Pikáns titkokat rejt a Múzeum körúti Könyvudvar múltja
Budapesten minden könyvmoly ismeri a Múzeum körúton lévő gyönyörű, sárkányos árkádokkal körülvett Könyvudvart. A könyvek szerelmesei közül azonban kevesen sejtik, mire szolgált ez az átjáróház az elmúlt századokban.


A Múzeum krt. 7. alatt álló ház terveit a 19. század magyar sztárépítésze, Ybl Miklós rajzolta az Unger család megrendelésére.
Az első Unger, név szerint Benedek kovácsmester volt, és több pesti ingatlant is birtokolt. Volt egy telke a városfalon kívül, és mellette egy a városfalon belül is. Éppen ezért
amikor 1808-ban lebontották a városfalat, Unger hirtelen egy dupla telek tulajdonosává vált.
Erre építettek később 1852-ben a két bejáratú, gyalogos átjárásra alkalmas bérházat.
Az Unger-ház építése egyszerre zajlott a fóti templom kivitelezésével, így nem meglepő hogy a templom románkort idéző díszítése a Múzeum körúti házon is visszaköszön. A bélletes ablakok és kapu fölött párban ülő mogorva sárkányok figyelik a forgalmas körút járókelőit. Felnézve rögtön szembeötlik a középkori várra emlékeztető balkonsor. A homlokzatot pedig gyönyörű csipkés, romantikus pártázat zárja. A belső udvarba lepve pedig olyan érzésünk volt, mintha egy opera díszletében sétálnánk.


A kétfrontos kivitelezés később különösen vonzó lehetett az idelátogató férfiak számára. Köztudott volt ugyanis, hogy a Múzeum körút 7-ben prostituáltak is éltek.
Dolguk végeztével a kuncsaftok minden feltűnés nélkül távozhattak az átjáróházból a csendes utcák valamelyikén.
Ebben a házban élt egy időben Krúdy Gyula is, aki nagy tisztelője volt a szebbik nemnek, és olykor pénzért is vásárolt szerelmet. Sőt, az egyik szomszédos bordélyház madamjának alakját az író több novellájába és a Vörös postakocsi cselekményébe is beleszőtte.
Az Unger-ház több mint 160 éve áll a Kiskörúton. Az épület pompáját sajnos mára kikezdte az idő vasfoga: a vakolat málladozik, a macskakőszerű fakockákból sok hiányzik. Azonban ha csendben szemlélődünk, és tekintetünk a szépen kidolgozott kovácsoltvas korlátokra, kőcsipkékre és színes üvegablakokra téved, máig érezhetjük az elmúlt századok hangulatát.






Forrás: Mesélő Házak, Wikipédia, MEK