Városépítés vagy falurombolás?
Tovább kutatva a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének fotói között, olyan pillanatokat találtunk a város életéből, amik néha viccesek, néha szomorúak, de mindenképp érdemes rájuk emlékezni. A 100 éves Gyűjtemény munkatársai a régi kor dokumentumait leporolva sok-sok fényképet tár a nyilvánosság elé.
Ebből a válogatásból kiderül, hogy falurombolásnak vagy városépítésnek számítanak a lakótelepek, mitől volt mézes a mackó és miért jártak buszok a síneken. Egy Porzó nevű újságíró további álneveit is megismerhetitek, megnézhetitek a pesti csatorna látványtervét és a Metró Klub viselkedési szabályait is megtudhatjátok. Nem utolsó sorban fény derül arra is, hogy mit keres egy pingpongasztal a könyvtárban.
Az idén száz éve, hogy létrehozták a Budapest Gyűjteményt, a főváros könyvtárának várostörténeti különgyűjteményét. Az évforduló alkalmából a következő száz napon (szeptember 23. és december 31. között) minden nap leemelünk a könyvtár polcairól egy-egy budapesti „ínyencséget” (fotót, könyvet, kéziratot, térképet, kisnyomtatványt), s közkinccsé tesszük. Bízunk benne, hogy rendhagyó megemlékezésünk értő és kíváncsi szemekre talál.
A pesti csatorna
A kialakítandó Nagykörút vonalára elképzelt hajózható csatorna terve egy 1865-ben megjelent, Duna-szabályozásról szóló nyomtatványból. A könyvecske Reitter Ferenc három javaslatát tartalmazza, aki a Fővárosi Közmunkák Tanácsa mérnökeként, több mint tíz éven keresztül foglalkozott a város vízi védműveivel, hogy, mint írja: "...oly iszonyúan ne kelljen egykor felébrednünk mint 1838-ban".
Falurombolás vagy városépítés?
Negyven évvel ezelőtt javában zajlott a falurombolás Rákoskeresztúron. Szöllősi Nagy András 1973-ban készült diája a falu hűlt helyén épülő panelrengeteg alapozási munkálatait mutatja.
"A magányos kutyajártatások vittek közelebb az emberi környezethez is. Az ismétlődő, kölcsönös üdvözléseknek, a párszavas, udvarias szóváltásoknak az lett a következményük, hogy ismeretségeket kötöttem. Főként a Sima utca régebbi, helyi gyökerű lakóival, a túloldaliakkal, a zömmel kétkezi vagy legalábbis mesteremberekkel. Így a szemközti Jánossal, Szabó úrral, Karakas úrral, meg a többiekkel, akiknek nem jegyeztem meg ugyan a nevét, de legalább olyan barátságosan fogadták közeledésemet, mint a nevezett három. […] És lassan, de biztosan feltárult előttem Rákoskeresztúr, és megszoktam, és elkerülhetetlenül közöm lett hozzá, nyomot hagyott bennem, részévé vált életemnek." A részlet Oravecz Imre: Sima utca című írásából szárazik, amit teljes egészében itt olvashattok.
Pingpong
Könyvtári idill az ötvenes évek szűk levegőjében. Az ebédidőből kicsippentett tíz perc elég, hogy a kissé rideg udvaron, és a nem éppen szabvány szerinti asztalon, lejátsszák a női páros döntő szettjét. Ott, hol ma a könyvtár kávézója üzemel, s halk duruzsolás tölti be a teret. A nők feszülten figyelnek, a férfiak kíváncsian várakoznak. Kezdődik az adogatás.
Sínautóbusz
A háború idején nemcsak a gázolaj árának emelkedése miatt akadozott az autóbusz-közlekedés Budapesten. 1942-ben már akkora volt a gumiabroncshiány, hogy a főműhelyben hozzáláttak az autóbuszok sínautóbusszá való átalakításának. Az első kék sínautóbusz 1942. május 4-én állt forgalomba a 10-es villamos vonalán, és az év végére már 29 közlekedett a város különböző pontjain. Erről a témáról részletesebben "A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada" című kiadvány tájékoztat.
Porzó utazása
Ágai Adolf (1836-1916), lapszerkesztő, újságíró szerette az írói álneveket. Írásait hol Csicseri Borsként, hol Forgó bácsiként, esetleg Porzóként jegyezte. Játékos szellemére bizonyíték,hogy ő honosította meg a magyar újságírásban a szellemes, ironikus tárcát, írt is ezekből pár százat, de tolla alól sok-sok mese, gyerekkönyv és regény is kikerült.
Mégis, talán legmaradandóbb műve az Utazás Pestről - Budapestre című, 1908-ban megjelent könyve, melyben a hajdani kisváros, majd az 1873-ban megszülető Budapest hihetetlen iramú fejlődését, nagyvárossá válását mutatja be élvezetes, érzékletes stílusban. Aki kíváncsi a "nagy utazásra", vagyis a teljes műre, itt elolvashatja.
„Minden mackó szereti a mézet”
Casinó tojás, krumplisaláta és sajtos roló, harapnivaló virsli, roppanós, málnaszörp és banánturmix, fasírtfalatka fogpiszkálón, gyümölcsleves, gyümölcsrizs, hidegsült és egybesült, pohárkrém és saláták (francia, orosz, svéd), ropogós kifli, tej és kakaó, olasz kávé, krémfagylalt és tormás sonka, tormás sonka, tormás sonka.
Mézes Mackó a Kígyó utcában. Lugosi Lugo László felvétele, 1980-as évek
A hidegkonyhai készítmények pazar panorámáját kínáló Mézes Mackó üzletek kitalálója Onódy Lajos, a korai Kádár-kor zseniális vendéglátósa volt. Őt magát 1965-ben koncepciós perbe fogták, elítélték, karrierje megtört. A budapesti éjszakában hívogatóan világító Mézes Mackók túléltek mindent, egyedül a rendszerváltozás utáni privatizációt nem.
Nyomj egy lájkot, ha tetszett az időutazás!
Fotó: Draskovics Ádám
