Az érkező dunai árhullám miatt, a folyamatosan emelkedő vízszintre tekintettel, a Budapest Közút június 6-án 20 órától lezárja a forgalom elől a budai alsó rakpartot a Mozaik utca és a Rákóczi híd között, illetve a pesti alsó rakpartot a Népfürdő utca és a Közraktár utca között - közölte a Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala csütörtökön.
A legfrissebb előrejelzések szerint
pénteken napközben kerülhet víz alá az alsó rakpart több szakasza, de a magas vízállás miatt már ezt megelőzően is kicsaphat a medréből a Duna vize,
ezért az élet- és vagyonbiztonság érdekében már csütörtök estétől szükséges az alsó rakpart lezárása.
A Főpolgármesteri Hivatal közleményében azt írta, hogy csütörtök 0 óra óta már tilos a megállás az alsó rakpartokon, így a Fővárosi Önkormányzati Rendészet Igazgatóság megkezdi a lezárt budai és pesti rakparton hagyott gépjárművek elszállítását a járművek épségének megóvásáért.
Az elszállított gépjárművek üzembentartói a Fővárosi Ügyeleti és Irányító Központ 0-24 órában hívható 301-7500-ás telefonszámán, vagy a https://fori.hu/elszallitott-jarmuvek/ kaphatnak felvilágosítást gépjárművük elhelyezéséről.
Amennyiben a Duna vízszintje azt indokolttá teszi,
a következő napokban sor kerülhet arra is, hogy a pesti rakparti 2-es, 2B és 23-as villamosok rövidített útvonalon közlekedjenek.
Az árvízhelyzettel összefüggésben a budapesti közösségi közlekedést érintő esetleges korlátozásokról a BKK ad majd további tájékoztatást. Az árvízvédelmi intézkedések miatt ezen a hétvégén a megszokott rakpartnyitás is elmarad.
A rakpartok megnyitásának ideje még kérdéses, a jelenlegi előrejelzések szerint arra jövő hét elején kerülhet sor, miután a Budapesti Közművek FKF Köztisztasági Divíziója elvégezte az árhullám levonulása utáni átfogó, fertőtlenítő takarítást.
via MTI
Az érkező dunai árhullám miatt, a folyamatosan emelkedő vízszintre tekintettel, a Budapest Közút június 6-án 20 órától lezárja a forgalom elől a budai alsó rakpartot a Mozaik utca és a Rákóczi híd között, illetve a pesti alsó rakpartot a Népfürdő utca és a Közraktár utca között - közölte a Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala csütörtökön.
A legfrissebb előrejelzések szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fotókon a felújított Citadella, ahol Álmos anyja kalauzolja végig a látogatókat a magyar történelmen
Vasárnapi nyitották meg a felújított erődöt a Gellért-hegyen. A Citadellában egy ingyenesen bejárható közpark, örökmécses és A Szabadság Bástyája című interaktív kiállítás várja a látogatókat.
Évekig tartó lezárás után vasárnap ismét megnyílt a Gellért-hegy csúcsán álló, teljesen átalakított Citadella. A korábbi, elhanyagolt erőd helyén egy új közösségi tér jött létre ingyenesen bejárható, több mint hatezer négyzetméteres belső parkkal, kávézóval, fagylaltozóval és új kilátóteraszokkal.
Az erődfalakon új átjárókat nyitottak, amelyek összekötik a hegy két oldalát, ezzel a korábban zárt területet valóban átjárhatóvá tették. A felújítás egyik leglátványosabb eleme a kiállítás fogadóterében átívelő, teljes egészében üvegből készült gyalogoshíd, valamint az egykori rondellaudvarban kialakított víztükör, amelynek közepén egy örökláng tiszteleg a magyar történelem hősei előtt. A fejlesztés részeként a teljes területet akadálymentesítették, a parkban és a kiállítótérben is lifteket építettek.
„Ez volt a város leggyűlöltebb épülete, ma a magyar szabadság bástyája”
– mondta Orbán Viktor a megnyitón.
A vasárnapi ünnepség egy többéves folyamat végére tett pontot. A Citadella kiemelt állami beruházásként újult meg, a munka 2021-ben indult. Az átalakítás egyik mérföldköve volt, amikor 2022-ben felvonták a belső udvar közepén álló 36 méteres árbócra az ország legnagyobb, 72 négyzetméteres nemzeti lobogóját.
A vasárnapi átadón Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott, amelyben a helyszín szimbolikája mellett egy közelgő energia- és pénzügyi válságra is figyelmeztetett. A kormányfő szerint a Citadella a város leggyűlöltebb épülete volt.
„Ide mindig mások építettek, és leginkább ellenünk. Magát az épületet is a mi elnyomásunkra emelték, hogy onnan a rebellis Pestet ágyútűz alatt tarthassák” – tette hozzá.
A megújult erőd legfőbb attrakciója a nyugati rondellában berendezett, „A Szabadság Bástyája” című interaktív kiállítás. A belépőjeggyel látogatható tárlat a magyar történelem szabadságküzdelmeit mutatja be a honfoglalástól egészen a rendszerváltásig, és felidézi a magyar történelem meghatározó nőalakjait is. A kiállítás narrátora Emese, Álmos vezér anyja, aki a látogatókat végigvezeti a különböző történelmi korszakokon.
A felújítás körül korábban komoly viták is voltak, többen bírálták például a Szabadság-szobor talapzatára helyezett keresztet.
„Aki Budapest megkérdezése nélkül, a szobor alkotójának örökösei ellenére a keresztet a Szabadság-szobor talapzatába erőltette, nem tiszteli, hanem használja ezt a jelképet”
– fogalmazott tavaly Karácsony Gergely főpolgármester.
Ezzel szemben Lánszki Regő országos főépítész szerint a kereszt azt szimbolizálja, hogy „a szabadság nem a semmiből terem, hanem van múltja és van alapja: közös emlékezet, megvívott küzdelmek, megtartó hittel épült nemzeti közösség”.
A Citadella belső parkja és sétányai ingyenesen látogathatók, a kiállításra és a hozzá tartozó kilátóteraszokra viszont belépőt kell váltani.
Évekig tartó lezárás után vasárnap ismét megnyílt a Gellért-hegy csúcsán álló, teljesen átalakított Citadella. A korábbi, elhanyagolt erőd helyén egy új közösségi tér jött létre ingyenesen bejárható, több mint hatezer négyzetméteres belső parkkal, kávézóval, fagylaltozóval és új kilátóteraszokkal.
Az erődfalakon új átjárókat nyitottak, amelyek összekötik a hegy két oldalát, ezzel a korábban zárt területet valóban átjárhatóvá tették. A felújítás egyik leglátványosabb eleme a kiállítás fogadóterében átívelő, teljes egészében üvegből készült gyalogoshíd, valamint az egykori rondellaudvarban kialakított víztükör, amelynek közepén egy örökláng tiszteleg a magyar történelem hősei előtt. A fejlesztés részeként a teljes területet akadálymentesítették, a parkban és a kiállítótérben is lifteket építettek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Eltűnnek a parkolóautomaták Budapestről, 25 százalékkal drágul a parkolás júliustól
A Fővárosi Közgyűlés döntése alapján július 1-től kivonják a forgalomból a parkolóautomatákat, a díjak pedig egységesen 25 százalékkal nőnek. A városvezetés a lépést a rendkívül magas üzemeltetési költségekkel indokolta, ami egyes kerületekben a bevétel 60-70 százalékát is elviszi.
Július 1-től új korszak kezdődik a budapesti parkolásban: a főváros leszereli az összes parkolóautomatát, ezzel párhuzamosan pedig 25 százalékkal megemeli a várakozási díjakat. Az autósoknak szinte teljesen át kell állniuk a digitális fizetésre, a készpénzes opció csak erősen korlátozott formában marad meg. A változás értelmében júliustól az A zónában 600 forint helyett 800 forintba kerül majd egy óra parkolás munkanapokon 8 és 22 óra között. A B zónában 450-ről 600 forintra emelkedik a díj este 8-ig, míg a C zónában 300-ról 400 forintra, a D zónában pedig 200-ról 300 forintra nő az óránkénti tarifa, mindkét zónában reggel 8 és délután 6 között. A fizetési zónákat jelző táblákat a jelenlegi 250 méter helyett sűrűbben, 75 méterenként helyezik majd ki. A parkolási díjat a különféle ismert mobiltelefonos applikációkon vagy SMS-ben lehet majd kiegyenlíteni. A BudapestGO parkolási funkciójának fejlesztése egyelőre csúszik.
Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szerint a pályázatra a rendelkezésre álló keretösszeget jelentősen meghaladó ajánlatok érkeztek, így az egy későbbi fejlesztés része lesz.
Emiatt a korábban tervezett, BudapestGO-n keresztüli fizetéshez vagy BKK-bérlethez kötött 25 százalékos kedvezmény sem lesz elérhető az applikáció elkészültéig. A digitális fizetést némileg olcsóbbá teszi, hogy a kormány március 16-tól eltörölte a mobilparkolás kényelmi díját. A készpénzes fizetés lehetőségét a főváros csak szűkített formában tartaná fenn. A javaslat szerint a kerületi parkolásüzemeltetési irodákban lehetne utólag, 24 órán belül befizetni egy fix, háromórás díjat. Aki ezt a határidőt lekési, már pótdíjat kap. A javaslatot a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság már támogatta, a végső szót a Fővárosi Közgyűlés mondja ki tavaszi ülésén. A városvezetés az automaták kiiktatását a kiugróan magas üzemeltetési költségekkel indokolta – írta a Népszava. Kiss Ambrus a fővároshoz beérkező kerületi beszámolók alapján arról beszélt, hogy a rendszer fenntartása abszurd összegeket emészt fel. „Akad olyan kerület, ahol évi bruttó 100 millióba kerül az üzemeltetés. A parkolóóra ugyanakkor jelentős, de nem egyedüli része a költségeknek. A parkolási kiadások kerületenként nézve átlagosan 60-70 százalékát viszik el a bevételnek” – mondta a főigazgató.
A reformcsomag korábbi vitáiban felmerült a hétvégi díjfizetés bevezetésének ötlete is, ezt a javaslatot azonban a közgyűlés végül nem szavazta meg.
A mostani változásokat további szigorítások követik: 2027. január 1-től megszűnik a zöld rendszámos autók ingyenes parkolása Budapesten.
Ugyanettől a naptól büntetőtarifát vezetnek be a nagy tömegű járművekre: a 2000 kilogrammnál nagyobb saját tömegű személyautóknak kétszeres parkolási díjat kell majd fizetniük.
A fővárosi rendelet minden kerületre kötelező érvényű, így hiába aggódik több önkormányzat a hatályos üzemeltetési szerződéseik felmondása miatt, a jogszabályváltozásra hivatkozva ezek lezárhatók. Tavaly 14 kerületben összesen 3331 parkolóautomata működött, ezek július 1-jétől nem üzemelhetnek tovább.
Július 1-től új korszak kezdődik a budapesti parkolásban: a főváros leszereli az összes parkolóautomatát, ezzel párhuzamosan pedig 25 százalékkal megemeli a várakozási díjakat. Az autósoknak szinte teljesen át kell állniuk a digitális fizetésre, a készpénzes opció csak erősen korlátozott formában marad meg. A változás értelmében júliustól az A zónában 600 forint helyett 800 forintba kerül majd egy óra parkolás munkanapokon 8 és 22 óra között. A B zónában 450-ről 600 forintra emelkedik a díj este 8-ig, míg a C zónában 300-ról 400 forintra, a D zónában pedig 200-ról 300 forintra nő az óránkénti tarifa, mindkét zónában reggel 8 és délután 6 között. A fizetési zónákat jelző táblákat a jelenlegi 250 méter helyett sűrűbben, 75 méterenként helyezik majd ki. A parkolási díjat a különféle ismert mobiltelefonos applikációkon vagy SMS-ben lehet majd kiegyenlíteni. A BudapestGO parkolási funkciójának fejlesztése egyelőre csúszik.
Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szerint a pályázatra a rendelkezésre álló keretösszeget jelentősen meghaladó ajánlatok érkeztek, így az egy későbbi fejlesztés része lesz.
Emiatt a korábban tervezett, BudapestGO-n keresztüli fizetéshez vagy BKK-bérlethez kötött 25 százalékos kedvezmény sem lesz elérhető az applikáció elkészültéig. A digitális fizetést némileg olcsóbbá teszi, hogy a kormány március 16-tól eltörölte a mobilparkolás kényelmi díját. A készpénzes fizetés lehetőségét a főváros csak szűkített formában tartaná fenn. A javaslat szerint a kerületi parkolásüzemeltetési irodákban lehetne utólag, 24 órán belül befizetni egy fix, háromórás díjat. Aki ezt a határidőt lekési, már pótdíjat kap. A javaslatot a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság már támogatta, a végső szót a Fővárosi Közgyűlés mondja ki tavaszi ülésén. A városvezetés az automaták kiiktatását a kiugróan magas üzemeltetési költségekkel indokolta – írta a Népszava. Kiss Ambrus a fővároshoz beérkező kerületi beszámolók alapján arról beszélt, hogy a rendszer fenntartása abszurd összegeket emészt fel. „Akad olyan kerület, ahol évi bruttó 100 millióba kerül az üzemeltetés. A parkolóóra ugyanakkor jelentős, de nem egyedüli része a költségeknek. A parkolási kiadások kerületenként nézve átlagosan 60-70 százalékát viszik el a bevételnek” – mondta a főigazgató.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fotógaléria: Így fog kinézni Rákosrendező a 2040-es évekre, ha a nyertes pályázók tervei megvalósulnak
A tervpályázaton első helyezést elért nemzetközi konzorcium komoly tapasztalattal rendelkezik, korábbi projektjeik között olyan léptékű fejlesztések szerepelnek, mint a bécsi Aspern Seestadt közparkja vagy a pozsonyi New Lido mesterterv.
Kihirdették a rákosrendezői nemzetközi tervpályázat győztes mestertervét, amely alapján teljesen átalakul Budapest legnagyobb rozsdaövezete.
Karácsony Gergely bejelentése szerint a francia, holland, német, szlovák és magyar építészirodák együttműködésében létrejött terv adja meg a városrész végleges szerkezetét, beépítését, építészeti karakterét, valamint zöld- és közműhálózatát.
„A Rákosrendezőn 30 év alatt spontán kialakult zöldfelület Észak-Pest tüdeje, ezt megőrizzük. A cél egy 15 hektáros városi park, plusz további 10 hektáron kisebb zöldterületek létrehozása”
– fogalmazott.
Vitézy Dávid önkormányzati képviselő, közlekedési és városmobilitási szakértő szintén posztolt a Facebookon a győztes mestertervről. Kiemelte, hogy a tervpályázaton első helyezést elért nemzetközi konzorcium komoly tapasztalattal rendelkezik, korábbi projektjeik között olyan léptékű fejlesztések szerepelnek, mint a bécsi Aspern Seestadt közparkja vagy a pozsonyi New Lido mesterterv.
„A terv lényege az, hogy a Rákosrendező vasútállomás köré sűrű városközpontot álmodik, ahol kevés az autó, de megjelennek kereskedelmi, vendéglátási, városközponti funkciók, új közterek, sétálóutcák, közfunkciók."
Úgy véli, a győztes koncepció a tömegközlekedés-orientált városfejlesztés elvét követi. „A tervezőcsapat ügyesen oldotta meg tehát a feladatot, oda tette a legtöbb épületet és funkciót, ahol legjobb lesz a tömegközlekedés: a Rákosrendező csomópontba, ahol a Kisföldalatti, számos villamosvonal és a vasút is találkozik majd.
Ez pontosan a tömegközlekedés-orientált városfejlesztés, melyre oly régóta vár Budapest, mely a szöges ellentéte annak, amit a kormány számos kiemelt beruházásnál csinál. És ami lehetővé teszi, hogy Budapest első, nem autóközpontú 21. századi új városrésze jöjjön létre.”
Kihirdették a rákosrendezői nemzetközi tervpályázat győztes mestertervét, amely alapján teljesen átalakul Budapest legnagyobb rozsdaövezete.
Karácsony Gergely bejelentése szerint a francia, holland, német, szlovák és magyar építészirodák együttműködésében létrejött terv adja meg a városrész végleges szerkezetét, beépítését, építészeti karakterét, valamint zöld- és közműhálózatát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megvan a mesterterv: 10 ezer lakással és egy óriásparkkal újul meg teljesen Rákosrendező
A Rákosrendezőn zajló barnamezős fejlesztés győztes tervpályázata egy új, vegyes funkciójú városrész kialakítását célozza. A projektben 25 hektárnyi zöldfelület jön létre, a teljes kiépülés 2045 körül várható.
Kihirdették a rákosrendezői nemzetközi tervpályázat győztes mestertervét, amely alapján teljesen átalakul Budapest legnagyobb rozsdaövezete.
Karácsony Gergely bejelentése szerint a francia, holland, német, szlovák és magyar építészirodák együttműködésében létrejött terv adja meg a városrész végleges szerkezetét, beépítését, építészeti karakterét, valamint zöld- és közműhálózatát.
A főpolgármester szerint a projekt a partnerségről és a szakmaiságról szól a profithajhászás helyett, és a közérdeket képviseli egy átlátható folyamatban. „Sok mindent kellett megvédenie Budapestnek az elmúlt években: az autonómiáját a jogfosztástól, a szabadságot az önkénytől, a sokszínűségét a szűklátókörűségtől, de meg kellett védenünk a legértékesebb fejlesztési területeket is a kiárusítástól” – írta, hozzátéve, hogy a rendszerváltás óta nem volt Budapesten hasonló léptékű és szemléletű projekt.
A lakhatással kapcsolatban kifejtette, hogy a cél élhető és vonzó körülmények teremtése minden korosztály, különösen a családosok számára. „Hogy minden alapellátási intézmény – óvoda, iskola, idősotthon – helyben legyen, a lakások megfizethetők legyenek, és legalább húsz százalékuk biztosítson támogatott lakhatást. Rákosrendező lehet a »15 perces város« urbanisztikai innovációjának terepe.”
„A Rákosrendezőn 30 év alatt spontán kialakult zöldfelület Észak-Pest tüdeje, ezt megőrizzük. A cél egy 15 hektáros városi park, plusz további 10 hektáron kisebb zöldterületek létrehozása” – fogalmazott.
A 10 ezer lakás és a 25 hektárnyi zöldfelület létrehozása egy hosszú folyamat újabb lépése. Mint írta, mióta Budapest a BKM átalakításával visszaszerezhette Rákosrendezőt, lebonyolították a tervpályázatot és megállapodtak az állammal az infrastrukturális beruházások költségviseléséről. A most lezárult tervpályázattal nem a kész tervet, hanem a legjobb tervezőt akarták megtalálni, a 14 beérkezett pályaművet 50 szakértő és 17 zsűritag értékelte. A főpolgármester elmondta, hogy Budapest rövid távon is meg akarja nyitni Rákosrendező lehető legnagyobb részét a budapestiek előtt.
„A város egyik aranytartalékát annak érdekében fejlesztjük, hogy egy új aranykort alapozzunk meg Budapest számára – olyat, amire 150 év múlva is emlékezni fognak”
– ígérte a főpolgármester.
Vitézy Dávid önkormányzati képviselő, közlekedési és városmobilitási szakértő szintén posztolt a Facebookon a győztes mestertervről. Kiemelte, hogy a tervpályázaton első helyezést elért nemzetközi konzorcium komoly tapasztalattal rendelkezik, korábbi projektjeik között olyan léptékű fejlesztések szerepelnek, mint a bécsi Aspern Seestadt közparkja vagy a pozsonyi New Lido mesterterv.
„A terv lényege az, hogy a Rákosrendező vasútállomás köré sűrű városközpontot álmodik, ahol kevés az autó, de megjelennek kereskedelmi, vendéglátási, városközponti funkciók, új közterek, sétálóutcák, közfunkciók. Ezzel végre elérjük azt, ami számos kerületrészből annyira hiányzik: Budapest nem csak egy új lakónegyeddel, de egy új városrész-központtal is gazdagszik. Ezt aztán az állomástól távolodva egy szelídebb, kevésbé sűrű, zöldebb lakónegyed váltja, amely aztán a vasút mindkét oldalán egy összesen 15 hektáros zöld parkba torkollik”
– vázolta fel a terveket Vitézy.
Úgy véli, a győztes koncepció a tömegközlekedés-orientált városfejlesztés elvét követi. „A tervezőcsapat ügyesen oldotta meg tehát a feladatot, oda tette a legtöbb épületet és funkciót, ahol legjobb lesz a tömegközlekedés: a Rákosrendező csomópontba, ahol a Kisföldalatti, számos villamosvonal és a vasút is találkozik majd.
Ez pontosan a tömegközlekedés-orientált városfejlesztés, melyre oly régóta vár Budapest, mely a szöges ellentéte annak, amit a kormány számos kiemelt beruházásnál csinál. És ami lehetővé teszi, hogy Budapest első, nem autóközpontú 21. századi új városrésze jöjjön létre.”
A szakember szerint már most látszik, hogy mi épül a területen. „Bő egy évvel tehát azután, hogy a főváros élt az elővásárlási jogával ma eljutottunk oda, hogy lezárult a Rákosrendező urbanisztikai tervpályázat, a nemzetközi zsűri eredményt hirdetett, így már azt is látjuk, hogy luxuslakások és felhőkarcolók helyett végül mi épül a területen: 10 ezer új lakás, 15 hektár új közpark és egy új városrész, benne egy új városközpont születik. Nincsenek ötszáz méteres luxustornyok, nincsenek luxuszárványok, van a tervekben jelentős közpark és nem sok ezer parkoló, hanem valóban tömegközlekedésre épülő terv győzött.”
Szerinte ezzel egy új városfejlesztési modellt valósítanak meg. „Ezzel egy olyan munkaszakasz végére tettünk pontot, amelynek tétje nem csak Budapest egyik legnagyobb, jelenleg alulhasznosított barnamezős területének jövője volt, hanem az is, hogy képesek vagyunk-e a városfejlesztés egy új modelljét megvalósítani, ahol a közérdek mentén határozzuk meg, hogy mi épülhet meg egy adott területen, és csak ezt követően vonjuk be a magántőkét.”
A képviselő méltatta a pályázat minőségét és a nyertes pályamű komplexitását, amely szerinte egy működő városi rendszert gondol végig, kiemelkedő zöldfelületi rendszerrel és klímaadaptív megoldásokkal. A további lépésekről azt írta, hogy a nyertes csapattal való szerződéskötés után, a többi díjazott terv ötleteit is integrálva, még az idei év második felében elindulhat a részletes mesterterv kidolgozása. Úgy látja,
ha az ütemezést tartani tudják és a szükséges állami beruházások, mint a Szegedi úti felüljáró, időben megvalósulnak, akkor 2029 körül a kivitelezés első jelei is megjelenhetnek.
A Rákosrendező-projekt a főváros egyik legnagyobb barnamezős fejlesztése. A rozsdaövezet vita 2024–2025-ben éleződött ki a kormány „mini-Dubaj” néven emlegetett beruházási elképzelése miatt. A Fővárosi Közgyűlés 2025. február 26-án úgy döntött, hogy a Budapesti Közműveken (BKM) keresztül él elővásárlási jogával, és nyílt, nemzetközi tervpályázatot ír ki a területre. A pályázatot a fővárosi tulajdonú BFVK Zrt. bonyolította le, a felhívás az EU közbeszerzési felületén is megjelent.
A pályázat 2025 őszén lépett érdemi szakaszba, amikor egy előminősítés után 16 csapat jutott tovább. A pályaműveket 2026 februárjára adták le, az eredményhirdetést pedig márciusra időzítették. A zsűri elnöke Karácsony Gergely főpolgármester, társelnöke Vitézy Dávid volt. A megvalósítás kulcsfontosságú feltétele több állami infrastrukturális beruházás, köztük a Kisföldalatti (M1) meghosszabbítása és egy intermodális csomópont létrehozása. A terület vasúti jellege miatt a MÁV és az állam együttműködése elengedhetetlen a fejlesztéshez. A teljes kiépülés 2045 körül várható.
Kihirdették a rákosrendezői nemzetközi tervpályázat győztes mestertervét, amely alapján teljesen átalakul Budapest legnagyobb rozsdaövezete.
Karácsony Gergely bejelentése szerint a francia, holland, német, szlovák és magyar építészirodák együttműködésében létrejött terv adja meg a városrész végleges szerkezetét, beépítését, építészeti karakterét, valamint zöld- és közműhálózatát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
