Ne vegye át a hatalmat az internet gyermekeink felett!
Minden kornak megvan az a gyermekjátéka, amelyről éles viták folynak: engedjük-e a gyereket vagy sem, és ha igen, miképpen, szabadon vagy esetleg szigorú ellenőrzés mellett. Néhány évtizeddel ezelőtt a fegyveres játékok ültek a „vádlottak padján”, ma az internet van soron.
A kisgyermekek többsége korán megismeri a digitális világot, de jellemzően nem az internettel találkozik először. A tableteket, a mobiltelefont már nagyon korai életszakaszban használják a szülők a gyermek „szórakoztatására”. Nem ritka, hogy a 2-3 éves gyermek elé is leteszik az eszközt, amin mesefilmet nézhet – pl. étkezés közben –, hogy lekösse a figyelmét.
Természetesen az ilyen korai és indokolatlan eszközhasználatnak súlyos következményei vannak (túlzott ingerlést jelent a gyermeknek, növeli a későbbi függőség kialakulását), a szó konkrét értelmében is.
A felnőttkori elhízás jelentős összefüggést mutat a képernyő (televízió, számítógép) előtt töltött idő mennyiségével, ami nem csupán a mozgásszegény életmód, hanem a nassolás következménye is – vélekedik Kovács Szilvia gyermekpszichológus, a solymári Mosolygó Pszichológiai és Fejlesztő Központ alapítója és vezetője. Vele beszélgettünk.
– Hány éves kortól szabad internet-közelébe engedni a gyerekeket?
– Nem érdemes általános szabályt megfogalmazni arra, hány éves kortól engedjük meg egy gyermeknek az önálló internet-használatot, hisz jelentős különbségek vannak a gyermekek közt érettség tekintetében. Általánosságban úgy gondolom, hogy az önálló internet-használat kisiskolás kor előtt nem feltétlen ajánlott, ennek megfelelően saját – internet-használatra alkalmas – eszközt sem igazán érdemes venni a gyermeknek. A tartalomkorlátozások, a gyermekbiztos beállítások ellenére is találkozhat olyan tartalmakkal, amelyek számára érthetetlenek, ijesztőek és károsak.
Még ha „csak” mesefilmeket néz is a gyermek önállóan internetes csatornákon, akkor is könnyen találkozhat kimondottan ijesztő, félelemkeltő képsorokkal, melyek szorongást okoznak, de éjszakai rémálmok formájában is megjelenhetnek.
Az internettel való ismerkedés természetesen korábban is elkezdődhet, mert – ha tetszik, ha nem – már része az életünknek. Fontos szerepe van a szülőnek abban, hogy megtanítsa gyermekét okosan használni a világháló lehetőségeit.
– Mit jelent ez a tanítás a gyakorlatban?
– Már egy óvodással is leülhetünk olykor és kereshetünk információt az őt érdeklő kérdésekről, pl. az állatokról, vagy megmutathatjuk, hogyan néz ki a vulkán, esetleg meghallgathatunk népdalokat és együtt énekelhetjük vele. Nem biztos, hogy a teljes tiltás a legjobb útja annak, hogy megvédjük a gyermeket az internet káros hatásaitól, hatékonyabb lehet, ha megtanítjuk az értelmes használatot. A szülők szerepe azonban nem áll meg ezen a ponton. A példamutatás kiemelkedő fontosságú.
Ne várjuk, hogy a gyermek felálljon a gép mellől, ha a szülő maga sem tud kiszakadni az okostelefon bűvöletéből.
Kovács Szilvia
– Mennyi időt töltsön egy gyermek számítógép előtt?
– Lehetőség szerint minél kevesebbet, ami szerintem napi 1 óránál nem jelent többet. Optimális esetben nincs is ideje és igénye többre egy gyermeknek, vagy kamasznak, aki iskolába jár, sportol, vagy a barátaival tölt időt. A szülők szerepe ebben a kontextusban is fontos: ha esténként együtt vacsorázik a család, ha a szabadidőt közösen, beszélgetéssel, játékkal töltik, akkor a gyermek sem fog rohanni a számítógép elé.
– Kell-e, lehet-e kontrollálni az internet-használatot?
– Kisiskolások esetében azt gondolom, igen. Ezt bizonyos tartalmak letiltásával is meg lehet tenni, ami fontos lehet, hisz akaratlanul is találkozhat a gyermek életkorának nem megfelelő tartalmakkal. Kisiskolásoknál szükséges azt is megbeszélni, hogy milyen oldalakat nézhet vagy használhat. Egy kamasz esetében azonban esélytelen és illuzórikus azt gondolni, hogy ellenőrizhetjük, mit néz meg az interneten.
Ebben az életkorban a szülői kontroll helyét át kell vennie a kölcsönös bizalomnak. Ha a korábbi életszakaszban megtanítottuk gyermekünknek a felelős internet-használatot, akkor nem a külső kontroll, hanem saját belső szabályai, értékrendje alapján hoz majd megfelelő döntéseket.
– Milyen veszélyei lehetnek az internet használatának?
– Az internetfüggőség egyre elterjedtebb, de nem ez az egyetlen veszély. A számítógép által kibocsátott kék fény az agyunk számára azt az üzenetet közvetíti, hogy nappal van – az éjszaka közepén is. Bár a fizikai fáradtságot észleljük, az alvást kiváltó kulcstényezők (alkonyat, ingerszegény környezet, lelassulás) hiányoznak, így az esti, éjszakai számítógép használat könnyen vezet alvászavarhoz. Ez természetesen felnőttek esetében is így van! Ennél összetettebb veszélyforrás, hogy mit néznek/csinálnak a gyermekek a gép előtt ülve.
A közösségi oldalak használata a fiatalok körében már teljesen természetes. Ennek a legkomolyabb veszélye, hogy a valóság helyett egyre inkább a látszatok világában kezdenek hinni. Énképük alakulását a valóságban nem létező ideálképek befolyásolják, ami önértékelési problémához vezethet. Sokszor ők maguk is egy tökéletesre polírozott, pszeudo én-t mutatnak ezeken az oldalakon, miközben érzik, hogy a valóság közel sem ez. Ezeknek az oldalaknak is lehet addiktív hatása, az ott kapott pozitív visszajelzések pozitív érzelmeket váltanak ki, és ha a valós életben nem kap egy fiatal elég dicséretet, akkor a virtuális tér egyre fontosabbá – nélkülözhetetlenné – fog válni a számára.
Az internet másik veszélye, hogy mindenről lehet információt találni, de ezek az információk gyakran felszínesek, hiányosak, olykor szándékosan manipuláltak, vagy megtévesztőek. Egy kellő realitáskontrollal még nem rendelkező fiatal számára az információk hitelessége nem feltétlen egyértelmű.
Sok kamasz, akinek nincs meg a bizalmi kapcsolata a felnőttekkel, a szüleivel, az Interneten keres válaszokat az őt foglalkoztató, gyakran komoly kérdésekre. Úgy is mondhatnám, hogy sokan annyira tanácstalanok és magányosak, hogy a Google-ről próbálják megismerni, megtanulni az életet.
Az internethez kapcsolódó veszélyforrások közül a legismertebb a függőség, ami általában játékfüggőséget jelent. Nem újkeletű a probléma, már 10 évvel ezelőtt – amikor a gyermekkórházban dolgoztam – is kerültek hozzánk kiskamaszok számítógép-függőség miatt. Pszichoterápiával és komoly családi összefogással – általában családterápia is szükséges – van esélye a gyógyulásnak, de hosszú út vezet hozzá. Sajnos a szülők többsége későn észleli a veszélyt, mert „a barátai, osztálytársai is ezt csinálják”, azaz a kortárscsoport nagy részére jellemző a túlzott számítógép használat. Azonban attól, hogy sokan csinálnak valamit, és szinte már elfogadottá válik, még nem lesz kevésbé veszélyes, vagy káros.
Az internet – bár főleg a veszélyeiről beszéltem – hasznos eszköz, amelytől nem lehet és nem is kell eltiltani a gyermekeket. Fontos azonban, hogy megmaradjon egy eszköznek, és ne vegye át a hatalmat a gyermekeink élete felett.
(A témával foglalkozó riportunk második részében Herczog Mária szociológus, a Család, Gyermek, Ifjúság Kiemelkedően Közhasznú Egyesület elnöke. az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának elnöke válaszol a Szeretlekmagyarorszag.hu kérdéseire)
