SZEMPONT
A Rovatból

Csernobil az eddigieknél is kísértetiesebb az oroszok kivonulása után – a lezárt övezetben jártunk

A 36 éve felrobbant atomerőmű környékén még százan élnek, többnyire 80 évnél idősebbek. A megszálló orosz katonák nem bántották őket. Elek Krisztián exkluzív helyszíni beszámolója.

Link másolása

Több éve terveztem, hogy Csernobilban fotózok. A 4-es blokk felrobbanása a világ első atomkatasztrófája volt 1986. április 26-án. Jól emlékszem még arra a tavaszra.

A Pápa melletti kis faluban a szüleim győzködtek minket, ne együk meg a hársfavirágot, mert betegek leszünk. Csernobillal magyarázták, de ők sem igazán értették.

Az akkori politikai helyzetben senki sem tudott érdemi információt arról, mi történt, a radioaktív sugárzásról meg pláne semmit.

Idén februárban elindultam Ukrajnába. A közelgő háború miatt Donbaszba készültem, de Csernobil is a tervben volt. Indulásom napján támadták meg Kijevet, ez áthúzta az addigi elképzeléseimet. Két és fél hónapig tudósítottam a háborús helyzetről az ország több pontjáról, de az atomerőmű környéke kimaradt. Miután az oroszok kivonultak Észak-Ukrajnából, most lehetőségem nyílt Csernobilba menni.

Mára egyértelműen kiderült, hogy az orosz kiskatonák sugárfertőzést kaptak, mert a szennyezett földet ásták ki lövészároknak. A környéken is megnőtt a sugárzás emiatt a háború előtti értékhez képest.

A veszélyes helyzet miatt a mindenkinek elérhető túrák jelenleg szünetelnek. Csak újságíróként léphettem be.

Korábban a turisták akár egy hétre is beköltözhettek a lezárt területre. Most viszont nélkülük igazi szellemváros volt Pripjaty, az atomerőműtől 3 kilométerre fekvő kisváros.

Eredetileg a telepesekkel – ahogy ott hívják, szamoszelikkel – akartam találkozni. Körülbelül 1200-an tértek vissza a lezárt zónába az atomkatasztrófa után, ma még úgy 100-an élnek ott. Az orosz megszállás után még kíváncsibb voltam, hogyan telnek a mindennapjaik az a veszélyes zónában.

Csernobil 2600 négyzetkilométeres lezárt terület csak Ukrajnában, de Belorussziába is átnyúlik a tiltott rész. A felrobbant négyes blokktól 10 kilométerre a legerősebb a sugárzás, egyes helyeken életveszélyes, ilyen például a Vörös erdő, ahol a fák színe megváltozott a fertőzéstől. Itt csak autóval szabad áthaladni. A második, a 30 kilométeres sugarú zóna. Ennek egy része már a szomszéd országba lóg át.

Az atomkatasztrófa után az evakuált falusiak jó része vissza akart menni pár ingóságért. Erre végül engedélyt kaptak a szovjet vezetéstől. Sokan kihasználták ezt az időt, és elrejtőztek az erdőkben, aztán illegálisan visszaköltöztek.

Idős koruk és a betegségeik miatt a számuk jelentősen csökkent mostanra. Viszont a közelmúltban sok fiatal is beköltözött a lezárt zónába. A szegénység elől menekültek ide. Már a szovjet vezetés, majd az ukrán kormány is próbálta meggyőzni őket, hogy költözzenek ki, de hajthatatlanok. Így kapták meg féllegális státuszukat, a telepest vagy szamoszelit az 1990-es években.

Tolmáccsal és egy katonai sajtóssal jutottam el a 92 éves Bábuska Maruzsához és a 84 éves Bábuska Hányához. Ők unokatestvérek, szomszédok és

a legnépesebb faluban élnek, ahol 5 lakó van.

A legtöbb telepes csak a rádióból értesült a háború kitöréséről és a fejleményekről, amíg volt adás. Februárban azután az oroszok elfoglalták Csernobilt. Hamar rájöttek, hogy a helyiek többnyire idős, szegény nyugdíjasok. Nincs semmijük, amit elvehetnének tőlük, így békén hagyták őket. Az új, fiatalabb telepesek pedig mélyen az erdőben élnek.

Maruzsa és Hánya azt mondják, baj nélkül átvészelték azt az időszakot, amíg Csernobil az oroszok kezén volt.

De nem mindenki volt ilyen szerencsés. Előfordult, hogy a falu másik feléből betegen támolygott át Maruzsához az egyik férfi, mert nem volt már semmi ennivalója. Megkérte az asszonyt, hogy főzzön neki egy kis levest.

Bábuska Maruzsa a semmiből is gazdag asztalt terít az újságírónak is.

Tört burgonya, olajos hal, ecetes uborka, palacsinta és erdei szamócadzsem a menü. Utóbbit ő készítette az erdőben gyűjtött gyümölcsökből. Mindezt szamagonnal, vagyis házi vodkával öblítjük le. Ezt is maga készítette krumpliból, vízből és cukorból.

Mintha nagymamámat hallanám, egyél csak, egyél még, mert éhen halsz.

Bábuska Maruzsa és Hánya a csernobili sajtóssal

Hányának és Maruzsának van egy kis kertje, ahol krumplit, uborkát termesztenek, meg minden mást, amire szükségük van. A kútból nyert ivóvizüket és a krumplijukat időről-időre laboratóriumba viszik vizsgálatra, hogy alkalmasak-e emberi fogyasztásra. Eddig nem volt baj.

Azt mesélik, régebben háziállataik is voltak, de lemondtak róluk, miután több állat is betegen, két fejjel vagy hat lábbal született.

A gyűjtögetésről azonban még mindig nem tettek le, azt mondják: a sugárzást nem látják, nem is betegek és még mindig élnek.

Maruzsa arra panaszkodik, hogy mostanában nagyon egyedül érzi magát. A háború előtt gyakran jöttek hozzá a családtagok, gondozták a kertet, bevásároltak neki. A legfontosabb mindig a liszt, tészta, só és a cukor volt. Most megváltoztak a belépési szabályok, csak ritkán jöhetnek a gyerekei, unokái.

A háború előtt csak pár rendőr és biztonsági őr volt a zónában, de most rengeteg a katona. Mi is sokukkal találkozunk, amikor a környék egyik látványosságához, a Duga1-radarhoz indulunk.

Út a Duga radarhoz

Ez a hidegháborúban épített monstrum arra szolgált, hogy időben jelezze a Szovjetuniót fenyegető ballisztikus rakéták kilövését, illetve az ellenséges gépek helyzetét.

A létesítményt a térképeken egy úttörőtábornak álcázták. 1976 júliusától 1989 decemberéig üzemelt a Csernobil melletti katonai bázison.

A hatalmas antennarendszer két ernyőből áll. A csernobili vevő-egység 700 méter hosszú és 150 méter magas, míg a Csernyihiv melletti adó 200 méter hosszú és 90 méter magas. Jellegzetesen pattogó hangja miatt az orosz Fakopáncsnak is nevezik.

A Duga bejárata

Duga-1 radar

Duga-1

A radar maradványai után utunk Pripjaty, vagyis az atomerőműtől 3 kilométerre fekvő szellemváros felé vitt.

1970-ben kezdték a várost felhúzni egy kis falu helyén. 1986-ban már több, mint 49 000 ember élt itt, többnyire huszonévesek, akik az atomerőműben dolgoztak. Mára a híres sugárútból már semmi nem maradt. Az elhagyatott épületek közt egy lélek sem jár. Itt-ott graffitik virítanak a falakon.

Csernobilban sétálva úgy éreztem, ilyen lehet a világ, ha az emberiség kihal.

A hidegháborús időszakban tanították a gyerekeknek, hogyan használják a gázmaszkot atomtámadás esetén

A Szovjetunió térképe az elhagyott iskolában

Kommunista falfestmény a kultúrházban

Vidámpark, aminek a felavatása is elmaradt az atomkatasztrófa miatt

A vidámpark, aminek a felavatása elmaradt az atomkatasztrófa miatt

A háború előtt 3500 ember dolgozott a csernobili atomerőműben, de most csak 1500-an vannak. Korábban hetente váltották egymást a munkások, és vonattal jártak haza a közeli Csernyihiv mellé, Belorusszián keresztül. A vasúthálózat még a Szovjetunióban készült és ez volt a legrövidebb út a két város között. Régen csak felmutatták a kártyájukat a határon és mehettek is, most viszont Belorusszia Oroszország szövetségese, így arra nem mehetnek az ukránok.

Így kéthetes váltásokban dolgoznak az erőműben, és 5 órás buszozás után érnek haza, Kijeven keresztül.

A csernobili 4-es blokk új szarkofágja 2016-ban készült el. Alatta még mindig ott van az a beton szarkofág, amit még 1986-ban húztak fel 206 nap alatt. Az előzetes becslések szerint 2023-ig bírhatja, mert rohammunkában készült, így az alátámasztás nem elég tartós.

Az eredeti tervek szerint a régi szarkofág bontását az új elkészülte után kezdték volna el, azonban a háború miatt a munka valószínűleg csúszni fog. Ha viszont végeznek, akkor az új szarkofág újabb 100 évig képes lesz ellenállni a sugárzásnak.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Magyar Péter változtatott az eddigi stratégiáján, és nagyon komoly kockázatot vállalt
Szerinte az EP-választással nem vállalt olyan sokat a Tisza Párt politikusa, de abban, hogy önkormányzati helyekért indulnak, sokféle csapdahelyzetbe kerülhetnek.

Link másolása

Somogyi Zoltán politikai elemző szerint Magyar Péter taktikát váltott azzal, hogy a kampány közepén döntött úgy: részt vesz az önkormányzati választásokon is. Szerinte olyan hangulat állt elő, ami elragadta magával a politikust és a Tisza Pártot – fejtette ki a Népszavának.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Magyar Péter első három polgármester-jelöltjét olyan kerületekben (a VII.-ben, a XI.-ben és a XVIII.-ban) mutatta be, ahol jelenleg ellenzéki (DK-s) városvezetők irányítanak, ami miatt vitába került Dobrev Klárával, a párt vezető politikusával is.

Pénteken aztán bejelentette, hogy azonos számű jelöltet indítanak ellenzéki és fideszes vezetésű kerületekben is, igaz, mindeközben a Színes Erzsébetváros jelöltje, Lajos Béla közölte: mégsem a Tisza Párt színeiben indul a VII. kerületben.

Somogyi Zoltán szerint egyelőre csak annyit lehet biztosan állítani, hogy Magyar Péter eltér attól a stratégiától, amit eddig követett, és ami láthatóan jól működött. A NER-ből év elején kiszálló politikus eddig egyenlő távolságot igyekezett tartani Orbán Viktortól és Gyurcsány Ferenctől is, akikhez képest alternatívát igyekezett nyújtani. Azokat a választókat szólította meg, akiknek elegük van nemcsak a Fideszből, hanem abból az ellenzékből is, amely – a közvélemény egy része szerint – alkalmazkodott a kormányzati kívánalmakhoz.

Somogyi szerint ehhez a taktikához ideális volt az EP-választás, amivel egy „bent is vagyok, kint is vagyok” állapottal tudott belépni a politikai színtérre.

„Azzal, hogy elindul az önkormányzati választásokon, Magyar Péter feladja az eddig követett stratégiát”

– jelentette ki a politikai elemző.

Ezzel már nem tudja fenntartani azt a látszatot, hogy a jelenlegi pártstruktúra felett áll. „Ha túlságosan elmérgesedik a viszony a DK-val, akkor az szavazatveszteséget is okozhat Magyar Péter pártjának” – tette hozzá Somogyi. Szerinte az önkormányzatokban viszont napi szinten kell döntéseket hozni, a Tisza Párt politikusai nem kerülhetik el, hogy egy-egy adott ügyben együttműködjenek akár a Fidesszel, akár az ellenzéki pártokkal.

Hozzátette: Magyar Péternek felelősséget kell majd vállalnia azokért a politikusokért is, akik a Tisza Párt színeiben kerülnek be adott esetben önkormányzati testületekbe. A politikai elemző nem állítja, hogy az önkormányzati indulás feltétlenül rossz ötlet volt a pártvezető részéről, „de azt igen, hogy nagyon komoly kockázatokkal jár számára.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
A lombkorona-sétányos, a négygyerekes család házát megszerző és az orvosi lakásba beköltöző polgármester is újraindul
Filemon Mihály 2019-ben még a Fidesz színeiben nyert, ezúttal már függetlenként száll harcba, már nyilvántartásba is vették. Ahogy Szarvas Róbertet is, és összejött a szükséges számú aláírás Béb polgármesterének és Simonka Györgynek is.
Kiss András - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

Újra harcba száll a polgármesteri székért Nyírmártonfalva polgármestere. Filemon Mihály ezúttal már függetlenként áll rajthoz, a valasztas.hu adatai szerint április 27-én vették nyilvántartásba.

A Hajdú-Bihar megyei település a lombkorona nélküli lombkorona sétányáról lett ismert. Erre 60 millió forintos uniós támogatást vett fel Filemon, csakhogy az erdőt közben tarra vágta. A polgármester ezután azzal került be a hírekbe, hogy személyesen vont felelősségre egy nőt, aki nevetős szmájlival reagált az egyik képre, ami a szürreális „látványosságot” ábrázolta. Később Filemon azt állította, nem ezért, hanem amiatt hívatta be a szociális gondozót, hogy panaszt tettek rá, emiatt belső vizsgálat is indult. Csakhogy a panaszlevél írója szerint őt félrevezették, egy üres papírt írt alá. Hamis magánokirat felhasználásának gyanúja miatt a rendőrség tavaly augusztusban nyomozást indított az ügyben.

Érdeklődésünkre most a Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság sajtóirodája azt irta: az ügyben a Debreceni Rendőrkapitányság az eljárást – mivel a cselekmény nem bűncselekmény – 2023. október 5-én megszüntette.

Filemon Mihály 2019-ben még a Fidesz-KDNP színeiben lett polgármester, most már azonban függetlenként áll rajthoz.

A településen összesen hat polgármester-jelölt van, mindannyian függetlenek. Debreceni Zsoltot Filemonhoz hasonlóan április 27-én vették nyilvántartásba, Gajdos Istvánt két nappal később.

Egyelőre úgy tűnik, hogy könnyebb dolga lesz Brunner Imrének a Veszprém megyei Bében. Ő azzal került be a hírekbe 2022-ben, hogy kilakoltatott egy helyi négygyerekes családot, majd megvette a házukat. Lugosi Györgyék házát a végrehajtó 3 millió forintos kikiáltási áron hirdette meg, Brunner Imre pedig az utolsó pillanatban egyedüliként tett egy ennek megfelelő ajánlatot.

Ezután mindenféle haladék nélkül kipaterolta az ingatlanban élő családot, pedig ők vissza is bérelték volna a házat tőle.

A 24.hu tavaly októberben járt Lugosiék egykori otthonánál, ami akkor méteres gazban pusztult.

A valasztas.hu szerint

Brunnert április 26-án jelentették be, vagyis ekkor adta le a jelöléshez szükséges számú aláirást. Az eddig egyetlen kihívója, a szintén független Váradi Zoltán még gyűjti az ajánlásokat.

Bácsszőlősön viszont már nyilvántartásba is vették Szarvas Róbertet.

A Bács-Kiskun megyei település vezetője ellen hivatali visszaélés gyanúja miatt rendeltek el nyomozást, miután egyszerűen beköltözött az EU-s pénzből felújított orvosi szolgálati lakásba.

Amikor Hadházy emiatt kérdőre vonta, egy felvételen a polgármester úgy fogalmazott:

„Baszd meg, valahol laknom kell!”, majd letagadta, hogy ő lenne a település vezetője.

A valasztas.hu szerint Szarvas Róbertet hétfőn vették nyilvántartásba. A településen még egy független jelölt, Mózer Andrea indul, ő még gyűjti az ajánlásokat.

Sokáig úgy tűnt, hogy nem lesz nehéz dolga Simonka Györgynek sem, a Békés megyei Pusztaottlakán. A polgármesteri címért harcba szálló volt fideszes politikust egyebek mellett bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással vádolják. Az RTL-nek nemrég arról beszélt: minden azért történik, hogy levadásszák, mert sokaknak lépett a tyúkszemére, miközben az őt megválasztó dél-békésiek érdekeiért harcolt.

Azt eddig is tudtuk, hogy Simonka idén elindul a polgármesteri címért, de azóta már az is kiderült, hogy lesz kihívója is.

Magyar Péter Mezőhegyesen tartott fórumán beszélt arról egy nő, bejelentkezett polgármester-jelöltnek Pusztaottlakán, annyira felháborította, hogy a településen egyedüli jelöltként indulna Simonka György - ezúttal függetlenként.

A nő akkor úgy fogalmazott, hogy reggel bementek három képviselőjelölt-társával a hivatalba, és bejelentkeztek a választásra.

Ahogy most már a valasztas.hu oldalon látható, ez valóban így is történt: Kocsis Violetta hétfőn adta le a szükséges aláírásokat, ahogy Simonka is. A településen még egy független jelölt, Szabó Miklós is indul, őt hétfőn már nyilvántartásba is vették.

Azt is már egy jó ideje lehetett tudni, hogy Győrben újra elindul a polgármesteri székért a szexvideós botrányba belebukott Borkai Zsolt.

Az exfideszes expolgármester ezúttal a találó nevű Borkaival Közösen a Jövőnkért Egyesület színeiben indul, hétfőn már nyilvántartásba is vették.

Ahogy a jelenlegi fideszes polgármestert, Dézsi Csabát is. Kovács Lászlót, a Civilek Győrért jelöltjét pedig még április 27-én. Győrben összesen tízen indulnak el a polgármesteri címért: a DK és a Jobbik közös jelöltje, Glázer Tímeát kedden adta le az ajánlóíveket, Pintér Bence, az LMP és a Momentum által is támogatott jelölt pedig április 26-án. A többiek még gyűjtik az ajánlásokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Kishitű voltam, már azon dolgozom, hogy senkivel ne kelljen koalíciót kötnünk
Néhány hete még úgy gondolta, hogy háromosztatú lesz a magyar politikai tér, most már másképp gondolkozik erről. Magyar Péter nem szeretne koalíciót kötni sem Orbán Viktorral, sem Gyurcsány Ferenccel.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

Közel három órán keresztül kérdezte Magyar Pétert Puzsér Róbert a Hard Talk legutóbbi adásában. A kritikus egy ponton arról kérdezte vendégét, hogy a Tisza Párt politikusa mit tekintene az Orbán-rendszer végének. Magyar ugyanis korábban nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy hatalomra jutva megfontolná a koalíciót egy Orbán Viktor nélküli Fidesszel.

Magyar Péter a válasza elején Horn Gyulát idézte, aki szerint mindenekelőtt azt kell megnézni, hogy milyen felhatalmazást kapnak majd a választások során az emberektől. Magyar ezután azt mondta, hogy az első interjúi idején még ő sem gondolta volna, hogy néhány héttel később már Puzsér és Kóczián faggatják.

„Kishitű voltam, és azt gondoltam, hogy egy háromosztatú politikai teret kell elképzelni”

– kezdte a választ Magyar arra utalva, hogy Orbán és Gyurcsány pártja mellé szerinte még be lehet férkőzni.

„Most már nem így gondolom. Azt hiszem, hogy ez most már egy kétosztatú politikai tér lesz” - folytatta a Tisza Párt alelnöke, aki hangsúlyozta: ő abban reménykedik, hogy idővel „tényleg elmehet a gyerekeivel játszani és lesz száz másik Magyar Péter vagy nem Magyar Péter, aki átveszi”.

„Azon fogok dolgozni, hogy nekünk senkivel ne kelljen koalíciót kötnünk. Engem nem érdekel Gyurcsány Ferenc, megmondom őszintén. Soha egy asztalhoz nem akarok vele leülni, mert tudom, hogy mit tett ezzel a hazával”

– mondta Magyar Péter.

A politikus azt is leszögezte, hogy Orbán Viktor sem érdekli, aki szerinte jól indult, de mégis csak ő vezeti „a kormánynak vagy maffiának nevezhető konglomerátumot”.

Puzsér és Magyar beszélgetését ebben a cikkben lehet végignézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
A vidékiek járhatnak rosszul: ahol 40-50 km-re nincs másik benzinkút, nem követik majd a MOL árcsökkentését
Az, hogy a MOL a saját kútjain 10 Ft-tal csökkentette az árakat, lépéskényszerbe hozta a többi városi benzinkutat. Ha nem akarják, hogy a MOL-nál tankoljanak az autósok, nekik is olcsóbban kell adni a benzint. De ahol kevés a töltőállomás, más a helyzet.

Link másolása

Azonnali hatállyal 10 forinttal csökkentette hétfő délután a MOL az összes töltőállomásán az üzemanyagok literenkénti árát. Mindez négy nappal azután történt, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter két hetet adott a Magyar Ásványolaj Szövetség tagjainak arra, hogy önkéntesen csökkentsék az áraikat a régiós átlag szintjére.

Mivel a piaci árak nem változtak, és a MOL nem a nagykereskedelmi árakhoz nyúlt hozzá, ezért valójában a saját kiskereskedelmi árrését vágta meg.

A döntés után a benzin átlagára a kútjain 637 forint, a dízelé pedig 623 forint lehet.

„Úgy tűnik, megértette mindenki, mit szeretne a kormány, ennek nagyon örülök, hogy a kooperációt választották az ellenállás helyett. Ez egy nagyon nagy, a jó irányba tett lépés, az, hogy elegendő-e vagy sem, a kormány a jövő héten tudja értékelni. De a szomszédos árak is felfelé mozognak” – mondta Nagy Márton kedden az ATV kérdésére.

A miniszter szerint ezzel a lépéssel a magyar üzemanyagár szintje közel került a referenciaértékhez, vagyis a régiós átlaghoz.

Ugyanakkor a lap kérdésére Nagy Márton még mindig nem zárta ki a benzinárstop lehetőségét. De ez szerinte attól is függ, hogy a MOL hétfői lépése hogyan befolyásolja a teljes piac árképzését, vagyis hogyan reagál a többi benzinkút.

Kétezernél is több töltőállomás működik ma az országban, melyek közül nagyjából minden ötödik a MOL érdekeltségébe tartozik. Ezzel a magyar olajvállalat megkerülhetetlen szereplője a kiskereskedelmi hálózatnak, így a hétfői bejelentésük óhatatlanul is hatással lesz a versenytársak árazására is, tudtuk meg Grád Ottótól.

„10 forint már olyan szint, ami hatással van arra, hogy ki hol áll meg tankolni. A többi töltőállomás pedig eldöntheti, hogy milyen mértékben követi, ha egyáltalán követi a MOL lépését” – tette hozzá a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára

Hasonló véleményen van Bujdos Eszter, a holtankoljak.hu ügyvezetője is, aki szerint

a magyar olajvállalat döntését a konkurencia kénytelen lesz követni, csakúgy, mint az év elején, amikor a MOL két lépésben érvényesítette a jövedékiadó-emelést.

Ha a piac többi szereplője nem ezt tenné, az a szakember szerint azonnal nagyon komoly versenyhátrányt jelentene számukra. Az olcsóbb benzin ugyanis pszichésen hat, az emberek akár már néhány forintos eltérésért is hajlandók egy távolabbi benzinkútig autózni.

„Sokan nem is számolják ki, hogy egy 2 forintos áreltérésnél néhány kilométer autózással valójában nem feltétlenül spórolnak, hanem akár még több üzemanyagot is használnak” – tudtuk meg Bujdos Esztertől. A 10 forintos árkülönbség  pedig már egy akkora különbség a MOL és a többiek között, ami miatt még többen döntenének úgy, hogy az olcsóbb helyre mennek tankolni. Ráadásul a piaci szereplők közül senki sem szeretne újra ársapkát, ami még a mostani önkéntes árcsökkentésnél is rosszabb lenne.

„A két rossz közül talán még ez a kevésbé rossz verzió, amit a kormányzati nyomás hatására kénytelenek meglépni a piaci szereplők”

– értékelte az önkéntes árcsökkentést a portál ügyvezetője.

Bujdos Eszter szerint a MOL a 2021 novemberében bevezetett és 13 hónapig fenn is tartott benzinárstop esetében veszteséggel is tudott üzemelni szerteágazó tevékenységének köszönhetően. Azonban egy családi vállalkozásban működő benzinkútnak erre nincs lehetősége. Márpedig a mostani 10 forintos csökkentést egyértelműen a kiskereskedelmi árrésből csíphető csak le. De nem lesz más választásuk, mint beadni a derekukat a kormányzati nyomás hatására, mert az ársapka még ennél is rosszabb lenne.

Ugyanezt gondolja Grád Ottó is.

„A korábbi hatósági üzemanyagár-szabályozás évekre vetette vissza az üzemanyag-kiskereskedelmet, mint a gazdaság egyik fontos szektorát” – hangsúlyozta a szakember, aki biztos abban, hogy Magyarországon még a legnagyobb piaci szereplők vonatkozásában sem lehet extraprofitról beszélni.

A MÁSZ főtitkára szerint a benzinkutak esetében a nyereség is egyre jobban szűkül a piacra nehezedő nyomás miatt. Ráadásul egzakt számot sem lehet mondani a kutak nyereségének mértékéről, hiszen mindegyik töltőállomás esetében más és más körülmények határozzák meg a profit nagyságát.

Grád Ottó biztos abban, hogy a MOL hétfői döntésére a benzinkutak sem egységesen reagálnak majd.

Példaként hozta fel azokat a vidéki töltőállomásokat, melyektől 40-50 kilométerre van a legközelebbi MOL-kút. Ekkora távolságot ugyanis nagy valószínűséggel senki nem fog megtenni csak azért, hogy literenként 10 forinttal olcsóbban tankoljon. A városi kutaknak azonban nem lesz választásuk, ha az út szemközti oldalán található töltőállomás egyik napról a másikra leviszi az árait.

Bujdos Eszter úgy látja, hogy a hazai üzemanyagárak esetében a lélektani határ a 600 forint volt. Jelentős visszaesést látnak a portálnál a tankolt mennyiségben január óta, amikor a kormány érvényesítette a 41 forintos jövedékiadó-emelést.

„Attól, hogy most 10 forinttal kevesebbért tankoljuk az üzemanyagot, nem fognak kígyózó sorok állni a benzinkutak előtt. Itt legalább egy 100 forintos csökkentésnek kellene történnie ahhoz, hogy ez a forgalom tekintetében is pozitívan megjelenjen”

– mondta a szakember, aki szerint a mostani 10 forintos csökkentés csupán csak a választások előtti hírverés része.


Link másolása
KÖVESS MINKET: