KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Színes Város: akik maguk szépítik Budapestet

Hogy indult a Színes Város, mennyire barátságosak a kerületek, miért nem graffiti, amit csinálnak? Erről is kérdeztük Flór Péter főtitkárt.


A budapesti tűzfalak hosszabb távú kihasználásával és felújításával elsőként foglalkozó Színes Város Csoport alkotói eddig 12 ezer négyzetméter közfalat színesítettek ki Magyarországon. De mért ragad valaki festéket és eszközöket, és miért kezd el dolgozni - ingyen - a város szépítéséért? És vajon egy kategóriába tartozik-e egy vad graffiti és egy gyönyörű falfestmény? Erről is kérdeztük Flór Pétert, a Színes Város egyik vezetőjét.

- Mit jelent pontosan a Színes Város kezdeményezés? Hogyan merült fel az ötlet, hogy belevágjanak?

- Az adta az ötletet, hogy alapítónk, Megyeri András egy önkéntes program keretében Ghánában festett tűzfalakra képeket. Ő gondolt arra, hogy mennyire érdekes lenne megvalósítani ezt itthon is, ehhez csatlakoztunk, mi, többiek 2009-ben. Ekkor adtuk be a pályázatunkat a Norvég Alaphoz, az ő támogatásukkal tudtuk létrehozni a projektet. Célunk elsősorban, hogy színt vigyünk a hétköznapokba, megtörjük az egyhangúságot azzal, hogy kivisszük a művészetet az „utcára”, ahogy ez a koncepció Vásárhelyi Győző (sokan Victor Vasarely-ként ismerik – a szerk.) 1983-as könyvében felvetődött.

Névjegy

A Színes Város Csoport - ahogy ők fogalmaznak - Magyarország első "köztérszínesítő szervezete". Szeretnék, ha minél több kortárs, illetve társadalmi kérdésekre reflektáló festmény jelenne meg Budapest közterein, ahogyan azt Victor Vasarely 1983-ban megálmodta Színes Város nevű víziójában.

"A kiválasztott helyszíneken állami és civil szervezetek együttműködését szeretnénk elérni. Párbeszéd kialakítására törekszünk döntéshozók és alkotóközösségek, valamint várostervezők és városlakók között. Célcsoportjaink a városlakók, a művészek, a civil szervezetek, valamint a városképet alakító urbanisztikai és a meghatározó, állami- önkormányzati szervek. Programunk két alkotóelemre bontható: köztérszínesítés és oktatás."

Fényfestő partnerük a Laluz, pedagógiai programjuk pedig a Pillangóhatás Pedagógiai Program. Eddig körülbelül 12 000 négyzetméter falfelületet újítottak meg.

VIDEÓ: Színes Város - Mi neked a magyar?

- Hol bukkantak fel először a képeik? Hogy fogadták a képeket az emberek?

- Az első három helyszín a város kimondottan frekventált részén volt: a Széll Kálmán – akkor még Moszkva – téren, a Flórián téren és a Városháza parkban. Már az elejétől jóformán csak pozitív visszajelzéseket kaptunk.

"
Örülünk, ha tetszik az embereknek, de nem ez a legfontosabb számunkra,

hanem, hogy minél több alkotó nézőpontját jeleníthessük meg, minél izgalmasabb munkákat mutathassunk be a közönségnek, és hogy talán némileg formáljuk az egyébként még nem túlzottan kiforrott hazai közízlést. Mindezt úgy, hogy közben díszítjük is a várost mindenki megelégedettségére.

Így készült az Akácfa u. 27-ben a Színes Város festménye:

dobu40

Dob u. 40.

kandosuli-homlokzata-18ker

A Kandó Suli homlokzata a XVIII. kerületben

- Mi a különbséget egy graffiti és a Színes város festményei között azon túl, hogy más-más stílusban készülnek?

- A graffitiből eredeztethetjük az összes további utcai alkotást is, de a graffiti nagyrészt illegális, jóval szabadabb, nincsenek műfaji korlátai. Hiszen az is graffitinek számít, ha valaki a festékes kannákból fest a falra valamilyen egyszerűbb ábrát, vagy szöveget - ami neki tetszik. A mi esetünkben, viszont engedélyektől függ, hogy mikor, milyen képet hozunk létre, mivel közterületre festünk. Minden kerületnek megvannak a maga sajátosságai, előírásai és ezeknek a figyelembevételével alkotunk általában.

- Milyen a viszonyuk a kerületekkel? Szoktak előzetesen egyeztetni az önkormányzatokkal és a lakókkal a képek témájáról?

- Szerencsére az önkormányzatok sosem voltak elutasítóak. Az engedélyekhez szükség van építészek közreműködéséhez is. Sajnos Budapest kissé túlbürokratizált engedélyeztetési struktúrával rendelkezik, de nekünk nagy segítség, hogy a Fővárosi Önkormányzat stratégiai partnerünk. A kerületi önkormányzatoknak és a lakóknak természetesen van beleszólásuk a dologba, és a véleményeket általában igyekszünk figyelembe venni. Egy olyan terv volt eddig, melyet egyértelműen visszautasítottak, ilyenkor újabb terveket készítünk, és addig dolgozunk, amíg megtaláljuk a megfelelő látványt az adott felületre, de az idei évtől szakmai zsűrivel is dolgozunk.

- Hogy tudják elkerülni, hogy politikai tematika kerüljön a képekbe? Mennyire adnának ennek helyet?

- Kifejezetten politikai témájú alkotások még nem készültek. Habár Orosz Richárdnak a „Mi neked a magyar?” c. pályázatra készült, Kertész utcai falfestményének van némi társadalomkritikai éle, ott megjelenik egyfajta – ha nem is politikai, de közéleti színezet talán. Elsősorban az a célunk, hogy minél több eredeti ötletet segítsünk megvalósítani.

"
Legyen benne humor, irónia, cinizmus és ne csak egy dekoráció kerüljön fel a falakra

– hiszen annak semmi köze nem lenne a művészethez.

kerteszu2

Kertész u. 2.

kerteszu27-parkolo

Kertész u. 27., parkoló

- Hány művésszel dolgoznak jelenleg?

- Már elég jelentős művészeti bázissal rendelkezünk, de még mindig nincs túl sok „szakember”, aki ehhez értene igazán. Kb. 20-25 fővel szoktunk rendszeresen együttműködni.

- Hogyan választják ki az aktuális kortárs festőket, graffiti- művészeket, akik részt vehetnek a projektben, illetve a helyszíneket?

- A kurátorunk, Nádudvari Noémi válogatja a művészek egy részét, de jelentkezni is szoktak hozzánk. Illetve folyamatosan vadásszuk a tehetségeket. Elkezdtünk együttműködni több művészeti egyetemmel, kifejezetten azért, hogy fejlesszük ezt az ágat. A helyszínkeresés egyszerűen történik. Járkálunk a kerületekben és figyeljük, hogy milyen szabad felületek vannak még. Szerencsére a belváros túlnyomó része már szerepel a „fejünkben”.

- Szoktak-e adott köztéri helyet versenyeztetni az alkotók között? Illetve gondolkodnak-e abban, hogy díjat alapítsanak a legbefogadóbb kerület vagy a legnépszerűbb alkotás kapcsán?

- Egyre inkább ez történik, pont azért, mert sok művésszel dolgozunk együtt. Közönségdíjunk volt tavaly, melyet a ”Fecskés” festmény nyert el - BreakOne munkája. Szeretnénk a díjakat a fesztiválhoz kötni, az idén is.

- Szoktak-e külföldi művészekkel is együtt dolgozni?

- Tavaly rendeztünk egy saját fesztivált, ahová eljött egy lengyel, és egy román művész is a hazai művészek mellett. Idén is szeretnénk meghívni külföldi művészeket.

fecskes

A "fecskés" kép

kazinczy37-41

Kazinczy u. 37-41.

kazinczy45

Kazinczy u. 45.

- Vannak-e Ghánán kívül olyan külföldi városok, ahol hasonló koncepció alapján dolgoztak vagy dolgoznak?

- Főleg Nyugat-Európában érdemes szétnézni. Az általunk látott példákból a Facebook-oldalunkon szoktunk válogatásokat bemutatni. Mindenhol különböző árnyalataira bukkanhatunk ennek a műfajnak pl.: Londonban Banksy alkotásai, aki Bristolból származik, és egyértelműen street art művész, de a svéd, berlini és izlandi urban art is nagyon izgalmas. Követendő példának Lengyelországot tartom, hiszen világhírű alkotásokat hoznak létre folyamatosan. Nagy különbség van természetesen a street art és az urban art között. Míg előbbi társadalomkritikai tartalommal rendelkezik, az utóbbi inkább "városszínesítő", díszítőművészet.

- Változott-e a Színes Város koncepciója az idők folyamán?

- Először a pályázathoz kapcsolódóan inkább csak Vasarely-ihletettségű festményeket hoztunk létre, és később kezdtünk el a mostani kortársalkotásokra, egyedi ötletekre fókuszálni. Állandóan figyeljük a nyugat-európai trendeket és azt látjuk, hogy a falfestészet folyamatosan képes megújulni, ahogy maga a művészet is valójában velünk változik, ettől izgalmas.

- Mely alkotásokra a legbüszkébbek?

- Mindegyik egy kicsit másért kedves. Nagyon szeretem például a ”Merlin falát”, hiszen igazán szimbolikus, több szempontból is… Magát a tűzfalfestészet-programunkat is ennek az elkészítésével indítottuk el. Valamint a Pöttyös utcai metrómegálló, mely a középiskolásoknak szóló „Pillangóhatás” pedagógiai programunk első helyszíne volt.

tukan-kadarutca

Kádár utca

kazinczy55

Kazinczy u. 55.

- Dolgoznak újrahasznosított anyagokkal is. Hol találhatóak ezek a köztéri szobrok, alkotások?

- Sokáig a Flórián téren volt egy ülőalkalmatosság műanyagflakonokból készítve, de szépen színes betonhatásra beburkolva. A Széll Kálmán téren a Cellux csoporttal működtünk együtt, a ”Merlin falánál” is látható volt egy nagy, kerékpár- felnikből újrahasznosított gömbünk a Recycle Mission Hungary jóvoltából, egy évig.

- Terveznek-e még workshopokat tartani?

- Sokrétű civil összefogásként indultunk. Már az elején több workshopot tartottunk, ahol a falfestészet kultúráját próbáltuk meg az emberekhez közelebb hozni, begyűjteni az igényeket, véleményeket. Gondolkodunk rajta, hogy tartsunk a jövőben is, hiszen lenne rá igény.

Ha szereted a Színes Város festményeit, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Az egyik legkegyetlenebb vadászati módszert akarja eltöröltetni 25 ezer magyar
A kotorékozás ellen indított civil kezdeményezés kevesebb mint két hét alatt vált országos üggyé, miután átlépte a 25 ezer aláírást. Az aláírók azt követelik a jogalkotóktól, hogy törvényben tiltsák meg az állatok föld alatti megtámadását.


Több mint 25 ezren írták alá tíz nap alatt azt a petíciót, amely a kotorékvadászat teljes törvényi betiltását követeli Magyarországon. A kezdeményezés villámgyorsan vált országos üggyé, miután a Rókales Alapítvány útjára indította a kampányt.

Kedd délutáni adatok szerint az aláírások száma már a 25 700-at is meghaladta, derül ki a petíció oldalán. Az alapítvány május 30-án indította el a petíciót, amelyben a kotorékozásként ismert vadászati módszer megszüntetését sürgetik.

Ennek során kutyákat küldenek föld alatti üregekbe, hogy ott sarokba szorítsák, megtámadják, megöljék vagy kiűzzék a kotorékban élő állatokat.

„A kotorék nem „vadászati terep”, hanem az állatok lakóhelye, búvóhelye és a kölykök felnevelésének helyszíne.”

A szervezet szerint a föld alatti összecsapások súlyos, gyakran végzetes sérülésekkel és elhúzódó stresszel járnak mind a vadon élő állatok, mind az erre használt kutyák számára.

A vita jogi hátterét az adja, hogy míg az 1998. évi XXVIII. törvény általánosságban védi az állatokat a szükségtelen szenvedéstől, a vadászatról szóló törvény végrehajtási rendelete (79/2004. (V. 4.) FVM rendelet) kifejezetten említi a kotorékmunkát a vadászkutyák feladatai között.

A petíció pontosan ezt a jogi ellentmondást kívánja feloldani egyértelmű törvényi tiltással, mivel az aláírók szerint az állatok zárt, menekülésre alkalmatlan térben való szembekerülése önmagában felveti az állatkínzás tilalmának sérelmét.

A kezdeményezés címzettjei között szerepel az Élő Környezetért Felelős Minisztérium és az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Saját aranyérmet kapott és a sztárokkal fogott kezet a 9 éves Zsombi a BL-döntőn
Az UEFA elnökének társaságában léphetett a pályára a 9 éves Zsombi a Bajnokok Ligája-döntő díjátadóján Budapesten. A kisfiút az Amigos a gyerekekért szervezet választotta ki egy kórházi műtétje után.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 31.



„Szerintem a legnagyobb vágyam teljesült” – mondta az a 9 éves kisfiú, aki tegnap este az egész világ szeme láttára sétálhatott fel a Puskás Aréna gyepén felállított színpadra a Bajnokok Ligája-döntő után. Zsombi az UEFA elnökének társaságában foghatott kezet a PSG és az Arsenal sztárjaival, saját aranyérmet kapott, sőt, még a BL-serleget is megérinthette – számolt be róla az RTL Híradó.

A fiú, aki az Arsenalnak szurkolt, a svéd-magyar csatárnak, Gyökeres Viktornak magyarul gratulált. Arra a kérdésre, hogy mondott-e neki valami személyeset, Zsombi csak ennyit felelt: „Nem, csak annyit mondtam neki, hogy gratulálok, amikor elhaladt előttem.”

„Yamalnak és Mbappénak még nincs Bajnokok Ligája-érme, mint nekem” – jelentette ki magabiztosan.

Zsombi az RTL Híradónak azt is elárulta, eleinte fel sem fogta, mekkora dologban van része. „Nem tudtam, hogy ez ilyen óriási dolog, de aztán rájöttem, hogy kezet fogtam nagy sztárokkal.” A szülei végigizgulták a nagy pillanatot. „Nagyon drukkoltam, mert tudtam, hogy ő is úgy indult el otthonról, hogy nagyon izgult: jaj, mi lesz, nehogy elrontson valamit” – mondta az egyik szülő.

A fiúnak akkor esett le igazán, mi is történt vele, „amikor a tévében viszontlátta saját magát.”

A kisfiú is bevallotta, hogy mennyire lámpalázas volt. Az élmény feldolgozása még tart, olyannyira, hogy Zsombi holnap az iskolában előadást is tart majd a kalandjairól. Addig is őrzi emlékeit: egy aláírt mezt, egy tornazsákot és egy új labdát, amit azóta le sem tesz. A lehetőség egyébként nem a véletlen műve volt. Az Európai Labdarúgó-szövetség alapítványa vette fel a kapcsolatot az Amigos a gyerekekért civil szervezettel, akik már 12 éve foglalkoznak kórházban kezelt gyerekekkel. Zsombival egy műtétje után, a Bethesda Gyermekkórházban találkoztak, és nem volt kérdés, hogy őt választják a különleges feladatra.

Rajta kívül más gyerekeknek is felejthetetlen élményt nyújtott a budapesti döntő. Az UEFA hallássérült gyerekeknek is biztosított lehetőséget egy különleges jelzőrendszer segítségével, az Ezüst Cipő Foci Suliból pedig 11 fiú és egy lány labdaszedőként vehetett részt a meccsen. Mindez egybecseng az UEFA üzenetével, miszerint a labdarúgás mindenkié.

Az RTL beszámolóját Zsombi nagy kalandjáról itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Egyetlen év miatt szakíthatják el nevelőszüleitől a beteg magyar kisfiút
Egy cserháthalápi házaspár egy éve neveli a korábban intézetben élő fiút, akit betegsége miatt eddig senki sem akart befogadni. Most egy jogszabályi korlát miatt elvehetik tőlük a gyereket, ügyükben már a Mi Hazánk egyik képviselője is lépett.


Egyetlen év miatt szakíthatnak el nevelőszüleitől egy beteg kisfiút, akinek a hatóságok már amerikai örökbefogadó családot is találtak. Zsuzsa és Tamás egy éve gondoskodnak Tibiről, aki náluk talált először otthonra, miután születésétől fogva intézetben élt. Az örökbefogadását egy jogszabályi korlát akadályozza – számolt be róla a Blikk.

A cserháthalápi házaspár és a kisfiú kapcsolata akkor kezdődött, amikor a férj, Tamás abban az intézetben kezdett dolgozni, ahol Tibi élt. A férfi és a betegeskedő, magára hagyott fiú között hamar kötődés alakult ki. A pár először 2024 karácsonyán vitte haza egy napra a gyereket.

Zsuzsa szerint a találkozás annyira jól sikerült, hogy utána keresték az alkalmakat a közös időtöltésre.

„Hihetetlen, de olyan volt, mintha mindig is velünk lett volna” – emlékezett vissza.

Az intézet szakemberei is támogatták a kapcsolatot, Zsuzsa pedig elvégezte a nevelőszülői tanfolyamot. A pár átalakította a lakást, hogy a fiú otthon érezze magát. Tibi végül 2025 májusában költözhetett hozzájuk nevelőszülőként, és azóta is velük él.

A házaspár szerette volna hivatalosan is örökbe fogadni, ám ekkor szembesültek egy jogi akadállyal:

a törvény szerint az örökbefogadó és a gyermek között legfeljebb 50 év lehet a korkülönbség, ami náluk 51 év.

Az ügyet felkarolta a szintén ezen a településen élő Dócs Dávid, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője, aki a minisztériumhoz és a szakhatósághoz fordult.

„A jelenlegi szabályozás szerint nincs kivétel a jogszabály alól, ezért írásban fordultam a minisztériumhoz és a szakhatósághoz, hogy tegyünk valamit az érdekükben” – mondta a politikus.

A képviselő szerint egyedi elbírálásra vagy törvénymódosításra lenne szükség, mert szorít az idő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Kétszer kellett újraélesztenie egy idős férfit egy 17 éves kadétnak egy csepeli buszmegállóban
Olajos Álmos a 148-as busz megállójában mentette meg egy idős férfi életét. A honvéd kadét a képzésen tanultakat alkalmazta éles helyzetben.


Perceken múlt egy idős férfi élete Csepelen, a 148-as busz Orgonás utcai megállójában, miután rosszul lett és összeesett.

Egy 17 éves honvéd kadét, Olajos Álmos a barátnőjével sietett a segítségére, és kétszer is újra kellett élesztenie a férfit.

A fiatalember éppen az évfordulójukat ünnepelte a barátnőjével, Fannival, amikor észrevették, hogy egy buszra felszállni készülő idős férfi megszédül, majd hanyatt esik. Míg egy járókelő azonnal hívta a mentőket, Álmos a férfihez lépett, és ellenőrizte a légzését – számolt be róla a Blikk. Amikor látta, hogy a férfi már nem lélegzik és a feje lilulni kezd, megkezdte a mellkaskompressziót.

„Egy idő után azt láttam, hogy a bácsi már egyáltalán nem lélegzik, majd elkezdett lilulni a feje. Ekkor tudtam, hogy nincs mire várni, azonnal megkezdtem a mellkaskompressziót. Kétszer kellett újraélesztenem, mert az első próbálkozás után egyszer már elkezdett magától lélegezni, de aztán újra leállt a keringése”

– idézte fel a történteket a lapnak.

Eközben barátnője, Fanni a férfi táskájában gyógyszereket és orvosi leleteket keresett, hogy az érkező mentősöknek azonnal átadhassa a legfontosabb információkat a beteg állapotáról.

Álmos a drámai pillanatokról elmondta, éles helyzetben teljesen más volt végrehajtani a tanult mozdulatokat, mint a tanteremben. A hirtelen jött ismertségtől zavarba jött, de hangsúlyozta, számára természetes volt a segítségnyújtás.

„Amikor odafutottam, egyáltalán nem gondolkodtam a következményeken, hiszen egy ilyen helyzetben nem is lehet mérlegelni, tenni kell a dolgunkat”

– tette hozzá.

A fiú a Bocskai Református Oktatási Központ informatikai technikus képzése mellett honvéd kadét programban is részt vesz, ahol rendszeresen gyakorolják az újraélesztést egy speciális babán.

Kiképző tanára, Molnár Gábor elárulta, a helyes ritmus tartására egy különleges módszert is alkalmaznak: az „Érik a szőlő” című népdal ütemére tanítják a harminc mellkaskompresszió és két befúvás ciklusát.

Álmos helytállását a Honvédelmi Minisztérium a közösségi oldalán ismerte el, iskolájában pedig főigazgatói dicséretet kapott. A fiatalember a jövőjét a Magyar Honvédségnél képzeli el, ahol a katonai informatikai és kibervédelmi területen szeretne tiszti pályára lépni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk