gazdasági Térség és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás védelmi iparából kell beszerezni.
A finanszírozás szigorú feltételekhez kötött, beleértve Ukrajna folyamatos elkötelezettségét a demokratikus kormányzás, a jogállamiság és az emberi jogok – köztük a kisebbségek jogainak – védelme mellett.
A hitelt az Unió közös tőkepiaci forrásbevonásból fedezi, a kamatköltségeket pedig az EU éves költségvetései állják.
A Bizottság becslése szerint ez 2027-ben mintegy 1 milliárd euró, 2028-tól pedig évente körülbelül 3 milliárd euró lesz. A tőkeösszeg visszafizetéséért Ukrajna akkor válik felelőssé, amikor háborús jóvátételt kap Oroszországtól.
A magyar pártok képviselői közül egyedül a DK szavazott igennel a háromelemű csomagra, a Fidesz, a Tisza és a Mi Hazánk képviselői nem támogatták a javaslatokat.
Az uniós támogatási hitelről az Európai Tanács még 2025. december 18-án állapodott meg, a Bizottság pedig 2026. január 14-én terjesztette elő. Mivel Csehország, Magyarország és Szlovákia nem kívánt részt venni a hitelprogramban, a megállapodást a tagállamok úgynevezett megerősített együttműködési eljárás keretében fogadták el. Ez lehetővé teszi, hogy az együttműködni kívánó uniós tagállamok egyhangúság hiányában is közösen lépjenek. A magyar kimaradást korábban méltatta Orbán Viktor miniszterelnök is, aki szerint „megmenekültünk attól, hogy belesodródjunk a háborúba”.
A folyósítás feltétele, hogy Ukrajna kidolgozzon egy finanszírozási stratégiát, amit az Európai Bizottság értékel, majd az Európai Tanács is jóváhagy. Ha ez megtörtént, a Bizottság 2026 második negyedévének elején utalhatja az első részletet.
Szerdán az Európai Parlament képviselői három jogszabályt fogadtak el sürgősségi eljárásban, amivel egy 90 milliárd eurós uniós hitelcsomagot tettek elérhetővé Ukrajna számára a 2026–2027-es időszakra – olvasható az Európai Parlament közleményében.
A hitel Ukrajna sürgős finanszírozási szükségleteit hivatott fedezni az Oroszország által indított háború közepette. Az Ukrajnát támogató hitelről szóló javaslatot 458 igen, 140 nem szavazattal és 44 tartózkodás mellett fogadták el.
Az elsősorban az újjáépítést célzó Ukrajna-Eszköz módosításáról szóló javaslat 473 igen, 140 nem szavazatot és 32 tartózkodást kapott, míg az uniós hosszú távú költségvetés módosítását 490 igen, 130 nem szavazattal és 32 tartózkodás mellett hagyták jóvá.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
