Tovább drágulnak az élelmiszerek – hiába csökken az infláció, a kenyér és a tej is többe kerül
A háztartási energia ára emelkedett a leginkább az elmúlt egy évben a Központi Statisztikai Hivatal friss jelentése szerint. Az infláció még mindig 21 százalék felett jár.
Idén májusban a fogyasztói árak átlagosan 21,5 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, így az áprilisi 24 százalékhoz képest 2,5 százalékponttal csökkent az infláció. A fogyasztói árak májusban átlagosan 0,4 százalékkal csökkentek áprilishoz képest, ami leginkább az energiaárak mérséklődésének köszönhető – derült ki a KSH csütörtök reggeli gyorsjelentéséből.
A Központi Statisztikai Hivatal friss jelentése szerint az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a legnagyobb mértékben. Idén májusban az élelmiszerekért átlagosan 33,5 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban.
Leginkább az édesipari lisztáru (59,6%), a kenyér (52,7%) és a tejtermékek (51,3%) drágultak. A legkisebb mértékben a liszt (7,2%) és az étolaj (3,5%) ára nőtt. A háztartási energia 37,2 százalékkal drágult, a vezetékes gáz 49,1, a palackos gáz 47,2, az elektromos energia 27,2 százalékkal került többe. Az üzemanyagok 17,7 százalékkal drágultak, a szeszes italok ára pedig átlagosan 25,8 százalékkal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkeken belül az új autókért 17, míg például a szobabútorokért 12,1 százalékkal kellett többet fizetni. A szolgáltatások is drágultak: a parkolás 28, a sport- és múzeumi belépők 27,1, a belföldi üdülés 26,8, a járműjavítás 23,1 százalékkal került többe.
A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint 2023 áprilisához viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,4%-kal csökkentek egy hónap alatt. Ugyanakkor az élelmiszerek még mindig drágultak, májusban átlagosan 0,1 százalékkal kerültek többe.
Drágult a kolbász (0,9%) és több idényáras élelmiszer, így a burgonya, a zöldség és a gyümölcs (0,4%), de olcsóbb lett például a sajt (2,3%), a rizs (1,7%), a péksütemény (1,3%), a tej (0,9%) és a baromfihús (0,6%).
A háztartási energia ára 3 százalékkal csökkent, míg az üzemanyagokért 6,6 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A szolgáltatások 0,9 százalékkal drágultak, a lakbérért 1,2 százalékkal kértek többet.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a KSH csütörtökön közzétett jelentésére reagálva közleményében azt írta,
2020 novembere óta most először fordult elő, hogy az előző hónaphoz képest is csökkent az inflációs adat.
Szerinte ez azt jelzi, hogy a fogyasztói árak mérséklődése egyre dinamikusabb, a kormányzati intézkedések pedig működnek.
Forrás: MTI
Idén májusban a fogyasztói árak átlagosan 21,5 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, így az áprilisi 24 százalékhoz képest 2,5 százalékponttal csökkent az infláció. A fogyasztói árak májusban átlagosan 0,4 százalékkal csökkentek áprilishoz képest, ami leginkább az energiaárak mérséklődésének köszönhető – derült ki a KSH csütörtök reggeli gyorsjelentéséből.
A Központi Statisztikai Hivatal friss jelentése szerint az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a legnagyobb mértékben. Idén májusban az élelmiszerekért átlagosan 33,5 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban.
Leginkább az édesipari lisztáru (59,6%), a kenyér (52,7%) és a tejtermékek (51,3%) drágultak. A legkisebb mértékben a liszt (7,2%) és az étolaj (3,5%) ára nőtt. A háztartási energia 37,2 százalékkal drágult, a vezetékes gáz 49,1, a palackos gáz 47,2, az elektromos energia 27,2 százalékkal került többe. Az üzemanyagok 17,7 százalékkal drágultak, a szeszes italok ára pedig átlagosan 25,8 százalékkal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkeken belül az új autókért 17, míg például a szobabútorokért 12,1 százalékkal kellett többet fizetni. A szolgáltatások is drágultak: a parkolás 28, a sport- és múzeumi belépők 27,1, a belföldi üdülés 26,8, a járműjavítás 23,1 százalékkal került többe.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Örkény István egy novelláját kell elemezniük a diákoknak a magyarérettségi második részében
Az érettségi II. részének megoldására mindkét szinten 150 percet kapnak a vizsgázók. Azok, akik középszinten érettségiznek, itt egy 500-800 szavas műértelmezés vagy témakifejtő esszé közül választhatnak, amivel maximum 40 pontot szerezhetnek.
Örkény István egy novelláját kell elemezniük a középszinten érettségiző diákoknak a magyarérettségi második részében - írta az Eduline.
Akik nem műelemzést választanak, azoknak a történelmi események irodalmi feldolgozásáról kell írniuk egy általános témakifejtő esszét.
Az érettségi II. részének megoldására mindkét szinten 150 percet kapnak a vizsgázók.
Azok, akik középszinten érettségiznek, itt egy 500-800 szavas műértelmezés vagy témakifejtő esszé közül választhatnak, amivel maximum 40 pontot szerezhetnek. Az emelt szinten vizsgázóknak pedig 40+20 pontot érő szövegalkotási feladatokat kell megoldaniuk: egy műértelmező szöveget és egy reflektáló szöveget kell írniuk. A műértelmezés elvárt terjedelme emelt szinten 600-800 szó, a reflektáló szövegé 250-450 szó.
Az idei magyarérettségi első részében a diákok Daniss Győző egy 2021-ben készült, népszerű nevekről szóló tudományos ismeretterjesztő szövegét; egy interjút kaptak. A feladatok között szerepelt igaz-hamis, szöveges indoklást igénylő példák és olyan feladat is, amiben táblázatokat kell tanulmányozniuk a diákoknak, és azok alapján kérdésekre válaszolni. Ezek megoldása összesen 40 pontot ér.
A szövegértést követően a diákoknak egy 20 pontos irodalmi műveltségi feladatlapot kell megoldaniuk.
Ebben a vizsgarészben a diákoknak többek között szereplők nevei alapján kell felismerniük irodalmi alkotásokat, de kaptak memoritereket is, és téves információkat kell aláhúzniuk egy korstílusokat, stílusirányzatokat kérdező példában.
Örkény István egy novelláját kell elemezniük a középszinten érettségiző diákoknak a magyarérettségi második részében - írta az Eduline.
Akik nem műelemzést választanak, azoknak a történelmi események irodalmi feldolgozásáról kell írniuk egy általános témakifejtő esszét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Orbán Viktor sajtópereket ígért azok ellen a portálok ellen, akik az olasz Domani alapján megírták, hogy az olaszországi Varese (Lombaria) városában magyarországi kormányközeli egyénekhez kerülhetett egy 1,7 milliárd forintot érő villa, amit a sajtótermék csak Orbán-villaként emlegetett.
Magyar Péter posztjában viszont arra utalt, hogy a miniszterelnök cáfolata beért egy beismeréssel is. Mint fogalmazott:
„Ekkora öngólt már régen rúgtak Felcsúton. A miniszterelnök elvtárs az imént egy viccesnek és fiataloschnak gondolt posztban jelentette be, hogy sajtópert indít, mert egy olasz villáról azt állították, hogy az övé.
Érdekes, hogy a hatvanpusztai 13 milliárd forintos uradalmi birtok miatt sosem perelt.
Köszönjük a beismerést, Miniszterelnök elvtárs! Az öngól Felcsúton és a hatvanpusztai pánikszobában is öngól.”
A villáról és a vélelmezett tulajdonosi háttérről korábban itt írtunk.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Orbán Viktor sajtópereket ígért azok ellen a portálok ellen, akik az olasz Domani alapján megírták, hogy az olaszországi Varese (Lombaria) városában magyarországi kormányközeli egyénekhez kerülhetett egy 1,7 milliárd forintot érő villa, amit a sajtótermék csak Orbán-villaként emlegetett.
Kijöttek a magyarérettségi megoldásai, egyelőre a nemhivatalos formában
Az Eduline minden évben közzéteszi a megoldásokat az egyes érettségi napok végeztével. A magyarérettségi első és második részének is megvannak már a nemhivatalos megoldásai.
Elkezdődött a 2025-ös tavasz érettségi időszak, idén több mint 142 ezren vizsgáznak valamilyen tantárgyból. Az első kötelező tantárgyból, vagyis magyarból hétfőn középszinten 77 972 fő, emelt szinten pedig 2278 tanuló ad számot tudásáról. Az Eduline közölte a nemhivatalos megoldásokat a magyarérettségiről.
Itt vannak a magyarérettségi első részének a megoldásai:
Örkény István egy novelláját kell elemezniük a középszinten érettségiző diákoknak a magyarérettségi második részében - írta az Eduline.
Akik nem műelemzést választanak, azoknak a történelmi események irodalmi feldolgozásáról kell írniuk egy általános témakifejtő esszét.
Az érettségi II. részének megoldására mindkét szinten 150 percet kapnak a vizsgázók.
Azok, akik középszinten érettségiznek, itt egy 500-800 szavas műértelmezés vagy témakifejtő esszé közül választhatnak, amivel maximum 40 pontot szerezhetnek. Az emelt szinten vizsgázóknak pedig 40+20 pontot érő szövegalkotási feladatokat kell megoldaniuk: egy műértelmező szöveget és egy reflektáló szöveget kell írniuk. A műértelmezés elvárt terjedelme emelt szinten 600-800 szó, a reflektáló szövegé 250-450 szó.
Az idei magyarérettségi első részében a diákok Daniss Győző egy 2021-ben készült, népszerű nevekről szóló tudományos ismeretterjesztő szövegét; egy interjút kaptak. A feladatok között szerepelt igaz-hamis, szöveges indoklást igénylő példák és olyan feladat is, amiben táblázatokat kell tanulmányozniuk a diákoknak, és azok alapján kérdésekre válaszolni. Ezek megoldása összesen 40 pontot ér.
A szövegértést követően a diákoknak egy 20 pontos irodalmi műveltségi feladatlapot kell megoldaniuk.
Ebben a vizsgarészben a diákoknak többek között szereplők nevei alapján kell felismerniük irodalmi alkotásokat, de kaptak memoritereket is, és téves információkat kell aláhúzniuk egy korstílusokat, stílusirányzatokat kérdező példában.
Elkezdődött a 2025-ös tavasz érettségi időszak, idén több mint 142 ezren vizsgáznak valamilyen tantárgyból. Az első kötelező tantárgyból, vagyis magyarból hétfőn középszinten 77 972 fő, emelt szinten pedig 2278 tanuló ad számot tudásáról. Az Eduline közölte a nemhivatalos megoldásokat a magyarérettségiről.
Itt vannak a magyarérettségi első részének a megoldásai:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán: indulnak a sajtóperek – A miniszterelnök kamu hírnek tartja, hogy hozzá kapcsolják az olasz luxusvillát
Villámközleményben reagált a kormányfő a sajtóértesülésekre, amelyek szerint köze lehet egy olaszországi villához. Az ingatlant kormányközeli cég vehette meg az értesülések szerint.
Rövid cáfolattal reagált Orbán Viktor miniszterelnök azokra az olasz sajtóban felröppent információkra, amelyek szerint egy hozzá közel álló érdekcsoport egy frissen alapított cég révén megvett egy több mint 1,7 milliárd forint értékű villát, az olaszországi Varesében.
A festői tájon fekvő házról mi is írtunk: itt vezettük le, hogy az olasz sajtó hogyan kötötte a szálakat a magyar kormányhoz közeli vállalatokhoz és személyekhez.
A magyar kormányfő a Facebook-oldalán nevezte kamu hírnek az értesüléseket. Egy rövid posztban közölte: „Ma azt találta ki a fake-news sajtó, hogy a zebrák mellett olasz villám is van.” Ironizálva hozzátette:
„Győzike ide kevés lesz. Indulnak a sajtóperek!”
Rövid cáfolattal reagált Orbán Viktor miniszterelnök azokra az olasz sajtóban felröppent információkra, amelyek szerint egy hozzá közel álló érdekcsoport egy frissen alapított cég révén megvett egy több mint 1,7 milliárd forint értékű villát, az olaszországi Varesében.
A festői tájon fekvő házról mi is írtunk: itt vezettük le, hogy az olasz sajtó hogyan kötötte a szálakat a magyar kormányhoz közeli vállalatokhoz és személyekhez.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
