Országosan mindössze 0,1 százalékkal nőttek, míg Budapesten ugyanennyivel mérséklődtek a kínálati díjak augusztushoz képest - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az ingatlan.com kedden közzétett lakbérindexéből.
Éves összevetésben ugyanakkor országosan 22, Budapesten 24 százalékkal voltak magasabbak a szeptemberi lakbérek a KSH szerint.
Bár a nominális árak márciustól országosan és Budapesten egyaránt meghaladták a járvány előtti, 2020. januári csúcsot, ám reálértéken számítva továbbra is elmaradtak attól. A fogyasztóiár-indexet figyelembe véve a reállakbérek szeptemberben országosan 7,9, Budapesten 11 százalékkal voltak alacsonyabbak a 2020. januárinál.
Az év első kilenc hónapjában figyelembe vett hirdetések 59 százaléka fővárosi, 27 százaléka megyei jogú, 13 százaléka nem megyei jogú városban lévő lakásra vonatkozott. A hirdetések száma jelentősen csökkent, 2020 első kilenc hónapjához képest 21, a 2021 azonos időszakihoz mérten 23 százalékkal.
Az ingatlan.com kedden az MTI-nek eljutatott közleménye idézte Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét, aki elmondta, hogy a korábbi adatokból már számítani lehetett a havi drágulás megtorpanására, július óta ugyanis egyre kisebb emelkedést mutatott a lakbérindex. Ez több tényezővel is magyarázható: például a megélhetési kiadások növekedésével és a rezsiszabályok változásával. Az ingatlanpiaci lassulás már az eladó lakásoknál és házaknál is megfigyelhető volt, mert szeptember eleje óta ezeknek az ára sem nőtt - tette hozzá a szakértő.
Az ingatlanhirdetési portál szerint
a fővárosban az átlagos bérleti díj 200 ezer forint és továbbra is az V. kerület a legdrágább városrész csaknem 300 ezer forintos átlagos bérleti díjjal.
A legalacsonyabb, 140 ezer forintos átlagos bérleti díjat a XXIII. kerületben mértek. A megyeszékhelyeken az átlagos bérleti díj 120 ezer forint: Békéscsaba 90 ezer forintos összeggel a legolcsóbb, Veszprém és Debrecen 150-150 ezer forinttal pedig a legdrágább.
Országosan mindössze 0,1 százalékkal nőttek, míg Budapesten ugyanennyivel mérséklődtek a kínálati díjak augusztushoz képest - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az ingatlan.com kedden közzétett lakbérindexéből.
Éves összevetésben ugyanakkor országosan 22, Budapesten 24 százalékkal voltak magasabbak a szeptemberi lakbérek a KSH szerint.
Bár a nominális árak márciustól országosan és Budapesten egyaránt meghaladták a járvány előtti, 2020. januári csúcsot, ám reálértéken számítva továbbra is elmaradtak attól. A fogyasztóiár-indexet figyelembe véve a reállakbérek szeptemberben országosan 7,9, Budapesten 11 százalékkal voltak alacsonyabbak a 2020. januárinál.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter újabb vendéggel jelentkezett a TISZTA Hang podcast legfrissebb epizódjában: ezúttal Hegedűs Zsolt ortopéd főorvossal beszélgetett. A beszélgetés különlegessége, hogy
Hegedűst a videó címében már a leendő Tisza-kormány egészségügyi minisztereként mutatták be.
„Hallgassátok meg a leendő TISZA-kormány egészségügyi miniszterével, Hegedűs Zsolt főorvos úrral folytatott beszélgetésünket a TISZTA Hang podcast műsorában” – írta Magyar a Facebook-oldalán, a közzétett videóhoz.
Hegedűs neve már ismerősen csenghet azoknak, akik követik a Tisza Párt eseményeit: először a párt váci egészségügyi konferenciáján mutatták be őt a nyilvánosságnak, mint az egészségügyi csapat tagját. A pártelnök már akkor jelezte, hogy komoly szerepet szán neki, sőt azt is elárulta: „kiemelkedő szerepet szán” neki a tárca vezetésében.
A szakember korábban is vezette a Tisza Párt egészségügyi szakmai munkáját, de miniszterjelöltként csak most nevezték meg hivatalosan.
Hegedűs Zsolt ortopéd sebészként dolgozik, mind Magyarországon, mind az Egyesült Királyságban. Állami és magánegészségügyi ellátásban egyaránt aktív. Több mint harminc éve van a pályán, korábban az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetben (ORFI), majd a MÁV-kórházban dolgozott. 2005-ben úgy döntött, hogy külföldön folytatja a munkát, miután – elmondása szerint – a magyar egészségügyben tapasztalható feudális viszonyok miatt nem akart a rendszerben maradni. Angliába ment, ahol egy év után már osztályvezető főorvossá nevezték ki.
2015-ben tért haza, azóta pedig több fontos kezdeményezésben is részt vett. Többek között elindított egy folyamatot a hálapénz kivezetésére, illetve megalapította a rezidens szakszervezetet, amelyben alelnökként dolgozott. Azt mondja, szeretné a külföldön megtapasztalt jó gyakorlatokat itthon is bevezetni.
A főorvos egyébként négygyermekes édesapa, legfiatalabb gyermeke most kezdte meg egyetemi tanulmányait. Felesége szintén orvos, szemész szakorvos.
A beszélgetés végén Magyar Péter így búcsúzott: „Szakmaiság, emberség, alázat. Köszönjük Hegedűs doktor úrnak, hogy vállalja ezt az embert próbáló, ugyanakkor nagyon szép feladatot.”
Magyar Péter újabb vendéggel jelentkezett a TISZTA Hang podcast legfrissebb epizódjában: ezúttal Hegedűs Zsolt ortopéd főorvossal beszélgetett. A beszélgetés különlegessége, hogy
Hegedűst a videó címében már a leendő Tisza-kormány egészségügyi minisztereként mutatták be.
„Hallgassátok meg a leendő TISZA-kormány egészségügyi miniszterével, Hegedűs Zsolt főorvos úrral folytatott beszélgetésünket a TISZTA Hang podcast műsorában” – írta Magyar a Facebook-oldalán, a közzétett videóhoz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Szégyen” - reagált az egyik bicskei áldozat arra, hogy Varga Juditból gyermekjogi védnök lett
Pop Mert felszólította Varga Juditot, hogy mondjon le a Nemzeti Mentál Pajzs Programban vállalt szerepéről, mert szerinte „ez az egyetlen erkölcsileg vállalható döntés”.
Nyílt levelet írt Varga Juditnak a bicskei gyermekotthon egykori igazgatójának egyik áldozata, amelyet a Népszava jelentetett meg. Pop Mert – aki korábban Magyar Péternek, Varga Judit volt férjének és a TISZA Párt elnökének is megfogalmazott már egy nyílt levelet – annak apropóján üzen a volt igazságügyi miniszternek, hogy a minap kiderült, Varga Judit a Nemzeti Mentál Pajzs Program gyermekjogi védnöke lett.
Levelét azzal kezdi, hogy már az a felvetés is „erősen triggerelte”, hogy a kegyelmi botrányba belebukott miniszter visszatérni készül a közéletbe, de addig nem akart megszólalni, amíg ez be nem következik. Amikor viszont megtudta a friss hírt, először nem akarta elhinni, nem tudta eldönteni, hogy sírjon vagy nevessen.
„Aztán rájöttem: ez nem vicc, hanem tragédia. Egy ország tragédiája, ahol a kegyelmi botrány után az, aki a döntés egyik felelőse volt, most gyermekjogi szerepben tér vissza”
– fogalmazott.
Szerinte Varga Judit pontosan tudja, mit jelentett számukra, az egykori áldozatok számára a kegyelmi döntés:
„Az a döntés életeket tört derékba újra. Túlélőket taszított vissza a traumájuk legmélyére. Engem például olyan mentális állapotba sodort, amiből másfél év alatt sem sikerült teljesen felállnom. Olyan barátokat veszítettem el, akik addig tartották bennem a lelket. És mindezt azért, mert valahol valaki azt gondolta: van bocsánat azoknak, akik a legvédtelenebbeket bántották.”
Pop Mert azt írja, az elmúlt másfél évben sokszor lett volna mit mondania, de nem volt ereje a nyilvánosság elé állni, részben „a mai napig tartó szégyen miatt, amit helyettünk kellene éreznie” például a bicskei gyermekotthon egykori igazgatójának, a bicskei gyámhivatalnak, a rendőrségnek, Balog Zoltánnak, Novák Katalinnak és Varga Juditnak.
„Mindeközben Ön és mások magabiztosan beszéltek tovább – mintha a kegyelmi döntés csak egy félresikerült politikai epizód lett volna. Nem, nem az volt. A megbánás cseppnyi jelét sem mutatva, bárgyú vigyorral az arcukon képesek a mai napig áldozatként beállítani magukat. Mi mit mondjunk akkor? A mi életünkben mit okozott a kegyelmi döntés? Tudja, mi az egyik különbség köztünk? Én a gyerekkorommal, Ön pedig a hatalmával fizetett. Csakhogy a hatalmat vissza lehet szerezni – ahogy láthatjuk. A gyerekkoromat soha”
– üzeni a volt igazságügyi miniszternek.
Pop Mert szerint „szégyen, hogy Magyarországon egy kegyelmi botrány után valaki újra gyerekek ügyeinek közelébe kerülhet – azzal a múlttal, amelyben egy bántalmazó bűnsegédjét engedték szabadon”. Szégyennek tartja azt is, hogy bárki ezt normálisnak tartja.
Több kérdést is feltett: „Hol van ilyenkor az a sokat emlegetett jobboldali morális fölény? Hol van a sokat szajkózott: »nálunk van következménye a hibáknak« lózung? A kegyelmi döntés bűne két és fél év után már elfeledhető?”
Pop Mert úgy gondolja, Varga Juditnak le kell mondania új szerepéről, mert „ez az egyetlen erkölcsileg vállalható döntés”. Mint írja: ha az exminiszter valóban a gyerekek érdekeit, a saját gyerekei érdekeit is szem előtt tartja, akkor tudja, ők nem eszközök egy politikai visszatéréshez.
Az egykori áldozat azt is kijelentette, hogy most már nem hallgat tovább, mert szerinte „elég a hazugságból, a színjátékból, a cinikus újrakezdésekből és a hatalom közönyéből, a nyílt levelekből”. Azt ígérte, miután összeszedte magát, közéleti szerepet fog vállalni: a következő hónapokban azért fog dolgozni, hogy „legyen egy hely, egy hang, egy közösség, amely valóban az áldozatokért, a fiatalokért, az idősekért és a kiszolgáltatottakért szól” – nem pártpolitikai, hanem emberi alapon.
„Mert ha valamit megtanultam, az az, hogy az igazságot nem lehet elhallgattatni, sőt! Hív a haza. Munka van. És mi, akik túléltük, nem adjuk többé a csendünket”
– zárja levelét Pop Mert, aki úgy hivatkozik magára, mint a bicskei ügy és a magyar gyermekvédelmi rendszer egyik túlélője”.
Nyílt levelet írt Varga Juditnak a bicskei gyermekotthon egykori igazgatójának egyik áldozata, amelyet a Népszava jelentetett meg. Pop Mert – aki korábban Magyar Péternek, Varga Judit volt férjének és a TISZA Párt elnökének is megfogalmazott már egy nyílt levelet – annak apropóján üzen a volt igazságügyi miniszternek, hogy a minap kiderült, Varga Judit a Nemzeti Mentál Pajzs Program gyermekjogi védnöke lett.
Levelét azzal kezdi, hogy már az a felvetés is „erősen triggerelte”, hogy a kegyelmi botrányba belebukott miniszter visszatérni készül a közéletbe, de addig nem akart megszólalni, amíg ez be nem következik. Amikor viszont megtudta a friss hírt, először nem akarta elhinni, nem tudta eldönteni, hogy sírjon vagy nevessen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Előkerült egy videó a szexuális zaklatással vádolt Hilarion metropolitáról, ahogy az orosz FSZB-központban lövöldözik
A felvételt Panyi Szabolcs újságíró tette közzé, a helyszín a lubljankai főhadiszállás. Szakértők szerint „Grach” pisztollyal tüzel, N4-es katonai céltáblára.
Videó jelent meg Hilarion metropolitáról, amelyen egy moszkvai FSZB-lőtéren pisztollyal lő célpontra. A felvételt 2025. október 30-án hozták nyilvánosságra; a helyszínt a Lubljanka téri főhadiszállásként azonosították – írta Panyi Szabolcs a Facebookon.
Panyi és a cseh Deník N újságírója, Lukáš Prchal szakértőket kérdezett, akik a fegyvert Makarov MP-443 „Grach” szolgálati pisztolyként, a céltáblát pedig N4-es, orosz katonai típusúként azonosították. A leírás szerint a metropolita ügyetlen pisztolyfogással lő, miközben a források szerint dicsekedett a tudásával, amit egy magas rangú FSZB-tábornok is dicsért.
„Ugyanez a forrás azt is állította, hogy Hilarion több üzleti vállalkozásban is együttműködött ezzel a moszkvai régióban szolgáló tábornokkal, ami magyarázatot adhat arra, mit keresett a lőtéren. A felvétel önmagában nem bizonyítja, hogy Hilarion az FSZB tisztje vagy ügynöke lenne, mint felettese, Kirill pátriárka” – írja Panyi, aki azonban hozzáteszi, hogy a metropolita nem a béke követének benyomását kelti a felvételen.
2022 júniusi budapesti kinevezéséig Hilarion volokalamszki metropolita volt, és az orosz ortodox egyház külső egyházi kapcsolataiért felelt, gyakran emlegették Kirill pátriárka „jobbkezeként”. Magyarországi vonatkozása, hogy egy 820 millió forint értékű, Budapest környéki ingatlanban lakik, röviddel érkezése után magyar állampolgárságot kapott, majd egykori asszisztense szexuális zaklatással vádolta; ezután lefokozták és a csehországi Karlovy Varyba helyezték.
Korábban Arató Gergely azt firtatta, hogy Semjén Zsolt csak egy kitüntetést adott át Hilarionnak, vagy rendszeresen is találkozott vele. A nyilvánosságra került információk havi egyeztetésekről szóltak, miközben Semjén nem válaszolt a kérdésekre; jelezte, hogy egyházi személy magánéletéhez nem viszonyul, és jogilag megalapozott ügyekben a magyar állam szolgálatában elvárható módon jár el.
Videó jelent meg Hilarion metropolitáról, amelyen egy moszkvai FSZB-lőtéren pisztollyal lő célpontra. A felvételt 2025. október 30-án hozták nyilvánosságra; a helyszínt a Lubljanka téri főhadiszállásként azonosították – írta Panyi Szabolcs a Facebookon.
Panyi és a cseh Deník N újságírója, Lukáš Prchal szakértőket kérdezett, akik a fegyvert Makarov MP-443 „Grach” szolgálati pisztolyként, a céltáblát pedig N4-es, orosz katonai típusúként azonosították. A leírás szerint a metropolita ügyetlen pisztolyfogással lő, miközben a források szerint dicsekedett a tudásával, amit egy magas rangú FSZB-tábornok is dicsért.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vannak kerületek, ahol 45%-kal drágultak a panelek egyetlen év alatt
Az Otthon Start Program rátolta a tömegeket a panelekre, a kereslet felpörgött. Szakértők szerint a lakótelepi lakások újra sztárnak számítanak, villámgyorsan elkelnek.
Budapesten 2025 első kilenc hónapjában jelentős drágulás söpört végig a használt lakáspiacon.
A társasházi téglalakások átlagára 1,36 millió Ft/m², a paneleké 1,14 millió Ft/m², a használt házaké 815 ezer Ft/m²
– közölte az Otthon Centrum szakértője.
„Mindhárom szegmens felülmúlja a tavalyi év azonos időszakában mért átlagot” – mondta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. A panelek újrapozicionálták a helyüket: a XI. kerületben 1,27 millió Ft/m² az átlag, a XIII. kerületben 1,22 millió Ft/m². A belvárosi és budai lakótelepek többségében 1 millió Ft/m² feletti a szint, a III., IV., VIII. és XIV. kerületben nagyjából 1,1 millió Ft/m². A külső pesti kerületekben 900 ezer–1 millió Ft/m² közé esik az átlag.
Minden kerületben kétszámjegyű volt az éves drágulás a panelek esetében, sok helyen 35–45% közötti. Az olcsóbb lakótelepek (például a X. és a XX. kerület) ugrottak nagyobbat. „A panelek eddig is a leginkább elérhető ingatlantípusnak számítottak a városi lakáspiacon, ezért folyamatosan erős kereslet mutatkozott irántuk. Az Otthon Start Program kínálta kedvező hitelfelvételi lehetőség azonban már nyáron sok leendő vásárlót terelt a panel felé, ami tovább élénkítette a keresletet. Ez is hozzájárult a vizsgált időszakban tapasztalt jelentős áremelkedéshez” – tette hozzá Soóki-Tóth Gábor.
A téglalakásoknál is erős a tempó: év/év alapon átlagosan 23,3% az emelkedés. A legdrágább az I. kerület 1,8 millió Ft/m²-rel, közel utána az V. kerület 1,78 millióval, majd a XIII. 1,67 millióval és a II. 1,59 millióval. A VI., IX. és XIV. kerület körülbelül 1,3 millió Ft/m², a legkedvezőbb a VIII. kerület 1,04 millióval. A peremrészeknél a IV. kerület 1,07 millió Ft/m²-rel emelkedik ki, több külső pesti városrészben nagyjából 900 ezer Ft/m² az átlag, a XVIII. kerületben 807 ezer Ft/m².
A használt házaknál 815 ezer Ft/m² az átlag Budapesten. Budán jellemzően 1 millió Ft/m² felett járnak az árak (a III. kerületben 1,16 millió Ft/m²), a XXII. kerületben 946 ezer Ft/m² az átlag. Külső Pesten átlagosan 738 ezer Ft/m² az árszint, Dél-Pesten ennél is alacsonyabb: a XX. kerületben 575 ezer Ft/m², a XVIII., XXI. és XXIII. kerületekben alig 600 ezer Ft/m² felett. Év/év alapon átlagosan 10% az emelkedés; a pesti oldalon 25%, Budán gyakorlatilag stagnálás, amit a magas árszint és a szűkebb kereslet magyaráz.
