KULT
A Rovatból

Öngyilkosság, termékenységi botrány, iskolai zaklatás – Nehéz volt Pedro Pascal útja a világsikerig

Nem könnyítették meg A mandalóri és a The Last of Us sztárjának gyerekkorát a szülei, ám ő akkor sem adta fel, amikor már minden remény elveszett: Pedro Pascal sikertörténete sokakat inspirálhat.


Pedro Pascal jelenleg népszerűsége csúcsán van, köszönhetően annak, hogy az HBO óriási sikerű, posztapokaliptikus túlélődrámája, a The Last of Us 1. évadában, valamint a Disney+ egyik zászlóshajója, A mandalóri most futó 3. szezonjában egyaránt ő a főhős. E két szerepnek köszönhetően pedig a chilei színész csillaga soha nem látott magasságokban ragyog. Bizonyítja ezt a világ legnagyobb filmes adatbázisa, az IMDb Star Meter-listája, amely több millió felhasználó keresései alapján állítja sorrendbe a legnépszerűbb embereket, s bizony jelenleg épp Pedro Pascal csücsül a lajstrom trónján. Oda is való olyasvalaki, akit épp a Trónok harca tett világszerte népszerűvé, noha csupán egyetlen évadban tűnt fel… Amíg azonban The Last of Usban szereplő karaktere fiktív, gombafertőzött szörnyek ellen harcol, addig a 47 éves színésznek a saját, igencsak megrázó, valós démonjain kellett átküzdenie magát, hogy ilyen karriert futhasson be.

Hányattatott gyerekkor

A kis Pedro 1975. április 2-án született a chilei Santiagóban, Veronica Pascal gyermekpszichológus és Jose Balmaceda termékenységi orvos gyermekeként. Mindössze négy hónapos korában a szülei kénytelenek voltak őt és a nővérét, Javierát a nagynénjüknél hagyni, ők maguk pedig bujkálni, mivel keményen felléptek Chile akkori diktátora, Augusto Pinochet ellen. Hat hónappal később a házaspárnak sikerült átmásznia a venezuelai nagykövetség falain, és menedékjogot kérni.

"Annyira bátrak voltak! Nélkülük nem lennék itt, ebben a csodálatos országban, és bizonyára nem tölthetném ezt az estét önökkel” – mondta Pedro a Saturday Night Live című tévéműsorban elhangzott monológjában.

A családnak végül sikerült áttelepülnie, először Dániába, majd nem sokkal később az Egyesült Államokba, ahol a texasi San Antonio városa adott nekik otthont. Pedro 11 éves korában pedig átköltöztek a kaliforniai Orange Countyba. Pascal már ekkor beleszeretett a filmekbe, hiszen, ahogy a Varietynek adott interjújában elmondta, a szülei gyakran vitték őt és a testvéreit moziba, hogy minél több amerikai kultúrát szívjanak magukba. Kezdetben arról álmodott, hogy versenyúszó lesz, 11 éves koráig állami bajnokságokon is részt vett, ám ezt később abbahagyta, hogy inkább a színészi képességeit fejlessze. Az iskolában ugyanis folyamatosan súlyos zaklatásoknak volt kitéve a származása miatt (az angolt is törte még), ezért a filmekben talált menedéket a való világ kínjai elől. „Nem illeszkedtem be, és elég magányos voltam. Azzal töltöttem az időmet, hogy elkezdtem színdarabokat olvasni, és filmklasszikusokat kikölcsönözni” - magyarázta.

A középiskola elvégzése után Pedro színészetet tanult a New York-i Tisch School of the Artsban, ahol 1997-ben diplomázott. Azonban még főiskolás korában apja egy termékenységi botrányba keveredett, amelynek során többek között adócsalással is megvádolták, valamint azzal, hogy nők lefagyasztott embrióit a tudtuk nélkül kicserélte. Legalább 15 élveszületés származott a szabálytalan átültetésekből, így az általa is vezetett klinikát a petesejtlopási botrányt követően bezárták. Jose emiatt még a tárgyalása előtt elmenekült az országból, Veronica pedig visszaköltözött Chilébe a gyerekekkel. (Tavaly Jose végül bűnösnek vallotta magát adócsalásban, és feladta magát a rendőrségen, jelenleg is folyik ellene az eljárás, mindenesetre úgy tűnik, közte és Pedro között nem szakadt meg a kapcsolat, a színész ugyanis gyakran oszt meg közös képet az apjával az Instagramon.)

Élete szerelme

Négy évvel később, 1999-ben Pascal egy újabb tragédiával szembesült, amikor édesanyja tragikus módon öngyilkos lett.

A The Last of Us sztárja többször is beszélt arról, hogy milyen nagy hatással volt rá az anyja: "Ő volt életem szerelme" – nyilatkozta 2020-ban a People magazinnak.

"Mindig hihetetlenül támogató volt, egyik sikerem sem lenne valódi, ha ő nem lett volna. Minden nap gondolok rá, és érte élek, még akkor is, ha már nincs többé. Elveszíteni az életed legfontosabb személyét, rádöbbenni, hogy ilyesmi lehetséges, hogy megtörténhet az, amitől a legjobban félsz, megmagyarázhatatlan és maradandó pillanat.” Az anyja halálát követően döntött úgy, hogy a tiszteletére felveszi Veronica leánykori nevét, így hivatalosan is Pedro Pascal lett a művészneve. „Persze azért is, mert az amerikaiaknak olyan nehéz volt kiejteniük a Balmacedát. Fárasztó volt hallgatni is” - tette hozzá.

Már majdnem feladta

A karrierje első éveiben Pedro számos kisebb vendégszerepet kapott olyan sorozatokban, mint pl.

a Buffy, a vámpírok réme, a New York rendőrei, a Nyomtalanul, az Esküdt ellenségek, a Jackie nővér, A férjem védelmében, a Testvérek, a Különleges ügyosztály, a Helyszínelők, a Homeland – A belső ellenség vagy A mentalista. Első mozifilmje a 2005-ös argentin Nővérek volt, az USA-ban pedig a 2008-as I Am That Girlben és a 2011-es Matt Damon-féle Sorsügynökségben tűnt fel először.

Szóval rengeteg szerep után, 39 évesen jött a nagy áttörés, amikor megkapta Oberyn Martell szerepét a Trónok harca 4. évadában. „Egy iPhone-on zajlott a meghallgatás, ami szokatlan volt. És nem az egyik új készüléket kell elképzelni a csicsás kamerákkal. Ez szarul nézett ki. Függőlegesen vették fel, az egész nagyon amatőr volt. Kivéve az előadást, ami intenzív és hihető volt, tökéletes!” – elevenítette fel Pedro castingját a Trónok harca kreátora, David Benioff.

Pedro bevallotta, hogy mielőtt megkapta Oberyn szerepét, majdnem teljesen lemondott a színészetről, hiszen hosszú éveken át hiába próbált betörni az iparágba. „Voltak pillanatok, amikor tényleg megfogalmazódott bennem, hogy mit csinálnék, ha nem színészkednék. Elkezdtem ezen agyalni. De fogalmam sem volt, hogy mire támaszkodhaténk, mert mi, színészek hülyék vagyunk, nincsenek egyéb képességeink” – vallotta be őszintén a színész, akit nagyjából mindenki megjegyzett magának a Trónok harcában, s így elkezdtek záporozni hozzá az ajánlatok. Szerepelt többek között a Netflix Narcos című sorozatában, a 2016-os A Nagy Fal című akció-fantasyben (szintén Matt Damonnal), a Kingsman – Az Aranykör (2017) című kémvígjátékban, A lelőhely (2018) című sci-fiben, vagy A védelmező 2-ben (2018) Denzel Washington ellenlábasaként.

De (szerencsére) nem állt meg itt, nem elégedett meg további kisebb-nagyobb mellékszerepekkel.

S bár volt néhány további streaminges vagy mozis vállalása: pl. a Határok mentén (2019) Ben Affleckkel és Oscar Isaackel, a Wonder Woman 1984 (2020), a Mindenkiből lehet hős (2020), A buborék (2022) vagy Nicolas Cage oldalán A gigantikus tehetség elviselhetetlen súlya, napjaink legnépszerűbb színészévé nem ezek tették, hanem két sorozat: a 2019-ben starolt A mandalóri (amiben amúgy alig látni őt), valamint a The Last of Us.

Sorozatsikerek

Az HBO szériájának egészen hihetetlen nézettsége van, már a premierepizóddal 4,7 millió nézőt vonzott az USA-ban, ez a szám pedig a sorozat kilenc része során folyamatosan nőtt, az évadzárót például már 8,2 millióan nézték, ez pedig 75%-os emelkedést jelent. Pedro a Wirednek adott interjújában elmondta, hogy azért vállalta el Joel szerepét, mert valamilyen közös projektre vágyott az egyik példaképével: „Hogy teljesen őszinte legyek, Craig Mazinnal akartam együtt dolgozni, aki a Csernobilt készítette. Emellett az HBO egy olyan platform, amelyen szó szerint felnőttem.”

És hova tovább? Természetesen a The Last of Us második és A mandalóri negyedik évadára mérget vehetünk, s bár van ezeken kívül is akad sorozatterve a Stranger Things David Harbourjával (My Dentist’s Murder Trial), legközelebb egész estés filmekben láthatjuk: a The Uninvited című vígjátékban, valamint a Fél Nelson (2006), A szerencse forgandó (2015) és a Marvel Kapitány (2019) rendezőinek (Anna Boden, Ryan Fleck) új drámájában, a Freaky Talesben. Ez az igaz út!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Megszólalt Krasznahorkai László: Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni
A Nobel-díjas író pár mondatban reagált ma a díjra, az azt követő jókívánságokra, és meg is köszönte az olvasóinak őket. Záporoznak is a kommentek a poszt alá.


Néhány napja jelentették be, hogy Krasznahorkai László kapta a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat, akkor volt egy rövid nyilatkozata, de azóta nemigen szólalt meg az író. Most a közösségi média oldalán írt pár sort a követőinek a maga fanyar humorával:

„Krasznahorkai László hálás az Elkerülhetetlen Véletlennek, hogy ennyi embernek okozott örömöt. Köszöni a jókívánságokat. Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni”
– írta a Facebookon.

A kommentek túlnyomó része pozitív reakciókat tartalmaz, köszönik a könyveket, az olvasás élményét, és gratulálnak a frissen díjazott írónak:

"Pont a mester kötetét olvasva kaptam a híreket. Hát persze hogy boldogság."

"Itt Erdélyben is nagy volt az öröm. Egy könyves kávézóban dolgozom, jó volt elsőnek két német egyetemi hallgatónak elújságolni a hírt, hallottak a szerzőről!"

"Mikor évekkel ezelőtt egy brit könyvtárban dolgoztam karbantartóként, mindig megpróbáltam becsempészni a Wenckheim báró hazatér angol nyelvű, keménykötésű kiadását az ajánlott irodalom polcra, de valaki mindig észrevette és visszatették. Végig nekem volt igazam. Gratulálok a díjhoz!"

"Igen, végre önfeledten lehetett örülni, egy időre ki lehetett lépni a nyomasztó, nehezen elviselhető mindennapjainkból. Köszönjük!"

"Hatalmas öröm és boldogság,hogy egy magyar ember ismét feltette hazámat a kultúra felső polcára.Szívből gratulálok,jó egészséget és kreatív energiákat kívánok az elkövetkezendő időkre is!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Aktnaptárt készít Tóth Enikő új főszerepében - egy pikáns darab a Játékszín színpadán
A darab a bátorságról és egy női közösség erejéről szól, és a világ számos helyén színpadra állították már. De Tóth Enikő egy másik tabudöntögető színdarabban is játszik, ami a menopauzáról szól.


Tóth Enikő nagy dobásra készül: a Játékszín Naptárlányok című előadásának egyik főszerepét viszi, amelyben egy kisvárosi női közösség aktnaptárt készít egy nemes ügyért. „Van egy női közösség, amelynek tagjai egy nemes ügy mellett elindítanak valamit, és rendkívül bátor döntést hoznak a kissé színtelen kis életükben.” – mondta erről a Blikknek.

A Naptárlányok Tim Firth műve, amelyet egy valós történet ihletett: Angliában, Yorkshire-ben egy női klub tagjai jótékonysági aktnaptárt készítettek, hogy pénzt gyűjtsenek egy barátnőjük férje emlékére és a leukémiakutatás támogatására.

A darab a barátságról, a közösség erejéről, az önelfogadásról és a veszteség feldolgozásáról mesél, sok humorral és megható pillanattal.

A színpadi jelenetek a pikáns szituációkat játékosan, ízléssel oldják meg: a szereplők a „kényes” pillanatokban hétköznapi tárgyakkal – teáskannákkal, süteményekkel, virágokkal – takarják el magukat, miközben egyre nagyobb önbizalommal állnak ki az ügyük mellett. A történet a 2000-es évek elején bemutatott, nagy sikerű film után került színpadra a 2000-es évek végén, és azóta világszerte számos színház műsorán szerepelt.

A mi kis falunk című sorozatban Zömbiknét alakít Tóth Enikő a Menopauza című darabban is brillírozik, és erős visszajelzéseket kap a nézőktől.

„Nagyon sok nőnek hozott megkönnyebbülést, hogy például a menopauzáról beszélünk a színpadon, ráadásul humorral, öniróniával, de közben úgy, hogy belefacsarodhat az emberek szíve.

Sok hölgy mondta, hogy az előadás után a férje már jobban érti, miért volt olyan a változókorban, amilyen. A nők szemében meg azt a boldogságot látom, hogy megértve érzik magukat, van bennük egy felszabadult érzés” - fogalmazott Tóth Enikő a Blikknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk