Nyitása óra terveztem, hogy bemutatom nektek Budapest legszebb, egyedülálló szecessziós kiállítását a felújított Ráth György-villában.
Biztos voltam abban, hogy ámulatba ejtő, már csak azért is, mert az itt kiállított darabok közül jónéhányat annak idején az Iparművészeti Múzeum szecessziós kiállításán már megcsodáltam, és akkor sem tudtam szabadulni a látványtól.
Nem csalódtam: gyönyörű álomvilágba csöppentem, ahol órákat töltöttem a külvilág teljes kizárásával.
Ráth György (1828-1905) az Iparművészeti Múzeum első főigazgatója volt. Hatalmas, lenyűgöző műgyűjteményével ismertséget és rangot szerzett magának.1901-ben vásárolta meg a Városligeti fasor egyik házát, amit feleségével együtt műtárgyakkal rendezett be. Az épületet Györgyi Géza alakította át, a lépcsőkorlátot a századforduló kiváló vasművésze, Jungfer Gyula készítette, a lépcsőház és a hall bútorzatát pedig a magyar szecesszió kiemelkedő egyénisége, Horti Pál elképzelései alapján készítették.
Ráth György halála után mindent a feleségére, Melcsiczky Gizellára hagyott. Célja az volt, hogy gyűjteménye az Iparművészeti Múzeumhoz kerüljön, özvegye pedig úgy valósította meg ezt, hogy ajándékba adja a tárgyakat a múzeumnak, az alábbi feltétellel.
"Ráth György Múzeum név alatt együttes és oszthatatlan, nyilvános jellegű egészet képezzenek s az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum kiegészítő részét alkossák, valamint, hogy annak kezelése alatt álljanak."
Így alakult meg az Országos Ráth György Múzeum, amit 1906-ban nyitottak meg, és amelyet I. Ferenc József is megnézett.
A Ráth Múzeum önállóságának és gyűjteményeinek felszámolása a második világháború után kezdődött, mivel a hivatalos ideológiának már nem felelt meg a nagypolgári lakásbelső bemutatása. 1954-ben az épületet a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeumnak adták, és Kína kiállítást nyitottak benne, a villa műtárgyai pedig különféle múzeumi gyűjteményekbe kerültek.
A villa a rendszerváltás után visszakapta eredeti nevét, de továbbra is keleti kiállításokat rendeztek a falai között. 2014-ben bezárt, és a rekonstrukció, illetve a jelenlegi kiállítás berendezése után tavaly ősszel nyitott meg újra.
Ráth György egykori gyűjteményéből olyan darabokat is megcsodálhattam, amelyeket eddig az állapotuk miatt nem mutattak be. Restaurálásukról az emeleten egy különszobában filmet is láthattok.
600 műtárgy szerepel a kiállítás darabjai között, amelyek az iparművészet minden ágát képviseli - Gallé és Tiffany üvegekkel, Otto Wagner bútorokkal, Lalique-ékszerekkel, a Zsolnay-vázákkal és sokak kedvencével, Jungfer Gyula burjánzó, tekergő fagyöngycsokrot ábrázoló kovácsoltvas csillárjával.
A mi szecessziónk című állandó kiállítás érdekessége, hogy különböző helyiségek korhű berendezésével mutatja meg nekünk a szecesszió három meghatározó, angol, bécsi és francia irányát, de képet kapunk arról is hogy milyen elemekkel dolgozott a magyaros szecesszió.
És amikor már úgy érzi az ember, hogy tovább már nem fokozható ez a sok szépség, felsétál az emeletre és megpillantja a vitrinekben kiállított, kerámiákat, porcelánokat, ékszereket...
Cím: 1068 Budapest, Városligeti fasor 12.
Nyitvatartás: kedd-vasárnap 10.00-18.00
Hétfőn zárva.
Nyitása óra terveztem, hogy bemutatom nektek Budapest legszebb, egyedülálló szecessziós kiállítását a felújított Ráth György-villában.
Biztos voltam abban, hogy ámulatba ejtő, már csak azért is, mert az itt kiállított darabok közül jónéhányat annak idején az Iparművészeti Múzeum szecessziós kiállításán már megcsodáltam, és akkor sem tudtam szabadulni a látványtól.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az első Budapest100-on több mint 10 évvel ezelőtt vettem részt. A Várnegyed egyik házát látogattam meg, ez volt az első alkalom, hogy megtapasztaltam, milyen érzés belépni egy százéves, addig zárt, csak a lakók által ismert világba. Éppen ezért külön öröm számomra, hogy a Budapest100 idén visszatér gyökereihez, és - 10 tematikus év után - ismét a százéves "szülinapos" házakat ünnepli.
Mi már bejutottunk 4 izgalmas múltú házba, ami benneteket is nyitott kapukkal vár a Budapest100 hétvégéjén május 9–10. között. Mutatjuk, mi vár rád, és eláruljuk azt is, melyik volt Orbán Viktor első budapesti lakása.
A Budapest100 program 2011-ben indult a Blinken OSA Archivum és a KÉK kezdeményezésére, eredetileg az éppen százéves házak ünnepeként.
2026. május 9–10. között immár 16. alkalommal rendezik meg a Budapest100 nyitott házak fesztiválját, ahol idén 1916 és 1926 között épült lakóházakat és intézményeket ünnepli, köztük azokat a „szülinaposokat” is, amelyek az elmúlt években kimaradtak a programból.
Az első világháborút követő lakhatási válság enyhítése érdekében Budapest Székesfőváros lakásépítésekbe kezdett 1925-ben. Ennek eredményeként született meg 1926-ban a Vajda Péter utca 43. a-b impozáns, kislakásos bérháza a 8. kerületi Tisztviselőtelep és a Ganz-negyed határán.
Első lakói fővárosi tisztviselők voltak, a legfelső szinten kialakított műteremlakásokba pedig szobrászok, festők költöztek.
Az épület azzal is büszkélkedhet, hogy négy polgármester is lakott benne, illetve egy jelenleg is a lakója.
A ház önkéntese elmesélte azt is, hogy az épület a mai napig a környék egyik legmenőbb lakóhelyének számít, ahol az összetartó közösség annyira ragaszkodik a helyhez, hogy a lakások gyakran a lakók között, belső cserékkel találnak új gazdára.
Következő állomásunk a Mester utca 33–35. szám volt, amelyet a kislakásépítési program keretében Budapest Székesfőváros építtetett 1926-ban. A komfortos, többségében háromszobás lakások első bérlői tisztviselők és hivatalnokok voltak.
A házat Kismarty-Lechner Jenő tervezte, aki az eklektikus, historizáló épületbe több magyaros motívumot is beemelt: három lépcsőházában szép kovácsoltvas korlátok, liftház és belső udvar teszi karakteressé az épületet.
A ház helyén egykor a Strobentz vegyészeti és festészeti gyár festék- és víztartó medencéi álltak, valamint egy gőzgép, amely innen szivattyúzta a vizet a gyár számára.
Érdekesség, hogy az épület szuterénjének egy részében eredetileg tüdőgondozó működött, rendes váróval, vizsgálóval, laborral és röntgennel – mindez a 20-as évek közepén, amikor Budapesten kiemelkedően magas volt a tüdővészben elhunytak száma.
Voltak viták arról, bölcs dolog-e egy lakóházba beengedni tüdőbeteg embereket. A tüdőgondozó utcafronti bejáratai és az utcára kihelyezett köpőcsészék azonban úgy tűnik, megoldást jelentettek a problémára.
A ház önkéntese megosztotta velünk azt is, hogy
a 4. emelet 48. lakás volt Orbán Viktor első pesti lakása.
Következő helyszínünk a Régi posta utca 7–9. volt, amely 1923–1925 között épült Székely Béla építész tervei alapján. Az eredetileg iroda- és üzletházként funkcionáló épület félköríves kapunyílása egy nyitott belső udvarba vezet, ahol az utcafronton és a földszinten kialakított üzlethelyiségek kaptak helyet.
Ezekben a terekben ma is több nagy múltú vállalkozás működik, köztük a Gomb bolt, a Dán szűcs, valamint a Gallwitz pipa- és sétabotszaküzlet.
Az egykori harmincegynéhány négyzetméteres irodákat időközben lakásokká alakították, melyek megőrizték kis méretüket. A jó lokációval együtt ez is hozzájárul ahhoz, hogy a házban a lakások mintegy 90%-át rövid távra adják ki, így az épület gyakorlatilag egy „élő Airbnb-házként” működik, folyamatosan változó lakóforgalommal.
Sétánkat az Erzsébet téri Al Habtoor Hotelben zártuk, amely egykor az Adria Biztosító Társulat székházaként épült. A tervpályázatot Tőry Emil és Pogány Móric nyerte meg, az épület azonban az első világháború miatt csak öt évvel később, 1918-ra készülhetett el.
Az eredeti elképzelések szerint egy nagyméretű torony is került volna az épületre, ez azonban végül nem valósult meg. Az irodák mellett a földszinten elegáns üzletek működtek, köztük Kraszner Lajos divatszalonja.
A homlokzatot Ligeti Miklós biztosítással kapcsolatos allegorikus szobrai díszítették, például Szent Flórián alakjával, amely a tűzkár-biztosítást szimbolizálja. A második világháború pusztítása után ezeket azonos témájú alkotásokkal pótolták.
A második világháborút követően az épület évtizedekig a Budapesti Rendőr-főkapitányság használta. A földszinten kihallgatóhelyiségeket és fogdákat is kialakítottak.
Az épület az ezredfordulótól luxusszállodaként működik, ahol sok híresség megfordult. Budapesti látogatása során itt szállt meg ifj. George W. Bush is.
A legenda szerint azért esett a választás erre a szállodára, mert ha menekíteni kellett volna az elnököt, akkor az épület sík tetején egy helikopter is le tudott volna szállni.
A május 9–10-én megrendezett Nyitott Házak Hétvégéjének részletes programját a szervezők április 22-én teszik közzé a Budapest100 honlapján. A nyomtatott programfüzetet beszerezheted többek közt a Kortárs Építészeti Központban és a Blinken OSA Archivumban.
A Budapest100 minden programja ingyenes. A regisztrációköteles programokra április 23-tól tudsz jelentkezni, de a legtöbb program regisztráció nélkül látogatható, így bárki csatlakozhat a város legnagyobb születésnapi ünnepéhez.
Az első Budapest100-on több mint 10 évvel ezelőtt vettem részt. A Várnegyed egyik házát látogattam meg, ez volt az első alkalom, hogy megtapasztaltam, milyen érzés belépni egy százéves, addig zárt, csak a lakók által ismert világba. Éppen ezért külön öröm számomra, hogy a Budapest100 idén visszatér gyökereihez, és - 10 tematikus év után - ismét a százéves "szülinapos" házakat ünnepli.
Mi már bejutottunk 4 izgalmas múltú házba, ami benneteket is nyitott kapukkal vár a Budapest100 hétvégéjén május 9–10. között. Mutatjuk, mi vár rád, és eláruljuk azt is, melyik volt Orbán Viktor első budapesti lakása.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Eltűnnek a parkolóautomaták Budapestről, 25 százalékkal drágul a parkolás júliustól
A Fővárosi Közgyűlés döntése alapján július 1-től kivonják a forgalomból a parkolóautomatákat, a díjak pedig egységesen 25 százalékkal nőnek. A városvezetés a lépést a rendkívül magas üzemeltetési költségekkel indokolta, ami egyes kerületekben a bevétel 60-70 százalékát is elviszi.
Július 1-től új korszak kezdődik a budapesti parkolásban: a főváros leszereli az összes parkolóautomatát, ezzel párhuzamosan pedig 25 százalékkal megemeli a várakozási díjakat. Az autósoknak szinte teljesen át kell állniuk a digitális fizetésre, a készpénzes opció csak erősen korlátozott formában marad meg. A változás értelmében júliustól az A zónában 600 forint helyett 800 forintba kerül majd egy óra parkolás munkanapokon 8 és 22 óra között. A B zónában 450-ről 600 forintra emelkedik a díj este 8-ig, míg a C zónában 300-ról 400 forintra, a D zónában pedig 200-ról 300 forintra nő az óránkénti tarifa, mindkét zónában reggel 8 és délután 6 között. A fizetési zónákat jelző táblákat a jelenlegi 250 méter helyett sűrűbben, 75 méterenként helyezik majd ki. A parkolási díjat a különféle ismert mobiltelefonos applikációkon vagy SMS-ben lehet majd kiegyenlíteni. A BudapestGO parkolási funkciójának fejlesztése egyelőre csúszik.
Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szerint a pályázatra a rendelkezésre álló keretösszeget jelentősen meghaladó ajánlatok érkeztek, így az egy későbbi fejlesztés része lesz.
Emiatt a korábban tervezett, BudapestGO-n keresztüli fizetéshez vagy BKK-bérlethez kötött 25 százalékos kedvezmény sem lesz elérhető az applikáció elkészültéig. A digitális fizetést némileg olcsóbbá teszi, hogy a kormány március 16-tól eltörölte a mobilparkolás kényelmi díját. A készpénzes fizetés lehetőségét a főváros csak szűkített formában tartaná fenn. A javaslat szerint a kerületi parkolásüzemeltetési irodákban lehetne utólag, 24 órán belül befizetni egy fix, háromórás díjat. Aki ezt a határidőt lekési, már pótdíjat kap. A javaslatot a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság már támogatta, a végső szót a Fővárosi Közgyűlés mondja ki tavaszi ülésén. A városvezetés az automaták kiiktatását a kiugróan magas üzemeltetési költségekkel indokolta – írta a Népszava. Kiss Ambrus a fővároshoz beérkező kerületi beszámolók alapján arról beszélt, hogy a rendszer fenntartása abszurd összegeket emészt fel. „Akad olyan kerület, ahol évi bruttó 100 millióba kerül az üzemeltetés. A parkolóóra ugyanakkor jelentős, de nem egyedüli része a költségeknek. A parkolási kiadások kerületenként nézve átlagosan 60-70 százalékát viszik el a bevételnek” – mondta a főigazgató.
A reformcsomag korábbi vitáiban felmerült a hétvégi díjfizetés bevezetésének ötlete is, ezt a javaslatot azonban a közgyűlés végül nem szavazta meg.
A mostani változásokat további szigorítások követik: 2027. január 1-től megszűnik a zöld rendszámos autók ingyenes parkolása Budapesten.
Ugyanettől a naptól büntetőtarifát vezetnek be a nagy tömegű járművekre: a 2000 kilogrammnál nagyobb saját tömegű személyautóknak kétszeres parkolási díjat kell majd fizetniük.
A fővárosi rendelet minden kerületre kötelező érvényű, így hiába aggódik több önkormányzat a hatályos üzemeltetési szerződéseik felmondása miatt, a jogszabályváltozásra hivatkozva ezek lezárhatók. Tavaly 14 kerületben összesen 3331 parkolóautomata működött, ezek július 1-jétől nem üzemelhetnek tovább.
Július 1-től új korszak kezdődik a budapesti parkolásban: a főváros leszereli az összes parkolóautomatát, ezzel párhuzamosan pedig 25 százalékkal megemeli a várakozási díjakat. Az autósoknak szinte teljesen át kell állniuk a digitális fizetésre, a készpénzes opció csak erősen korlátozott formában marad meg. A változás értelmében júliustól az A zónában 600 forint helyett 800 forintba kerül majd egy óra parkolás munkanapokon 8 és 22 óra között. A B zónában 450-ről 600 forintra emelkedik a díj este 8-ig, míg a C zónában 300-ról 400 forintra, a D zónában pedig 200-ról 300 forintra nő az óránkénti tarifa, mindkét zónában reggel 8 és délután 6 között. A fizetési zónákat jelző táblákat a jelenlegi 250 méter helyett sűrűbben, 75 méterenként helyezik majd ki. A parkolási díjat a különféle ismert mobiltelefonos applikációkon vagy SMS-ben lehet majd kiegyenlíteni. A BudapestGO parkolási funkciójának fejlesztése egyelőre csúszik.
Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szerint a pályázatra a rendelkezésre álló keretösszeget jelentősen meghaladó ajánlatok érkeztek, így az egy későbbi fejlesztés része lesz.
Emiatt a korábban tervezett, BudapestGO-n keresztüli fizetéshez vagy BKK-bérlethez kötött 25 százalékos kedvezmény sem lesz elérhető az applikáció elkészültéig. A digitális fizetést némileg olcsóbbá teszi, hogy a kormány március 16-tól eltörölte a mobilparkolás kényelmi díját. A készpénzes fizetés lehetőségét a főváros csak szűkített formában tartaná fenn. A javaslat szerint a kerületi parkolásüzemeltetési irodákban lehetne utólag, 24 órán belül befizetni egy fix, háromórás díjat. Aki ezt a határidőt lekési, már pótdíjat kap. A javaslatot a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság már támogatta, a végső szót a Fővárosi Közgyűlés mondja ki tavaszi ülésén. A városvezetés az automaták kiiktatását a kiugróan magas üzemeltetési költségekkel indokolta – írta a Népszava. Kiss Ambrus a fővároshoz beérkező kerületi beszámolók alapján arról beszélt, hogy a rendszer fenntartása abszurd összegeket emészt fel. „Akad olyan kerület, ahol évi bruttó 100 millióba kerül az üzemeltetés. A parkolóóra ugyanakkor jelentős, de nem egyedüli része a költségeknek. A parkolási kiadások kerületenként nézve átlagosan 60-70 százalékát viszik el a bevételnek” – mondta a főigazgató.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy Dávid bemutatta a Pesti Fonódó terveit, a Nyugati téri felüljárót is elbontanák – Az ötletek máris hatalmas vitát kavartak
Vitézy Dávid bemutatta a Pesti Fonódó villamoshálózat első terveit, amelyek a Deák és a Lehel tér közötti szakaszt építenék át. A fejlesztés átszállásmentes kapcsolatot teremtene többek között Újpest, Angyalföld és a déli vonalak között.
Vitézy Dávid a közösségi oldalán arról írt, hogy elkészültek a Bajcsy-villamos, vagyis a Pesti Fonódó villamoshálózat első tervei. Bejegyzése szerint „hétfőn a szakbizottság elé visszük a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosvonal, azaz a Pesti fonódó villamoshálózat koncepcionális terveit, hogy az engedélyezési tervek elkészítéséhez szükséges főbb döntések megszülessenek.”
Állítása szerint nagyon jó döntésnek bizonyult, hogy a Fővárosi Közgyűlés 2024 végén a javaslatukra úgy döntött, a befagyasztott uniós források ellenére saját pénzből megkezdik a tervezést. Úgy véli, „így viszont lehetséges, hogy az új kormány által visszaszerzett uniós pénzekből ez a fejlesztés meg is valósulhasson.”
Vitézy Dávid régóta hisz abban, hogy „forrásokat szerezni leginkább kész, azonnal megvalósítható tervekkel lehet; ennek hiányában legfeljebb elvi vitát lehet folytatni a pénzek elosztásáról, ami általában nem vezet sehova.”
Beszámolója szerint a BKK-nál és a tervezőknél gőzerővel zajlik a munka, és „mindezt sok év semmittevés után, alig néhány hónap alatt értük el”.
A Pesti Fonódó a Deák tér és a Lehel tér közötti hiányzó szakasz megépítésével valósulhat meg, amely szerinte „Angyalföld, Rákosrendező, Újpalota és Újpest térségéből is átszállásmentes belvárosi és budai kapcsolatokat biztosítana”.
Vitézy Dávid elmondása alapján: gyakorlatilag össze tudnának forrasztani egy egységes hálózatba „délről a 47-es és 49-es vonalat, valamint az új Műegyetem rakparti ágról érkező egyik vonalat, - északról a 12-es, a 14-es és a Szegedi úti felüljáró megépülte esetén Rákosrendezőn át az egyik Újpalota (69-es) felől érkező vonalat”.
Azt állítja, a változás hatása a Budai Fonódóéhoz lenne hasonló, ahol „minden vártnál többen használják az összekötött vonalakat, mióta nem sok átszállással lehet csak utazni Budán.” A modellezés szerint az új szakaszon 44-49 ezer napi utassal számolnak, és a fejlesztéssel naponta 2500 órát takarítanának meg a budapestieknek.
„Ez azt jelenti, hogy ez a beruházás kb. 90 évnyi várakozási időt spórol meg az utasoknak évente” – írta.
Vitézy Dávid azt is közölte, hogy Karácsony Gergellyel közösen a következőket javasolják a bizottságnak:
• „a Bajcsy-Zsilinszky úton a villamospálya körül zöldsáv is létesüljön, új fákkal, folytatva a Károly körút 13 évvel ezelőtti átalakítását, a kerékpárosok nem zavarják majd a gyalogosokat tovább a járdán, faltól falig megújul ez a fontos belvárosi főút,
• Nyugati téren tüntessük el a ronda és teljesen felesleges felüljárót, a buszvégállomás és a parkoló helyett zöld köztér létesül, a Váci úton a javaslatunk szerint a villamos szélső vezetésben halad majd a bevásárlóközpont mellett füves vágányon,
• a Lehel téren szűnjön meg az, hogy a templom egy aszfalttenger közepén áll, legyen valódi köztér a piac előtt a villamosvégállomás helyett.”
Bejegyzését azzal zárta, hogy rengeteg munka van még hátra, a látványtervek sem véglegesek, mert „számos részlet a továbbtervezés során kerül majd a helyére, most a koncepcionális irányokat fogjuk eldönteni a hétfői bizottsági ülésen, utána folytatódik a munka tovább”.
A politikus bejegyzéséhez máris rengeteg komment érkezett, és óriási vitát váltott ki. Többen kifogásolják, hogy így kevesebb autó tud majd közlekedni erre, ami szerintük még nagyobb dugót okozhat. Mások szerint felesleges a villamos, mert ezen a vonalon közlekedik a metró is. Ugyanakkor van aki üdvözli az ötletet, hogy több lesz a zöld felület és kényelmesebb lesz a gyalogosoknak, kerékpárosoknak a környék.
Vitézy Dávid a közösségi oldalán arról írt, hogy elkészültek a Bajcsy-villamos, vagyis a Pesti Fonódó villamoshálózat első tervei. Bejegyzése szerint „hétfőn a szakbizottság elé visszük a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosvonal, azaz a Pesti fonódó villamoshálózat koncepcionális terveit, hogy az engedélyezési tervek elkészítéséhez szükséges főbb döntések megszülessenek.”
Állítása szerint nagyon jó döntésnek bizonyult, hogy a Fővárosi Közgyűlés 2024 végén a javaslatukra úgy döntött, a befagyasztott uniós források ellenére saját pénzből megkezdik a tervezést. Úgy véli, „így viszont lehetséges, hogy az új kormány által visszaszerzett uniós pénzekből ez a fejlesztés meg is valósulhasson.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fotók: tízezrek tekertek Budapest utcáin az I Bike Budapest felvonuláson
Szombaton újra bringások vették birtokba a főváros útjait az I Bike Budapest rendezvényen, ahol a résztvevők a kerékpározás népszerűsítéséért tekerték végig a várost. A szervezők szerint több tízezren csatlakoztak az idei felvonuláshoz.
Több mint húszezer kerékpáros részvételével rendezték meg szombaton az I bike Budapest felvonulást, amely ismét bebizonyította: a fővárosban egyre erősebb az igény a biztonságos, élhető és kerékpározható városi környezet iránt.
A tavaszias időben zajló eseményen családok, baráti társaságok, hétköznapi bringások és elkötelezett közlekedők együtt tekerték végig a főváros ikonikus útvonalát.
A mintegy 19 kilométeres felvonulás idejére Budapest több pontján is felszabadultabb, nyugodtabb és emberközelibb arcát mutatta meg.
Az I bike Budapest mára a városi kerékpározás egyik legfontosabb hazai ünnepévé vált. A több ezer résztvevővel azt üzenték: szeretnének egy olyan városban élni, ahol a kerékpározás biztonságos, kiszámítható és mindenki számára vonzó közlekedési lehetőség.
„Ez a nap minden évben megmutatja, hogy milyen lehetne Budapest, ha még több hely jutna a biztonságos közlekedésnek és a közösségi élményeknek. A kerékpározás az élhetőbb város kulcsa is”
– mondta Kürti Gábor, a Kerékpárosklub elnöke.
Az eseményen az I bike Mini keretében a legkisebbek is csatlakoztak az Oktogonnál, így a felvonulás valódi családi programmá vált.
A felvonulás csúcspontjaként idén is sor került a hagyományos bringaemelésre, ahol több ezer résztvevő emelte magasba kerékpárját, látványos és egyben szimbolikus módon jelezve a kerékpáros közlekedés iránti elköteleződését.
A szervezők hangsúlyozzák: a rendezvény célja nem csupán az ünneplés, hanem a figyelemfelhívás is. A kerékpáros közlekedés fejlesztése hozzájárul a városi dugók csökkentéséhez, a levegőminőség javításához és egy egészségesebb, élhetőbb Budapest kialakításához.
A Magyar Kerékpárosklub célja, hogy a jövőben még több ember számára váljon természetes választássá a kerékpározás a mindennapokban, ehhez pedig biztonságos infrastruktúrára és támogató közlekedési környezetre van szükség.
A közösségi tekerésről készült fotókat itt lehet megnézni:
Több mint húszezer kerékpáros részvételével rendezték meg szombaton az I bike Budapest felvonulást, amely ismét bebizonyította: a fővárosban egyre erősebb az igény a biztonságos, élhető és kerékpározható városi környezet iránt.
A tavaszias időben zajló eseményen családok, baráti társaságok, hétköznapi bringások és elkötelezett közlekedők együtt tekerték végig a főváros ikonikus útvonalát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
