Megvan az a 15 civil ötlet, amelyet megvalósít a főváros az egymilliárd forintos „részvételi költségvetésből”
A beküldött mintegy 700 ötletből 53 került szavazólistára, ezeket egy civilekből álló részvételi tanács választotta ki. A szavazás május közepétől július végéig tartott. A nyertes projektek megvalósításának előkészítését ősszel kezdi meg a főváros.
Az Egész Budapest kategóriában az első hazai Felnőtt Autista Szabadidős és Kulturális Központ létrehozását célzó ötlet nyert. Az intézményben az autista fiatalok élethosszig tartó támogatásra és közösségre találhatnak. Ugyancsak a kategória támogatott ötlete a "Budapest peremén" rehabilitációs otthon létrehozása. Ezekre a tervek szerint 250-250 millió forintot fordítanak.
A Zöld Budapest kategória első helyezett ötlete a Városi Erdők címet viseli, és célja, hogy főleg pesti, fásítatlan erdő besorolású, nem használt, például rozsdaövezeti telkeken, városi kis erdőket telepítsenek három év gondozással.
A kategória további nyertes ötletei: kerékpártámaszok, ivókutak létesítése, közösségi funkciók létrehozása a Szent István parkban, valamint a zöldebb és élhetőbb Mester utca megteremtése.
A kategória öt terve egyenként 50 millió forintból valósulhat meg. A 29 millió forintos maradványösszeget tartalékként különítettek el.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a következő részvételi költségvetés ötletelési fázisa október elején indul.
Tizenöt civil ötletet valósít meg a főváros az egymilliárd forintos "részvételi költségvetésből" a szavazatoknak megfelelően - hangzott el a város vezetőinek keddi budapesti sajtótájékoztatóján.
Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes emlékeztetett, a főváros egymilliárd forintot különített el olyan ötletek, fejlesztési célok megvalósítására, amelyeket a budapestiek jelöltek meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Két hónapig ingyen nézhetünk klasszikus filmeket a Városligetben
A Pavilon Kert júniusban és júliusban heti három alkalommal várja a filmrajongókat a Városligetben. A vetítések minden alkalommal 18 órakor kezdődnek, a részletes műsort pedig online teszik közzé.
Szerdán ingyenes kertmozi-sorozat indul a Városligetben, a Pavilon Kertben. A vetítések július 31-ig tartanak, heti három alkalommal: szerdánként klasszikusokat, péntekenként romantikus és feel-good filmeket, szombatonként pedig családi kedvenceket nézhet a közönség.
A programok minden alkalommal 18 órakor kezdődnek.
A szerdai „Kedvenc klasszikusok” esteken olyan filmek kerülnek vászonra, mint a Ponyvaregény, a Good Will Hunting vagy a Grease.
Péntekenként a Mamma Mia! és a Doktor Szöszi jellegű közönségkedvencek jönnek, szombatonként pedig olyan, több generációt is megszólító filmek, mint az Addams Family, az Indul a bakterház vagy a Kincs, ami nincs – írja a We Love Budapest.
A belépés minden vetítésre ingyenes.
A részletes, hetente frissülő programot a Pavilon Kert Facebook-eseményében, valamint a Pavilon Kert és a Liget Budapest hivatalos felületein teszik közzé a szervezők.
A hangulatos nyári filmnézés mellett a liget gasztronómiai kínálattal is várja az érdeklődőket.
A nyár folyamán a filmek mellett további kulturális programokra és nagy nemzetközi sportesemények közvetítésére is lehet számítani.
Februárban a Magyar Zene Háza DOME_RELOAD sorozata 360 fokos koncertfilmekkel és élőzenei kíséretekkel töltötte meg a ligeti helyszínt.
Nemrég pedig a Nagyréten megtartott tacskós rekordkísérlet mozgatott meg több száz résztvevőt, jelezve, hogy a ligeti zöldfelület képes nagy, családos és hobbiközösségeket is megszólítani.
A szervezők célja az ingyenes mozizással is egy olyan közösségi tér létrehozása, ahol a hangulat legalább annyira fontos, mint a film.
Szerdán ingyenes kertmozi-sorozat indul a Városligetben, a Pavilon Kertben. A vetítések július 31-ig tartanak, heti három alkalommal: szerdánként klasszikusokat, péntekenként romantikus és feel-good filmeket, szombatonként pedig családi kedvenceket nézhet a közönség.
A programok minden alkalommal 18 órakor kezdődnek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tacskók százai lepték el a Városligetet – Fotókon a rekorddöntési kísérlet
A DOGZ Fesztivál keretében tartottak tacskós falkasétát és rekordkísérletet péntek délután a Városligeti Nagyréten. A szervezők célja, hogy felülmúlják a 2025-ben felállított, 502 tacskóból álló magyar csúcsot.
Tacskók és gazdáik lepték el ma délután a Városligetet, ahol 13 órakor elrajtolt a DOGZ Fesztivál egyik leglátványosabb programja, a tacskós falkaséta.
A közös vonulás egyben rekordkísérlet is: a szervezők célja az volt, hogy megdöntsék a tavaly felállított, 502 tacskóból álló magyar csúcsot.
A fesztivál a Városligeti Nagyréten zajlik, a részvételhez a kutyáknak kötelező a póráz használata és az érvényes oltási könyv felmutatása.
A We love Dogz magazin által szervezett esemény azonban nemcsak a rekorddöntésről szól. A rendezvényen külön TacskóLand is várta a tacskósokat, ahol egész nap a fajtáé volt a főszerep: a programok között szerepelt a leghosszabb és legszebb tacskó versenye, valamint fajtabemutatók és kerekasztal-beszélgetések is.
A cél egy olyan közösségi tér létrehozása, ahol a gazdik találkozhatnak, tapasztalatot cserélhetnek, és szakértőktől kaphatnak tanácsokat.
Tacskók és gazdáik lepték el ma délután a Városligetet, ahol 13 órakor elrajtolt a DOGZ Fesztivál egyik leglátványosabb programja, a tacskós falkaséta.
A közös vonulás egyben rekordkísérlet is: a szervezők célja az volt, hogy megdöntsék a tavaly felállított, 502 tacskóból álló magyar csúcsot.
A fesztivál a Városligeti Nagyréten zajlik, a részvételhez a kutyáknak kötelező a póráz használata és az érvényes oltási könyv felmutatása.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Városligetben sétálva az ember inkább pokrócokon heverésző baráti társaságokra, futókra, kutyásokra, gyerekzsivajra és kézenfogva sétáló szerelmesekre számít.
Arra már jóval kevésbé, hogy a gyepen andalogva egyszer csak egy sírkőbe botlik.
Pedig Budapest egyik legkülönösebb emlékhelye éppen itt áll: a Városligetben, az „Olvasó nők” szobrától nem messze található egy több mint kétszáz éves sír.
Tavasztól őszig emberek százai piknikeznek, napoznak a közelében, és sejtelmük sincsen, hogy egy férfi végső nyughelye mellett beszélgetnek önfeledten.
Már a sírkő is titokzatos. Az egyik oldalán csak egyetlen szó olvasható: FUIT
Sem más felirat, sem név, sem évszám, sem megható búcsúmondat nem könnyíti meg a néző dolgát. A fuit latinul annyit tesz: „volt”. És még mielőtt felháborodnál, hogy a felirat nem is fuit, hanem fvit, tájékoztatlak, hogy a v betű a latinban u és v hangot is jelölhet.
A kutatások szerint a Városliget titokzatos sírjában Horváth Jakab ügyvéd nyugszik, aki nem mindennapi figurája volt a régi Pestnek. Toporcon született 1738-ban, tanult Késmárkon, Pozsonyban és Pesten is, majd ügyvédként futott be szép pályát. Grassalkovich herceg jogi igazgatójaként dolgozott, komoly vagyont szerzett, és a korabeli feljegyzések szerint tekintélyes ember volt: irodájában harminc jurátus is dolgozott. Mégsem a vagyon, a társasági élet vagy a látványos polgári csillogás érdekelte.
Horváth Jakabot különcnek tartották. Nem nősült meg, a legendák szerint nem kereste a földi örömöket, nem adott a divatos ruhákra, sőt állítólag még tükröt sem tartott a lakásában. Inkább a munkába és a könyvekbe temetkezett, hatalmas könyvtárat gyűjtött össze, és a bölcselkedés jobban vonzotta, mint az élet kényelmei.
A történetét még érdekesebbé teszi, hogy ő volt azoknak az ügyvédeknek az egyike, akik a Martinovics-per vádlottjainak védelmét is vállalták.
Vagyis olyan ügyekben is fellépett, amelyektől mások inkább távol tartották magukat.
És talán éppen ezért nem meglepő, hogy a halála után sem hétköznapi kívánságot fogalmazott meg.
Végrendeletében 700 forintot hagyott Pest városára, de feltétellel: azt kérte, hogy az akkor még növénnyel sűrűbben benőtt, erdős területre, a mai Ligetbe temessék. Sírkövére ne kerüljön más, csak ez az egy szó: Fuit.
Ma ezt nehéz elképzelni, de amikor Horváth Jakabot ide temették, a Városliget még egyáltalán nem úgy nézett ki, mint ma. Nem voltak széles sétányok, múzeumok, játszóterek és hétvégi tömegek. A környék erdős, mocsaras, elhagyatott vidék volt, nádasokkal és vízimadarakkal – valóban alkalmas arra, hogy valaki csendes, világtól félrehúzódó végső nyughelyet válasszon magának. Horváth Jakab kívánsága eredetileg tehát egy nyugodt, félreeső temetkezési helyre vonatkozott.
Csakhogy a város időközben körbenőtte a sírt, és a környékéből Pest, majd a nagyvárossá egyesült Budapest egyik legnépszerűbb parkja lett.
A sír történetét hosszú ideig homály fedte. Bár maga a kő ismert volt, az már kevésbé, hogy valóban sírbolt is tartozik hozzá. A 20. század közepére még a liget gondozói közül sem mindenki tudta, mi van alatta.
1955-ben egy munkás cserjeültetés közben csákányával beszakította a sírboltot, és ekkor vált világossá, hogy nem puszta emlékkőről, hanem valódi temetkezési helyről van szó.
A rejtély megfejtése azonban csak később, az 1990-es években történt meg igazán.
Buza Péter várostörténész hosszas levéltári kutatással derítette fel, ki nyugszik a kőoszlop alatt.
Az 1995-ös feltárás során sikerült megtalálni a sír pontos helyét, és amikor felnyitották, Horváth Jakab földi maradványait kettős koporsóban, korabeli ruházatban találták meg. A sírhelyet ezután lezárták, a követ helyreállították, a sír köré pedig kovácsoltvas kerítés került, amely ma is kijelöli ezt a furcsa, egyszemélyes temetőt a park közepén.
A történethez az is hozzátartozik, hogy a sír már korábban is többször megújult. Az első ismert javítás 1928-ban történt, később az 1950-es években is hozzányúltak, majd 1995-ben újra restaurálták.
A Budapesti Városvédő Egyesület rendszeresen megemlékezik róla: tavasszal szezonnyitó alkalmakkor meg is koszorúzzák a sírt.
A sírhely Arany János képzeletét is megragadta, megemlékezett róla az Ének a pesti ligetről című versében:
„Nyerd bár világi életedben
Ég és föld minden koszorúit:
Neved csak az, mit e ligetben
Egy sírkő rád olvas: Fuit.”
Egyébként a sír dátuma körül akad némi bizonytalanság: egyes források 1806-ot, mások 1809-et említenek Horváth Jakab halálának évszámaként.
És hogy miért tartom érdekesnek? Mert a sírhely egy valamikor volt, régen elmúlt Pest emléke. Egy olyan városé, amely ebben a formájában már nem létezik.
A Városligetben sétálva az ember inkább pokrócokon heverésző baráti társaságokra, futókra, kutyásokra, gyerekzsivajra és kézenfogva sétáló szerelmesekre számít.
Arra már jóval kevésbé, hogy a gyepen andalogva egyszer csak egy sírkőbe botlik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Újra megnyit a hétvégéken az autómentes rakpart Budapesten. Az idelátogatók csendes, nyugodt környezetben élvezhetik Budapest egyik legszebb, világhírű panorámával büszkélkedő területét.
Az Én Budapestem oldalon azt közölték az eseménnyel kapcsolatban: "Az első időszakban hétvégenként és ünnepnapokon várnak mindenkit a Duna mellett, azonban május 26. és augusztus közepe között indul az új, rugalmas nyitási rend, amikor hétköznapokon délután 17 órától autómentes a pesti rakpart. A hétvégéket és ünnepnapokat érintő forgalmi változás október 25-ig megmarad. Az érintett rakpartszakaszra a csütörtöktől péntekre virradó éjszakától hétfő hajnali 5 óráig nem hajthatnak be a gépjárművel és taxival közlekedők. A fővárosiak és az idelátogatók tehát csendes, nyugodt környezetben élvezhetik Budapest egyik legszebb, világhírű panorámával büszkélkedő területét."
Újra megnyit a hétvégéken a rakpart Budapesten. Az első tavaszi eseményről a főpolgármester számolt be.
