Pápalátogatás: itt lesznek forgalomkorlátozások és tömegközlekedési változások szombaton Budapesten

Várkonyi Andrea egy nyitható tetejű Bentley Continental GTC-vel érkezett a Whitedog Media reklámügynökséghez, amely az Andrássy út egyik patinás villaépületében működik. A Telex olvasója hétfőn készített képeket róla, ahogy kiszáll az autóból a cég udvarán.

A Jármű Szolgáltatási Platform alapján az autó egy 2023-as évjáratú, magyar rendszámú Bentley, V8 Azure kivitelben. A luxusautó 4,1 másodperc alatt gyorsul 100 km/órára, végsebessége pedig 318 km/óra. A hátsó kerekeket egy négyezer köbcentis, nyolchengeres, 550 lóerős turbós benzinmotor hajtja, amit egy nyolcfokozatú dupla kuplungos váltó egészít ki. A 2,3 tonnás Bentley motorja az Audi moduláris motorcsaládjába tartozik. Hasonló változatokat a Porsche Panamerában és a Lamborghini Urusban is használnak – írja a portál.

Ez a típus a 2018 és 2024 között gyártott harmadik generációból származik. A GTC a modell gyengébb kivitele, mivel a csúcsmodell a tizenkéthengeres (W12-es) verzió, 635 vagy 659 lóerővel, 330 km/órát meghaladó végsebességgel és akár 20 millió forinttal magasabb áron.

A Whitedog Mediáról április közepén írt a Telex, amikor az Átlátszóra hivatkozva megemlítették, hogy a cég két hónapos, ötmillió forintos szerződést kötött a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózattal. A megállapodás részeként egy sajtólistát is el kellett készíteniük, amely 99 ezer forintért kategorizálta az újságírókat pozitív és negatív hozzáállás szerint. A HUN-REN szerint a lista azt mutatta meg, hogy „mely médiumok esetében sikerült célba juttatni az üzeneteket és melyek esetében van további teendő”.

Várkonyi Andrea autójáról a Telex oldalán lehet képet nézni, de hasonló autót mi is tudunk mutatni, nagyjából ilyen:

Fotó: Sjoerd van der Wal/Getty Images

Karácsony Gergely hétfő este felmentette Bolla Tibort, a BKV vezérigazgatóját – erről maga a főpolgármester tájékoztatott Facebook-oldalán. A döntés előzménye, hogy a 444 egy cikkben arról írt: Bolla Tibor közeli barátja az önmagát csak Nagymesternek nevező F. Zsoltnak. Ő annak a bűnszervezetnek a vezetője, amely a vád szerint a BKV-ba is beépült, és éveken keresztül milliárdokhoz juthatott túlszámlázásokkal.

Arról is írtak, hogy Bolla Tibor barátnője egy cégben együtt volt tulajdonos F. Zsolt pénzügyi asszisztensével. Ez a cég egy régi kastélyépületet kezelt, amit fedezetként vontak be egy olyan bankgaranciához, amit F. Zsolt cége mutatott fel a BKV felé. A BKV vezére ezzel kapcsolatban a lapnak azt mondta, nem tud a nő ügyeiről, aki már nem is a barátnője.

A főpolgármester a cikk megjelenése után hétfő délelőtt igazoló jelentést kért a vezérigazgatótól. A válasz nem oszlatta el a felmerült kétségeket.

– olvasható Karácsony közleményében.

Hozzátette: „Ez még akkor sem fogadható el, ha senki nem tett olyan állítást, amely szerint a BKV részére külső szolgáltató által végzett informatikai üzemeltetési és fejlesztési tevékenységgel kapcsolatban az előző ciklusban történt tulajdonosváltást követően túlszámlázás történt volna.”

A főpolgármester szerint a BKV rendkívül nehéz pénzügyi helyzetben működik, ezért a vezérigazgatónak minden energiáját a cég működőképességének fenntartására kell fordítania. „Ami nyilvánvalóan nem lehetséges akkor, ha a nyilvánosság előtt kell magyarázkodnia” – fogalmazott.

Karácsony megköszönte Bolla Tibor közel húszéves munkáját a budapesti közösségi közlekedésért, és közölte: „Éppen ezért – megköszönve a majd két évtizedes, a budapesti közösségi közlekedés érdekében végzett munkáját – a saját kérésére felmentettem Bolla Tibor vezérigazgatót.”

A vezérigazgatói teendők ellátásával átmenetileg Takács Pétert bízta meg, aki jelenleg a vasúti üzemeltetési vezérigazgató-helyettes. Takács több mint huszonöt éve dolgozik a társaságnál.

Orbán Viktor a tavalyi EU-s magyar elnökséghez kapcsolódó parlamenti események zárókonferenciáján arról a gondolatról beszélt, hogy Ukrajnát érdemes-e felvenni az Európai Unió tagjai közé, rögzítve: a magyarok tiszteletben tartják és próbálják megérteni az övéktől eltérő álláspontokat.

Hozzátette: több európai nemzet is további támogatást akar nyújtani Ukrajnának, hogy az folytathassa a háborút. „Nekünk ettől eltérő véleményünk van, szerintünk minél tovább tart a háború, annál több emberélet vész el, annál rosszabb lesz a helyzet a harcmezőn” – jelezte.

Hangsúlyozta, az Európai Bizottságnak az a javaslata, hogy a háború miatt tegyük kötelezővé a leválást az orosz energiahordozókról, egyszerűen megöli a magyar gazdaságot.

– fogalmazott, hozzátéve: a magyarok ezért is békét akarnak, és minél gyorsabban szabadulnának a gazdasági szankciók politikájától. Elmondta azt is, hogy Ukrajnával szomszédos országként úgy látjuk, ha felveszik Ukrajnát az Európai Unióba, felveszik a háborút is.

Felidézte: az EU sohasem vett még fel háborúban álló országot, jó okkal. Ráadásul Ukrajna tagsága olyan gazdasági terhet jelentene, amelyet a tagállamok nem bírnának el.

Emlékeztetett arra is, hogy a közép-európai országok uniós csatlakozásával a korábbi tagok is jól jártak. Ukrajnával azonban másképp áll a helyzet, azzal rosszul járnánk. Rossz üzlet. Agrárválság, munkanélküliség, eladósodás, életszínvonalesés – figyelmeztetett.

A miniszterelnök elmondta azt is: ma olyan léptékű átalakulás zajlik a világban, amely csak a modern nemzetállamok születéséhez, a vesztfáliai békéhez hasonlítható. Átrendeződik a világ, átalakul a nyugati világ gondolkodásmódja is, és nekünk, európaiaknak, erre választ kell adnunk – tette hozzá.

Arra kérte a konferencia résztvevőit, hogy két stratégiai kérdésben – a nemzeti szuverenitás védelméről és Ukrajna uniós csatlakozásának ügyében – folytassanak párbeszédet, mert ezek a kérdések a következő évtizedekre eldöntik az uniós tagállamok sorsát és kijelölik a nemzeti parlamentek szerepét.

Értékelése szerint ugyanis az Egyesült Államokban „nem választási baleset történt”, hanem új korszak kezdődött: az Egyesült Államok az elmúlt 80 évben a liberális nemzetközi rend fenntartásában volt érdekelt, most viszont megkezdte ennek lebontását, mert ezt már nem látja a saját érdekeihez illeszkedőnek.

Eközben – folytatta – Kína rohamléptekkel halad előre, és már nemcsak ipari kapacitásban, hanem technológiája színvonalában is felveszi a versenyt, valamint India is kilépni készül a világpolitika színpadára, a világ legnépesebb országának minden adottsága megvan ahhoz, hogy Kínához mérhető erejű globális erőközponttá váljon.

Ugyanakkor Európa felkészületlen.

– fogalmazott. A miniszterelnök jelezte: 15 éve tagja az Európai Tanácsnak, személyesen élte át az elvesztegetett éveket, az elmúlt időszak sodródását. Megjegyezte: ha mi úgy vezettük volna Magyarországot, ahogy a bizottság vezette Európát, már régen tönkrementünk volna.

Kijelentette: az Oroszország megtörésére irányuló nyugati stratégia kudarcot vallott. „Senki nem meri bevallani, de ezt a háborút elvesztettük” – tette hozzá, és arra hívta fel a figyelmet: Oroszország gazdasága nem omlott össze, a szankciók nem érték el a céljukat és az oroszok megakadályozták Ukrajna NATO-tagságát.

Jelezte: az amerikaiak ezt felismerték, és most tárgyalnak, míg „mi, európaiak” folytatjuk a háborút, és úgy teszünk, mintha győzhetnénk. „Ne legyen igazam, de a vége az lesz, hogy egyedül maradunk a háborúval a szomszédunkban, miközben minden pénzünket egy elérhetetlen győzelemre fordítjuk” – fogalmazott.

Úgy értékelt: feladták Európa sikeres, olcsó orosz energiára és leginkább a fejlett német technológiára alapuló gazdasági stratégiáját, új stratégia azonban nincs. „A semmi közepén állunk” – fogalmazott.

– jelentette ki. Orbán Viktor azt mondta, ma Európa gazdag és gyenge, ez a legveszélyesebb kombináció, ezért Európát meg kell erősíteni.

„Ha az EU sikeres akar lenni, több tiszteletet kell adnia a nemzeti parlamenteknek, amelyek nem szerződéssel létrehozott mesterséges intézmények, hanem szerves fejlődésen keresztül formálódó, valódi népképviseleti szervek, ezt Brüsszelben sem szabad elfelejteni” – tette hozzá a miniszterelnök.

Úgy fogalmazott, „ezért visszatetsző és gőgös, amikor soha senki által meg nem választott bürokraták oktatják a nemzeti intézmények vezetőit és a választott képviselőket demokráciából és értékekből”.

A kormányfő elmondta, 15 éve azt látja, ha Európa problémával találta magát szembe, a brüsszeli válasz mindig ugyanaz volt: több hatáskört Brüsszelnek, kevesebb mozgásteret a nemzetállamoknak. Az eredmény pedig az, hogy a baj sohasem zsugorodott, hanem mindig súlyosbodott – mutatott rá, példaként a pénzügyi válságot, a migrációt, az energiaválságot és a háborút említette.

Orbán Viktor azt mondta, aki ellenállt a központosításnak, a lopakodó hatáskörelvonásnak, aki védelmezi a nemzetállami kereteket, azt az uniós források megvonásával fenyegetik. Ha ez nem segít, Brüsszel ellehetetleníti a nemzeti kormányokat, beavatkozik és megbuktatja azokat, neki tetsző, a nemzeti szuverenitást feladó „ügynökpártokat” segít hatalomra – fogalmazott. Ezt Magyarországon 2018-ban és 2022-ben is megpróbálták, sikertelenül, most próbálkoznak harmadszorra – jegyezte meg.

A miniszterelnök úgy folytatta, a dolgok odáig fajultak, hogy nyíltan bevallják, Magyarország esetében le akarják rontani a gazdaságát, hogy a „nemzeti kormány helyett nekik tetsző, brüsszeli érdeket szolgáló bábkormányt ültessenek a helyére”.

„Ha valóban erős Európát akarunk építeni, akkor a nemzeti parlamenteknek nem mellékszerep, hanem főszerep jár. Nekünk, nemzeti parlamenti képviselőknek, kötelességünk vállalni a szerepünket és mi, magyarok, erre készen is állunk. Make Europe Great Again” – zárta felszólalását Orbán Viktor.

(MTI)

Ahogy arról korábban írtunk, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterről készült hangfelvételt hozott nyilvánosságra a Tisza Párt. A felvételen a miniszter arról beszélt, hogy az ötödik Orbán-kormány eldöntötte: valóban ütőképes magyar haderőt épít. Azt mondta, szakítanak a béketevékenységekkel és a békementalitással, ehhez pedig a nyilvánosságban fiatalításként ismert lépés a legegyszerűbb mód. Azt is kijelentette: „át kell állni a háború felé vezető út 0. fázisára”, a feladat végrehajtásával pedig Böröndi Gábor új vezérkari főnököt bízta meg.

A Szabad Európa portál szerint a felvétel Böröndi Gábor vezérkari főnök első állománygyűlésén hangzott el 2023 májusának elején, így a videón szereplő 2023 áprilisi dátum a lap szerint téves.

A portál úgy tudja: az állománygyűlésen több tucat főtiszt vett részt. Mivel nem terveztek érzékeny információk megosztását, biztonsági intézkedések sem voltak, így akár egy zsebben elrejtett mobiltelefonnal is rögzíthető volt az esemény.

A lap információi szerint, nemcsak Szalay-Bobrovniczkyról, hanem Böröndiről is készült felvétel. A vezérkari főnök a honvédség „pletykás sofőrjeiről” beszélt, és elrendelte az azonnali kiképzésüket. Emiatt később feljelentés is érkezett ellene, de a Központi Nyomozó Főügyészség megszüntette az eljárást.

A Szabad Európa forrásai szerint Szalay-Bobrovniczky beszédét ugyanaz a tiszt rögzítette, aki más alkalmakkor is adott át információkat a médiának. A minisztériumi belső vizsgálat során kiderült, kiről van szó, és az illető ezt el is ismerte. A lap nem tudja, hogy az érintett továbbra is a honvédség állományában van-e.

Szalay-Bobrovniczky a Facebookon reagált a hangfelvételre, ahol azt írta: egy Magyarország fegyveres védelmére kész és alkalmas hadsereget épít, mert „a békéhez erő kell”. Másnap a Honvédelmi Minisztérium közölte, hogy készek nyilvánosságra hozni a jelentést Ruszin-Szendi Romulusz „ukránpárti és háborúpárti megnyilvánulásairól”.

A történet ezzel nem ért véget. Vasárnap Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a Kossuth Rádióban arról beszélt, hogy „van egy ukránbarát egykori altábornagy, ahogy egyébként a szakzsargon hívja, fennáll a gyanúja annak is, hogy be van ütve az ukránokhoz, tehát hogy ukrán titkosszolgálati kapcsolatai lehetnek, ez az ő esetében külön vizsgálatot érdemelne”.