Nem most lett bulinegyed a legpestibb utca
Vegyes érzelmeket kelt, és gyakran heves indulatokat vált ki, ha szóba kerül a Király utca, a Gozsdu-udvar és a bulinegyed. Miközben az Erzsébetvárosban lakók évek óta folyamatosan panaszkodnak a zajra, a turistákra, a forgalomra és arra, hogy egyre több vendéglátóhely nyílik, a külföldiek - és nem itt lakó budapestiek - körében elképesztően népszerű.
Az Airbnb közösségi szállásmegosztó felhasználói közül például egyre többen érdeklődnek a negyed iránt, Erzsébetváros bekerült a világ legizgalmasabb környékei közé. Mint arról a negyedben a foglalások száma 148 százalékkal nőtt, 2016 januárjában az Airbnb-n a 13. helyen áll. Megemlítik, hogy itt volt a zsidónegyed és gyönyörűek a régi házak.
A Neopaint 2013-as falfestménye és hangulatképe a Király utcában - Forrás: Neopaint Facebook-oldal
"Hát izgalmasnak izgalmas, élni mondjuk már nem lehet benne, de gondolom ez a bulituristáknál nem szempont. Kár, hogy a városvezetőknél se" írja egy olvasó az Erzsébetváros Facebook-oldalon.
Mikor vált boltokkal teli bulizós, evős-ivós, mulatozós környékké a Király? Mikor lett "a legpestibb utca?" Meg fogtok lepődni: a 19. században. És nem a 2000-es évek elején, miután a régi épületekből elkezdték kialakítani a máig népszerű romkocsmákat.
A körülbelül másfél kilométer hosszú utca helyén egykor csupán dűlőút volt, amely egyenesen a Városerdőhöz, a mai Városligethez vezetett. Az 1800-as évek végén omnibusz járt a Király utcán. A 19. században zsúfolt, sűrűn lakott utcává vált, raktárakkal, üzletekkel, borospincékkel, szórakozóhelyekkel. Lakóinak száma az 1870-es években körülbelül 7600 fő. Összehasonlításképp: kisvárosokban éltek akkoriban ennyien.
Ugyancsak az 1870-es években nyíltak éjszakai mulatók az utcában, közülük a e leghíresebb és talán a leghírhedtebb a Kék Macska volt: kocsma, kupleráj és zenés szórakozóhely keveréke. Itt állt az 1940-ben lebontott, gyönyörű szecessziós épület, a Király Színház, amelyben olyan premiereket tartottak, mint a Bob herceg, a János vitéz, a Mágnás Miska, a Leányvásár, vagy az idén 100 éve bemutatott Csárdáskirálynő. A Pekáry-házban lakott egy ideig Krúdy Gyula. A 12. számú házban patika működött - amelynek a berendezését ma a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban láthatjátok.
Orczy-ház részlete a Király utca Károly körút sarkával. A felvétel 1890 után készült."Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.183
Csányi utca - Király utca sarok, Pekáry-ház. A felvétel 1893-1897 között készült. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.105
Liszt Ferenc tér - Király utca sarok. A képen látható Vakok Intézete helyén ma a Zeneakadémia áll. A felvétel 1893-1900 között készült. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.069
Blaue Katze néven is emlegették a rossz hírű szórakozóhelyet. A vendégeket sikamlós szövegű kuplékkal és kabaréműsorral (is) szórakoztatták, de a kurtizánok ugyanúgy a mulató hangulatához tartoztak.
"A Király utca koronája bizonyára a »Kék macska«. Parlamenti életünkben nincs egyetlen állat sem, mely nagyobb szerepet játszana a »Kék macská«-nál, hacsak a »kétfejűsas« nem. De mi ez a macskához képest? A macska nagyon népszerű, a kétfejűsas pedig nagyon népszerűtlen. De én ezúttal nem foglalkozom azon kitűnőségekkel, kik a macskai asztalokat az éjfélutáni órákban körülülik s a hazafiúi fájdalmak keserűségét igyekeznek eltemetni a rossz fukszinosborba. Nem írom le a lábikrákat, az ingerlő kecses idomokat, melyek a képviselői diurnumokat elnyelik" - írja Mikszáth Kálmán az Éji séták és éji alakok II. című novellájában.
A Pesti Hírlapban ezt írta a mulatóról: "Az orgiák, a kiélt sanzonénekesnők, a frivol couplettek hajléka. Közmondás, hogy ahol húsz tót megtelepszik, ott mindjárt pálinkamérést kell nyitni. Még inkább áll ez a mágnásokra nézve, kinek... a Kék Macska nélkül lehetetlen megegzisztálniok."
A legenda szerint a későbbi VII. Edward, a walesi herceg is járt itt.
A Király utca 15. szám alatt működött a Kék Macska - így néz ki a Google Street View-n az épület
A rendszerváltozás környékén, illetve a kilencvenes években egészen más képet mutatott a Király utca. Sokan csak a Gólya, vagyis a műszaki és a ruházati bizományi miatt jártak ide. Az utcaképhez hozzátartoztak az arannyal vagy műszaki cikkekkel csencselők. Még az 1990-es évek végén, 2000-es évek elején vegyes érzelmekkel ment végig az ember a Király utcán. Nem volt ennyi újszerű hely, kopárabb, színtelenebb és lepattantabb volt. A ma a Neopaint festményével díszített, rendbe szedett kis játszótér éjjel a bulizóké, csöveseké és droghasználóké volt.
A kétezres években kezdődött az utca rehabilitációja és sétálóutcává alakítása. (Természetesen a Budapesten immár elmaradhatatlan térkövezéssel együtt.) Az elmúlt másfél évtizedben házakat bontottak le vagy újítottak fel, új társasházak épültek, 2007-ben létrehozták a VAM Design Centert (ami aztán tavaly beleállt a földbe, és végrehajtók költöztették ki a bérlőket az épületből).
A Neopaint az Erzsébetvárosi Tűzfal Rehab programban életteli és gyerekeknek való helyet varázsolt a kis játszótérből. A Gozsdu-udvar végre nem szellemvárosra emlékeztet, és attól sem kell már tartani, hogy lerombolják. A Király utcán egymás után nyíltak a designerek és lakberendezők üzletei. És persze az új gyors, vagy kevésbé gyors étkezdék: Csipesz, Paneer, Pizza Me, Zing, Etap, BRGR stb.
A Zing, Kolor és az Etap Csákvári Péter fotóin - a Király utca legjobb éttermeiről szóló cikkét itt olvashatjátok.
Mi lesz 100 év múlva a Király utcán? Biztosat nem lehet tudni. Bízunk benne, hogy marad, ami régen is volt: Budapest egyik "legpestibb" utcája.
