HÍREK
A Rovatból

Vajon mi várható a budapesti temetőkben idén mindenszentekkor?

És mennyire tartják veszélyesnek a temetői gyertyagyújtást az olvasóink? Erre szerettünk volna választ kapni.
Szegedi Éva - szmo.hu
2020. október 17.



Több ismerősöm is úgy döntött, hogy idén nem megy ki a temetőbe mindenszentek napján, elhunyt szerettei sírjához mécsest gyújtani. Mindegyikük 70 év körüli. Félnek. Akad, aki a lépcsőházban is maszkot visel. Amennyire csak lehet, kerülik a találkozást más emberekkel, fél éve hallgatják azt, hogy ők a legveszélyeztetettebb korosztály tagjai.

Nem szeretnék vállalni a kockázatot, hogy megfertőződnek a koronavírussal.

Egyiküknek sincsen saját autója, a budapesti tömegközlekedést pedig nem szeretnék igénybe venni, mert tapasztalataik szerint mindenszentek és halottak napja környékén zsúfoltak a járatok. De van, aki akkor sem menne ki, ha rokon vagy ismerős autóval elvinné, mert most „zavarná a tolongás a temető bejáratánál”.

Bennem is felmerült a kérdés, hogy mi lesz idén a temetői gyertyagyújtással.

Részben azért, mert a szomszédos Szlovákiában, az emelkedő esetszámok miatt – mint arról az Új Szó beszámolt – október első heteiben felmerült az a lehetőség is, hogy mindenszentek idején ismét kijárási tilalmat rendelhetnek el. Igor Matovič szlovák miniszterelnök akkor azt mondta: „A hozzátartozóink emlékére gyertyát gyújtani természetesen fontos dolog, de kicsit gondolkodjunk el. Az elhunytak lennének az utolsók, akik ebben a helyzetben a szemünkre hánynák, hogy egy vagy két hónappal később mentünk ki a sírhoz, vagy esetleg otthon gyújtottunk gyertyát.”

A bejelentés hatalmas felzúdulást keltett a lap Facebook oldalának követői között, nagyon sokan írták azt, hogy őket semmilyen intézkedés nem érdekli, ők akkor is kimennek a szeretteik sírjához. Szlovákiában október 15-én a járványstáb, a válságstáb és a kormány szigorúbb intézkedéseket vezetett be, ám a jelek szerint sokaknak már elegük van ezekből. Ezzel kapcsolatban Martin Vančo publicista azt írta: „A lezárás és az országosan egyformán érvényes korlátozások érthetőek voltak a járvány első hulláma alatt, tavasszal semmit sem tudtunk a koronavírusról és nem is lehettünk felkészülve semmire. De a második hullám alatt már kicsit másképp működhetnének a dolgok. Az intézkedések sok ember egzisztenciáját veszélyeztetik, ezért az országos tiszti főorvostól többet várnánk annál, hogy a sajtótájékoztatóján felsorolja a tiltásokat. Ahhoz, hogy elfogadja ezt a lakosság, alaposan, érhetően el kell magyarázni, számokkal alátámasztani, miért van minderre szükség, miért elkerülhetetlen mindez, miért nem létezik más megoldás.”

Mivel nálunk is emelkedett a fertőzöttek száma, sőt, a halálozások negatív rekordokat értek el az utóbbi hetekben, különösen az utóbbi napokban, szerettük volna megtudni, hogy a mi olvasóinknak mi a véleménye az esetleges újabb korlátozásokról. Arról, ha szükség esetén például azt kérik az emberektől, hogy idén mindenszentekkor inkább maradjanak otthon és úgy emlékezzenek meg az elhunytakról? A Szeretlek Magyarország és a I love Budapest oldalunkon egy-egy posztban kértük az olvasókat, mondják meg, mit gondolnak erről.

Többen is azt írták, hogy a temetők a szabadban vannak, megfelelő távolságot lehet tartani egymástól, a családtagok utazhatnak együtt, egy autóban. Volt, aki hozzátette, hogy ott is maradhat a maszkhasználat, sőt, egy hozzászóló felvetette, hogy a temetők készülhetnének hosszabb nyitvatartási idővel az ünnepet megelőző és követő héten.

„Akik eddig kimentek, most is kimennek. Aki eddig otthon gyújtott egy mécsest, most is otthon fog. Aki nagyon tart a vírustól, majd maszkban lesz. Nem gondolom, hogy erről lemondanak az emberek.”

„Én mindenképpen kimegyek a temetőbe. Ha már boltba mehetek, akkor a temetőbe is.”

„Mindenkinek joga van kimenni a temetőbe megemlékezni, függetlenül attól, hogy idős-e vagy sem. Aki idős és fél, az ne menjen. Szerintem mindenki el tudja dönteni, hogy kimegy-e vagy sem, az idősebb korosztály is.”

„Nyugodtan ki lehet menni csak ne várjuk meg a tömeget, bármelyik nap ki lehet menni.”

Mások viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy hiába van lehetőség a távolságtartásra a temetőben, ha tömegközlekedéssel utazik oda, és sorban áll virágért.

„Mivel nagyon messzire kellene utaznom, ezért én itthon fogok gyertyát gyújtani.”

„Ėn gondoltam rá, mivel idősek vagyunk. Otthon is lehet rájuk gondolni minden nap, és gyertyát gyújtani.”

„Évente többször szoktam vinni virágot, mécsest, így nekem nem csak egy nap a megemlékezés az elhunyt szeretteimről, és kifejezetten nem is szoktam menni ilyenkor.”

„A szívben gyászolsz, nem a temetőben.”

„Szerintem ha rendszeresen megemlékezünk róluk, gondolunk rájuk, teljesen mindegy, hogy ezt helyileg hol tesszük. Azt se értem, hogy miért kell mindenkinek az év ugyanazon napján megrohamoznia a temetőket. Miért nem a megholt születése/névnapján megy? És akkor nem lenne egyszerre több száz ember egy helyen.”

Szerettük volna megtudni, hogy a budapesti temetők hogyan készülnek idén a kialakult helyzetre való tekintettel a november elsejei eseményre.

A temetkezések rendjéről, a ravatalozó használatáról találtunk rendelkezést a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. honlapján egy felugró ablakban, de cikkünk elkészültéig külön a mindenszentekről és halottak napjáról nem. Ezért a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. számára az alábbi kérdéseket küldtük el:

- Miként készülnek fel most, a koronavírus-járvány idején a budapesti temetők a várható növekvő látogatószámra?

- Milyen óvintézkedéseket készülnek bevezetni az október 31-november 1-november 2-i hétvégére?

- Sem a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. honlapján, sem az Intézet Facebook-oldalán nem találtam kifejezetten a mindenszentekre-halottak napjára vonatkozó, óvintézkedésekről szóló lakossági tájékoztatást. Milyen tájékoztatást tesznek közzé?

- Mivel Mindenszentekkor, halottak napján rengeteg idős ember indul el a temetőbe a szeretteik sírjához, és magam is úgy tapasztaltam, hogy ilyenkor zsúfolásig megtelnek például a Farkasréti temetőt érintő villamosok, nem tartanak-e attól, hogy éppen a legveszélyeztetettebb korosztály körében berobban a járvány a halottak napja után?

- Tervezik-e esetleg a tavaszi hullám alatt a kereskedelmi egységekben már használt életkori idősávok bevezetését erre az időszakra a budapesti temetőkben?

- Hogyan lehet elkerülni a zsúfoltságot halottak napja környékén a budapesti temetőkben?

- Szükség esetén Önök gondoskodnak-e kézfertőtlenítők, eldobható maszkok, eldobható kesztyűk biztosításáról a budapesti temetők bejáratánál?

- Tekintettel a járvány erősödésére, terveik közt szerepel-e adott esetben a budapesti temetők lezárása a halottak napi időszakra?

A Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. válaszlevelében ez állt:

„Társaságunk az idei évben még Halottak napját megelőzően (várhatóan a jövő héten) MTI közleményt szándékozik kiadni, így kérdéseire választ fog kapni. Azzal a megjegyzéssel, hogy olyan rendelkezések bevezetésére válik lehetőség, mely szinkronban van a mindenkori operatív törzs, illetve a kormány által kiadottakkal.

Kérjük, kísérje figyelemmel a híradásokat!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Felmérés igazolja: nyugat-európai árakon vásároljuk az ételt, miközben fizetésünk a legértéktelenebb az egész EU-ban
A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése szerint az élelmiszerek ára már az uniós átlag 95 százalékát is eléri. Eközben a magyar bérek az EU-átlag mindössze 49 százalékán állnak.


A Gazdaságkutató Zrt. annak a sokak által ismert jelenségnek próbált utánajárni, amikor a külföldön dolgozó ismerős hazaérkezik, és panaszkodásba kezd, hogy Magyarországon minden drága, sőt még drágább is, mint abban a nyugat-európai országban, ahol tartózkodik.

Habár a kutatás nem igazolja azt a feltételezést, hogy az élet drágább lenne Magyarországon, mint máshol, arra viszont rávilágít, hogy fizetésünk vásárlóerejének növekedése mellett a drágulás is jelentős volt. Vagyis a boltokban már szinte nyugat-európai árakkal találkozunk, de továbbra is gyengébb vásárlóerővel bíró fizetést tartunk a kezünkben.

Ráadásul a vásárlóerő tekintetében továbbra is az uniós rangsor végén állunk, annak ellenére is, hogy magyar bérek az elmúlt tizenhat évben gyorsabban nőttek az áraknál az uniós átlaghoz viszonyítva,.

2010-ben a hazai árszínvonal az EU-átlag 59 százalékán, míg a bérek csupán a 32 százalékán álltak. 2025-re az árak elérték a 72 százalékot, a bérek viszont csak 49 százalékra emelkedtek.

A kutatás részletesen bemutatja, hogy egyes termékcsoportokban már szinte teljesen elértük az uniós árszintet.

2025-re az élelmiszerek ára az EU-átlag 95 százalékára, az alkohol- és dohánytermékeké 87, a bútoroké és háztartási készülékeké pedig 89 százalékra emelkedett.

A kommunikációs szolgáltatások már 2010-ben is közel uniós áron futottak, ez a mutató 2025-re 96 százalékra mérséklődött. A lakhatás és rezsi 67 százalékon áll, amit erősen torzít, hogy a hatósági áras rezsi a 2010-es 90 százalékról 38-ra esett vissza, miközben a teljes lakhatási költség jelentősen nőtt.

A legnagyobb áremelkedés a szolgáltatásoknál ment végbe a gyors bérnövekedés miatt: a turizmus 33, az oktatás 31 százalékponttal került közelebb az uniós átlagárhoz. Az idei erősödő forint a hazai áremelkedést ugyan visszafogja, de a felértékelődés miatt a forintban mért árak és bérek euróban számolva még közelebb kerülnek az EU-átlaghoz.

A GKI elemzése szerint a gyorsabb bérfelzárkózás érdemi vásárlóerő-növekedést hozott. Azonban ennek ellenére Magyarország az egy főre jutó vásárolt fogyasztás tekintetében az utolsó helyen áll az uniós rangsorban.

Ez azt jelenti, hogy bár a bérek relatíve jobban nőttek, mint az árak, a régiós versenytársak sokkal jobban teljesítettek. Így a magyarok ténylegesen kevesebbet tudnak fogyasztani a jövedelmükből, mint más uniós polgárok.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Szombaton szavaz a Tisza-frakció az új köztársasági elnökről
A Tisza parlamenti képviselőcsoportja a hétvégén szavaz államfőjelöltjéről, és javasolták a keddi parlamenti választást. Az új köztársasági elnököt Sulyok Tamás mandátumának megszűnése miatt, augusztus 19-ig kell megválasztani.


Szombaton dönt a Tisza-frakció az államfőjelöltjéről, hétfő reggelig lezárul a jelölés, kedden pedig akár meg is választhatja az Országgyűlés Magyarország új köztársasági elnökét.

Szombaton szavaz a Tisza parlamenti képviselőcsoportja arról, hogy kit jelöl köztársasági elnöknek – mondta Bujdosó Andrea frakcióvezető csütörtökön az MTI kérdésére.

A frakcióvezető elmondta, a hivatalos jelölés határideje jövő hétfőn tíz órakor jár le, a folyamatot ehhez igazítják. Bujdosó Andrea hozzátette, a jelöltek kiválasztása még folyamatban van, de a céljuk az, hogy a frakcióülésen több ember közül válasszanak. A Tisza-frakció szerdán kezdeményezte, hogy a parlament már jövő kedden válassza meg az új államfőt.

Az államfőválasztásra azért van szükség, mert Sulyok Tamás köztársasági elnök mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt. Ez azután történt, hogy a Tisza-párti többségű Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amit a leköszönő államfő maga írt alá.

Az új szabályozás értelmében a parlamentnek 30 napon belül, legkésőbb augusztus 19-ig kell új elnököt választania. Sulyok Tamás távozása óta az államfői jogköröket ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.

Július 19-én a tudomány, a kultúra és a sport tizenhat szereplője levélben javasolta Polgár Judit sakkozót a posztra, Magyar Péter miniszterelnök pedig jelezte, hogy megtiszteltetésnek érezné, ha a sakknagymester elvállalná a felkérést.

Polgár Judit azonban egy nappal később bejelentette, hogy nem vállalja a köztársasági elnöki tisztséget. A miniszterelnök ezt követően többek között találkozott Fülöp Botond ügyvéddel, aki Vidéki Prókátor néven hívta fel a figyelmet a 2024-es kegyelmi ügyre, valamint Romsics Ignác történésszel és Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével is.

A Mi Hazánk július végén Tóth Máté energiajogászt javasolta a tisztségre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Bár jó poénnak tűnik, mindenképp lebeszélnénk róla titeket” - Súlyos veszélyre figyelmeztet a Sziget főszervezője
Kádár Tamás videóban hívta fel a figyelmet a Dunán átgázolás kockázataira a terjedő felvételek miatt. A Dunán átjutók egy természetvédelmi oltalom alatt álló, kezeletlen ártéri erdőbe érkeznek.


Már videók is készültek arról, ahogy a Duna rendkívül alacsony vízállását kihasználva többen megpróbálnak besétálni a Sziget Fesztivál területére. A felvételekre a Sziget főszervezője, Kádár Tamás is reagált, aki szerint a dolog sokkal veszélyesebb, mint amilyennek tűnik. A főszervező egy csütörtökön közzétett videóban elmondta, hogy a Dunán átgázoló emberek egyáltalán nem a fesztivál nyüzsgő részére érkeznek meg.

„Ahova megérkeztek, az itt a mögöttünk elterülő galériaerdő, ami egy ártéri erdő, ennél fogva a természetvédelem szabályai vonatkoznak rá” – magyarázta Kádár Tamás.

A főszervező kiemelte, hogy a terület teljesen kezeletlen. „Itt senki nem nyúlhat hozzá semmihez, a fákat nem lehet karbantartani, a letört gallyakat, ágakat, rönköket nem szabad elmozdítani, ennek megfelelően itt járkálni ezen a területen súlyosan balesetveszélyes, adott esetben életveszélyes is lehet” – tette hozzá.

A szervező szerint a terep és a biztonsági elemek miatt sem reális ez az út.

„Különös tekintettel arra, hogy a galériaerdő tetején még egy őrzött kerítés is van, ami a belépést a fesztiválra finoman szólva is megnehezíti” – mondta.

Kádár Tamás hangsúlyozta, nem a potyázás megelőzése a fő szempont, hanem a biztonság. „Nem azért, mert nem szeretnénk, hogy belógjatok a szigetre, nyilván, ismerjük a sztorikat, tudjuk a történeteket a múltból, de ez a dolog baleset és életveszélyes.”

„Mi azt javasolnánk, hogy használjátok a normális bejáratokat” – zárta a gondolatait.

A trükközés hátterében a hetek óta tartó rendkívül alacsony Duna-vízállás áll, amely Budapestnél július végén megdöntötte a negatív vízállási rekordot. A folyó több szakaszán, így a főváros környékén is hatalmas kavicszátonyok és sekélyes részek bukkantak elő a vízből, azt a látszatot keltve, hogy a meder akár gyalog is bejárható. A vízirendészet azonban korábban külön is figyelmeztetett, hogy a meder tele van veszélyekkel: a csúszós, algás kövek, a hirtelen mélyülő szakaszok és a víz alatti, nem látható akadályok súlyos sérüléseket okozhatnak.

A Sziget főszervezője által említett ártéri erdő szintén komoly kockázatot jelent. Ezek a folyóparti területek természetvédelmi oltalom alatt állnak, ami azt jelenti, hogy a kezelésüket a természetvédelmi terv szigorúan korlátozza, és a beavatkozás csak meghatározott esetekben megengedett.

A viharokban letört, korhadt ágak, kidőlt fák a helyükön maradnak, sűrű és nehezen járható aljnövényzetet alkotva. A terep egyenetlen, rejtett gödrökkel és akadályokkal teli, ami különösen veszélyessé teszi az ott tartózkodást. A fesztivál területe és ez a védett zóna között ráadásul egy őrzött kerítés húzódik, így a Dunán átkelők egy dupla csapdába sétálnak bele.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
800 millióért szerződött Balásyékkal a Honvédelmi Minisztérium cége, Ruszin-Szendi Romulusz feljelentést tett
A honvédelmi miniszter feljelentést tett a Lounge Event Kft. több mint 800 millió forintos szerződései ügyében hűtlen kezelés gyanúja miatt. A lépést a tárca cégénél, a Zrínyi Nonprofit Kft.-nél lefolytatott belső ellenőrzés előzte meg.
F. O. - Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.



Feljelentést tett Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter a HM Zrínyi Nonprofit Kft. és a Lounge Event Kft. között korábban megkötött, összesen több mint 800 millió forint értékű szerződések ügyében. A lépést egy belső ellenőrzés előzte meg, amely komoly kérdéseket vetett fel a szerződések teljesítésével kapcsolatban.

A miniszter a Facebookon közzétett bejegyzésében hangsúlyozta: „Mivel felmerülhet a hűtlen kezelés vagy a csalás gyanúja, ezért a feljelentést megtettem.”

A tárcavezető a közösségi oldalán ma megjelent posztját azzal a kijelentéssel indította, hogy „Nincs helye félrenézésnek – a honvédelmi tárcánál rendet teszünk.” Kifejtette, hogy náluk egyértelmű az alapelv, miszerint a honvédelemre fordított közpénzekkel felelősen, átláthatóan és a honvédség érdekeit szem előtt tartva kell gazdálkodni. Elmondta, hogy a Zrínyi Nonprofit Kft. új vezetésének kinevezését követően azonnal megkezdődött a társaság korábbi szerződéseinek és működésének átvilágítása. A poszt szerint „több, a Lounge Event Kft.-vel kötött szerződés teljesítésével kapcsolatban merültek fel komoly kérdések.” A vizsgálat olyan rendezvényszervezési, illetve videó- és vizuáltechnikai szolgáltatásokat érintett, amelyekért összességében több mint 800 millió forintot fizettek ki.

Ruszin-Szendi leszögezte, nem állítja, hogy bűncselekmény történt, de kötelességének tartja, hogy ne nézzen félre, ha ennek gyanúja felmerül.

A nyomozó hatóság feladatának nevezte annak megállapítását, hogy történt-e bűncselekmény, és ha igen, kit terhel felelősség.

Kiemelte, hogy egy dologban nincs vita: „A honvédségre szánt közpénz nem lehet magánérdekek forrása.”

Világossá tette a tárcánál követett eljárásrendet: ahol szabálytalanság gyanúja merül fel, ott vizsgálatot rendel el, ahol pedig bűncselekményé, ott feljelentést tesz. Hozzátette, ahol a felelősség megállapítható, ott annak következménye kell, hogy legyen. Posztját azzal zárta, hogy a honvédelemben rendet, átláthatóságot és felelős gazdálkodást vár el mindenkitől. „Ebből nem engedek.”

Ruszin-Szendi Romulusz májusi kinevezése óta többször is hangsúlyozta a rendteremtés és az átláthatóság fontosságát a tárcánál. Néhány hete szintén feljelentést tett a honvédségtől eltűnt, mintegy 500 millió forint értékű szünetmentes tápegységek ügyében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk