„Mi így szeretjük a Hajógyári-szigetet, ahogy van, nem akarunk építkezéseket”
Több százan vonultak ki szerdán este a Hajógyári-szigetre, több százan fogták meg egymás kezét, hogy hatalmas kört alkossanak.
Így tiltakoztak a szigetre tervezett építkezések és fakivágások ellen.
Az Ébredj! mozgalom aktivistái pedig összegyűjtötték az emberek fák nevében írt üzeneteit, illetve azokat a gondolatokat, amelyeket a fák ihlettek. Ezeket az üzeneteket szalagokra írták, és azokat a Hajógyári Sziget Nagyrét melletti fákra kötötték, a szeretetteljes ölelés jelképeként.
"Mi így szeretjük a Hajógyárit, ahogy van, nem akarunk építkezéseket" - mondták többen is a demonstráción.
"A K-hídtól északra eső területre sok évtizede járnak ki a kutyások, sportolók, az idősek, a gyermekes családok. Én magam a lányommal sokat jártam ide, amíg kicsi volt. Harminc éve járok ki a kutyáimmal"
- mondta az "Élő lánccal a Hajógyári-sziget gátépítése ellen" egyik szervezője, Gáspár Zsófi.
"Az elmúlt 6 évben szinte minden hétköznap itt voltunk. Egyre több kutyát tartanak hazánkban, 2 év alatt egymillió kutyával lett több, ezzel szemben azonban sajnos egyre csökken a kutyások számára látogatható terület. Az erdőben kilőheti a vadász, lefuttatni kizárólag a kutyafuttatóban tudjuk, amiből sajnos egyik kerületben sincsen elég. Kötelező a pórázhasználat.
Ezért is népszerű a sziget. Sok gazdi utazik ide 50-60 kilométert azért, hogy lemozgassa kedvencét, évente közel 70 ezer kutya jár itt. Az életünk része.
A sziget északi részén nem szeretnénk semmilyen változást. Így szeretjük. Féltjük, óvjuk, rendben tartjuk."
A demonstráció előzménye, hogy nemrég kisebb hírbombaként robbant: a kormány a Hajógyári-szigeten jelentős átalakítással járó beruházásra készül
A Népszava azt írta, hogy olyan védműrendszert akarnak építeni, amely az egész területet megóvná az áradásoktól; a Pest Megyei Kormányhivatal oldalán találták meg a környezeti hatásvizsgálathoz készített dokumentációt, amiből a következő derül ki: a védműrendszer megépítése a szigeten található 15,3 hektár ligeterdő csaknem ötödét érintené, legrosszabb esetben tehát 950-1000 darab 30 centiméternél nagyobb átmérőjű fát kell kivágni hozzá.
A kormány még három éve határozott arról, hogy megépítik a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémiát az Óbudai-sziget déli részén, és még akkor döntött a sziget árvízvédelmi kiépítéséről is. A beruházás előkészítésére 628 millió forintot biztosított.
Ezzel a beruházással azonban sokan nem értenek egyet, és sokan gondolják úgy, hogy amennyire csak lehet, háborítatlanul kellene megőrizni a Hajógyári (Óbudai) sziget minél nagyobb területét.
"Egyelőre annyit tudunk, hogy a felmérések szerint a szigeten található 15,3 hektár ligeterdő ötödét, 950-1000 darab 30 centiméternél nagyobb átmérőjű fát (és megszámlálhatatlan 30 cm-nél kisebb átmérőjűt) ki kéne vágni .
Az Óbudai-sziget teljes árvízvédelme pedig akár 9 centiméteres vízszintemelkedést is okozhat a Duna óbudai mellékágában a meder vízszállító képességének változása miatt. Kérdés: egy ÁRTÉRI erdőnek vajon miért van szüksége árvízvédelemre?" - írták az élőlánc szervezői az esemény Facebook-oldalán.
Miután napvilágot látott a tervezett építkezés, a Főkert a Facebook-oldalán közzétett egy bejegyzést a terület egyedülálló növény- és állatvilágáról.
"Nem is tudjuk mekkora természeti kincsünk a Hajógyári-sziget. Az Óbudai-sziget mentén egyfajta koszorúként fogja körbe a partvonalat egy keskeny ártéri galériaerdő, melyben a főváros legnagyobbjai közé tartozó fekete nyár matuzsálemeket és koros fűzeket találunk. Az erdőhöz kötődő fauna pedig lélegzetelállítóan sokszínű"
- írják.
"A több mint 30 hektáros természetes állapotú erdőfoltban számos Budapesten és hazánkban ritka illetve védett, vadon élő növény- és állatfaj fordul elő. Közülük említést érdemel a több száz tövet számláló dunavölgyi csillagvirág (Scilla vindobonensis). A fauna képviselői közül kiemelkedő értéket képvisel Budapest egyik legnagyobb kis színjátszólepke (Apatura ilia) állománya, valamint madárvilága. A szigeten és a körülötte lévő folyószakaszon az elmúlt 3 évtizedben szakemberek több mint 150 fajt madárfajt figyeltek meg, ezek közül fészkelőként is megjelenik a színpompás sárgarigó (Oriolus oriolus), a fülemüle (Luscinia megarhynchos), a zöld küllő (Picus viridis), vagy a kabasólyom (Falco subbuteo). Emlősfaunájának legféltettebb tagja a hód (Castor fiber) is otthont talált a ligeterdő mentén.
Az erdőterületet övező Duna ugyancsak igen fontos élőhelyet szolgáltat az őszi-téli időszakban ide érkező madárfajoknak. Az északi csúcs mellett található egy jelentős vándorkagyló (Dreissena polymorpha) állomány, mely egyszerre több ezer vízimadarat is idecsábíthat! Többek között itt lehet látni Budapesten a legtöbb telelő kontyos récét (Aythya fuligula), mely hazánkban igen ritka fészkelő. Ezen kívül rendszeresen megfigyelhetők olyan ritka tengeri fajok, mint a sarki- és északi búvár (Gavia arctica, G. stellata), a fekete- és füstös réce (Melanitta fusca, M. nigra), valamint az örvös bukó (Mergus serrator), stb. Továbbá a budapesti Duna-szakasz ezen része a legkedveltebb a különféle sirályfajok számára.
A Duna és a közvetlenül hozzá csatlakozó ártéri galériaerdő összességében az egyik legértékesebb élőhelyegyüttest alkotja Budapesten, különlegességét tovább növeli természetes partvonala, ami ma már ritkaság a fővárosi Duna-szakaszon. Az Óbudai-sziget jelenlegi állapotának a megváltoztatása megpecsételné ennek a fajgazdag élőhelynek a sorsát. Védelme kiemelten fontos lenne a dunai élővilág oltalma szempontjából a Nagytétényi Duna-szakasszal együtt."
"Azt szeretnénk, ha ez a város élhetőbb lenne. Azt szeretnénk, ha a betondzsungel, ami minket körbevesz, ne az egyetlen valóság legyen. Szeretjük a természetet, és nem szeretjük a természetpusztítást" - kezdte a beszédét a III. kerület polgármestere, dr. Kiss László.
A beszédében elmondta, hogy a kerületi városfejlesztési bizottság szerdán reggel egyhangúlag döntött arról: nem támogatják, hogy a szigeten "funkcióváltás" történjen.
A polgármester reményét fejezte ki, hogy a Hajógyári-szigetre tervezett projektnek az lesz a sorsa, mint a Római partnak, és sikerül megakadályozni a beruházást a jelenlegi formájában.
Az ügy a demonstrációval nem zárult le, és nem ér véget. A Pest Megyei Kormányhivatal augusztus 26-án délelőtt 10 órakor közmeghallgatást tart az Óbudai-sziget árvíz-védelmére vonatkozó környezeti hatásvizsgálati eljárás ügyében a Csobánka téren a Békásmegyeri Közösségi Házban.
