BUDAPEST
A Rovatból

Vitézy Dávid tízezer új bér- és szolgálati lakást, valamint tízezer forintos „kultúrkupont” ígért a budapestieknek

Az LMP főpolgármester-jelöltje azt is kiharcolná, hogy javuljanak a kórházi állapotok a fővárosban. Vitézy új közparkokat is ígért a programbemutatóján.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. április 19.



Sokkal több van ebben a városban! címmel mutatta be 101 pontból álló programját Vitézy Dávid, az LMP és a Vitézy Dáviddal Budapestért Egyesület által támogatott főpolgármester-jelölt pénteken Budapesten, írja az MTI.

A Fonó Budai Zeneházban tartott rendezvényen Vitézy Dávid 12+1 pontban foglalta össze legfontosabb vállalásait.

Azt ígérte, hogy megválasztása esetén „pártemberek” helyett szakemberekkel irányítják majd Budapestet; tízezer új megfizethető bér- és szolgálati lakást építenek; létrehozzák a BKK-rendészetet; rendberakják és akadálymentesítik a nagyobb külvárosi csomópontokat; öt új villamosvonal építésébe kezdenek.

Hozzátette: elérik a kormánynál, hogy meginduljon a HÉV-járműpark cseréje és a vonalak felújítása; „kiharcolják” a kórházi állapotok javulását; új közparkok létrehozásába kezdenek és megújítják a Népligetet; élhető, zöld közterületeket, színvonalas Duna-partokat alakítanak ki; tízszer annyi út felújítását vállalják, mint amennyi 2023-ban történt; tízezer forintos „kultúrkupont” adnak minden budapestinek; új állatvédelmi központot és menhelyet hoznak létre; valamint nekilátnak annak, hogy Budapesten újra legyen vidámpark.

Vitézy Dávid kijelentette: „pártpolitikai csatározások helyett valódi városfejlesztésre van szükség Budapesten”.

Ez azt jelenti, hogy „a mit, miért nem lehet politikája helyett a mit, hogyan lehet legyen úrrá a budapesti fejlesztéspolitikán” - magyarázta a főpolgármester-jelölt, majd úgy folytatta: ez azt is jelenti, hogy a mindenre nemet mondás és minden létező fejlesztésnek az akadályozása, valamint a kifogásgyártás helyett a városvezetésnek egy világos vízió, stratégia mentén kell fejlesztenie Budapestet és partnerségeket kell építenie.

Továbbá a „folytonos panaszkodást váltsa fel a rendszerben gondolkodás és a folyamatosan másokra mutogatás helyett koncentráljunk arra, hogyan tudunk forrásokat teremteni!”. A folyamatos országos pártpolitizálás helyett Vitézy szerint együttműködéseket kell kezdeményezni az Európai Unióval, nemzetközi befektetőkkel, a kerületekkel, az agglomerációval, és „ahol meg lehet találni Budapest érdekében a közös pontokat, ott a kormányzattal is”.

Szerinte „nincs még öt évünk a folytonos gyurcsányozásra, nincs még öt évünk Lázár János Budapest-politikájára, a lehúzott, leállított fejlesztésekre. Nincs még öt évünk arra, hogy Karácsony Gergely minden létező beruházásról elmondja, hogy miért nem jó, miért kell megakadályozni, még a legzöldebb fejlesztések kapcsán is”.

Továbbá nincs még öt év arra, hogy „Budapestet a kormányzat elhanyagolja” – mondta Vitézy Dávid, aki azt is elmondta, hogy azért indul a választáson, mert szerinte Budapest legfontosabb problémáival valójában senki nem foglalkozik. A két nagy országos pártpolitikai oldal csatatérré tette Budapestet, és ahelyett, hogy a várost fejlesztenék, csak „egymásra mutogatás, folyamatos panaszkodás, üres lájkbajnokság” lett a budapesti politika.

Vitézy Dávid közölte, a 101 pontból álló részletes programjának megírását 25 szakértő koordinálta és emellett 5673 budapesti véleményét vették figyelembe. A dokumentumot, amely konkrét cselekvési terv, egyfajta „állásjelentkezésnek” is tekinti.

Hangsúlyozta: Budapest nem csak „a turista belvárosból áll”, a fővárosiak háromnegyede a körúton túl, a külső kerületekben él, mégis ezeket a kerületek magára hagyta a politika, ideje ezen változtatni.

Szerinte elszalasztott lehetőségek százai szegélyezik Karácsony Gergely főpolgármester városvezetésének elmúlt öt évét. Abból a programból, amit vállalt, sokkal több olyan ígéret van, amit nem teljesített, mint amennyit igen. Hozzátette: igaz az, hogy az uniós források be vannak fagyasztva, és igaz az, hogy a kormány szűkre szabja Budapest mozgásterét, de még ezzel együtt is sokkal többet lehetett volna tenni.

Példaként hozta a Városháza parkolóját, ahol nem valósult meg Karácsony Gergely „legszimbolikusabb” ígérete, hogy ott park lesz a ciklus végére.

Vitézy Dávid elmondta, 2019-ben ő is Karácsony Gergelyre szavazott abban a hitben, hogy majd ő fellendíti a város fejlesztését. Ez azonban nem így lett, nem lett lendületes és zöld várospolitika, a leállt közlekedésfejlesztések újraindítása helyett jött a BKK élére Draskovics Tibor. „A városháza pedig egy pillanat alatt az ellenzéki miniszterelnök-jelölti kampány központja lett, és hirtelen csak és kizárólag országos politikáról szólt minden, amiről a várospolitikának kellett volna” – fogalmazott.

Azt mondta: Budapestet a főpolgármester a kormány-ellenzék nagy háborújának szimbolikus terepévé tette, és ehhez „örömmel asszisztált a kormány is”, és létrehozott egy Budapest-ellenes minisztériumot Lázár János vezetésével.

Vitézy Dávid a programját ismertetve a többi között elmondta: újabb lendületet kell adni a panelházak felújításának, elsődleges fontosságúnak nevezte megvédeni Budapest épített örökségét, és megválasztása esetén indítanak egy társasházi tanácsadó irodát, amely a felújításokban segíthet majd, valamint szeretnék elkezdeni egy mintavárosrész felépítését. Programja szerint a külső kerületekben két tucat közlekedési csomópont megújítására van szükség, továbbá megválasztása esetén azonnal elindítana egy új villamostendert.

Vitézy Dávid vállalja, a legfontosabb buszjáratok esetében bevezetik az éjjel-nappali üzemet, a ciklus végére a buszflotta harmada elektromos meghajtású lesz, folytatják, de felül is vizsgálják a kerékpáros közlekedés fejlesztését. A programjában szerepel a Rákóczi út felújítása, és az is, hogy 2028-tól csak elektromos taxikat lehetne forgalomba állítani Budapesten, és a Hungária körúton belül a kisáruszállítást csak elektromos furgonokkal lehetne végezni.

Vitézy Dávid programjáról ebben a videóban lehet még többet megtudni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


BUDAPEST
A Rovatból
Orbán Viktor első pesti lakásáról is hallhatsz az idei Budapest100-on
Elnökök és polgármesterek egykori lakhelyén jártunk, de rendőrségi fogda és tüdőgondozó is működött az idén megnyíló száz éves házakban.


Az első Budapest100-on több mint 10 évvel ezelőtt vettem részt. A Várnegyed egyik házát látogattam meg, ez volt az első alkalom, hogy megtapasztaltam, milyen érzés belépni egy százéves, addig zárt, csak a lakók által ismert világba. Éppen ezért külön öröm számomra, hogy a Budapest100 idén visszatér gyökereihez, és - 10 tematikus év után - ismét a százéves "szülinapos" házakat ünnepli.

Mi már bejutottunk 4 izgalmas múltú házba, ami benneteket is nyitott kapukkal vár a Budapest100 hétvégéjén május 9–10. között. Mutatjuk, mi vár rád, és eláruljuk azt is, melyik volt Orbán Viktor első budapesti lakása.

A Budapest100 program 2011-ben indult a Blinken OSA Archivum és a KÉK kezdeményezésére, eredetileg az éppen százéves házak ünnepeként.

Az I. világháború alatt és után az építkezések száma csökkent, ezért a fesztivál 2016-tól tematikus évekkel folytatódott, amikről mi is beszámoltunk. A Budapest100 az elmúlt években foglalkozott a zöldfelületek közösségformáló erejével, a későmodern építészet értékeivel, a főváros egyesítése kapcsán 150 éves épületekkel, a Rakparttal, és a Nagykörúttal is.

2026. május 9–10. között immár 16. alkalommal rendezik meg a Budapest100 nyitott házak fesztiválját, ahol idén 1916 és 1926 között épült lakóházakat és intézményeket ünnepli, köztük azokat a „szülinaposokat” is, amelyek az elmúlt években kimaradtak a programból.

Az első világháborút követő lakhatási válság enyhítése érdekében Budapest Székesfőváros lakásépítésekbe kezdett 1925-ben. Ennek eredményeként született meg 1926-ban a Vajda Péter utca 43. a-b impozáns, kislakásos bérháza a 8. kerületi Tisztviselőtelep és a Ganz-negyed határán.

Első lakói fővárosi tisztviselők voltak, a legfelső szinten kialakított műteremlakásokba pedig szobrászok, festők költöztek.

Az épület azzal is büszkélkedhet, hogy négy polgármester is lakott benne, illetve egy jelenleg is a lakója.

A ház önkéntese elmesélte azt is, hogy az épület a mai napig a környék egyik legmenőbb lakóhelyének számít, ahol az összetartó közösség annyira ragaszkodik a helyhez, hogy a lakások gyakran a lakók között, belső cserékkel találnak új gazdára.

Következő állomásunk a Mester utca 33–35. szám volt, amelyet a kislakásépítési program keretében Budapest Székesfőváros építtetett 1926-ban. A komfortos, többségében háromszobás lakások első bérlői tisztviselők és hivatalnokok voltak.

A házat Kismarty-Lechner Jenő tervezte, aki az eklektikus, historizáló épületbe több magyaros motívumot is beemelt: három lépcsőházában szép kovácsoltvas korlátok, liftház és belső udvar teszi karakteressé az épületet.

A ház helyén egykor a Strobentz vegyészeti és festészeti gyár festék- és víztartó medencéi álltak, valamint egy gőzgép, amely innen szivattyúzta a vizet a gyár számára.

Érdekesség, hogy az épület szuterénjének egy részében eredetileg tüdőgondozó működött, rendes váróval, vizsgálóval, laborral és röntgennel – mindez a 20-as évek közepén, amikor Budapesten kiemelkedően magas volt a tüdővészben elhunytak száma.

Voltak viták arról, bölcs dolog-e egy lakóházba beengedni tüdőbeteg embereket. A tüdőgondozó utcafronti bejáratai és az utcára kihelyezett köpőcsészék azonban úgy tűnik, megoldást jelentettek a problémára.

A ház önkéntese megosztotta velünk azt is, hogy

a 4. emelet 48. lakás volt Orbán Viktor első pesti lakása.

Következő helyszínünk a Régi posta utca 7–9. volt, amely 1923–1925 között épült Székely Béla építész tervei alapján. Az eredetileg iroda- és üzletházként funkcionáló épület félköríves kapunyílása egy nyitott belső udvarba vezet, ahol az utcafronton és a földszinten kialakított üzlethelyiségek kaptak helyet.

Ezekben a terekben ma is több nagy múltú vállalkozás működik, köztük a Gomb bolt, a Dán szűcs, valamint a Gallwitz pipa- és sétabotszaküzlet.

Az egykori harmincegynéhány négyzetméteres irodákat időközben lakásokká alakították, melyek megőrizték kis méretüket. A jó lokációval együtt ez is hozzájárul ahhoz, hogy a házban a lakások mintegy 90%-át rövid távra adják ki, így az épület gyakorlatilag egy „élő Airbnb-házként” működik, folyamatosan változó lakóforgalommal.

Sétánkat az Erzsébet téri Al Habtoor Hotelben zártuk, amely egykor az Adria Biztosító Társulat székházaként épült. A tervpályázatot Tőry Emil és Pogány Móric nyerte meg, az épület azonban az első világháború miatt csak öt évvel később, 1918-ra készülhetett el.

Az eredeti elképzelések szerint egy nagyméretű torony is került volna az épületre, ez azonban végül nem valósult meg. Az irodák mellett a földszinten elegáns üzletek működtek, köztük Kraszner Lajos divatszalonja.

A homlokzatot Ligeti Miklós biztosítással kapcsolatos allegorikus szobrai díszítették, például Szent Flórián alakjával, amely a tűzkár-biztosítást szimbolizálja. A második világháború pusztítása után ezeket azonos témájú alkotásokkal pótolták.

A második világháborút követően az épület évtizedekig a Budapesti Rendőr-főkapitányság használta. A földszinten kihallgatóhelyiségeket és fogdákat is kialakítottak.

Az épület az ezredfordulótól luxusszállodaként működik, ahol sok híresség megfordult. Budapesti látogatása során itt szállt meg ifj. George W. Bush is.

A legenda szerint azért esett a választás erre a szállodára, mert ha menekíteni kellett volna az elnököt, akkor az épület sík tetején egy helikopter is le tudott volna szállni.

A május 9–10-én megrendezett Nyitott Házak Hétvégéjének részletes programját a szervezők április 22-én teszik közzé a Budapest100 honlapján. A nyomtatott programfüzetet beszerezheted többek közt a Kortárs Építészeti Központban és a Blinken OSA Archivumban.

A Budapest100 minden programja ingyenes. A regisztrációköteles programokra április 23-tól tudsz jelentkezni, de a legtöbb program regisztráció nélkül látogatható, így bárki csatlakozhat a város legnagyobb születésnapi ünnepéhez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
BUDAPEST
A Rovatból
Fotókon a felújított Citadella, ahol Álmos anyja kalauzolja végig a látogatókat a magyar történelmen
Vasárnapi nyitották meg a felújított erődöt a Gellért-hegyen. A Citadellában egy ingyenesen bejárható közpark, örökmécses és A Szabadság Bástyája című interaktív kiállítás várja a látogatókat.


Évekig tartó lezárás után vasárnap ismét megnyílt a Gellért-hegy csúcsán álló, teljesen átalakított Citadella. A korábbi, elhanyagolt erőd helyén egy új közösségi tér jött létre ingyenesen bejárható, több mint hatezer négyzetméteres belső parkkal, kávézóval, fagylaltozóval és új kilátóteraszokkal.

Az erődfalakon új átjárókat nyitottak, amelyek összekötik a hegy két oldalát, ezzel a korábban zárt területet valóban átjárhatóvá tették. A felújítás egyik leglátványosabb eleme a kiállítás fogadóterében átívelő, teljes egészében üvegből készült gyalogoshíd, valamint az egykori rondellaudvarban kialakított víztükör, amelynek közepén egy örökláng tiszteleg a magyar történelem hősei előtt. A fejlesztés részeként a teljes területet akadálymentesítették, a parkban és a kiállítótérben is lifteket építettek.

„Ez volt a város leggyűlöltebb épülete, ma a magyar szabadság bástyája”

– mondta Orbán Viktor a megnyitón.

A vasárnapi ünnepség egy többéves folyamat végére tett pontot. A Citadella kiemelt állami beruházásként újult meg, a munka 2021-ben indult. Az átalakítás egyik mérföldköve volt, amikor 2022-ben felvonták a belső udvar közepén álló 36 méteres árbócra az ország legnagyobb, 72 négyzetméteres nemzeti lobogóját.

A vasárnapi átadón Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott, amelyben a helyszín szimbolikája mellett egy közelgő energia- és pénzügyi válságra is figyelmeztetett. A kormányfő szerint a Citadella a város leggyűlöltebb épülete volt.

„Ide mindig mások építettek, és leginkább ellenünk. Magát az épületet is a mi elnyomásunkra emelték, hogy onnan a rebellis Pestet ágyútűz alatt tarthassák” – tette hozzá.

A megújult erőd legfőbb attrakciója a nyugati rondellában berendezett, „A Szabadság Bástyája” című interaktív kiállítás. A belépőjeggyel látogatható tárlat a magyar történelem szabadságküzdelmeit mutatja be a honfoglalástól egészen a rendszerváltásig, és felidézi a magyar történelem meghatározó nőalakjait is. A kiállítás narrátora Emese, Álmos vezér anyja, aki a látogatókat végigvezeti a különböző történelmi korszakokon.

A felújítás körül korábban komoly viták is voltak, többen bírálták például a Szabadság-szobor talapzatára helyezett keresztet.

„Aki Budapest megkérdezése nélkül, a szobor alkotójának örökösei ellenére a keresztet a Szabadság-szobor talapzatába erőltette, nem tiszteli, hanem használja ezt a jelképet”

– fogalmazott tavaly Karácsony Gergely főpolgármester.

Ezzel szemben Lánszki Regő országos főépítész szerint a kereszt azt szimbolizálja, hogy „a szabadság nem a semmiből terem, hanem van múltja és van alapja: közös emlékezet, megvívott küzdelmek, megtartó hittel épült nemzeti közösség”.

A Citadella belső parkja és sétányai ingyenesen látogathatók, a kiállításra és a hozzá tartozó kilátóteraszokra viszont belépőt kell váltani.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BUDAPEST
A Rovatból
Eltűnnek a parkolóautomaták Budapestről, 25 százalékkal drágul a parkolás júliustól
A Fővárosi Közgyűlés döntése alapján július 1-től kivonják a forgalomból a parkolóautomatákat, a díjak pedig egységesen 25 százalékkal nőnek. A városvezetés a lépést a rendkívül magas üzemeltetési költségekkel indokolta, ami egyes kerületekben a bevétel 60-70 százalékát is elviszi.


Július 1-től új korszak kezdődik a budapesti parkolásban: a főváros leszereli az összes parkolóautomatát, ezzel párhuzamosan pedig 25 százalékkal megemeli a várakozási díjakat. Az autósoknak szinte teljesen át kell állniuk a digitális fizetésre, a készpénzes opció csak erősen korlátozott formában marad meg. A változás értelmében júliustól az A zónában 600 forint helyett 800 forintba kerül majd egy óra parkolás munkanapokon 8 és 22 óra között. A B zónában 450-ről 600 forintra emelkedik a díj este 8-ig, míg a C zónában 300-ról 400 forintra, a D zónában pedig 200-ról 300 forintra nő az óránkénti tarifa, mindkét zónában reggel 8 és délután 6 között. A fizetési zónákat jelző táblákat a jelenlegi 250 méter helyett sűrűbben, 75 méterenként helyezik majd ki. A parkolási díjat a különféle ismert mobiltelefonos applikációkon vagy SMS-ben lehet majd kiegyenlíteni. A BudapestGO parkolási funkciójának fejlesztése egyelőre csúszik.

Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szerint a pályázatra a rendelkezésre álló keretösszeget jelentősen meghaladó ajánlatok érkeztek, így az egy későbbi fejlesztés része lesz.

Emiatt a korábban tervezett, BudapestGO-n keresztüli fizetéshez vagy BKK-bérlethez kötött 25 százalékos kedvezmény sem lesz elérhető az applikáció elkészültéig. A digitális fizetést némileg olcsóbbá teszi, hogy a kormány március 16-tól eltörölte a mobilparkolás kényelmi díját. A készpénzes fizetés lehetőségét a főváros csak szűkített formában tartaná fenn. A javaslat szerint a kerületi parkolásüzemeltetési irodákban lehetne utólag, 24 órán belül befizetni egy fix, háromórás díjat. Aki ezt a határidőt lekési, már pótdíjat kap. A javaslatot a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság már támogatta, a végső szót a Fővárosi Közgyűlés mondja ki tavaszi ülésén. A városvezetés az automaták kiiktatását a kiugróan magas üzemeltetési költségekkel indokolta – írta a Népszava. Kiss Ambrus a fővároshoz beérkező kerületi beszámolók alapján arról beszélt, hogy a rendszer fenntartása abszurd összegeket emészt fel. „Akad olyan kerület, ahol évi bruttó 100 millióba kerül az üzemeltetés. A parkolóóra ugyanakkor jelentős, de nem egyedüli része a költségeknek. A parkolási kiadások kerületenként nézve átlagosan 60-70 százalékát viszik el a bevételnek” – mondta a főigazgató.

A reformcsomag korábbi vitáiban felmerült a hétvégi díjfizetés bevezetésének ötlete is, ezt a javaslatot azonban a közgyűlés végül nem szavazta meg.

A mostani változásokat további szigorítások követik: 2027. január 1-től megszűnik a zöld rendszámos autók ingyenes parkolása Budapesten.

Ugyanettől a naptól büntetőtarifát vezetnek be a nagy tömegű járművekre: a 2000 kilogrammnál nagyobb saját tömegű személyautóknak kétszeres parkolási díjat kell majd fizetniük.

A fővárosi rendelet minden kerületre kötelező érvényű, így hiába aggódik több önkormányzat a hatályos üzemeltetési szerződéseik felmondása miatt, a jogszabályváltozásra hivatkozva ezek lezárhatók. Tavaly 14 kerületben összesen 3331 parkolóautomata működött, ezek július 1-jétől nem üzemelhetnek tovább.

Via 444.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BUDAPEST
A Rovatból
Vitézy Dávid bemutatta a Pesti Fonódó terveit, a Nyugati téri felüljárót is elbontanák – Az ötletek máris hatalmas vitát kavartak
Vitézy Dávid bemutatta a Pesti Fonódó villamoshálózat első terveit, amelyek a Deák és a Lehel tér közötti szakaszt építenék át. A fejlesztés átszállásmentes kapcsolatot teremtene többek között Újpest, Angyalföld és a déli vonalak között.


Vitézy Dávid a közösségi oldalán arról írt, hogy elkészültek a Bajcsy-villamos, vagyis a Pesti Fonódó villamoshálózat első tervei. Bejegyzése szerint „hétfőn a szakbizottság elé visszük a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosvonal, azaz a Pesti fonódó villamoshálózat koncepcionális terveit, hogy az engedélyezési tervek elkészítéséhez szükséges főbb döntések megszülessenek.”

Állítása szerint nagyon jó döntésnek bizonyult, hogy a Fővárosi Közgyűlés 2024 végén a javaslatukra úgy döntött, a befagyasztott uniós források ellenére saját pénzből megkezdik a tervezést. Úgy véli, „így viszont lehetséges, hogy az új kormány által visszaszerzett uniós pénzekből ez a fejlesztés meg is valósulhasson.”

Vitézy Dávid régóta hisz abban, hogy „forrásokat szerezni leginkább kész, azonnal megvalósítható tervekkel lehet; ennek hiányában legfeljebb elvi vitát lehet folytatni a pénzek elosztásáról, ami általában nem vezet sehova.”

Beszámolója szerint a BKK-nál és a tervezőknél gőzerővel zajlik a munka, és „mindezt sok év semmittevés után, alig néhány hónap alatt értük el”.

A Pesti Fonódó a Deák tér és a Lehel tér közötti hiányzó szakasz megépítésével valósulhat meg, amely szerinte „Angyalföld, Rákosrendező, Újpalota és Újpest térségéből is átszállásmentes belvárosi és budai kapcsolatokat biztosítana”.

Vitézy Dávid elmondása alapján: gyakorlatilag össze tudnának forrasztani egy egységes hálózatba „délről a 47-es és 49-es vonalat, valamint az új Műegyetem rakparti ágról érkező egyik vonalat, - északról a 12-es, a 14-es és a Szegedi úti felüljáró megépülte esetén Rákosrendezőn át az egyik Újpalota (69-es) felől érkező vonalat”.

Azt állítja, a változás hatása a Budai Fonódóéhoz lenne hasonló, ahol „minden vártnál többen használják az összekötött vonalakat, mióta nem sok átszállással lehet csak utazni Budán.” A modellezés szerint az új szakaszon 44-49 ezer napi utassal számolnak, és a fejlesztéssel naponta 2500 órát takarítanának meg a budapestieknek.

„Ez azt jelenti, hogy ez a beruházás kb. 90 évnyi várakozási időt spórol meg az utasoknak évente” – írta.

Vitézy Dávid azt is közölte, hogy Karácsony Gergellyel közösen a következőket javasolják a bizottságnak:

• „a Bajcsy-Zsilinszky úton a villamospálya körül zöldsáv is létesüljön, új fákkal, folytatva a Károly körút 13 évvel ezelőtti átalakítását, a kerékpárosok nem zavarják majd a gyalogosokat tovább a járdán, faltól falig megújul ez a fontos belvárosi főút,

• Nyugati téren tüntessük el a ronda és teljesen felesleges felüljárót, a buszvégállomás és a parkoló helyett zöld köztér létesül, a Váci úton a javaslatunk szerint a villamos szélső vezetésben halad majd a bevásárlóközpont mellett füves vágányon,

• a Lehel téren szűnjön meg az, hogy a templom egy aszfalttenger közepén áll, legyen valódi köztér a piac előtt a villamosvégállomás helyett.”

Bejegyzését azzal zárta, hogy rengeteg munka van még hátra, a látványtervek sem véglegesek, mert „számos részlet a továbbtervezés során kerül majd a helyére, most a koncepcionális irányokat fogjuk eldönteni a hétfői bizottsági ülésen, utána folytatódik a munka tovább”.

A politikus bejegyzéséhez máris rengeteg komment érkezett, és óriási vitát váltott ki. Többen kifogásolják, hogy így kevesebb autó tud majd közlekedni erre, ami szerintük még nagyobb dugót okozhat. Mások szerint felesleges a villamos, mert ezen a vonalon közlekedik a metró is. Ugyanakkor van aki üdvözli az ötletet, hogy több lesz a zöld felület és kényelmesebb lesz a gyalogosoknak, kerékpárosoknak a környék.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk