Vasárnap általában borult, párás, foltokban ködös idő lesz, az ország déli felén szakadozhat fel a felhőzet. Ónos szitálás, hószállingózás, néhol gyenge ónos eső is előfordulhat - írja az Országos Meteorológiai Szolgálat. Gyenge vagy mérsékelt marad a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet -2 és +5 fok között várható, délen lesz a melegebb.
Vasárnapra Baranya, Bács-Kiskun, Somogy és Tolna megyékre elsőfokú figyelmeztetést adtak ki az ónos eső miatt.
Hétfőn hajnalban kevésbé felhős helyeken is beborul az ég, továbbra is párás, foltokban ködös időre számíthatunk ónos szitálással, hószállingózással. Az éjszaka második részétől a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön ónos esőre is számítani kell. Gyenge marad a légmozgás. A legalacsonyabb hőmérséklet 0 és -5 fok között valószínű.
Hétfőn napközben jobbára borult marad az ég, párás, foltokban ködös lesz a levegő. Legnagyobb eséllyel a Tiszántúlon fordulhat elő kisebb csapadék: délen eső, zápor, északabbra ónos eső, hószállingózás. A változó irányú szél gyenge marad. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0, +5 fok között alakul.
Az ónos eső miatt hétfőre 12 megyére adtak ki elsőfokú figyelmeztetést, Békés megyében pedig másodfokú figyelmeztetés van érvényben.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint kedden túlnyomóan borult lesz az ég, miközben vastagszik a felhőzet. Ugyanakkor a déli, délnyugati határ közelében időszakosan elvékonyodhat a felhőtakaró. Nyugat felől egyre nagyobb területen ered el az eső, de északkeleten havas eső, hó, ónos eső egyaránt előfordulhat. A déli, délnyugati szél megélénkül, helyenként megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -3, +2, a legmagasabb nappali hőmérséklet általában 5 és 11 fok között alakul, de északkeleten hidegebb idő valószínű.
Vasárnap általában borult, párás, foltokban ködös idő lesz, az ország déli felén szakadozhat fel a felhőzet. Ónos szitálás, hószállingózás, néhol gyenge ónos eső is előfordulhat - írja az Országos Meteorológiai Szolgálat. Gyenge vagy mérsékelt marad a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet -2 és +5 fok között várható, délen lesz a melegebb.
Vasárnapra Baranya, Bács-Kiskun, Somogy és Tolna megyékre elsőfokú figyelmeztetést adtak ki az ónos eső miatt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Váratlan fordulat: „érdemei elismerésével” felmentették a legfőbb ügyész helyettesét
Az erről szóló döntés a Magyar Közlöny csütörtök esti számában jelent meg. Ibolyát 2022-ben nevezték ki, a legfőbbügyészi poszton júniustól Nagy Gábor Bálint van.
A hvg.hu vette észre, hogy a Magyar Közlöny csütörtök esti számában megjelent a határozat:
Sulyok Tamás köztársasági elnök „érdemei elismerésével” felmentette tisztségéből Ibolya Tibor legfőbbügyész-helyettest.
A döntés 2025. szeptember 22-től hatályos.
Ibolya Tibor korábban fővárosi főügyészként dolgozott. 2022 júliusában nevezték ki legfőbbügyész-helyettesnek, akkor még Polt Péter mellett.
Időközben Polt Péter az Alkotmánybíróság elnöke lett. Helyére 2025 júniusában Nagy Gábor Bálint került, a megbízatása kilenc évre szól.
Ibolya 2017-ben, még fővárosi főügyészként így reagált arra a Kúria korábbi döntésére, amely szerint az ügyészséget lehet „fideszesnek” nevezni: „butaság”, „hiszti” és „valótlanság”.
Orbán Viktor üzent Ruszin-Szendinek: Mit is, kedves barátom, mit rendezel te le? Nem az őserdőben élünk
A miniszterelnök a röszkei évfordulótól a kerítésvitáig sorolta álláspontját, az adórendszernél a többkulcsos modellt bírálta. Szólt a nyugdíjkompenzáció mechanizmusáról, és bejelentette: amerikai mintára terrorszervezetnek minősítenék az antifát.
Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádióban több témát érintett. Felidézte a „röszkei csata” tizedik évfordulóját, beszélt a svédországi helyzetről a migráció kapcsán, a határkerítésről, az adórendszerről, a nemzeti konzultációról, a nyugdíjakról és Ruszin-Szendi Romulusz pisztolyügyéről, foglalta össze az Infostart.
A röszkei évfordulónál azt mondta, régebben sok magyar „precíziós gépezetként” tekintett Németországra, ma viszont szerinte „szinte semmit sem tudnak megoldani”. A migrációról azt állította, hogy azt Soros György hálózata szervezi, és hozzátette: „látta, hogy mit okoz egy-egy migránstábor egy város életében”, ezért tartotta helyesnek a debreceni és a bicskei tábor bezárását.
A svéd konfliktusnál arról beszélt, hogy ahol a migránsok letelepedtek, ott szerinte megszűnt a „normális élet”, és ezt a hibát nem lehet kijavítani. Magyar példaként a kilencvenes évek közepéről a Bokros-csomagot említette. Azt mondta, a svéd miniszterelnök régóta bírálja Magyarországot, miközben a svédeket – „a hölgyek és a zenészek” – szimpatikusnak tartja. Úgy fogalmazott:
„Közben a svéd városokban tombol az erőszak, 300-nál is több esetben is történt robbantásos bűncselekmény. Ő maga nyilatkozta, hogy nem tud úrrá lenni a városokban tomboló erőszakhullámon. (...) Ez az erőszakhullám nem az égből szállt alá.”
A bandaháborúkért a svéd kormányfőt tette felelőssé.
A határvédelemről kijelentette, migráció ügyében „nem bízik senkiben”. Szerinte a Tisza Párt ugyan megtartaná a kerítést, de „a Tisza Brüsszelben a migránsok közvetlen anyagi támogatását megszavazta. Nincs egyetértés. Ez egy mese!” Felidézte, hogy a Fidesz a migráció kérdésében fennálló nézetkülönbségek miatt lépett ki az Európai Néppártból.
Az adórendszerről így fogalmazott: „Ha egykulcsos az adó, kevesebb adót fizetsz, mintha az adórendszer progresszív, több kulcsos lenne. A képlet egyszerű, ha tízszer többet keresel, tízszer több adót fizetsz”, és a többkulcsos rendszert „tele volt stiklikkel”. Közölte, a kormány az egykulcsos adóban és a családtámogatásban hisz.
Úgy véli,
„A Tisza szavazóinak több mint fele progresszív adót akar. Vannak, akik ezzel értenek egyet. Nézem a felméréseket, nem igaz tehát, hogy a pártelnök csak elszólta magát.”
Szerinte az adóvita mögött „egy bizalmi kérdés” áll, és fontos, hogy egy politikai erő előre elmondja, mire készül. Azt mondta: „A Tisza Párt megmondta, hogy át fogják verni az embereket.”
A nemzeti konzultációról azt mondta, azért indult, mert az emberek jelölik ki, miről kell beszélni. Szavai szerint „Van jelentősége, hogy mit tartanak fontosnak az emberek, valamit mondani kell, pozíciót kell elfoglalni. A nemzeti konzultációk mind segítenek abban, hogy az emberek választ kapjanak, megnyugtatót vagy idegesítőt.”
A „Tisza-adó” kifejezést használva arról beszélt, hogy ez az ápolók, a tanárok, a tűzoltók és mások zsebéből évente forintszázezreket venne ki, az orvosokét pedig milliókkal csökkentené. Hangsúlyozta, a kormány adópolitikája a munkára és a gyermekvállalásra épül, és szerinte azok is támogatják, akik dolgozni akarnak, „még a kenyér szélére is jusson vaj”.
A nyugdíjaknál kiemelte a kompenzáció rendszerét, amelyet egy 2002-es megállapodással indokolt. Azt mondta: „Azt mondtam, a nyugdíjak értékét meg fogjuk védeni. Minden évben, amikor jön az előrejelzés, előre megemeljük a nyugdíjakat a várható infláció mértékében, és amint megy az idő kiderül, az infláció magasabb lesz vagy alacsonyabb, és ha magasabb, akkor novemberben jön a kompenzáció.” Hozzátette, 2010 után visszavezették a 13. havi nyugdíjat.
A közélet hangneméről és Ruszin-Szendi Romulusz „pisztolyügyéről” is szólt.
Úgy fogalmazott, ha a veszélyeztetettség döntene, neki „ágyúval kéne járnia”.
„Hogy neki viszket a tenyere, hogy ezt le tudná rendezni. Mit is, kedves barátom, mit rendezel te le? Nem az őserdőben élünk. Álljon meg a menet. Mit rendezel te le? Ez egy jogállam, szabályok vannak. Nem lövöldözhetsz, mert te vezérkari főnök voltál, és nagyfiú vagy, és te fenyegeted az embereket, hogy jössz te ehhez? (…) Te nem teheted meg, hogy bárkit fenyegetsz, hiába viszket a tenyered, különösen, amikor sok emberhez beszélsz, ezzel te nem dicsekedhetsz, ilyen nincs (…) te nem állsz a többi állampolgár fölött, akkor sem, ha vezérkari főnök voltál, egy vagy közülünk, fogadd el a szabályokat, barátom” - üzente a volt vezérkari főnöknek Orbán Viktor.
Végül egy másik témára ugorva közölte, amerikai mintára terrorszervezetnek minősítik az antifa mozgalmat.
Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádióban több témát érintett. Felidézte a „röszkei csata” tizedik évfordulóját, beszélt a svédországi helyzetről a migráció kapcsán, a határkerítésről, az adórendszerről, a nemzeti konzultációról, a nyugdíjakról és Ruszin-Szendi Romulusz pisztolyügyéről, foglalta össze az Infostart.
A röszkei évfordulónál azt mondta, régebben sok magyar „precíziós gépezetként” tekintett Németországra, ma viszont szerinte „szinte semmit sem tudnak megoldani”. A migrációról azt állította, hogy azt Soros György hálózata szervezi, és hozzátette: „látta, hogy mit okoz egy-egy migránstábor egy város életében”, ezért tartotta helyesnek a debreceni és a bicskei tábor bezárását.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Csütörtök este több százan gyűltek össze Budapesten, a Szabadság téren, az amerikai nagykövetség előtt, hogy mécsesekkel emlékezzenek meg a múlt héten meggyilkolt Charlie Kirkről. A megemlékezést Bayer Zsolt szervezte, aki többek között azt is elmondta, miért tartotta fontosnak ezt az eseményt.
A publicista köszönetet mondott a résztvevőknek, majd hangsúlyozta: „Mi próbálunk jó keresztények lenni. Persze gyarlók vagyunk és gyengék. De a gyarlóságunk, gyengeségünk ellenére igyekszünk megtartani a Biblia tanítását. Most úgy érezzük és mondjuk ki bátran, elfogyott a visszadobható kenyerünk és nincs több oda tartható arcunk. Ebből pedig az következik, hogy elég volt.”
Bayer a beszédében kiemelte, hogy „elég volt a neomarxista, szélsőbalos, anarchista meg Antifa-terrorból és véleményterrorból”, valamint abból is, „ami az iskoláinkban és az egyetemeinken folyik”. Megemlítette: „elég volt a Fleck Zoltánokból” is. Úgy fogalmazott: „elfogyott a türelem, és nem tűrhetjük tovább azt, hogy akiket említettem, hosszú évek óta azzal vannak elfoglalva, hogy eltüntessék és eltöröljék a hagyományainkat, az értékeinket, a nyugati és európai kultúránkat és civilizációnkat”.
„Az iskoláinkban és az egyetemeinken nevelik át a normális családból jövő gyerekeinket komplett idiótákká és gyilkológépekké”
– fogalmazott a kormánypárti médiaszemélyiség.
Beszédében szóba hozta Irina Zarucka esetét is, akit Észak-Karolinában egy vonaton öltek meg. Ezzel kapcsolatban ezt mondta: „A fehér életek is számítanak, Charlie Kirk és egy elállatiasodott fekete által meggyilkolt ukrán menekült lány miatt is.” Hozzátette: „Egy ember nem volt azon a vonaton, aki a segítségére sietett volna, megpróbálta volna feltartóztatni azt a fekete, nem is tudom, micsodát.”
Bayer szerint ha egy fehér ölt volna meg egy fekete lányt, „most lángokban állna az Egyesült Államok, amihez képest ebben az esetben csend és kuss van”. Charlie Kirk gyilkosát gyáva patkánynak nevezte, és megjegyezte, hogy a merénylő egy nemátalakító műtét előtt álló személlyel élt együtt. Az eseményen egyébként a BLM-mozgalom ellentéteként egy „White Lives Matter” („A fehér életek számítanak”) feliratú pólóban jelent meg.
Hozzátette:
„Kimondjuk újra és újra, hogy elég volt, nem tűrjük tovább! És ha a Nyugatnak vége is lesz, Isten ne adja, de ha igen, akkor nekünk egy dolgunk marad. Közép- és Kelet-Európát megőrizni a normális európai kultúra és civilizáció vidékének.”
A rendezvény végén Bayer Zsolt úgy fogalmazott: „Befejezésül szeretném ideidézni ennek a nagyszerű, szerencsétlen embernek a nagyszerű és szerencsétlen feleségét. Erika Kirk, amikor először meg tudott szólalni azt követően, hogy meggyilkolták a férjét, azt mondta, zokogása csatakiáltásként fog visszhangozni az egész világon. Igen, Erika Kirk, köszönjük. A zokogásodat is halljuk, és a csatakiáltást is megértettük, ezért vagyunk most itt.”
Csütörtök este több százan gyűltek össze Budapesten, a Szabadság téren, az amerikai nagykövetség előtt, hogy mécsesekkel emlékezzenek meg a múlt héten meggyilkolt Charlie Kirkről. A megemlékezést Bayer Zsolt szervezte, aki többek között azt is elmondta, miért tartotta fontosnak ezt az eseményt.
A publicista köszönetet mondott a résztvevőknek, majd hangsúlyozta: „Mi próbálunk jó keresztények lenni. Persze gyarlók vagyunk és gyengék. De a gyarlóságunk, gyengeségünk ellenére igyekszünk megtartani a Biblia tanítását. Most úgy érezzük és mondjuk ki bátran, elfogyott a visszadobható kenyerünk és nincs több oda tartható arcunk. Ebből pedig az következik, hogy elég volt.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy Ákos: Egy káposztásmegyeri panelnél olcsóbb négyzetméteráron adnának túl az Európai Ügyek Minisztériuma belvárosi épületén
1,9 milliárdért vihető egy 1700 négyzetméteres belvárosi minisztériumi palota. Hadházy szerint már megvan a vevő, a költözés pedig a Várba, Bosnyák térre és a MOL-toronyhoz önti a pénzt.
Hadházy Ákos szerint a kormány sietve ad túl az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának belvárosi épületén, és a teljes budapesti kormányzati ingatlanállomány átrendezését is „elkótyavetyélésnek” tartja. A független képviselő Facebookon azt írta: a kikiáltási ár és az ütemezés alapján előre leosztott üzletre gyanakszik, a minisztériumok költöztetését pedig szerinte azért erőltetik, hogy megmentsenek három, általa „eszementnek” nevezett beruházást.
„Rohamtempóban árverezik az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának belvárosi palotáját (is). Az 1700 négyzetmétere épületet 1,9 milliárdos kikiáltási áron lehet elvinni, mert ennyi a minimális ár is. Ez ugye 1,1 milliós négyzetméterenkénti ár, ennyiért egy káposztásmegyeri panelt sem lehet már venni”
– írta a képviselő.
A posztban azt állítja, hogy a rövid határidő és a konstrukció miatt „nyilván már rég megvan”, kié lesz az ingatlan; több, a kormánnyal üzleti kapcsolatban álló szereplőt is megnevezett: „Nyilván már rég megvan, hogy Tiborcz, Jellinek vagy Lőrinc strómanja veszi meg, különben nem néhány hetet adnának a "befektetőknek" eldönteni, hogy licitálnak-e.”
Hadházy úgy látja, a belvárosi kormányzati épületek értékesítése csak a felszín: szerinte az egész folyamat akkor érthető igazán, ha megnézzük, hova költöztetik a minisztériumokat, és milyen projekteket kell „megmenteni”.
„Amit a Fidesz a belvárosi kormányzati épületek elkótyavetyélésével csinál, az valami egészen elképesztő önmagában is. De ha tudjuk, hogy miért adják el és a minisztériumok hová költöznek, akkor válik igazán azzá” – írja.
Hozzáteszi: „Egyrészt a Várban felépítettek horribilis pénzből néhány giccses vasbeton palotát. Másrészt a Bosnyák téren, a Városliget mellett és a MOL toronynál horribilis pénzért Tiborcztól, a haverjától és Garancsitól. Ez a három eszement ingatlan beruházás tönkrement volna, ezért meg kellet őket menteni. Ezért aztán lényegében az egész államot kiköltöztetik ezekre a helyekre (és a Várba). Az meg a "járulékos haszon", hogy a belvárosi palotákat meg bagóért megvásárolhatják a csirkefogói”
A politikus a költségekről is ír: állítása szerint eddig 660 milliárd forintról beszélhetünk, de a végösszeg ennél magasabb lehet. A Bosnyák téri irodaházaknál kiemeli, hogy az általa kiperelt iratok alapján a 233 milliárdos ár nettó, ami ÁFÁ-val 300 milliárd fölé nőhet; emellett azt állítja, hogy külön szerződésekben pluszmunkákat is megrendelhettek.
„Hogy pontosan mennyibe kerül a három óriási irodaház komplexum az adófizetőknek, azt nem tudjuk. Eddig 660 milliárdról beszélünk. Azonban egyrészt elfelejtjük, hogy az általam kiperelt iratokból tudható: a Bosnyák téri irodaházak 233 milliárdos ára NETTÓ összeg. Tehát ÁFÁ-val valójában 300 milliárd fölötti áron veszi az irodaházakat (az ÁFA pedig korántsem biztos, hogy visszacsorog hozzá, Tiborcz romániai vállalkozó haverja, Balázs Attila például nagyon könnyen elpapírozhatja az egészet). Ráadásul több komoly információt kaptam, hogy a végösszeg ennél is magasabb. Ezeket azonban nem tudtam még megerősíteni, mert az állam titkolja. Balázs Attila pl. egy megbeszélésen állítólag röhögve mondta, hogy nincs szerződésmódosítás, hanem külön szerződéssel pluszmunkákat rendeltek meg tőlük” – írja a képviselő.
A bejegyzésben Hadházy az egész ügyet a közszolgáltatások állapotával állítja szembe, és azt írja: amikor ezermilliárd-közeli összegeket látunk, gondoljunk a kórházak, kollégiumok, iskolák és vonatok állapotára is.
„Amikor a Nagy Állami Ingatlanpanama hétköznapi ésszel fel nem fogható összegeit nézzük, gondoljunk mindig a lepukkant, légkondi nélküli kórházakra, kollégiumokra, iskolákra, vonatokra is”
Hadházy Ákos szerint a kormány sietve ad túl az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának belvárosi épületén, és a teljes budapesti kormányzati ingatlanállomány átrendezését is „elkótyavetyélésnek” tartja. A független képviselő Facebookon azt írta: a kikiáltási ár és az ütemezés alapján előre leosztott üzletre gyanakszik, a minisztériumok költöztetését pedig szerinte azért erőltetik, hogy megmentsenek három, általa „eszementnek” nevezett beruházást.
„Rohamtempóban árverezik az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának belvárosi palotáját (is). Az 1700 négyzetmétere épületet 1,9 milliárdos kikiáltási áron lehet elvinni, mert ennyi a minimális ár is. Ez ugye 1,1 milliós négyzetméterenkénti ár, ennyiért egy káposztásmegyeri panelt sem lehet már venni”
– írta a képviselő.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
