SPORT
A Rovatból

Akármi történik a vasárnapi futamon, történelmet ír a Forma-1 az idei lélegzetelállító párharccal

Generációk, személyiségek és legendás csapatok párharca is Lewis Hamilton és Max Verstappen csatája, aminek utolsó fordulójára pontegyenlőséggel érkeznek a főszereplők.


369.5 – ennyi pontot szerzett idáig a 2021-es Forma-1-es szezon 21 futama során Max Verstappen és Lewis Hamilton. Mármint nem együtt, hanem fejenként! Ezzel minden idők egyik legkiegyenlítettebb világbajnoki harcát hozták össze.

Az autósport csúcskategóriájában 25 pont jár a győzelemért, 18 a második, 15 a harmadik helyért, a pontszámok pedig eképp csökkennek egészen a 10. helyezettig, és a versenyben a leggyorsabb kört megfutó pilóta is gazdagabb lesz egy egységgel. Az olvasókra bízom annak kiszámítását, ilyen feltételek mellett mennyi az esély arra, hogy két pilóta az utolsó futam előtt pontegyenlőséggel álljon. Annyit elárulok, hogy nem sok, erre bizonyítékul pedig egy adat: legutóbb 1974-ben fordult elő, hogy két versenyző egyforma pontszámmal várja a szezonzárót. Clay Regazzoni és Emerson Fittipaldi idejében azonban még sokkal kevesebb futamon jóval kevesebb pontot osztottak.

A 2021-es év úgy kellett a Forma-1-nek, mint egy falat kenyér. A 2014 óta tartó ún. turbókorszakban eddig minden világbajnoki címet toronymagasan a Mercedes csapata húzott be: egyik évben sem találtak legyőzőre a konstruktőrök között, míg pilótáik is az összes esztendőben az első helyen végeztek – ráadásul Hamilton csak egyszer maradt alul, 2016-ban csapattársával, Nico Rosberggel szemben.

Hamilton fölénye nem véletlenül nyomasztja és egyben kedvteleníti el a sportág semleges, nem elkötelezetten szurkoló rajongóit. Az utóbbi 7 évben annyira kiszámíthatóak lettek a versenyek, hogy az köröket ver a 2000-es évek, szintén nem túl szoros, a Ferrari és Michael Schumacher fémjelezte korszakára is. A csillagos márka a hibrid meghajtású autók korszakában olyan tökéletesen találta meg a sportágban oly kényes egyensúlyt a motor-aerodinamika-gumihasználat hármasban, és más, elengedhetetlenül szükséges aspektusban is, hogy lényegében csak az volt a kérdés, hány rekordot döntenek meg.

Nos, Lewis Hamiltonnak szinte az összeset sikerült: elképesztő, 100 feletti első rajthellyel és győzelemmel rendelkezik, ritkábbnak számítanak azok a versenyek, amikor nem áll dobogón, és idáig 7 világbajnoki cím büszke tulajdonosa.

Éppen annyié, mint a nagy előd, Michael Schumacher – nem véletlen, hogy vasárnap mindent meg fog tenni azért, hogy e tekintetben is egyeduralkodó legyen!

Mindeközben az elmúlt években alapvetően megváltozott a brit bajnok megítélése, amiért ő maga is sokat tett: a versenypályákon nem talált elég kihívást, így az extrém divat és a politikai-társadalmi kérdések világa felé fordult – ezzel számos kritikát zúdítva magára. Meghökkentő és kihívó öltözködésével, valamint a faji, szexuális és környezetvédelmi kérdésekben megfogalmazott radikális véleményével valamelyest rombolt azon nimbuszából, ami egyébként a hozzá hasonló zseniknek kijárna.

Lewis Hamilton / Fotó: MTI/EPA/Shawn Thew

Miközben ellenfele, Max Verstappen sem a legkönnyebben szerethető figura. A '90-es évek sereghajtó pilótája, Jos Verstappen fia mindössze 17 évesen, de alázat és szerénység nélkül érkezett a Forma-1 világába. 2016-ban a Red Bull csapat évközben döntött úgy, hogy beveti "nagy" csapatában, ő pedig a lehető legjobb módon hálálta ezt meg:

élete első Red Bull-os versenyét megnyerte!

(Ehhez persze kellet a világverő Mercedesek egymással ütközése is.)

Max stílusa aztán évről évre fokozatosan finomodott, de ez még csak véletlenül sem jeleni azt, hogy ne tartozna a pályán kőkemény figurák közé: ha valaki komoly versenyszituációban összeakad vele, szinte esélytelen a forrófejű hollanddal szemben, aki a mai napig nem riad vissza a "test-test elleni" csatákról sem – ami bizony a formaautók világában sokszor kieséshez, de mindenképp autótöréshez vezet. Ezen túl a pályán kívül sem a finomkodó stílusáról ismert: szinte gyűlöli, ha a hibáival kapcsolatos kérdésekkel zavarják, nem szereti a sporton túli felhajtást, és rendkívül őszinte, már-már túlzottan szókimondó figurának ismerhettük meg.

2021-re értünk el oda, hogy a Honda motorral hajtott Red Bull autók "csomagja" annyira összeért, hogy teljes mértékben fel tudják venni a versenyt a Mercedes autóival. Azt a szezon előtt is lehetett sejteni, hogy a két gárda izgalmas összecsapása várható, és a világbajnokság első fele is ezt mutatta. Erről már korábban is született egy cikk a Szeretlek Magyarország oldalán:

Ebben a cikkünkben is említettük az év két, eddigi legkomolyabb összecsapását a két pilóta között: a Brit Nagydíjon a hazai pályán versenyző Lewis Hamilton terelte ki a pályáról Verstappent (aki könnyebben meg is sérült az ütközésben), majd megnyerte a futamot. Olaszországban egyikük sem járt jól a találkozójukkal: az első kanyarba érve talán Verstappen volt egy hajszálnyival makacsabb, de ezúttal mindketten pórul jártak és kiestek a versenyből.

A két pilóta csatája néhány centivel túlment a határon Monzában

Fotó:MTI/EPA/ANSA/Matteo Bazzi

Az évközi világbajnoki harcban mindkét pilóta legalább egyszer elhúzott már vetélytársától, és mindketten mutattak már be félelmetes visszazárkózásokat. Három futammal ezelőtt például Max Verstappen – egy remek sorozat után – már közel húsz ponttal vezetett a bajnokságban, de Hamilton három remek futammal (és három győzelemmel) úgy tudott visszajönni, hogy megtörtént a fentebb említett "csoda", azaz pontegyenlőséggel várják a szezonzárót.

Honnan az a bizonyos fél pont?

A Forma-1 jelenlegi szabályai szerint 25-18-25-12-10-8-6-4-2-1 pontot osztanak ki az első 10 helyezett versenyző között. Ehhez járul még egy pont annak a pilótának, aki a futam leggyorsabb körét hozza össze – feltéve, ha az első 10-ben végez. (Ha a mezőny második feléből éri el a leggyorsabb versenykört, az ezért járó pontot nem osztják ki.)

Felezik azonban a pontszámokat, ha valamilyen okból (pl. extrém időjárási körülmények, súlyos baleset) a mezőny nem teljesíti az eredetileg tervezett versenytáv legalább 75 százalékát. Ez utóbbi eset történt meg az idei Belga Nagydíjon, ahol az özönvízszerű esőzés miatt a versenyt kis híján teljesen lefújták. E helyett azonban az autók két kört megtettek a biztonsági autó mögött, majd a rajthelyüknek megfelelő helyen rangsorolták őket. Ez természetesen jóval kevesebb volt, mint a futam 75 százaléka, emiatt van ott egy plusz fél pont mind Verstappen, mind Hamilton neve mellett.

Ez viszont nem jelent mást, mint hogy a legutolsó futamra maradt a világbajnoki cím eldöntése – erre az utóbbi 10 évben is mindössze háromszor volt példa! Ráadásul olyan csata várható vasárnap, amiben nem kell számolgatni, hogy "ha így futnának be, ki lenne a bajnok". Egy egész kis egyszerűsítéssel kimondható:

aki előrébb végez, az húzza be a 2021-es világbajnokságot.

(A rend kedvéért meg kell jegyezni, hogy ha maradna a pontegyenlőség, azaz például mindkét pilóta kiesne a futamon, az eggyel több győzelmet szerző Verstappen lenne a bajnok – pályafutása során először.)

Max Verstappen / Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Életkortól függően hasonlíthatjuk ezt a párharcot Niki Laudáéhoz és James Huntéhoz, Ayrton Sennáéhoz és Alain Prostéhoz vagy épp Michael Schumacheréhez és Mika Häkkinenéhez. A párhuzam minden esetben megáll, hisz két profi, mentalitásában azonban különböző pilóta végsőkig kiélezett csatájáról van szó, amelyben mindkét térfélen pattogott már a labda, de – maradva a hasonlatnál – most a tizenegyespárbaj következik. Idegek harca, amiben egy már sokat bizonyított, de még mindig éhes, közel 37 éves brit (Hamilton), és forróból egyre hidegfejűbb, 24 éves holland (Verstappen) akarja megmutatni, hogy a sportág aktuálisan legnagyobb királya. A szombati időmérő edzés után az előny egyelőre Verstappen kezében (ő szerezte meg az első rajtkockát), de sok minden történhet még Abu Dhabi kanyarjaiban, ami Hamiltonnak is kedvezhet.

Két nyertese már biztosan van a futamnak és az idei szezonnak: a sportág és a nézők. Hisz oly sok év unalomba fulladó Mercedes-győzelme után ismét azt láthatják, amiért ez a sportág szerethető:

a győzelemért mindent kockára tevő modern gladiátorokat, akik vasárnap egy utolsó harcba indulnak 2021 koronájáért.

(A két pilóta idei párharcáról szóló videót IDE KATTINTVA, a Formula-1 hivatalos YouTube-csatornáján lehet megnézni.)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SPORT
A Rovatból
Néhány órával felesége elvesztése után meghalt dr. Póka László
Az egykori triatlonos és öttusázó felesége hosszan tartó betegség után hunyt el. A gyászoló férj a tragédia után agyvérzést kapott, lányuk közölte a drámai hírt.


Néhány óra leforgása alatt hunyt el dr. Póka László egykori triatlonos és öttusázó, valamint szeretett felesége, dr. Póka Lászlóné. A házaspár november 23-án halt meg, a tragikus hírről a Magyar Triatlon Szövetség is beszámolt – írta a Blikk.

Az elhunytak lánya, Gabriella közösségi oldalán számolt be a tragédia részleteiről. Mint írta,

édesanyja hosszan tartó betegséget követően, édesapja pedig felesége elvesztése felett érzett mély fájdalmában, agyvérzés következtében hunyt el.

„November 23-án megrendítő tragédia ért bennünket. Pár óra különbséggel elvesztettük a szüleimet. A köztük lévő szeretet annyira erős volt, hogy együtt folytatják útjukat” – fogalmazott bejegyzésében, amelyben a temetésre is meghívta az ismerősöket. „Szeretettel várunk mindenkit, aki szeretne velünk csendes búcsút venni tőlük december 12-én 14.30-kor a Farkasréti Temetőben.” A posztban leírtak azokat is megdöbbentették, akik nem ismerték a családot.

Az elhunytak lánya szerint az együttérző hozzászólások erőt adnak nekik a gyászban.

Kindl Gábor, a Magyar Triatlon Szövetség elnöke régi barátként, személyes sorokkal búcsúzott dr. Póka Lászlótól. „Megnyugvást jelent, hogy szeretett feleségeddel együtt, egy napon távoztatok, akit súlyos betegsége során évekig ápoltál a rád jellemző lelkiismeretességgel” – írta megemlékezésében.

Kindl Gábor közös sportsikerüket is felidézte. „Életem egyik legkedvesebb emléke, hogy együtt lettünk triatlon országos bajnokok 1989-ben, Kecskeméten. A szó legnemesebb értelmében voltál SPORTEMBER!” – emelte ki.

Dr. Póka László sportpályafutása során öttusázóként, triatlonosként és vívóként is versenyzett, civilben pedig fül-orr-gégész orvosként dolgozott.

A szövetség elnöke szerint dr. Póka László nemcsak a sportban, de hivatásában is példát mutatott. „A magam nevében és a Magyar Triatlon Szövetség elnökeként is téged állítalak példaképként a mai és jövőbeni triatlonosok számára, de igazából valamennyi ember számára.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SPORT
A Rovatból
Megszólalt a szinte egyszerre elhunyt Póka-házaspár lánya: A szerelmük a halálban is összekötötte őket
Dr. Póka László végig ápolta súlyos beteg feleségét, majd az asszony halála után agyvérzést kapott. Lányuk szerint a férfi el sem tudta képzelni az életet élete szerelme nélkül.


Ahogy már beszámoltunk róla, ötvenhét év ismeretség és ötvenöt év házasság után, csupán néhány óra különbséggel hunyt el dr. Póka László és felesége, Erzsébet. Az egykori öttusázó, triatlonos és fül-orr-gégész orvos végigkísérte súlyos beteg feleségét, majd november 23-án ő is elhunyt; a hírek szerint nem sokkal felesége halála után agyvérzést kapott.

Lányuk, Dorn Gabriella a Blikknek beszélt szülei különleges kapcsolatáról és édesapja életútjáról.

„A találkozásukról mindig úgy beszéltek, hogy a jó Isten vezette őket egymáshoz, a két, rendkívül nehéz sorsú fiatalt, hogy együtt erősebben, egymást támogatva kezdjék meg a közös életüket.

Édesapám az utóbbi időszakban gyakran mondta, hogy ő amiatt tartja magát karban, hogy az édesanyánkat elkísérje az útján, hogy vigyázzon rá az utolsó pillanatig” – mondta.

Az utolsó évek már arról szóltak, hogy a férfi otthonukban ápolta feleségét.

Dr. Póka László születési rendellenességgel jött világra, a sport adott neki önbizalmat és elfogadottságot. Kilencévesen tanult meg úszni, majd pécsi egyetemi évei alatt kezdett versenyezni úszóként, futóként, később három- és öttusázóként.

Harmincéves kora után futotta első maratonját, negyven felett kezdett triatlonozni, és több mint ötvenévesen teljesítette az Ironman-távot.

A sport iránti elkötelezettségét mutatja az az 1987-es történet is, amikor a lebénult országban sífutólécen ment bevásárolni.

Orvosi diplomáját 1967-ben szerezte meg, és 35 évesen már főorvos volt az Ózdi Városi Kórház fül-orr-gégészeti osztályán. Később dolgozott a váci és a budapesti Szent Rókus Kórházban, valamint több rendelőintézetben is. A Magyar Orvosok Sportegyesületének alelnökeként a tudását a sportban is kamatoztatta: asztmás, tartáshibás és túlsúlyos gyerekek sporttal történő gyógyításában vett részt, ahol orvosi munkája mellett úszó- és futóedzéseket is tartott.

A sport szeretetét két gyermekének és három unokájának is átadta; lánya párbajtőröző lett, két unokája pedig versenyszerűen öttusázott.

Élete végén egy önéletrajzi könyvön dolgozott. „Belekezdett egy önéletrajzi könyv megírásába, amelynek a címe »Csodálatos életem története« lett volna. Sajnáljuk, hogy nem tudta befejezni” – árulta el lánya.

„Olyan veszteséget és mély fájdalmat érzünk, amelyet nem tudunk szavakba önteni.

Nehéz elfogadni, hogy egyszerre mentek el, ugyanakkor amennyire szomorú, annyira szép befejezése a közös földi életüknek”

– mondta Dorn Gabriella.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SPORT
A Rovatból
509 milliárd tao-támogatást kapott a magyar foci 2011 óta, de az MLSZ szerint is elmaradt a várt fejlődés
A Magyar Labdarúgó Szövetség szerint indokolatlanul sok az akadémia. Az utánpótlásra szánt 186 milliárdból a legtöbb pénz fizetésekre ment el.


Összesen 509 milliárd forint tao-támogatás ömlött a magyar labdarúgásba 2011 óta, a fejlődés azonban még a Magyar Labdarúgó Szövetség szerint is elmaradt a várakozásoktól. A szövetség éves, taográf elnevezésű kiadványából kiderül, hogy ez az összeg a megpályázott 1191 milliárd forintnak alig több mint a fele, 50,4 százaléka volt, a többi kérelmet elutasították – írta a Népszava. A 300 millió forintnál alacsonyabb összegű kérelmeket az MLSZ bírálta el, míg a magasabb értékekről az állam döntött.

Az utánpótlás-nevelés 186 milliárd forintot kapott 2011 óta, az összeg 57 százaléka „a szakemberek személyi jellegű kiadásaira irányult”.

A 2024/25-ös szezonban 1182 sportegyesület kapott utánpótlás-nevelésre tao-támogatást. Ezzel párhuzamosan az elmúlt tizennégy évben 604 pálya épült és 3453-at újítottak fel, a legtöbb támogatást, 18,1 milliárd forintot pedig a 2024/25-ös idényben kapták a sportszervezetek.

A befektetett erőforrások ellenére az MLSZ saját jelentésében kritikusan értékeli az eredményeket.

„Az utánpótlás-képzés hatékonysága, különösen figyelembe véve a befektetett erőforrásokat és erőfeszítéseket, nem éri el a kívánt szintet, a tehetségek képzése, beépítése, értékesítése terén a fejlődés elmaradt a várakozásoktól.” A dokumentum szerint „Az akadémiák száma indokolatlanul magas, miközben szakmai munkájukra az MLSZ-nek csak közvetett ráhatása van, finanszírozásuk a szövetség hatókörén kívül történik”.

Orbán Viktor nemrég kijelentette, hogy nincs szükség a magyar labdarúgásban az akadémiákra. A miniszterelnök kijelentése azért meglepő, mert ő az alapítója a felcsúti utánpótlás-akadémiának. A Puskás Ferencről elnevezett akadémia indulásakor a kormányfő arról beszélt, hogy az eredmény másodlagos, a cél a tehetségek nevelése.

Azóta kiderült, sem fiatal, sem magyar játékosokból nincs sok az élvonalban szereplő Felcsútban, amely évről évre elnyelte az állami- és taomilliárdokat.

A szövetség új, 2025-től 2030-ig tartó stratégiai programjában új elemként jelent meg a futsal infrastrukturális fejlesztése: 2026 végéig hét új futsalcsarnok építését tervezik.

A Népszava november 24-én kérdéseket küldött Orbán Viktornak, többek között arról, hogy nem érzi-e feleslegesen elköltöttnek az akadémiákra költött állami milliárdokat, de egyelőre nem kaptak válaszokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SPORT
A Rovatból
Továbbra is veretlen a Fradi az Európa-ligában, Varga Barnabás Isztambulban is gólt szerzett
A magyar csapat 1:1-es döntetlent játszott a Fenerbahce ellen. A Ferencváros három győzelemmel és két döntetlennel a nyolcaddöntőbe jutást érő helyen áll.


A Ferencváros labdarúgócsapata 1-1-es döntetlent játszott a török Fenerbahce vendégeként az Európa-liga alapszakaszának csütörtök esti mérkőzésén, így továbbra is veretlen és nyolcaddöntőbe jutást érő helyen áll öt fordulót követően, írja az MTI.

Robbie Keane vezetőedző tanítványai Varga Barnabás fejesgóljával ugyan megszerezték a vezetést a második félidő derekán, de a brazil Talisca találatával a hazaiak három perccel később egyenlítettek.

A Ferencváros három győzelemmel és két döntetlennel, illetve az így megszerzett 11 ponttal negyedik helyen áll a tabellán, és a késő esti meccsek után is biztosan a nyolcaddöntőt érő legjobb nyolc között lesz.

A magyar bajnok legközelebb december 11-én a skót Glasgow Rangers együttesét fogadja az alapszakasz hatodik körében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk