HÍREK
A Rovatból

Olaszország: Döntés még nincs, de egyre több tervet ismertetnek a gazdaság újraindításáról

Az autó- és divatágazat indulhat elsők között, a távmunka is megmaradna, de lenne, ahol több műszakban mehetnének dolgozni. A kijárási korlátozást is életkor szerint változtatnák meg.
MTI - szmo.hu
2020. április 18.



Döntés még nem született, de sorjáznak a szakértői tervek és a tartományok önálló forgatókönyvei az olasz gazdaság mielőbbi újraindításáról, miközben az egészségügyi hatóságok szombaton arra figyelmeztettek, hogy a több mint egy hónapja tartó óvintézkedések csak ellaposították a járványgörbét, az új koronavírust azonban nem tüntették el.

Domenico Arcuri járványbiztos szombaton kijelentette:

"az egészség megfizethetetlen, úgy kell újraindítani az olasz gazdaságot, hogy működését fenn is lehessen tartani újabb vészhelyzet kialakulása nélkül".

Arcuri elsősorban a járvány gócpontjaként ismert, északi Lombardia és Veneto tartománynak üzent, amelyek kormányzói

május 4-ét tűzték ki az "újranyitás" dátumaként.

Az ország ipari és gazdasági motorjának tartott régiókban elsőként a nehézipari és autógyártó létesítményeket, valamint a divatágazatot indítanák újra. A hivatalokban a távmunka megtartását tervezik, máshol délelőtti-délutáni turnusokat, a hét minden napjára szétosztva, hogy elkerüljék a tömegközlekedés telítettségét. Az érintett tartományokban több millió ingyenes szájmaszkot - a gyógyszerész szövetségek szerint silány minőségűt - osztottak szét.

Az olasz sajtó már az éttermek, presszók és fodrászatok május végi újranyitásáról cikkez.

Domenico Arcuri úgy vélte, éppen a vírustól leginkább sújtott Lombardia az egyetlen tartomány, amelynek továbbra is lezárt, "vörös zónának" kellene maradnia. Rámutatott, hogy Lombardiában másfél hónap alatt több mint 11 ezer ember halt meg az új koronavírus miatt, a kórokozó pusztítóbb volt a második világháború bombázásainál, amelyekben kétezren veszítették életüket.

Fékezésre int a római kormány által megbízott, Vittorio Colao topmenedzser vezette szakértői bizottság, amely április utolsó napjaira véglegesíti a március 11-én bevezetett országos korlátozó intézkedések lassú és fokozatos feloldásának ütemtervét.

A kormány egységes lépésekben gondolkodik, amelyeket 15 naponként enyhíthetnek vagy újból szigoríthatnak.

A tervekről csupán annyit tudni, hogy az ország három nagy térségre való felosztását mérlegelik, a járványtól majdnem teljesen mentes Dél-Olaszországra, a megfigyelés alatt levő középső tartományokra, valamint az észak-olaszországi térségre. Sorba vették a gazdasági tevékenységeket veszélyességi fokozatok szerint, így a kezdeti időszakban az olaszok továbbra sem hagyhatják el lakókörzetüket, a kijárási korlátozást nem oldják fel a 18 év alattiak és a 70 év felettiek esetében, és a legutolsók között nyitnák ismét meg az éttermeket. Az idén újrainduló tevékenységek listáján nem szerepelnek a diszkók és a civil légiközlekedés sem.

"Ha az északi tartományok minden óvintézkedést feloldanak, mi lezárjuk határainkat" - közölte a déli Campania és Calabria tartományi elnöke. A szomszédos Puglia kormányzója azt kérte a lakosságtól, idén a tartományban töltse el nyári szabadságát.

Elemzők a háttérben egyre erősödő politikai vitát látnak az ellenzéki jobboldali Liga politikusai vezette északi régiók és a baloldali kormány között.

Az olasz püspöki kar a templomok májusi újranyitását és a temetési szertartások engedélyezését szorgalmazza.

A legutolsó, péntek esti adatok szerint - a több mint egy hónapja bevezetett szigorú óvintézkedések eredményeként - az egy nap alatt diagnosztizált fertőzöttek száma 355-re csökkent, és közülük 344 beteget Lombardiában azonosítottak. A napi még mindig több mint ötszáz áldozat fele is Lombardiában halt meg. Az azonosított több mint 172 ezer betegen kívül hatmillióra becsülik a tünetmentes vagy enyhe tüneteket mutató fertőzöttek számát.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk