UTAZZ
A Rovatból

Nézz körül Magyarország legmagasabb épületeiben!

Érdekel, milyen a kilátás a 314 méteres lakihegyi adótorony tetejéről, vagy a hírhedt pécsi magasházból? Nézd meg videón!


A világ számos nagyvárosa híres magas épületeiről. Magyarországon kevésbé jellemző azonban az égig érő irodaházak, szállodák vagy üzletházak építése. Ugyanakkor meglepően sok magas építményünk van, melyekre felnézni bizony nyaktörő mutatvány. Ezek egy része zárt, hiszen olyan műszaki szerkezetek, melyek megmászása nem engedélyezett civilek részére, ám van jó pár csodás épület, melyekbe be lehet jutni, sőt érdemes is felkeresni és megcsodálni őket kívül-belül.

pecsi magashaz2

Íme egy válogatás a hazai legmagasabb építményekből:

1. Magyarország legmagasabb építménye: Lakihegyi adótorony

Tartja elsőségét a 314 méter magas adótorony, mely 1933-as átadása óta Magyarország legmagasabb építménye. A elnyújtott oktaéder formájú vasszerkezet 284 méter magas, ehhez jön még a csúcsán álló kitolható hangolócső 30 métere. Az ipari létesítmény a Szigetszentmiklóson lévő Lakihegyen található.

lakihely1

Magyarországon az első rádióadót, egy szikratávírót 1914. október 14-én adták át. Az első kísérleti rádióadás 1924. március 15-én hangzott el egy bútorszállító kocsiban berendezett stúdióból. A fejlesztések nyomán 1928-ban a Bródy Sándor utca 5-7.-ben készült el egy rádióadó, és Lakihegy mellett építettek fel egy 150 méter magas tornyot is. Ez akkor még csak a Budapesten és környékén lakók részére sugárzott adást.

Ám hamarosan felmerült az igény arra, hogy országosan fogható legyen a rádió. Az új torony amerikai terveit Tantó Pál mérnök tervezte át magyar viszonyokra. Az adót 1933. december 2-án adták át. Első műsorában az akkori miniszterelnök, Gömbös Gyula ünnepi beszédét sugározta a Budapest I. műsorán. Az új építmény világviszonylatban is az élvonalba került 120 kW teljesítményű adójával. A torony pedig Európa legmagasabb építménye és a Magyar Rádió jelképe lett.

A világháborúban a németek a nyolc feszítőkötélből hatot felrobbantottak, a torony így eldőlt és összetört. A felújítás után 1946-ban állt ismét munkába. 1977-től, a Solti rádióadó üzembe helyezésétől kezdve tartalék torony lett, majd 1980-as években elhatározták, hogy lebontják. A hírre rengetegen összefogtak, hogy a tornyot megmentsék, így a nyomásnak engedve a hatóságok 1985-ben ipari műemlékké nyilvánították. Sőt, 2006-ban felújították és ismét üzembe helyezték, így továbbra is a Solti adótorony tartaléka. Emellett érdekes faladata is van: 135,6 kHz-en HGA22 jelzéssel időszinkron jeleket sugároz, ezt az áramszolgáltatók az éjszakai-nappali ellátás közti váltásra használják fel.

Az adó érdekes funkciót is kapott: ipari alpinistákat képeznek rajta. A csúcsára kb. két óra alatt lehet feljutni.

Az adótorony 314 méter magas és 280 tonna. Nyolc feszítőkötél biztosítja függőleges helyzetét. Egy 178 méter sugarú körben egyenként 220 méter hosszúak a kötelek és 88 tonnás betontömbökhöz kapaszkodnak. A torony szélessége a talpánál 0,65, középen 14,65, legfelül pedig 1,39 méter. A csúcson kitolható hangolócső teljes hossza 36 méter, amelyből 30 méter áll ki a szerkezetből.

lakihegyregylabazat

Az antenna egyik különleges műszaki megoldása a talpcsukló. Ugyanis a vasszerkezet teljes tömegét két, egymással szembe fordított, különleges szilárdságú porcelán csonkakúp és az ezekre ágyazott acél félgömbök tartják. A 9 cm vastag, üreges kerámiadarabok a villamos szigetelést is biztosítják. A hangolócső végén, vagyis az antenna legtetején egy kosárlabda méretű üreges acélgömb van. Ezt is lecserélték az 1968-as felújításkor, mert a régi a villámcsapások miatt tele volt lyukakkal.

2. Magyarország legnagyobb teljesítményű rádióadója: Solti rádióadó

A 304 méter magas antennatorony Solt közelében épült, azzal a céllal, hogy leváltsa az addigra már elavult Lakhegyi adót. 1977. február 16-án avatták fel és azóta megszakítás nélkül sugároz középhullámon. Elsősorban a Kossuth Rádió adását biztosítja Magyarország teljes területén és Európa távolabbi részein is.

soltiradioado1

1974. szeptember 6-án volt az alapkő letétele a mai napig legnagyobb teljesítményű hazai rádióadónak. A beruházás összköltségét 750 millió forint volt (kb. 10 000 darab Lada ára). A 304 méter magas antenna építése 1976. márciusában kezdődött és augusztus 16-án fejezték be. 1977. január 10-én indultak az első próbaadások és február 16-án avatták fel hivatalosan a létesítményt.

Az adótorony egy 900 m x 900 m-es területen épült. A négyzet geometriai középpontjában áll a 303,6 m teljes magasságú és 298,4 m sugárzó hosszú, 2,5 m élhosszú, szabályos háromszög keresztmetszetű torony. Függőleges helyzetét 75, 155 és 250 m sugarú körökben 3-3-3 darab acélsodrony biztosítja. A 184,5 tonna tömegű antenna két, hengeres, kerámia talpszigetelőn áll.

3. AES Tiszai Erőmű kéménye

A Tisza Erőmű több mint 130 hektáros területen található. Saját vízkivételi és vízkezelő művei vannak és több mint 80 000 tonna kapacitású olajtárolóval, sőt saját belső iparvágánnyal is rendelkezik. Itt áll az erőmű jelképének számító 250 m magas kémény. Ez Magyarország legmagasabb kéménye. A kívülről látható burkoló kémény vasbeton szerkezetű, belsejében pedig 4 darab acél kémény van, ezek csatlakoznak az erőművi blokkhoz.

tiszaieromu

4. Kab-hegy – TV-URH gerincadó állomás

Az 1962-ben épült szerkezet magassága 238 méter

5. Szentesi tévétorony

Az 1959-ben épült torony átadásakor 218 méter volt, a ráépítések után ma 235 méter magas.

6. Dunamenti Erőmű tornya

Az erőmű 207 méteres 3 db kéménye Százhalombatta jelképévé vált. A Dunamenti Erőmű Magyarország legnagyobb gáztüzelésű erőműve.

dunamenti2

A Dunamenti Hőerőmű Vállalat létrehozásáról 1960-ban döntöttek. A beruházásra a szénhidrogén program keretében került sor. A Szovjetunióból csővezetéken szállított kőolaj feldolgozására olajfinomítókat és ezekhez kapcsolódó olajtüzelésű erőműveket építettek. Az építkezés 1960-tól 1973-ig tartott.

7. Észak-Budai Hőerőmű tornya

Az 1974–1975 között épült torony 203 méter magas.

8. Pécsi tévétorony

A Mecsek 535 méter magas Misina csúcsán áll a 197 méter magas, 18 500 tonna vasbetonból épült pécsi tévétorony. Átadásakor, 1973. április 4-én ez volt Magyarország legmagasabb épülete. Eredetileg 191 méteres volt, de 1995-ben antennacsere miatt 6 méterrel magasabb lett. Ekkor érte el 197 méteres magasságát, ezzel ma az ország legmagasabb épülete.

pecsitvtorony2

Gyorslifttel lehet feljutni a 72 m magasságban kialakított üvegfalú eszpresszóig. Fölötte, 80 m magasan van a nyitott kilátóterasz, ahol a Misina-tetővel együtt 610 méterrel a tengerszint felett lehet szétnézni.

Az adótorony helyén az 1908-ban épült Kiss József-kilátó állt 1960-as évekig. Emlékét a Zsolnay porcelángyárban készült mázas pirogránit emléktábla őrzi a kilátó falán. Emellett állt 1959-1968 között egy 70 m magas acélszerkezetű adó, mely az első vidéki adótorony volt és az MTV 1 műsorát sugározta.

A torony betonalapja 22 méteres átmérőjű, 3 és fél méter vastag, többrétegű acélháló merevíti. A torony kettős gyűrűből áll, a belső 5 méteres átmérővel 135 méteres magasságig, a külső 12 méteres átmérővel 92 méter magasságig halad. A belső gyűrűben van a lift, a kettő közt pedig 459 lépcsőfok vezet fel.

9. Széchenyi-hegyi adótorony

A Budapesten álló torony 192 méter magas.

10. Komádi – TV-URH gerincadó állomás

A Komádon található torony 186 méter magas.

+5 legmagasabb:

Esztergomi bazilika

A Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszékesegyház magassága 100 méter a kripta aljától a kereszt csúcsáig. Külső méretei alapján Magyarország legnagyobb egyházi épülete. Európa egyik legnagyobb bazilikája, világviszonylatban a 18. helyen áll.

esztegomi bazilika2

A Bazilika belső alapterülete 5660 négyzetméter, 118 m hosszú és 49 m széles. A félgömb alakú kupolát 24 oszlop tartja, közöttük 12 ablak található. A kupolánál 71,5 m magas, átmérője 33,5 m. A kupola erkélyére a bazilika bejáratától közel 400 lépcsőfok vezet fel. A kupola feletti gömb átmérője 2,5 m, a kereszt 7 m magas. A timpanont tartó nyolc oszlop 22 m magas, a főhomlokzat oldalaihoz kapcsolt harangtornyok 57 méter magasan végződnek. A 17 m vastag falai Közép-Európa legvastagabb falrendszerét alkotják.

Parlament

A 96 méter magas Országház Budapest egyik legismertebb középülete. Felépítésének egyik feltétele volt, hogy csak hazai építőanyagokat használhatnak fel hozzá. Kivétel volt a főlépcső mellé tervezett nyolc márványmonolit, ezeket Svédországból hozták ide. (Az oszlopok érdekessége, hogy összesen 12 darab készült belőle, a többi négyet a londoni Parlament kapta.)

orszaghaz2

Az Országház építése 1885-ben kezdődött és 1904-ben fejezték be. Az építkezésen átlagosan ezeren dolgoztak. Összesen 176 000 köbméternyi földet mozgattak meg, 40 millió téglát, félmillió díszkövet, 40 kg aranyat használtak fel. Az épület 268 m hosszú, 123 m széles és 96 m magas. Alapterülete 17 745 négyzetméter, térfogata 473 000 köbméter. 27 kapuja, 29 lépcsőháza és 13 személy- és teherliftje van. Kívül 90, belül 152 szobor, híres festők freskói, festményei díszítik.

Szent István-bazilika

A Szent István-bazilika (Lipótvárosi plébániatemplom) római katolikus templom Budapesten. A bazilika hazánk egyik legjelentősebb egyházi épülete. A magyar államalapító király, Szent István épségben maradt jobb kezét, a Szent Jobbot ereklyeként itt őrzik.

A Szent István-bazilika Budapest második legmagasabb épülete az Országház után. Az országban ez a harmadik legmagasabb épület. Magassága 96 m, hossza 87,4 m, szélessége 55 m. Befogadó képessége nyolcezer fő. Hild József egy zártabb, tömörebb épületet tervezett. Ám Ybl Miklós újratervezte, így alakult ki mai formája.

A Bazilika legnagyobb harangja a Szent István-nagyharang, mely egyben Magyarország legnagyobb harangja. A déli (jobb oldali) toronyban található a 240 cm alsó átmérőjű, 9250 kg súlyú harang. 1990-ben öntötték a passaui Perner öntödében. Koronáján 6 db fülecske van, ezekkel van felfüggesztve.

Pécsi magasház

A 80 méter magas épület Pécs legmagasabb panelháza, a város Szigeti negyedében található. 1974-ben indult az építkezés és 1976-ban adták át az összesen 250 db egy-, illetve másfél szobás lakást tartalmazó házat. Az építési technológia hibája miatt az épület 1989-ben életveszélyessé vált, ezért a lakókat elköltöztették. A 25 emeletes panelház bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe, mint Közép-Európa legmagasabb lakatlan épülete.

pecsi magashaz1

2013. október 22-én elrendelték az épület lebontását, de ez azóta sem történt meg.

Szolnoki toronyház

A 81 méter magas ház Jász-Nagykun-Szolnok megye legmagasabb épülete, és egyben a legmagasabb lakóépület Magyarországon, sőt Európa legmagasabb panelépülete is.

Az 1975-ben épült 24 emeletes magasház átadásakor Magyarország legmagasabb lakóháza volt. Ezt a címet vette át a pécsi magasház.

szolnoki toronyhaz1

A toronyház akkoriban újdonságnak számító csúszózsaluval készült. Az eljárást az USA-ban szabadalmaztatták 1913-ban. Az épületek szerkezetépítését folyamatos betonozással, másfél méter magas, függőlegesen mozgatott zsaluzó köténnyel oldották meg. Érdekesség, hogy a házban lévő 2 személy- és 1 teherlift csak a 22. emeletig megy fel, onnan már csak gyalog lehet továbbmenni. A 23. emeletén található az Uránia Csillagvizsgáló és a valóságban nincs 24. emelete (ugyanis eredetileg magasföldszinttel készült).

Ha érdekes volt az összeállítás, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
Nádasdy-kastély: Az örök szerelem jelképe lett a romantikus, angol Tudor-stílusú kastély
Gróf Nádasdy Ferenc és gróf Zichy Ilona szerelmi házasságot kötöttek, és közösen tervezték meg jövendő új otthonukat. Ám a családot több tragédia is érte. Az özvegy gróf azonban mindent megvalósított, amit imádott feleségével kigondoltak.
szs - szmo.hu
2025. október 14.



A Fejér megyei Nádasdladányban álló Nádasdy-kastély nemcsak látványos épület, hanem egy különleges történelmi múlt képviselője is. A romantikus, angol Tudor-stílusú kastély a 19. század második felében épült, és egészen a második világháborúig a Nádasdy család otthonául szolgált.

Képgaléria: A kastély épülete (Fotókért kattints a képre)

A kastély története egy barokk kúriával indult, amit Nádasdy Lipót vásárolt meg 1851-ben. A települést is ekkor nevezték át Sárladányról Nádasdladányra. A birtokot később fia, Ferenc örökölte, aki ifjú feleségével, gróf Zichy Ilonával együtt kezdte el megtervezni az új családi rezidenciát. A grófnő azonban nem érhette meg az épület elkészültét – 24 éves korában elhunyt.

Az örök szerelem emléke

Gróf Nádasdy Ferenc és gróf Zichy Ilona 1868. június 6-án kötött szerelmi házasságot a pesti egyetemi templomban. A fiatal pár először Agárdpusztán, a családi kastélyban élt, de néhány évvel később úgy döntöttek, hogy saját otthont építtetnek a megörökölt vagyonból.

Az 1870-es évek elején Nádasdladányba költöztek, ahol akkor még egy régi barokk kúria állt, ezt az épületet 1873-ban alakították át. A házaspár aktívan részt vett a munkában, még közös hálószobát is terveztettek maguknak, ami abban az időben különlegesnek számított. A kastélyt kibővítették egy toronnyal és egy kétszintes főszárnnyal. Az épület a 16. századi angol és skót kastélyokat idézi, a historizáló, Tudor-stílusú átalakítás 1876-ban készült el.

A pár négy gyermeket nevelt, de 1872-ben tragédia árnyékolta be a család életét: alig félévesen meghalt Anna nevű kislányuk. Egy évvel később, a bécsi kolerajárvány idején Ilona is megbetegedett, és 24 éves korában elhunyt, nem sokkal negyedik gyermekük születése után. Abban az évben fejezték be a kastély újjáépítésének terveit, az alapkőletételen még mindketten részt vettek.

A 31 évesen megözvegyült Nádasdy Ferenc ezután egyedül folytatta a kastély építését. Úgy alakította ki a helyiségeket, mintha felesége is ott élne, minden részletben jelen volt az emléke. Többé nem nősült meg, életét gyermekeinek, a közügyeknek és a kultúrának szentelte.

Nádasdy Ferenc (1842–1907) jogi végzettséget szerzett, majd a sportélet aktív szereplője lett. Szenvedélyesen vadászott, és az ő kezdeményezésére alakult meg az Országos Vadászati Védegylet, amelynek elnöke is lett. Fontos szerepet vállalt a balatoni vitorlássport fejlesztésében.

Zichy Ilona 1849-ben született Pozsonyban. Gyerekkorát Pozsonyban és a Zichy család Alsóbogát-pusztai kastélyában töltötte. Családjával bejárta Nyugat-Európát, ahogy az akkoriban a főúri családoknál szokás volt.

Az új kastély 1873 és 1876 között épült meg Hübner Nándor és Linzbauer István tervei alapján. A belső tereket Hauszmann Alajos álmodta meg, többek között a gyönyörű könyvtártermet és az Ősök csarnokát. Az épület különlegessége, hogy a konyha nem a kastélyon belül, hanem egy különálló épületben kapott helyet, az ételt föld alatti síneken szállították a főépületbe. A korszerű megoldások közé tartozott a vízvezeték, a gázvilágítás, a csatornahálózat és a légfűtés is.

Képgaléria: A kastély könyvtár és Ősők csarnoka (Fotókért kattints a képre)

A kastély díszes termei közül kiemelkedik az Ősök csarnoka, ahol a család híres tagjainak egész alakos portréi kaptak helyet. A könyvtár kazettás mennyezetével, faragott bútorzatával és kovácsoltvas mellvédjeivel a Nádasdy-ak kifinomult ízlését tükrözi. A helyiségeket neves mesterek munkái tették egyedivé – például Thék Endre és Pecz Samu tervei alapján.

A második világháború idején a család elhagyta a kastélyt, amelyet kifosztottak és államosítottak. Az épület hosszú éveken át elhagyatottan állt, állapota folyamatosan romlott. 1993-ban nyilvánították kiemelt műemlékké, felújítása pedig 2009-ben indult el.

Képgaléria: A kastély pinceszintje (Fotókért kattints a képre)

A teljesen megújult Nádasdy-kastély 2021 augusztusában nyitotta meg újra kapuit a látogatók előtt. A földszinten korhűen berendezett szalonok, a könyvtár és az Ősök csarnoka mellett kávézó és múzeumpedagógiai tér is helyet kapott. A multimédiás eszközök segítségével a látogatók interaktív módon ismerhetik meg a Nádasdy-család történetét.

A kastélyhoz tartozó, közel 20 hektáros angolpark is teljesen megújult.

Képgaléria: A kastélypark (Fotókért kattints a képre)

A 19. század végére nyerte el végleges formáját az a kastélypark, amely egykor a Schmidegg grófok birtokához tartozott. A területet Nádasdy Ferenc fejlesztette tovább, Kálmán János kertész közreműködésével, majd a munkát Berger János folytatta egészen 1911-ig. A kor ízlésének megfelelően tájképi kertet hoztak létre, amelynek különlegessége a mesterséges tó lett. Ennek közepén egy kis sziget is helyet kapott, amelyet egy fahídon keresztül lehetett megközelíteni. A tó mellé vízesést építettek, amely díszítőelemként és a víz oxigénellátásáért is felelt.

A tóból kiásott földből dombokat alakítottak ki, ezek közül a legmagasabbra egy bástyaszerű víztorony került, ami a park vízellátó rendszeréhez tartozott. A vízvezeték-hálózat a közeli Nádor-csatornából hozta a vizet. A park északi részében templomot emeltek, a főkapu mellett pedig a porta állt. A különböző épületeket föld alatti folyosók kötötték össze, a felszínen pedig sűrű fenyősorok választották el egymástól.

A kastélyhoz kapcsolódó melléképületek között volt a kulcsárság, a déli oldalon pedig a lovarda, az istálló és a kocsiszín kapott helyet. Itt állt Valentyin János, a család festőjének háza és műterme is. A park különleges elemei közé tartozott a pálmaház és az a parasztház, amelyet játszóháznak használtak a gróf gyermekei. A téli hónapokban a befagyott tavon korcsolyáztak, a víztorony dombjáról pedig szánkóztak.

A második világháború után a kert állapota jelentősen leromlott. A nyári szalon, az üvegház és a játszóház megsemmisült, a tó kiszáradt, és az eredeti növényzet egy része is elpusztult. Ennek ellenére több száz éves fák máig megmaradtak. A kastély renoválásakor a parkot is felújították, és a tavat is helyreállították.

A területen ma is változatos növényállomány található. A lombos fák közül előfordul a bükk, az éger, a juhar, a magas kőris, a platán, a tövises lepényfa, az ostorfa, a kocsányos tölgy, valamint a fűzfafajok és a fekete és fehér nyár. Ezen kívül nő itt fekete dió és császárfa is. Az örökzöldek között megtalálható a virginiai boróka, az andalúziai jegenyefenyő, az európai vörösfenyő, a tiszafa és a tuja. A tekervényes ösvények, a tágas tisztások és a különleges fafajok mind hozzájárulnak a park varázslatos hangulatához.

Képgaléria: A kastély berendezése (Fotókért kattints a képre)

Az eredetihez hasonló enteriőrök és a modern, digitális technológia révén bepillanthatunk a kastély történetébe és mindennapjaiba. A gyerekeket pedig korabeli játékok replikáival berendezett játszószoba várja. Az óratorony tetőkilátója külön jeggyel látogatható, a vendégek itt a kilátásban gyönyörködhetnek. A legizgalmasabb családtörténeteket animációs filmen mutatják be.

Bővebb információk ITT


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
Erzsébet királyné látványos fénykertje ismét elvarázsol Gödöllőn
A fénykiállítás idén a zene, gyermekek, Sisi kertje és barokk témákkal vár. Ráadásul egy harminc méter magas óriáskerékre is felülhetsz, amelyről madártávlatból élvezhető a kivilágított kastély és park.


Gödöllőn, a Királyi Kastélyban tavaly már nagy siker volt az adventi-karácsonyi időszakban a pompás kastélykertben kialakított fénykert. A látványos rendezvény idén is megnyitja kapuit.

Október 24-én este újranyílik Erzsébet királyné fénykertje a Gödöllői Királyi Kastélyban a DECOLED Story of Lights keretében.

A fénykiállítás idén új témákban – zene, gyermekek, Sisi kertje és barokk – vezeti végig a látogatókat az ikonikus helyszínen az est leszálltával. A kiállítás különlegessége egy óriáskerék is, amelyről madártávlatból látható a kivilágított kastély és park.

Mindössze 30 kilométerre Budapesttől, a Gödöllői Királyi Kastély kertjében – Erzsébet királyné, ismertebb nevén Sisi kedvenc nyári rezidenciájában – található kiállítás mintegy 32 000 négyzetméteren valósul meg, százharmincnál is több installációval.

Az idei látványt 370 000 izzó és több mint 12 kilométernyi fényfüzér biztosítja, a homlokzatokon dinamikus vetítések futnak, miközben hangszerformájú fényszobrok gombnyomásra megszólalnak.

A kert különlegessége egy 30 méter magas óriáskerék is, amelyről madártávlatból látható a kivilágított kastély és park, valamint egy „twinkly” (okos LED) technológiával megvalósított „Sisi kert”, ahol programozható LED-mintázatok rajzolják tovább a Sisi történetet. Ezeken túl a 116 méter hosszú, alagútszerűen kivilágított barokk fasoron sétálva, valóban időutazásban lehet része a látogatóknak.

Képgaléria: A fénypark (képekért kattints a fotóra)

Az idei évben a fénypark működtetése során befolyt bevétel egy részét a kastélykertben az elmúlt években elpusztult fák pótlására tervezik fordítani.

A gödöllői látványprojekt abban is egyedi, hogy az ikonikus kertben az elegancia és a játékosság egyszerre jelenik meg, így a barokk örökség családbarát, interaktív esti sétává válik az őszi-téli hónapokban.

Dr. Ujváry Tamás, a Gödöllői Királyi Kastély ügyvezető igazgatója elmondta: „A kastélykert esti fényei időutazássá állnak össze: a történeti örökség és a kortárs technológia ötvöződik a séta során. Célunk, hogy Gödöllő télen is élő, közösségi tér legyen — ahol zene, játék és történelem találkozik.”

A Gödöllőn idén is létrejövő DECOLED Story of Lights fénykiállítás-sorozat koncepciója a fény, a művészet és a helyi történetek összefonódására épül, hogy a látogatók ne csupán fényeket lássanak, hanem élményekkel és történetekkel is gazdagodjanak.

„Erzsébet királyné fénykertje az elegancia és a játékosság ünnepe. A barokk motívumoktól a gyerekek nevetéséig és a zenei témákig – a fénykiállítás több fejezetben meséli el a történetet, és mindenkit arra hív, hogy lépésről lépésre fedezze fel azt” – fűzte hozzá Eva Poláčková, a DECOLED ügyvezető igazgatója.

A Gödöllői Királyi Kastély fénykiállítása 2025. október 24. és 2026. február 1. között, minden nap 17:00 és 21:00 óra között látogatható, kivéve október 24–25-én, amikor 18:00 és 21:00 óra között tart nyitva.

Bővebb információk ITT

A kivitelezést húsznál több helyszíni szakember végezte körülbelül két hét alatt, míg a háttérmunkában pedig harmincnál is több kolléga vett részt.

A kivitelezést végző DECOLED csak modern, alacsony energiafogyasztású LED-technológiákat használ. A fénypark egy óra működés alatt ugyanannyi energiát fogyaszt, mint egy óra elektromos tűzhelyen való főzés. A DECOLED 2023-ban jelentős összeget fektetett be újrahasznosított műanyaghulladékot használó új, nagyszabású 3D-nyomtatási technológiába. Céljuk, hogy a termelést fokozatosan felváltsák ezzel a technológiával, amely nem új anyagokat állít elő, hanem a meglévőket dolgozza fel újrahasznosítással.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


UTAZZ
A Rovatból
Szigorúbb szabályok jönnek januártól: ezeket kell az autóban tartani, ha külföldre utazol
Spanyolországban például az elekadásjelző háromszög helyett már jelzőfényt kell majd használni. Horvátországban és Lengyelországban kötelező felszerelés a tűzoltókészülék.


Több európai országban január 1-től változnak a kötelező autós felszerelésekre vonatkozó előírások – írta a Blikk.

Spanyolországban 2026-tól minden sofőrnek elektromos jelzőfényt kell használnia a klasszikus elakadásjelző háromszög helyett.

A készülék narancssárga, minden irányból látható fényt ad, az autó tetejére kell tenni, és GPS-en keresztül továbbítja a jármű pontos helyét a mentőszolgálatoknak.

Csehországban egyszerű a lista: kötelező az elakadásjelző háromszög, a fényvisszaverő mellény (legalább a vezetőnek) és az elsősegélycsomag. A pótkerék a legtöbb autónál kell, de nem kötelező, ha van defektjavító és tömítő készlet, vagy ha az autó defekttűrő abroncsokkal fut.

Ausztriában, Olaszországban, Szlovákiában és Szlovéniában minden utasnak viselnie kell a fényvisszaverő mellényt, ha műszaki hiba miatt kiszáll a kocsiból. Franciaország külön kér még egy tételt: az autóban alkoholszondát is kell tartani.

Horvátországban és Lengyelországban kötelező felszerelés a tűzoltókészülék.

Ausztriában az elsősegélycsomagot védőtokban kell tartani, és a mellények színe nem hasonlíthat a rendőrség által használt mellények színére.

Alapszabály, hogy az elakadásjelző háromszögnek használatra kész állapotban kell lennie. A B típusú elsősegélydoboz az MSZ 13553 szabvány szerint 5 évig őrzi a sterilitását, és steril kötszereket, gumikesztyűt, ollót és egyéb alapvető eszközöket tartalmaz. A láthatósági mellényt az utastérben, könnyen hozzáférhető helyen kell tárolni (nem a csomagtartóban), és minden utas számára rendelkezésre kell állnia.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


UTAZZ
A Rovatból
Párkány: ideális célpont a termálfürdőzés, kerékpározás, túrázás és kulturális élmények kedvelőinek
Itt található Szlovákia egyik legnagyobb fürdő- és élménykomplexuma. A fürdés után pedig lehet pecázni, vagy felfedezni a közeli kiváló borvidéket, a szép tájakon áthaladó túraútvonalat és egy csodás kastélyba is érdemes betérni.


Sokak kedvelt kirándulóhelye a Dunakanyar. Akik pedig eljutnak Esztergomba, gyakran átlátogatnak a Duna túlpartján álló Párkányba is. Akár pár órás sétára, akár több napos pihenésre, lazításra is kiválóan alkalmas ez a folyóparti "szomszéd". Nem beszélve arról az előnyös lehetőségéről, hogy szemben van az Esztergomi Bazilikával, azaz a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyházzal, így innen sokkal jobb fotózni az impozáns épületet, és még egy szelfipadot is kihelyeztek a partra.

A várost azonban több ok miatt is érdemes felkeresni. Kellemes sétát tehetünk a vízparton, vagy a felújított belvárosban, ahol jó éttermek és cukrászdák is várnak. De érdemes átmenni egy fürdőzésre, vagy a Château Bela Kastély meglátogatására, vagy borkóstolásra a Világi Winery-hez. Lássuk mi mindent nyújt ez a városka az ide érkezőknek:

Párkány, Esztergommal szemben, a Duna bal partján fekszik, festői természeti környezetben. A várost kelet felől a vulkanikus eredetű Kovácspataki-hegyek sziklái övezik, legmagasabb pontjuk a 395 méteres Keserős-hegy. Nyugaton a Hegyfarok természetvédelmi terület húzódik, ahol a helyiek szőlőt termesztenek. A Duna, a Garam és az Ipoly is kedvezően befolyásolják a város klímáját.

A város egyik leghíresebb nevezetessége a Mária Valéria híd.

Mária Valéria híd

Eredetileg Feketeházy János tervei alapján 1893-ban kezdték el építeni, és két és fél év alatt készült el. Az 1895. szeptember 28-i átadás napján éjfélig nem kellett vámot fizetni az átkelésért, ám utána 1918-ig vámfizetéshez kötötték a használatát. A hidat Mária Valériáról, I. Ferenc József lányáról nevezték el. A trianoni döntés után a Duna lett a határ, így a híd szerepe megváltozott. 1919-ben a csehszlovák oldalon robbantás rongálta meg, majd 1927-ben ismét megnyitották. 1944-ben a visszavonuló német csapatok felrobbantották a középső három nyílást. A híd újjáépítéséről szóló megállapodást 1999-ben írták alá, és 2001. október 11-én adták át hivatalosan az új hidat, amelyen autóval vagy sétálva is átkelhetünk a túlpartra.

A város nyaranta változatos rendezvényeket kínál. Gyermekprogramokat és esti filmvetítéseket tartanak, zenei estek várják a vendégeket a százéves platánfák alatt. Színpadi koncertekkel készülnek, a mozi udvarában vetítenek filmeket, míg a sétálóutcán táncos estek zajlanak.

Párkány egyik legnagyobb őszi eseménye a Simon–Júda-napi vásár, amelyet 1546 óta rendeznek meg. Ilyenkor több száz árus kínálja portékáit, helyi és országos finomságokat, édességeket, italokat, kézműves- és népművészeti termékeket.

A város északi részén, 24 hektáron terül el a négy évszakos Vadas termálfürdő, amely Szlovákia legnagyobb ilyen létesítménye. Az 1973-ban kezdődött fúrás során 39,7 Celsius-fokos termálvizet tártak fel.

Ma már 14 medencével – köztük úszó-, pezsgő-, élmény- és gyermekmedencékkel, hullámmedencével és nudista napozós medencével – várják a vendégeket. Nyáron csúszdapark, kalandpark, animációs programok, buggy kocsik, strandröplabda, strandfoci, horgászat, vidámpark és légvárak is szerepelnek a kínálatban. Fedett uszoda és wellnessrészleg is van. A fürdő egész évben működik, családok, fiatalok, céges csoportok is megtalálják itt a kikapcsolódást. A téli időszakban horgászatot és wellnesscsomagokat kínálnak.

Képgaléria: A fürdő és hotel (Fotókért kattint a képre)

A Vadas területén működik a Thermal Wellness Hotel is, amely 47 szobával, két konferenciateremmel, tárgyalóval, étteremmel, wellnessközponttal, csomagmegőrzővel, játéksarokkal és kilátóterasszal várja a vendégeket. A szálláshelyről pazar kilátás nyílik az Esztergomi Bazilikára.

Egy városi séta során érdemes megnézni III. János lengyel király lovasszobrát is, amelyet 2008 októberében avattak fel a párkányi csata 325. évfordulója alkalmából. A Párkányi Városi Múzeumban pedig a várostörténeti és néprajzi gyűjtemény mellett időszaki kiállításokat is bemutatnak.

A párkányi Vadas Thermal Hotelről és Aquaparkról bővebb információk ITT.

A 395 méter magas Burda-hegység, bár kevésbé ismert, mint a Pilis vagy a Börzsöny, csendes, természetközeli élményt nyújt. A Kovácspataki-hegyek területén két természetvédelmi területet is találunk. A térségben három jelezett turistaút halad. Ideális célpont azoknak, akik a Dunakanyar panorámáját keresik. A Garamkövesd és Kovácspatak között haladó, kb. 2 óra alatt bejárható, öt km hosszú természetvédelmi tanösvény bemutatja a vidéket az erre sétálóknak.

Párkányban járva érdemes a környéket is felfedezni. A Château Bela kastélyszálló rövid utazással elérhető. Ez a sok vihart megélt kastély mára egy igazán impozáns, egyedülálló, történelmi hangulatot árasztó hely lehet, melyet a régi tulajdonosok leszármazottjai az emlékeiket, régi dokumentumokat felhasználva újjáépítettek, és turistáknak is látogatható.

A város mellett található borvidék remek kirándulóhely, és kiváló program egy igazán minőségi környezetben, a Világi Winery-ben elfogyasztott borkóstolás.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk