BUDAPEST
A Rovatból

Művészethangsúlyos szórakozóhely nagy találkozásokkal – Az Easy Art Space átrajzolja a fővárosi bár-körképet

Létrehoztak egy olyan közösségi teret, ahol találkozhat az underground szcéna minden arca a képzőművészektől kezdve a wakeboardosokon és deszkásokon át a hazai elektronikus zene meghatározó figuráiig.


Nehéz lenne megmondani, hogy a tavaly decemberben nyílt Easy egy kiállítótér, egy elektronikus zenei színtér vagy inkább egy bár, esetleg bisztró – de éppen az a jó benne, hogy ezt nem is kell eldöntenünk. Erre ugyanis a tulajdonosok sem vállalkoznának, hiszen miért is tennék? Pont ez a szép az egészben.

Az viszont biztos, hogy az Easy Art Space-szel létrehoztak egy olyan közösségi teret – talán az angol hub kifejezés még találóbb lenne rá –, ahol találkozhat az alapítók által régóta jól ismert underground szcéna minden arca a képzőművészektől kezdve a wakeboardosokon és deszkásokon át a hazai elektronikus zene meghatározó figuráiig. Ugyanakkor az, hogy van egy törzsréteg, közel sem jelenti azt, hogy ne látnának szívesen mindenki mást is, sőt! Minél többféle embert szeretnének bevonzani, hogy még több mindenkihez eljuthasson az általuk vallott és követett életfilozófia – az Easy ugyanis maga az ars poeticájuk.

A hely tehát tavaly télen nyitotta meg először a kapuit, miután a Pesti elektronikus zenei klub, az Aether és a Citymatiné nevű nappali bulisorozat tulajdonosai úgy gondolták, hogy valami újba kezdenek. Már évek óta szemlézték a piacot, avagy a budapesti klub- és szórakozóhely-körképet, hogy egy valóban értékteremtő és hiánypótló helyet hozhassnak létre. Már a kezdetektől a céljaik között szerepelt az igényteremtés, hogy aztán azt kielégítve létrehozzák a saját közönségüket.

Természetesen a budai helyszín sem véletlen, hiszen ott a klubhiány általános jelenségnek számít – pedig a dombosabb oldal épp a reneszánszát éli. Buda felfutásában nagy szerepet játszhatott a Covid, ami után egy kicsit mindenki békét talált a lassításban, a lokalitásban. De az is közrejátszhatott benne, hogy a budaiaknak évek óta Pestre kellett átevickélniük, ha szórakozni szerettek volna, ahol a hangulat mostanra inkább nemzetközire váltott.

„Egy közösségi teret szerettünk volna itt a Széll Kálmán téren összehozni, ami azon értékek alapján áll össze, amiket mi képviselünk, amiben megjelenik az underground zene és a képzőművészetek is szerepet kapnak.”

A koncepció megalkotásánál egy „művészethangsúlyos szórakozóhely nagy találkozásokkal” lebegett a szemük előtt. Egy törzsközönségnek otthont adó szórakozóhelyet, művészeti teret és bárt szerettek volna létrehozni, egy helyszínt, ahol a művészet fuzionálhat a zenével – ehhez fogható pedig a magyar fővárosban mostanáig nem igazán volt.

„Egy érzés volt bennünk, amit megpróbáltunk megvalósítani, és elég közel járunk hozzá.”

Kezdetben csak magát a belső teret vehette igénybe a közönség, azóta lett terasz, alig egy hónapja a vibráló színekkel operáló, hangulatos kerthelyiség is készen lett, ezen a héten kedden pedig a konyha is újranyitott. Ezzel pedig az Easy funkcióinak nagy részét már ki tudják használni.

Ami az elnevezést illeti, mesélhetnénk valamilyen romantikus anekdotát, de ilyen nem igazán van: a három alapító tag egyike állt elő az Easy-vel nem sokkal azután, hogy többoldalnyi Excel-tábla-sort töltöttek meg lehetséges opciókkal. Itt jött rá ugyanis, hogy ezen egyáltalán nem kellene erőlködniük, ennek könnyedén kellene mennie – és már meg is volt az elnevezés.

„A hellyel is pontosan ezt akarjuk képviselni: a művészet sem feltétlenül egy »kisujjeltartós«, pezsgőt kortyolgató iparág, hanem egy könnyed és egyszerűen befogadható dolog. Akár csak bulizás közben is jó ránézni az alkotásokra, amelyek körbeveszik az ember – ez is ennyire egyszerű.”

De az ember el is merülhet bennük, hiszen a hely kívül-belül tele van festményekkel, graffitikkel, grafikákkal, amelyek kényeztetik a szemet. Ez pedig persze nem véletlen.

„Terveztünk valamennyire, de azért a flow-val mentünk, amikor kialakult az enteriőr.”

Megkérték néhány művészbarátjukat, akik egy-két instrukció után – természetesen a tulajdonosokat ismerve, hiszen évek óta együtt dolgoznak – könnyedén el tudtak indulni és megalkotni a falak díszeit. De itt ne egy-két festményre vagy fújásra gondoljunk: a belterek nagy részét és a teljes kertet övező felületeket elképesztő alkotások borítják. Csak hogy legyen egy kis viszonyítási alap: a kert falain több mint tíz graffitis dolgozott egy teljes héten át.

Nem lehet meglepő, hogy az első kiállításuk is ezen az analógián szerveződött: megkérték néhány képzőművészettel foglalkozó barátjukat, hogy válasszák ki egy-egy darabjukat – legyen az fotó, digitális grafika, festmény vagy bármi –, amire az easy szó kapcsán asszociálnak. Ezekből pedig egy különleges tárlat állt össze. A következőkben is hasonló téren szeretnének mozogni művészileg, de határozott terveik nincsenek.

„Könnyedén vesszük ezt a részét is: ami tetszik nekünk és egy underground, fiatalosabb irányt képvisel, az alapvetően jöhet. De nincs egy szigorú szakmai kuráció.”

A zene kapcsán sem szigorúak, bár mivel elektronikus zenei háttérrel rendelkeznek, általában ehhez a stílushoz nyúlnak vissza. Hétvégente így elektrobulik szoktak lenni, de jazzkoncertnek vagy éppen brazil, csörgődobos zenekaroknak is otthont adtak már. A terveik közé tartozik ugyanakkor, hogy a tánctéren idővel „rendes”, azaz nagyobb koncerteket is tarthassanak, most még ugyanis a hely nem alkalmas erre. Összességében tehát ezt is könnyen veszik: bármilyen stílusban is alkosson valaki zeneileg, nem zárkóznak el tőle.

De a közönséghez is egy kicsit hasonlóképpen állnak hozzá, hiszen mindenkit szívesen látnak, sőt, szeretnének minél többféle embert bevonzani. Azt persze, hogy épp milyen vendégek vannak, megválogatja az aktuálisan játszó DJ, a napszak, de még az is, hogy éppen a hét melyik napján járunk. És bár Budapesten sok olyan hely van, ahol van egy adott jellegzetes vendégtípus, ők nem szeretnék magukat ilyen keretek közé zárni: „Soha nem volt cél az, hogy kiválasszunk egy közönséget, sőt: fontos, hogy minél több emberrel megismertessük ezt.”

Az Easy célja ugyanis tulajdonképpen az, hogy minél szélesebb rétegekhez eljuttassák, mennyire közérthető, mennyire egyszerű is lehet a művészet – és hogy ezzel együtt milyen sokat és milyen változatosan tud hozzátenni az emberhez.

Ezt propagálták az eddigi programjaikkal is, és ez a jövőben sem fog változni, csak egy kicsit még szélesedik. Terveznek filmvetítéseket, filmklubot, hiphop- és breaktánc-őrületeket, workshopokat, standup-műsorokat és miniszínházat is.

A jelenlegi inflációs helyzet ugyanakkor persze őket sem kíméli, és bár egyelőre ennyire rövid távon még nem éreznek durva hatásokat, ezekre is számítanak: a visszaesésük százalékban kifejezve hamarosan két számjegyűre ugorhat. Hiszen az áremelkedés olyan szintű, hogy egyrészt lehetetlen lekövetni, másrészt technikailag is megnehezíti a hely mindennapjait.

Mindenesetre reméljük, hogy a fokozódó válság kevés helyet darál majd be a fővárosban, és ha sajnos mégis így alakul, akkor az Easy nem lesz közöttük. Az ugyanis biztos, hogy egy ilyen sokféle, izgalmas és befogadó biztos pontra már nagy szüksége volt a városnak – és persze arra is, hogy a tulajdonosok easy-mentalitása minél inkább elterjedjen akár Budán, akár Pesten.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


BUDAPEST
A Rovatból
Orbán Viktor első pesti lakásáról is hallhatsz az idei Budapest100-on
Elnökök és polgármesterek egykori lakhelyén jártunk, de rendőrségi fogda és tüdőgondozó is működött az idén megnyíló száz éves házakban.


Az első Budapest100-on több mint 10 évvel ezelőtt vettem részt. A Várnegyed egyik házát látogattam meg, ez volt az első alkalom, hogy megtapasztaltam, milyen érzés belépni egy százéves, addig zárt, csak a lakók által ismert világba. Éppen ezért külön öröm számomra, hogy a Budapest100 idén visszatér gyökereihez, és - 10 tematikus év után - ismét a százéves "szülinapos" házakat ünnepli.

Mi már bejutottunk 4 izgalmas múltú házba, ami benneteket is nyitott kapukkal vár a Budapest100 hétvégéjén május 9–10. között. Mutatjuk, mi vár rád, és eláruljuk azt is, melyik volt Orbán Viktor első budapesti lakása.

A Budapest100 program 2011-ben indult a Blinken OSA Archivum és a KÉK kezdeményezésére, eredetileg az éppen százéves házak ünnepeként.

Az I. világháború alatt és után az építkezések száma csökkent, ezért a fesztivál 2016-tól tematikus évekkel folytatódott, amikről mi is beszámoltunk. A Budapest100 az elmúlt években foglalkozott a zöldfelületek közösségformáló erejével, a későmodern építészet értékeivel, a főváros egyesítése kapcsán 150 éves épületekkel, a Rakparttal, és a Nagykörúttal is.

2026. május 9–10. között immár 16. alkalommal rendezik meg a Budapest100 nyitott házak fesztiválját, ahol idén 1916 és 1926 között épült lakóházakat és intézményeket ünnepli, köztük azokat a „szülinaposokat” is, amelyek az elmúlt években kimaradtak a programból.

Az első világháborút követő lakhatási válság enyhítése érdekében Budapest Székesfőváros lakásépítésekbe kezdett 1925-ben. Ennek eredményeként született meg 1926-ban a Vajda Péter utca 43. a-b impozáns, kislakásos bérháza a 8. kerületi Tisztviselőtelep és a Ganz-negyed határán.

Első lakói fővárosi tisztviselők voltak, a legfelső szinten kialakított műteremlakásokba pedig szobrászok, festők költöztek.

Az épület azzal is büszkélkedhet, hogy négy polgármester is lakott benne, illetve egy jelenleg is a lakója.

A ház önkéntese elmesélte azt is, hogy az épület a mai napig a környék egyik legmenőbb lakóhelyének számít, ahol az összetartó közösség annyira ragaszkodik a helyhez, hogy a lakások gyakran a lakók között, belső cserékkel találnak új gazdára.

Következő állomásunk a Mester utca 33–35. szám volt, amelyet a kislakásépítési program keretében Budapest Székesfőváros építtetett 1926-ban. A komfortos, többségében háromszobás lakások első bérlői tisztviselők és hivatalnokok voltak.

A házat Kismarty-Lechner Jenő tervezte, aki az eklektikus, historizáló épületbe több magyaros motívumot is beemelt: három lépcsőházában szép kovácsoltvas korlátok, liftház és belső udvar teszi karakteressé az épületet.

A ház helyén egykor a Strobentz vegyészeti és festészeti gyár festék- és víztartó medencéi álltak, valamint egy gőzgép, amely innen szivattyúzta a vizet a gyár számára.

Érdekesség, hogy az épület szuterénjének egy részében eredetileg tüdőgondozó működött, rendes váróval, vizsgálóval, laborral és röntgennel – mindez a 20-as évek közepén, amikor Budapesten kiemelkedően magas volt a tüdővészben elhunytak száma.

Voltak viták arról, bölcs dolog-e egy lakóházba beengedni tüdőbeteg embereket. A tüdőgondozó utcafronti bejáratai és az utcára kihelyezett köpőcsészék azonban úgy tűnik, megoldást jelentettek a problémára.

A ház önkéntese megosztotta velünk azt is, hogy

a 4. emelet 48. lakás volt Orbán Viktor első pesti lakása.

Következő helyszínünk a Régi posta utca 7–9. volt, amely 1923–1925 között épült Székely Béla építész tervei alapján. Az eredetileg iroda- és üzletházként funkcionáló épület félköríves kapunyílása egy nyitott belső udvarba vezet, ahol az utcafronton és a földszinten kialakított üzlethelyiségek kaptak helyet.

Ezekben a terekben ma is több nagy múltú vállalkozás működik, köztük a Gomb bolt, a Dán szűcs, valamint a Gallwitz pipa- és sétabotszaküzlet.

Az egykori harmincegynéhány négyzetméteres irodákat időközben lakásokká alakították, melyek megőrizték kis méretüket. A jó lokációval együtt ez is hozzájárul ahhoz, hogy a házban a lakások mintegy 90%-át rövid távra adják ki, így az épület gyakorlatilag egy „élő Airbnb-házként” működik, folyamatosan változó lakóforgalommal.

Sétánkat az Erzsébet téri Al Habtoor Hotelben zártuk, amely egykor az Adria Biztosító Társulat székházaként épült. A tervpályázatot Tőry Emil és Pogány Móric nyerte meg, az épület azonban az első világháború miatt csak öt évvel később, 1918-ra készülhetett el.

Az eredeti elképzelések szerint egy nagyméretű torony is került volna az épületre, ez azonban végül nem valósult meg. Az irodák mellett a földszinten elegáns üzletek működtek, köztük Kraszner Lajos divatszalonja.

A homlokzatot Ligeti Miklós biztosítással kapcsolatos allegorikus szobrai díszítették, például Szent Flórián alakjával, amely a tűzkár-biztosítást szimbolizálja. A második világháború pusztítása után ezeket azonos témájú alkotásokkal pótolták.

A második világháborút követően az épület évtizedekig a Budapesti Rendőr-főkapitányság használta. A földszinten kihallgatóhelyiségeket és fogdákat is kialakítottak.

Az épület az ezredfordulótól luxusszállodaként működik, ahol sok híresség megfordult. Budapesti látogatása során itt szállt meg ifj. George W. Bush is.

A legenda szerint azért esett a választás erre a szállodára, mert ha menekíteni kellett volna az elnököt, akkor az épület sík tetején egy helikopter is le tudott volna szállni.

A május 9–10-én megrendezett Nyitott Házak Hétvégéjének részletes programját a szervezők április 22-én teszik közzé a Budapest100 honlapján. A nyomtatott programfüzetet beszerezheted többek közt a Kortárs Építészeti Központban és a Blinken OSA Archivumban.

A Budapest100 minden programja ingyenes. A regisztrációköteles programokra április 23-tól tudsz jelentkezni, de a legtöbb program regisztráció nélkül látogatható, így bárki csatlakozhat a város legnagyobb születésnapi ünnepéhez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
BUDAPEST
A Rovatból
Fotókon a felújított Citadella, ahol Álmos anyja kalauzolja végig a látogatókat a magyar történelmen
Vasárnapi nyitották meg a felújított erődöt a Gellért-hegyen. A Citadellában egy ingyenesen bejárható közpark, örökmécses és A Szabadság Bástyája című interaktív kiállítás várja a látogatókat.


Évekig tartó lezárás után vasárnap ismét megnyílt a Gellért-hegy csúcsán álló, teljesen átalakított Citadella. A korábbi, elhanyagolt erőd helyén egy új közösségi tér jött létre ingyenesen bejárható, több mint hatezer négyzetméteres belső parkkal, kávézóval, fagylaltozóval és új kilátóteraszokkal.

Az erődfalakon új átjárókat nyitottak, amelyek összekötik a hegy két oldalát, ezzel a korábban zárt területet valóban átjárhatóvá tették. A felújítás egyik leglátványosabb eleme a kiállítás fogadóterében átívelő, teljes egészében üvegből készült gyalogoshíd, valamint az egykori rondellaudvarban kialakított víztükör, amelynek közepén egy örökláng tiszteleg a magyar történelem hősei előtt. A fejlesztés részeként a teljes területet akadálymentesítették, a parkban és a kiállítótérben is lifteket építettek.

„Ez volt a város leggyűlöltebb épülete, ma a magyar szabadság bástyája”

– mondta Orbán Viktor a megnyitón.

A vasárnapi ünnepség egy többéves folyamat végére tett pontot. A Citadella kiemelt állami beruházásként újult meg, a munka 2021-ben indult. Az átalakítás egyik mérföldköve volt, amikor 2022-ben felvonták a belső udvar közepén álló 36 méteres árbócra az ország legnagyobb, 72 négyzetméteres nemzeti lobogóját.

A vasárnapi átadón Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott, amelyben a helyszín szimbolikája mellett egy közelgő energia- és pénzügyi válságra is figyelmeztetett. A kormányfő szerint a Citadella a város leggyűlöltebb épülete volt.

„Ide mindig mások építettek, és leginkább ellenünk. Magát az épületet is a mi elnyomásunkra emelték, hogy onnan a rebellis Pestet ágyútűz alatt tarthassák” – tette hozzá.

A megújult erőd legfőbb attrakciója a nyugati rondellában berendezett, „A Szabadság Bástyája” című interaktív kiállítás. A belépőjeggyel látogatható tárlat a magyar történelem szabadságküzdelmeit mutatja be a honfoglalástól egészen a rendszerváltásig, és felidézi a magyar történelem meghatározó nőalakjait is. A kiállítás narrátora Emese, Álmos vezér anyja, aki a látogatókat végigvezeti a különböző történelmi korszakokon.

A felújítás körül korábban komoly viták is voltak, többen bírálták például a Szabadság-szobor talapzatára helyezett keresztet.

„Aki Budapest megkérdezése nélkül, a szobor alkotójának örökösei ellenére a keresztet a Szabadság-szobor talapzatába erőltette, nem tiszteli, hanem használja ezt a jelképet”

– fogalmazott tavaly Karácsony Gergely főpolgármester.

Ezzel szemben Lánszki Regő országos főépítész szerint a kereszt azt szimbolizálja, hogy „a szabadság nem a semmiből terem, hanem van múltja és van alapja: közös emlékezet, megvívott küzdelmek, megtartó hittel épült nemzeti közösség”.

A Citadella belső parkja és sétányai ingyenesen látogathatók, a kiállításra és a hozzá tartozó kilátóteraszokra viszont belépőt kell váltani.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BUDAPEST
A Rovatból
Eltűnnek a parkolóautomaták Budapestről, 25 százalékkal drágul a parkolás júliustól
A Fővárosi Közgyűlés döntése alapján július 1-től kivonják a forgalomból a parkolóautomatákat, a díjak pedig egységesen 25 százalékkal nőnek. A városvezetés a lépést a rendkívül magas üzemeltetési költségekkel indokolta, ami egyes kerületekben a bevétel 60-70 százalékát is elviszi.


Július 1-től új korszak kezdődik a budapesti parkolásban: a főváros leszereli az összes parkolóautomatát, ezzel párhuzamosan pedig 25 százalékkal megemeli a várakozási díjakat. Az autósoknak szinte teljesen át kell állniuk a digitális fizetésre, a készpénzes opció csak erősen korlátozott formában marad meg. A változás értelmében júliustól az A zónában 600 forint helyett 800 forintba kerül majd egy óra parkolás munkanapokon 8 és 22 óra között. A B zónában 450-ről 600 forintra emelkedik a díj este 8-ig, míg a C zónában 300-ról 400 forintra, a D zónában pedig 200-ról 300 forintra nő az óránkénti tarifa, mindkét zónában reggel 8 és délután 6 között. A fizetési zónákat jelző táblákat a jelenlegi 250 méter helyett sűrűbben, 75 méterenként helyezik majd ki. A parkolási díjat a különféle ismert mobiltelefonos applikációkon vagy SMS-ben lehet majd kiegyenlíteni. A BudapestGO parkolási funkciójának fejlesztése egyelőre csúszik.

Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szerint a pályázatra a rendelkezésre álló keretösszeget jelentősen meghaladó ajánlatok érkeztek, így az egy későbbi fejlesztés része lesz.

Emiatt a korábban tervezett, BudapestGO-n keresztüli fizetéshez vagy BKK-bérlethez kötött 25 százalékos kedvezmény sem lesz elérhető az applikáció elkészültéig. A digitális fizetést némileg olcsóbbá teszi, hogy a kormány március 16-tól eltörölte a mobilparkolás kényelmi díját. A készpénzes fizetés lehetőségét a főváros csak szűkített formában tartaná fenn. A javaslat szerint a kerületi parkolásüzemeltetési irodákban lehetne utólag, 24 órán belül befizetni egy fix, háromórás díjat. Aki ezt a határidőt lekési, már pótdíjat kap. A javaslatot a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság már támogatta, a végső szót a Fővárosi Közgyűlés mondja ki tavaszi ülésén. A városvezetés az automaták kiiktatását a kiugróan magas üzemeltetési költségekkel indokolta – írta a Népszava. Kiss Ambrus a fővároshoz beérkező kerületi beszámolók alapján arról beszélt, hogy a rendszer fenntartása abszurd összegeket emészt fel. „Akad olyan kerület, ahol évi bruttó 100 millióba kerül az üzemeltetés. A parkolóóra ugyanakkor jelentős, de nem egyedüli része a költségeknek. A parkolási kiadások kerületenként nézve átlagosan 60-70 százalékát viszik el a bevételnek” – mondta a főigazgató.

A reformcsomag korábbi vitáiban felmerült a hétvégi díjfizetés bevezetésének ötlete is, ezt a javaslatot azonban a közgyűlés végül nem szavazta meg.

A mostani változásokat további szigorítások követik: 2027. január 1-től megszűnik a zöld rendszámos autók ingyenes parkolása Budapesten.

Ugyanettől a naptól büntetőtarifát vezetnek be a nagy tömegű járművekre: a 2000 kilogrammnál nagyobb saját tömegű személyautóknak kétszeres parkolási díjat kell majd fizetniük.

A fővárosi rendelet minden kerületre kötelező érvényű, így hiába aggódik több önkormányzat a hatályos üzemeltetési szerződéseik felmondása miatt, a jogszabályváltozásra hivatkozva ezek lezárhatók. Tavaly 14 kerületben összesen 3331 parkolóautomata működött, ezek július 1-jétől nem üzemelhetnek tovább.

Via 444.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BUDAPEST
A Rovatból
Vitézy Dávid bemutatta a Pesti Fonódó terveit, a Nyugati téri felüljárót is elbontanák – Az ötletek máris hatalmas vitát kavartak
Vitézy Dávid bemutatta a Pesti Fonódó villamoshálózat első terveit, amelyek a Deák és a Lehel tér közötti szakaszt építenék át. A fejlesztés átszállásmentes kapcsolatot teremtene többek között Újpest, Angyalföld és a déli vonalak között.


Vitézy Dávid a közösségi oldalán arról írt, hogy elkészültek a Bajcsy-villamos, vagyis a Pesti Fonódó villamoshálózat első tervei. Bejegyzése szerint „hétfőn a szakbizottság elé visszük a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosvonal, azaz a Pesti fonódó villamoshálózat koncepcionális terveit, hogy az engedélyezési tervek elkészítéséhez szükséges főbb döntések megszülessenek.”

Állítása szerint nagyon jó döntésnek bizonyult, hogy a Fővárosi Közgyűlés 2024 végén a javaslatukra úgy döntött, a befagyasztott uniós források ellenére saját pénzből megkezdik a tervezést. Úgy véli, „így viszont lehetséges, hogy az új kormány által visszaszerzett uniós pénzekből ez a fejlesztés meg is valósulhasson.”

Vitézy Dávid régóta hisz abban, hogy „forrásokat szerezni leginkább kész, azonnal megvalósítható tervekkel lehet; ennek hiányában legfeljebb elvi vitát lehet folytatni a pénzek elosztásáról, ami általában nem vezet sehova.”

Beszámolója szerint a BKK-nál és a tervezőknél gőzerővel zajlik a munka, és „mindezt sok év semmittevés után, alig néhány hónap alatt értük el”.

A Pesti Fonódó a Deák tér és a Lehel tér közötti hiányzó szakasz megépítésével valósulhat meg, amely szerinte „Angyalföld, Rákosrendező, Újpalota és Újpest térségéből is átszállásmentes belvárosi és budai kapcsolatokat biztosítana”.

Vitézy Dávid elmondása alapján: gyakorlatilag össze tudnának forrasztani egy egységes hálózatba „délről a 47-es és 49-es vonalat, valamint az új Műegyetem rakparti ágról érkező egyik vonalat, - északról a 12-es, a 14-es és a Szegedi úti felüljáró megépülte esetén Rákosrendezőn át az egyik Újpalota (69-es) felől érkező vonalat”.

Azt állítja, a változás hatása a Budai Fonódóéhoz lenne hasonló, ahol „minden vártnál többen használják az összekötött vonalakat, mióta nem sok átszállással lehet csak utazni Budán.” A modellezés szerint az új szakaszon 44-49 ezer napi utassal számolnak, és a fejlesztéssel naponta 2500 órát takarítanának meg a budapestieknek.

„Ez azt jelenti, hogy ez a beruházás kb. 90 évnyi várakozási időt spórol meg az utasoknak évente” – írta.

Vitézy Dávid azt is közölte, hogy Karácsony Gergellyel közösen a következőket javasolják a bizottságnak:

• „a Bajcsy-Zsilinszky úton a villamospálya körül zöldsáv is létesüljön, új fákkal, folytatva a Károly körút 13 évvel ezelőtti átalakítását, a kerékpárosok nem zavarják majd a gyalogosokat tovább a járdán, faltól falig megújul ez a fontos belvárosi főút,

• Nyugati téren tüntessük el a ronda és teljesen felesleges felüljárót, a buszvégállomás és a parkoló helyett zöld köztér létesül, a Váci úton a javaslatunk szerint a villamos szélső vezetésben halad majd a bevásárlóközpont mellett füves vágányon,

• a Lehel téren szűnjön meg az, hogy a templom egy aszfalttenger közepén áll, legyen valódi köztér a piac előtt a villamosvégállomás helyett.”

Bejegyzését azzal zárta, hogy rengeteg munka van még hátra, a látványtervek sem véglegesek, mert „számos részlet a továbbtervezés során kerül majd a helyére, most a koncepcionális irányokat fogjuk eldönteni a hétfői bizottsági ülésen, utána folytatódik a munka tovább”.

A politikus bejegyzéséhez máris rengeteg komment érkezett, és óriási vitát váltott ki. Többen kifogásolják, hogy így kevesebb autó tud majd közlekedni erre, ami szerintük még nagyobb dugót okozhat. Mások szerint felesleges a villamos, mert ezen a vonalon közlekedik a metró is. Ugyanakkor van aki üdvözli az ötletet, hogy több lesz a zöld felület és kényelmesebb lesz a gyalogosoknak, kerékpárosoknak a környék.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk