Ezek voltak régen a legkedveltebb nyaralóhelyek
Nagyszüleink idején is divat volt nyaralni, kirándulni, más helyeket felfedezni, társaságban viccelődni, kiülni egy árnyas kerti étterembe, vagy vízparton pancsolni, csónakázni. A nagy utazásokat sokan meg is örökítették, így most ti is megnézhetitek, hol és mit csináltak régen a nyaralók.
Balaton
Közép-Európa legnagyobb tava régen is kedvelt úticél volt. A fürdőzés nem volt még divat a 19. század végéig. Néhány nyaralóhely, pl. Balatonfüred, Siófok, Balatonalmádi, Révfülöp ekkor kezdett életre kelni. A legtöbb településen ekkor még be kellett érni szerényebb igényekkel. Az első gőzhajó 1847-től járt ugyan, de jelentős közlekedés nem volt, így a turistaforgalom sem indulhatott meg igazán.
A 20. században indult fejlődésnek a Balaton vidéke, nyaralók, magánvillák épültek. Beindult a fürdőélet, és egyre többen jutottak el a korábban szinte megközelíthetetlen tópartra. Az 1961-as években rengeteg üdülő, szálloda épült, sok munkahely céges nyaralókat épített. Az ide tóduló nyaralók kiszolgálására pedig egyre több étterem, szórakozóhely, bolt nyitott meg.
Az 1970-es években a külföldiek is felfedezték a Balatont, és szinte megszállták a tópartot a nyugati, főleg német turisták. Ekkor virágzott a „Zimmer Frei” (szoba kiadó), elszaporodtak a lángossütők, palacsintázók, diszkók.
1910
1912
1940
1953
1958
1961
1961
1966
1967
1968
1976
Velencei-tó
A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava és egyik legkedveltebb üdülőhelye. A sok napsütésnek köszönhetően a sekély, átlagosan 1,5 m-es víz gyorsan átmelegszik, így Európa egyik legmelegebb tava: akár a 26-28 °C-ot is eléri. A tó kiváló regeneráló hatású, mivel ásványi anyagokban, nátriumban és magnéziumban is gazdag. A reumatikus fájdalmakra is jótékonyan hat.
A tó hol kiszárad, hol megárad. Másfél ezer év alatt átlag 100 évente kiszáradt, legutóbbi például 1863-1866 között. Többször előfordult az is, hogy kiáradt, a legnagyobb vízszintje az 1838-as és az 1963-as tavaszi áradások volt. Az 1960-as, 70-es években elkezdték a Velencei-tó szabályozását, a meder kotrását. A kotrásból kitermelt iszapból alakították ki a Cserepes-szigetet és a Velencei-szigetet.
A tó környékén több strandot is kialakítottak, a parton pedig rengeteg nyaraló épült.
1924
1957
Galyatető
A 964 méter magas Galyatető a Mátrában az egyik legkedveltebb hegyi üdülőhely volt hazánkban. Az első közösségi épületet, egy nyitott-gerendakunyhót 1894-ben épített fel a Mátra-egylet. A Samassa menedékház azonban az első világháború után tönkrement. Helyette 1921-1924 között a Budapesti Hegymászó Egyesület épített egy új, emeletes kőmenedékházat, kétteraszos étteremmel, könyvtárral és 100 ágyas férőhellyel.
Elkészült egy sípálya is, majd 1934-ben az andezit kilátótorony. 1939-ben nyitották meg a kor luxusszállodáját a Nagyszállót. A kistemplomot 1942-ben szentelték fel mellette.
A menedékház a második világháborúban elpusztult. A Nagyszállóba 1949-től szakszervezeti beutalóval lehetett eljutni. A környéken több szálloda és üdülő is épült, majd az 1980-as évek végén egy biatlon-lőtér és sífutó-pálya készült el.
1933
1939
1953
1960
Dobogókő
A Visegrádi-hegység legmagasabb pontja Dobogókő az egyik legnépszerűbb hegyi kirándulóhely. A csúcsáról csodás a panoráma a Dunakanyarra. Tiszta időben még a Magas-Tátra is látható innen. Egyik legkedveltebb útvonal a hegytetőre a Rám-szakadék.
A kirándulók és a síelést kedvelők már régen felfedezték maguknak ezt a különleges helyet. Itt épült fel az ország első menedékháza is, a báró Eötvös Loránd menedékház 1898-ban. A régi faépületében ma a Turistamúzeum látható. Mellette 1906-ban építettek kőből egy új turistaházat. 1980-ban nyitották meg a Zsindelyes Vendégházat, majd mellette a fűthető jurtákat.
1919
1948
Képek forrása: fortepan.hu
Ha tetszett az összeállítás, nyomj egy lájkot!