Máris elpusztítottak egy fát a nemrég felújított Blaha Lujza téren - derül ki Karácsony Gergely hétfői Facebook-bejegyzéséből. A főpolgármester reméli, hogy a térfigyelő kamerák felvételei segíthetnek majd elkapni a tettest.
Egy több mint egy évig tartó felújítás után december közepén adták át a felújított Blaha Lujza teret. A pesti belváros egyik legfontosabb csomópontjában több lett a zöldfelület és a gyalogátkelőhely, és egy nyilvános vécé is helyett kapott.
Azonban az újonnan kihelyezett fák nem húzták sokáig sértetlenül.
„Erre nincsenek szavak... Alig három hónapja, hogy átadtuk a Blaha Lujza teret, és nagy gonddal, egyedi módszerrel elültettük a fákat - összesen 80-at. És most valaki nekirontott az egyiknek, és elpusztította. Kinek ártott az a fa? Remélem, a térfigyelő kamerák segítenek, hogy az elkövető válaszolhasson a kérdésre: mégis miért?”
- írta Budapest főpolgármestere.
Karácsony azt is hozzátette, hogy az elpusztított fát pótolni fogják, és azt is hozzátette:
„Vigyázunk a fákra, vigyázunk a városra, és tudom, hogy a budapestiek túlnyomó többsége is így tesz.”
Máris elpusztítottak egy fát a nemrég felújított Blaha Lujza téren - derül ki Karácsony Gergely hétfői Facebook-bejegyzéséből. A főpolgármester reméli, hogy a térfigyelő kamerák felvételei segíthetnek majd elkapni a tettest.
Egy több mint egy évig tartó felújítás után december közepén adták át a felújított Blaha Lujza teret. A pesti belváros egyik legfontosabb csomópontjában több lett a zöldfelület és a gyalogátkelőhely, és egy nyilvános vécé is helyett kapott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Budapesti parkolás: az egyik kerületben marad a készpénzes fizetési lehetőség is
Újbuda Önkormányzata úgy döntött, hogy a fővárosi rendelettel ellentétben nem szünteti meg a készpénzes parkolást. A kerület szerint a parkolóautomaták használatára továbbra is komoly lakossági igény van, különösen a kórházak környékén.
Miközben Budapest több kerületében július 1-jétől megkezdődik a parkolóautomaták kivezetése,
Újbuda eltér a fővárosi gyakorlattól: a XI. kerületben továbbra is lehet készpénzzel fizetni, és csak ott, csak akkor szüntetik meg a gépeket, ahol a használati adatok ezt valóban indokolják.
A kerület önkormányzata a legutóbbi képviselő-testületi ülésén teremtette meg a jogi kereteit annak, hogy a fővárosi egységesítéssel szemben a helyi igényekhez igazodó, rugalmas átállást valósítson meg – írta az ittlakunk.hu.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a készpénzes fizetés továbbra is elérhető marad, és az automaták számát kizárólag a mérhető használati adatok alapján csökkentik. Különösen igaz ez az egészségügyi intézmények, kórházak és más nagy forgalmú helyszínek környékére, ahol továbbra is jelentős azoknak a száma, akik nem mobiltelefonon, hanem a hagyományos módon rendezik a parkolási díjat.
A döntést konkrét pénzügyi adatok is alátámasztják. A kerület közlése szerint az automatákon keresztül évente több mint 200 millió forint parkolási díj folyik be, miközben az eszközök üzemeltetése és karbantartása éves szinten mintegy 35 millió forintba kerül. A számok alapján a készpénzes fizetési lehetőség felszámolása jelenleg nem indokolt.
Az újbudai modell fenntarthatóságát segíti, hogy a parkolóautomaták az önkormányzat tulajdonában vannak, üzemeltetésüket és karbantartásukat pedig a kerület 100 százalékos tulajdonú gazdasági társasága végzi.
Ennek köszönhetően a parkolási díjakból származó bevételek teljes egészében a kerületnél maradnak, és az újbudai közszolgáltatások finanszírozását, valamint a helyi fejlesztéseket szolgálják.
A cél az, hogy a digitális fizetési megoldások terjedése mellett azok az állampolgárok se kerüljenek hátrányba, akik továbbra is készpénzzel szeretnének fizetni.
A Fővárosi Közgyűlés még 2024 végén döntött a parkolási rendszer digitalizálásáról, amelynek értelmében július 1-jétől a legtöbb kerületben megkezdődik az automaták kivezetése és a készpénzes fizetés megszüntetése.
VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója
Miközben Budapest több kerületében július 1-jétől megkezdődik a parkolóautomaták kivezetése,
Újbuda eltér a fővárosi gyakorlattól: a XI. kerületben továbbra is lehet készpénzzel fizetni, és csak ott, csak akkor szüntetik meg a gépeket, ahol a használati adatok ezt valóban indokolják.
A kerület önkormányzata a legutóbbi képviselő-testületi ülésén teremtette meg a jogi kereteit annak, hogy a fővárosi egységesítéssel szemben a helyi igényekhez igazodó, rugalmas átállást valósítson meg – írta az ittlakunk.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fotók: 1,3 milliárdból született újjá az Ecseri úti metróállomás feletti lepusztult tér
Átadták a IX. kerületi Mester Árpád teret, amely az Ecseri úti metróállomás feletti terület teljes megújításával jött létre. A beruházás során 35 százalékkal nőtt a zöldfelület, és új pavilonok, valamint utcabútorok is helyet kaptak.
Mester Árpád tér néven, teljesen megújult formában adták át péntek délután az Ecseri úti metróállomás feletti, korábban évtizedekig elhanyagolt területet.
A felújítás során a zöldterület 35 százalékkal, közel 1100 négyzetméterrel nőtt, több mint 70 fát, 13 ezer cserjét és évelő növényt ültettek el.
A térre helyezték át az egykori Pest-Buda mozi elől a helyiek által ismert fókás szökőkutat, emellett négy új, egységes kialakítású pavilont is építettek hat üzlethelyiséggel és egy nyilvános mosdóval. Kihelyeztek 16 padot, 24 kerékpártámaszt és 16 hulladékgyűjtőt, a buszmegállóhoz pedig két esőbeálló is került. A biztonságról 44 új köztéri lámpa és a teljes területet belátó térfigyelő kamerarendszer gondoskodik.
Az MTI tudósítása szerint az átadáson Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter arról beszélt: az ilyen közterek megújítása messze nem lokális kérdés, hanem egész Budapest életminősége szempontjából kulcsfontosságú, hogy az emberek tízezrei által használt csomópontok, közterek milyen minőségűek. Olyan helyek, ahol van kedvünk megállni, találkozni, amire egy jó szívvel gondolunk, vagy olyan helyek, ahol megpróbálunk a létező leggyorsabban átrohanni és a lehető legkevesebb időt tölteni? – vetette fel.
A miniszter hozzátette, a Széll Kálmán térhez hasonló sikeres felújításokból „bőven nincsen elég”, pedig egy ilyen beruházás mindössze egy „autópálya-koncesszor egynapi díjából” elkészült.
Vitézy arra is kitért, hogy a térség közlekedése a jövőben tovább bővülhet: a déli körvasút fejlesztésének újabb ütemében fontos elővárosi vasúti megálló létesül a Népligetnél.
Karácsony Gergely főpolgármester szerint a felújítással egy „nagyon rossz hangulatú” területből olyan „marasztaló közterület” jött létre, ahol újra lehet építeni a társadalmi kapcsolatokat, „amik fájón hiányoznak a városban”. A főpolgármester méltatta a kerületi polgármestert és csapatát, hogy a nehézségek ellenére megvalósították a beruházást.
Baranyi Krisztina, a IX. kerület polgármestere arra emlékeztetett, hogy a tér kialakítása a sok zöldfelülettel „rímel” a József Attila-lakótelepet tervező Mester Árpád formabontó koncepciójára. Elmondta, hogy a tér az 1980-as átadása óta változatlan formában állt, és Ferencváros egyik legszomorúbb közterülete lett.
A felszíni rendezés szükségessége 2021-ben került napirendre, amikor a kerület saját forrásból vállalta a felújítást, mivel az M3-as metró rekonstrukciója nem tartalmazta a tér megújítását. A projekt 2023 végén megtorpant egy forrásmegvonási döntéssel, de 2024-ben az új képviselő-testület mégis a kivitelezés mellett tette le a voksát. A tényleges építés 2025 márciusában indult a vállalkozási szerződés aláírása után.
A névadásról idén május 29-én döntött a Fővárosi Közgyűlés, tisztelegve az 1961-ben Ybl Miklós-díjjal kitüntetett városrendező, Mester Árpád előtt, aki a József Attila-lakótelep emberléptékű koncepcióit megalkotta. A tér kialakítása nettó 1,3 milliárd forintba került, amit a kerületi képviselő-testület biztosított.
Fotókon a felújított tér:
Mester Árpád tér néven, teljesen megújult formában adták át péntek délután az Ecseri úti metróállomás feletti, korábban évtizedekig elhanyagolt területet.
A felújítás során a zöldterület 35 százalékkal, közel 1100 négyzetméterrel nőtt, több mint 70 fát, 13 ezer cserjét és évelő növényt ültettek el.
A térre helyezték át az egykori Pest-Buda mozi elől a helyiek által ismert fókás szökőkutat, emellett négy új, egységes kialakítású pavilont is építettek hat üzlethelyiséggel és egy nyilvános mosdóval. Kihelyeztek 16 padot, 24 kerékpártámaszt és 16 hulladékgyűjtőt, a buszmegállóhoz pedig két esőbeálló is került. A biztonságról 44 új köztéri lámpa és a teljes területet belátó térfigyelő kamerarendszer gondoskodik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hivatalos: idén nyáron már nem nyit ki a népszerű budai strand
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő megerősítette, hogy a budai Külkerpark idén már nem fogad vendégeket. A hivatalos indoklás szerint a terület „hasznosítási koncepciójának” kidolgozása zajlik, addig nem döntenek a nyitásról sem.
Zárva a budai hegyek egyik népszerű strandja: a Külkerpark idén nyáron nem nyit ki, mert az állami vagyonkezelő szerint a hasznosítási koncepció kidolgozása folyamatban van. A területet márciusban vette át a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy bírósági ítélet nyomán, és azóta sem sikerült eldönteni, mit kezdjenek vele.
A vagyonkezelő a Telexnek küldött válaszában megerősítette, hogy amíg a terület jövőjét meghatározó terv készül, addig a rövid távú nyitásról sem tudnak határozni.
A cég szó szerint azt írta: „Megkeresése kapcsán tájékoztatjuk, hogy jelenleg a hasznosítási koncepció kidolgozása van folyamatban, így érdemi döntés a rövid távú hasznosításról sem születhetett.”
A vagyonkezelő tulajdonosi jogait a Pénzügyminisztérium gyakorolja, de a tárca a portál július eleji megkeresésére a cikk megjelenéséig nem reagált.
A Külkerpark hiánya azért is feltűnő, mert idén nyáron Budapesten egyszerre három nagy fürdő, a Gellért, a Király és a Rác is zárva tart, miközben a fővárosiak egyik legfontosabb menekülőútvonala, a Velencei-tó gyakorlatilag kiszáradt.
Egyes környékbeliek aggódnak, hogy a területet az állam eladhatja egy ingatlan-befektetőnek. A lehetséges beépítéstől tartva Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere még márciusban változtatási tilalmat rendelt el a területre.
A politikus akkor úgy fogalmazott: „igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy a Külkerpark helyén ne épülhessen irodaház vagy lakópark”.
Az állami vagyonkezelő korábbi ingatlanügyletei miatt a közvélemény érzékeny a nagy értékű telkek sorsára. A tavaszi kormányváltás óta felmerült, az MNV új irányvonalat követhet, Magyar Péter korábban pedig arról beszélt, hogy leállítanák az állami ingatlanok értékesítését.
Zárva a budai hegyek egyik népszerű strandja: a Külkerpark idén nyáron nem nyit ki, mert az állami vagyonkezelő szerint a hasznosítási koncepció kidolgozása folyamatban van. A területet márciusban vette át a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy bírósági ítélet nyomán, és azóta sem sikerült eldönteni, mit kezdjenek vele.
A vagyonkezelő a Telexnek küldött válaszában megerősítette, hogy amíg a terület jövőjét meghatározó terv készül, addig a rövid távú nyitásról sem tudnak határozni.
A cég szó szerint azt írta: „Megkeresése kapcsán tájékoztatjuk, hogy jelenleg a hasznosítási koncepció kidolgozása van folyamatban, így érdemi döntés a rövid távú hasznosításról sem születhetett.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Több száz tonnás vasúti hidat emeltek ki egyben a Bartók Béla út felett
A Déli Körvasút fejlesztése miatt vasárnap kiemelték a 67 méteres, régi acélszerkezetet Újbudán. A helyén a jövőben négy vágány fog átvezetni, sűrűbb elővárosi közlekedést biztosítva.
Több száz tonna acél mozdult meg vasárnap Újbudán: a 67 méter hosszú, kétvágányú régi vasúti hidat egyben emelték ki a Bartók Béla út fölül, és Kelenföld irányába elszállították bontásra. A 24.hu beszámolója szerint a művelettel a Déli Körvasút fejlesztése egy újabb látványos szakaszához érkezett. A bontás idejére péntek estétől hétfő hajnalig teljesen lezárták a Bartók Béla út–Tétényi út–Karolina út forgalmas csomópontját, a villamosok helyett pedig pótlóbuszok szállították az utasokat Kelenföld vasútállomás és a Móricz Zsigmond körtér között.
A Déli Körvasút bővítésének célja, hogy a korábbi kettő helyett a jövőben négy vágány vezessen át a csomópont felett. Ehhez két, egyenként kétvágányos acél hídszerkezetet építenek. A most lebontott, közel 80 éves híd forgalmát már korábban átterelték az egyik új szerkezetre, amely ideiglenes hídfőn már üzemel, így a vasúti közlekedés a bontás alatt is zavartalan maradhatott. A beruházásnak köszönhetően sűrűbb, akár tízpercenként közlekedő elővárosi vonatok köthetnek majd össze több budapesti és agglomerációs pontot.
A hétvégi hídkiemelés egy több hónapos, eseménydús építési folyamat újabb állomása volt. Májusban egy speciális technológiával, naponta mindössze 10 métert haladva tolták be a helyére azt az 1400 tonnás új vasúti híd elemet, amely átmenetileg kiváltotta a most elbontott régi szerkezetet. Ez a lépés tette lehetővé, hogy a forgalom fenntartása mellett kezdhessék meg a bontási munkálatokat.
A Déli Körvasút építése az elmúlt időszakban komoly helyi konfliktusokat is szült. A környéken élők az elviselhetetlennek tartott, sokszor éjszakába nyúló zaj miatt panaszkodtak, a feszültséget pedig jól mutatta, amikor februárban a helyszínen terepszemlét tartó újbudai polgármestert, László Imrét a biztonsági szolgálat igazoltatta. A beruházást a tervezett fakivágás miatti tüntetések és a kivitelezőnek fizetett, félmilliárd forintos „látogatóközpontért” kirobbant botrány is beárnyékolta.
Több száz tonna acél mozdult meg vasárnap Újbudán: a 67 méter hosszú, kétvágányú régi vasúti hidat egyben emelték ki a Bartók Béla út fölül, és Kelenföld irányába elszállították bontásra. A 24.hu beszámolója szerint a művelettel a Déli Körvasút fejlesztése egy újabb látványos szakaszához érkezett. A bontás idejére péntek estétől hétfő hajnalig teljesen lezárták a Bartók Béla út–Tétényi út–Karolina út forgalmas csomópontját, a villamosok helyett pedig pótlóbuszok szállították az utasokat Kelenföld vasútállomás és a Móricz Zsigmond körtér között.
A Déli Körvasút bővítésének célja, hogy a korábbi kettő helyett a jövőben négy vágány vezessen át a csomópont felett. Ehhez két, egyenként kétvágányos acél hídszerkezetet építenek. A most lebontott, közel 80 éves híd forgalmát már korábban átterelték az egyik új szerkezetre, amely ideiglenes hídfőn már üzemel, így a vasúti közlekedés a bontás alatt is zavartalan maradhatott. A beruházásnak köszönhetően sűrűbb, akár tízpercenként közlekedő elővárosi vonatok köthetnek majd össze több budapesti és agglomerációs pontot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
