SZEMPONT
A Rovatból

Marad a brutális lakásár-emelkedés: „Minden tényező amellett szól, hogy a lakások egyre többe fognak kerülni”

Európában nálunk drágultak az elmúlt 9 évben leginkább a lakások, háromszoros az emelkedés. Már a kormány is lakhatási válságról beszél. Herman Bernadett pénzügyi elemző szerint ha nem épülnek olcsó bérlakások, ez így is marad.


Mint az a napokban kiderült, elképesztő mértékben nőttek az ingatlanárak Magyarországon. 2015 óta közel 200 százalékkal, vagyis háromszorosára nőttek a lakásárak, ami még az árnövekedésben kimagasló országokban is kiemelkedő. Az Unióban második helyezett Litvániában is "csak" 134 százalékkal kell többet fizetni a lakhatásért, mint 9 évvel ezelőtt. Fizetéseink azonban az egyik legalacsonyabbnak számítanak az Európai Unióban, így arányaiban mi költjük a bérünk legnagyobb hányadát lakhatásra. Már a kormány is elismeri, lakhatási válság van Magyarországon, ami ellen valamit tenni kell.

Herman Bernadett pénzügyi elemzőt, a Bank360 munkatársát arról kérdeztük, hogy mi az oka a hihatetlen hazai ingatlanár-emelkedésnek, milyen hatással lehet ez a gazdaságra és az emberek szociális helyzetére, és hozhatnak-e változást a kormány eddig nyilvánosságra került tervei.

– Milyen speciális okai vannak annak, hogy Magyarországon ennyivel jobban drágultak az ingatlanok – még az ingatlandrágulásban „felzárkózó” Kelet-Európai országokhoz képest is?

– A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tanulmánya szerint is durván emelkedtek az ingatlanárak 2015 és 2023 között, ők 156 százalékkal számoltak – és már ez is rekordnak számít egész Európában. A példátlan áremelkedésnek több oka is volt. Szerepet játszott benne az elmúlt évek kedvező makrogazdasági teljesítménye, az otthonteremtési támogatások széles köre, az építési költségek emelkedése, a munkaerőhiány, valamint a lakáspiaci kínálat rugalmatlansága. Az is áremelkedést okozott, hogy az inflációs félelmek és a kamatok emelkedése miatt azok, akik megtehették, lakásvásárlásba fogtak. Ha felmérést készítenek arról, mibe fektetnének be a legszívesebben a magyarok, toronymagasan az ingatlan áll az első helyen. Az emberek meg vannak győződve arról, hogy a pénz az ingatlanban megőrzi, sőt növeli az értékét. Márpedig ha egy befektetésre nagy a kereslet, annak felmegy az ára.

– Sokat halljuk a „lakhatási válság” kifejezést, de mit is takar ez valójában? Milyen mélyrehatóbb változásai vannak, hogy sokaknak szinte esélytelen saját ingatlanhoz jutniuk?

– Számos felmérés igazolja, hogy egyre nehezebben jutnak hozzá a fiatalok az első lakásukhoz. Amíg 20 százalékos önerőt írtak elő mindenki számára, már az önrész előteremtésére is átlagosan tíz éven át kellett takarékoskodnia egy fiatalnak. Magyarországon viszont az önálló életet mindenki saját ingatlanban képzeli el. Az albérleti kínálat szűkös, a szabályozás bizonytalan, a bérbeadó bárkit egy-két hónapos felmondási határidővel kitehet a lakásból. Ezért sokan nem szeretnének családot alapítani sem addig, amíg nem jutnak hozzá megfelelő saját ingatlanhoz. Az „én nem szeretnék albérletbe szülni” hozzáállás pedig végső soron demográfiai problémákat is okozhat, emiatt egyre kevesebb fiatal vállal gyereket, és a gyermekvállalás időpontja is egyre későbbre tolódik ki.

– A kormány családtámogatási intézkedései sokak szerint mára nem sokat érnek, mert beépültek az árakba. Hogyan hatottak ezek az intézkedések az ingatlanpiacon?

– A kormány a különféle programokon keresztül a keresleti oldalt támogatta meg, a családok kaptak pénzt, hogy lakást vásároljanak, építkezzenek, felújítsanak – de nem szabályozta a kínálati oldalt. Pontosan az történt, ami minden olyan esetben történik, amikor nő a vásárlóerő egy piacon: pörög az infláció, elszállnak az árak. A régi szocpol, a későbbi CSOK vagy a felújítási támogatások nagy része nem a családoknál maradt, hanem az ingatlanok eladóinak, a felújítást végzőknek vagy a barkácsáruházak zsebében landolt.

– A terézvárosi népszavazás, amelyben korlátozták az Airbnb-t, országos szinten is nagy hírverést keltett. Mennyire torzítják a piacot a befektetési céllal (sokszor külföldiek által) vásárolt lakások?

– Ami Terézvárosban történik, az Terézvárosban is marad. Magyarországon 4,6 millió körül van a lakóingatlanok száma, Terézvárosban 2200 körüli Airbnb lehet. A bulinegyedre és néhány budapesti belső kerületre jellemző, hogy néhány napra, vagy akár néhány órára kiadható lakásokba fektettek be magyarok vagy külföldiek, ott valóban feljebb viheti ez az árakat, ahogy a Balaton partján is drágábbak az ingatlanok. De nem gondolnám, hogy néhány kerülettel arrébb, például Zuglóban, Óbudán vagy pláne vidéken ez befolyásolná az árakat.

– Van-e előrejelzés arról, hogy meddig mehetnek ilyen tartósan fel az árak? Megállíthatja-e ezt valamilyen piaci folyamat vagy „határ a csillagos ég”?

– Rövid távú előrejelzések lehetnek a gazdaság vagy a kamatszint aktuális állapotának megfelelően. Hosszútávon viszont emelkedni kell a lakások árának. A GDP nő, a reálkeresetek emelkednek, az építőanyagok ára is nő, a lakások értéke a felújításoknak, energetikai korszerűsítéseknek köszönhetően emelkedik. Minden tényező amellett szól, hogy a lakások továbbra is egyre többe fognak kerülni.

– A növekvő ingatlanárak hogyan hatnak a magyar háztartások hitelfelvételi hajlandóságára és a jelzáloghitelezés kockázatára? Lát-e a pénzügyi szektor veszélyt a növekvő hitelállomány vagy a hitelbedőlések szempontjából?

– Az MNB szigorú adósságfék-szabályokat vezetett be, és a bankok jóformán csak olyan lakáshitelt adnak el, amelynek a törlesztőrészlete kiszámítható, 10-20 éven át nem változik, vagy akár a futamidő végéig fix. A hitelfelvevők jövedelme viszont általában növekszik a futamidő során, ezért egyre könnyebben tudják fizetni a kölcsönt. A lakáshiteleknél a nem teljesítő állomány nagyon alacsony.

– Milyen gazdasági és milyen szociális hatásokkal járhat, hogy Magyarországon költik a legmagasabb összeget a bérből lakhatásra?

– Akik sokat költenek a jövedelmükből lakhatásra, azoknak kevesebb pénzük marad fogyasztásra, ez még tovább növeli a vagyoni különbséget a tehetősebb és a szegényebb rétegek között. Már most is gondot okoz a kormánynak, hogy az alacsonyabb jövedelmű rétegek keveset fogyasztanak, de ha magas a rezsi, a hitel törlesztése vagy a bérleti díj, akkor nem jut például nyaralásra, új autóra, szórakozásra.

A demográfiai folyamatokat is kedvezőtlenül befolyásolja ez, hiszen a gyerekek nevelésére, ellátására is kevesebb pénz marad.

Ráadásul a gyerekes családoknak járó támogatások egy jelentős része – a családi pótlék, gyes – összege lassan két évtizede nem emelkedett, pedig az ő költségvetéseikben ezek a tételek is fontosak.

– Újabban a kormány is elkezdett beszélni a témáról, ám közben hoznak olyan intézkedéseket is (pl. a nyugdíjpénzek kiengedése a piacra), amik inkább további drágulást vetítenek előre. Látszanak-e olyan intézkedéstervezetek, amik esetleg gátat szabhatnak a további brutális drágulásnak?

– Nem igazán. Szerintem most csak az a cél, hogy minél többet költsenek azok, akiknek van miből, így több adóbevétel legyen, vásárlással pörgessék a gazdaságot. A felújításokat számlával kell igazolni, az állam ezeknek a pénzeknek az áfatartalmát azonnal visszakapja. A SZÉP Kártya költések jelentős része eddig 5 százalékos áfakulcs alá esett. Ha elkezdik ezt a pénzt lakásfelújításra költeni, máris 27 százalékos áfát kell fizetni.

– Talán a legnehezebb kérdés, de: mik lennének a legégetőbb és a legfontosabb intézkedések, amik megállíthatnák a drágulást?

– Ahogy korábban is mondtam, az államnak a kínálati oldalon kellene beavatkoznia az állami támogatással vásárolt lakások piacán, hogy az árak emiatt ne szabaduljanak el. Lehetne például állami bérlakásokat építeni, és kedvező, a piacinál alacsonyabb áron kiadni, amivel új és olcsó lehetőséget kínálnának a lakhatásra azoknak, akiknek nehéz hitelt felvenni, és drága albérletet fizetni. Ez nem gyors megoldás, és valószínűleg nem is lenne olcsó, de minél hamarabb elkezdik, annál előbb lenne képes megfékezni a lakás- és albérletárakat egyaránt. A maradék, teljesen piaci alapú tranzakciónál pedig mindig a kereslet és a kínálat fogja kialakítani az árakat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Frei Tamás: A magyar társadalom sose fogja megbocsátani Orbán Viktornak, hogy nekünk ilyenek lettek az oligarcha-családjaink
Új, Kobalt című könyve apropóján adott interjút Frei Tamás a Magyar Hangnak, ahol a regény geopolitikai háttere mellett beszélt Orbán Viktor nemzetközi szerepéről és az ország jövőjéről is.


Az író szerint új könyvének egyik karakterét, egy pocakos, vadászó, NER-milliárdost már több valós személy is magára vette. Elmondása szerint vicces, amikor a „könyv fölött álló kiadók és terjesztők szintjére” befut egy telefon, és egy oligarcha azzal tiltakozik, hogy ő nem is olyan, mint a regényben. „És azt mondja, hogy magamra ismertem, de én nem ilyen vagyok. Hát akkor miért rántottad magadra? Most akkor magyarázzam, hogy nem is ő, hát hiszen ő is mondja, hogy ő nem ilyen” – ecsetelte a helyzet abszurditását. Frei szerint a karaktert Mészáros Lőrinctől Szíjj Lászlóig sok mindenkiből gyúrta össze.

A könyv 2025-ben játszódik, és Orbán Viktor még mindig miniszterelnökként szerepel benne. Frei Tamás a jelenlegi belpolitikai helyzetet elemezve úgy látja, hogy 50-50 százalék az esélye a Fidesz-kormány maradásának. Úgy fogalmazott: „minimum annyi esélyt látok, hogy a Fidesz marad, mint hogy nem.”

Az interjúban Frei Tamás élesen bírálta a magyarországi oligarcha-rendszer kiépítését, amelyet Orbán Viktor legsúlyosabb bűnének nevezett.

„Ez lesz a legsúlyosabb bűne Orbán Viktornak. Nem fogják megbocsátani. A magyar társadalom történelmileg sose fogja megbocsátani. Hogy nekünk ilyenek lettek a... ezek lettek az oligarcha-családjaink” 

– jelentette ki.

Úgy véli, a folyamatot rosszul vitelezték ki, rossz embereket választottak, és ez nem a dél-koreai modell, ahol a legtehetségesebb szereplőket támogatta az állam. Szerinte ezek az emberek abban tehetségesek, hogy megszerezzék a pénzt, de abban már nem, hogy üzemeltessék a megszerzett vagyont. „Pontosan tudom, hogy próbálják a menedzsereket levadászni, hogy ezt a kuplerájt üzemeltessék. Már azt se tudják, mijük van.” Ennek következménye Frei szerint egy rettenetes kontraszelekció, ami miatt a tehetséges emberek elhagyják az országot, ennek következtében millió befektetés nem jön be.

„Tényleg az lesz a legvége, hogy ők meggazdagodtak, és egyébként semmi haszna ebből az országnak nem volt, és nem lesz.”

Frei szerint ezután jön a magyar történelem tipikus tragikuma. „Itt egy-két generációnként mindig lenullázódik ez az ország, ugye? És újrakezdjük, és a Dunába lőjük, és kitelepítjük, és államosítjuk, és privatizáljuk, és reprivatizáljuk, és most majd megint reprivatizáljuk” – mondta, hozzátéve, hogy

a mostani oligarcha-családok második generációjának tagjai tévednek, ha azt hiszik, 40 év múlva is luxuséletet élhetnek.

A világpolitikai helyzetet elemezve kifejtette, hogy a világ egyre inkább az 1600-as évek eleji, harmincéves háború korszakára kezd hasonlítani, ahol az államok nem állandó szövetségi rendszerekben, hanem ügyek mentén, eseti jelleggel működnek együtt. Szerinte a világ egyre több országában egyetlen ember dönt, ami furcsa módon kiszámíthatóbbá teszi a politikát, hiszen elég az adott vezető – például Donald Trump, Hszi Csin-ping vagy Orbán Viktor – szándékait megérteni.

Frei szerint a világ a nagyhatalmak harcának korszaka felé halad, ahol Magyarországnak is döntenie kell majd, kivel van. Példaként említette az akkumulátorgyártást, ahol az amerikai és a kínai technológia versenyez egymással. Állítása szerint eljöhet a pillanat, amikor az országot felhívják.

„Mi van akkor, hogyha majd jön a hívás Trumptól, vagy Hszi Csin-pingtől, hogy kivel vagy, Viktor?” – tette fel a kérdést.

Frei Tamás szerint Orbán Viktor a hozzá hasonló úton járó politikusok, így Donald Trump számára is jelentős szereplő. Úgy látja, Trump jobban figyel Orbánra, mint sok más vezetőre, mert valós példának tekinti arra, „hogy hogy kell egyszemélyes országmenedzserré válni, és ebben mennyire kell vizionárius módon határozottnak és eltökéltnek lenni”,  a cél érdekében akár „maffiamódszerekkel” megsemmisíteni az ellenfelet.

Az ország gazdasági jövőjével kapcsolatban pesszimista. Úgy látja, Magyarország beleragadt a közepes jövedelmű országok csapdájába, ahonnan a Covid, az ukrajnai háború és a választási költekezések miatt már nem is tud kitörni.

A legrosszabb forgatókönyvnek azt tartja, hogy az ország visszasüllyed az összeszerelő üzem szintjére, de már nem is magyar, hanem importált, például fülöp-szigeteki munkaerővel, miközben a magyar társadalom 80 százaléka a mindennapi megélhetésért küzd. Feltette a költői kérdést, amit Orbán Viktornak is feltenne: „Jól látom, hogy ön most már föl is adta a reményét, hogy mi ezt megugorjuk, és ezért azt találta ki, hogy visszamegyünk újra az olcsó munkaerő országába?”

Rámutatott, hogy míg Amerikában politikai botrányt okozott, hogy a jövedelmek 8%-át költik élelmiszerre az emberek, addig „Magyarországon ez már majdnem 40%.”

Szerinte a magyar politikai elitből senki nem beszél őszintén az emberekkel a valós helyzetről. „Ezen a vonalon itt én egy hangot nem hallok, aki a magyar emberekkel tényleg őszintén beszél” – jelentette ki.

Az interjú végén a magyar társadalom állapotát Hamvas Béla Az öt géniusz* című műve alapján elemezte. Elmélete szerint Trianon után felborult a történelmi Magyarországot alkotó ötféle embertípus (délias, nyugatias, északi, sztyeppei és bizánci) egyensúlya, és a „sztyeppei magyar” mentalitása került túlsúlyba.

Szerinte az azóta tartó kivándorlás ezt az arányt tovább rontotta, és ez a kulturális-antropológiai eltolódás az ország mélyebb problémája, aminek a megoldása nélkül a gazdaságpolitikai döntések felszínesek maradnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Varga-Damm Andrea: A szentmártonkátai tragédia nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba
A volt parlamenti képviselő szerint pár nap után mindenki továbblép az ilyen tragédiák után, és nem vonják le a tanulságokat, ezzel pedig elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.


Varga-Damm Andrea volt jobbikos országgyűlési képviselő a Facebookon fejtette ki véleményét a szentmártonkátai tragikus balesetről, amelyben öt fiatal vesztette életét.

Az ügyvéd szerint az ilyen esetek után a társadalom nem beszéli ki a valódi okokat, pedig szerinte „ennek nem szabadott volna megtörténnie, ha normálisan élték volna életüket azok, akik áldozatokká váltak.” Úgy véli, ha nem keresik az okokat és nem vonják le a tanulságokat, azzal elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.

A volt képviselő azt állítja, munkája miatt jól ismeri a települést, amely szerinte a nagyszerű emberek és az egészséges természeti környezet mellett „rendkívül fertőzött a bűncselekményektől.” Hozzáteszi, hogy szerinte a hatóságok mindent tudnak ezekről, de nem tesznek semmit. Szerinte a következmények nélküli bűnözői életvitel azt üzeni a fiataloknak, hogy bármi rosszat megtehetnek, és a bűnözésből több pénzt lehet keresni, mint a tanulásból vagy a munkából.

Varga-Damm úgy véli, a tragédia borítékolható volt, és nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba.

„Ez a tragédia akkor kezdődött, amikor a temetésre tarháló apuka autót vett a fiának, akinek nincs jogosítványa” – fogalmazott.

Állítása szerint mindenki tudta a faluban, hogy a sofőrnek nincs jogosítványa, száguldozik, és sportot űz abból, hogy a vonatok előtt hajt át, a közösség mégsem tett semmit. Ő maga is többször látta ezt autót száguldozni, „mintha egy őrült vezetné.”

„A lakók pedig naponta nézhették végig mindezt. S nem tett ellene senki, semmit. Apuka sem vette el az autót” – szögezi le a volt parlamenti képviselő. Hozzáteszi, hogy az áldozatok hatan ültek be egy ötszemélyes autóba, miközben tudták, hogy „a sofőr ittas, és nincs jogosítványa.”

Megemlíti, hogy az áldozatok szülei azt mondták, nem tudtak hatni a gyerekeikre, hogy kerüljék a fiatalember társaságát. Varga-Damm Andrea azzal zárja a posztját, reméli, hogy Szentmártonkátán mindenki elgondolkodik.

Mint arról beszámoltunk, a szentmártonkátai tragédia kedden este 9 óra után történt Szentmártonkátán, a Vasútsoron található vasúti átjáróban. A Budapest felé tartó Tokaj InterCity ütközött egy autóval, amelyben hatan utaztak. A helyszínen életét vesztette a 24 éves sofőr, egy 15 és egy 17 éves fiú, valamint egy 18 éves fiatal, és egy 30 éves férfi. A baleset egyetlen túlélője egy 18 éves lány, akit életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba. A vonaton utazók közül senki sem sérült meg.

A MÁV tájékoztatása szerint a fénysorompó a baleset idején működött, és tiltó jelzést mutatott. Az elsődleges vizsgálatok szerint az autó vezetője a lezárt félsorompót kikerülve hajtott a sínekre. A rendőrség több ember halálát okozó közúti baleset gondatlan okozása miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt a volt kémfőnök: Maga az Orbán-kormány jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot
Telkes András szerint a kormány baráti viszonya Moszkvával és Pekinggel védtelenné tette az országot. A szakértő úgy látja, a szolgálatok ma már nem a nemzetet, hanem a hatalmat védik.


Magyarországon a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot maga az Orbán-kormány jelenti – erről beszélt Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese Kéri László politológus KÉRI KÉRDI című műsorában. A szakértő szerint a titkosszolgálati tevékenység általában azokban a viszonyokban erősödik fel, ahol egy országnak érdekellentétei vannak, a jelenlegi kormányzat felfogásában pedig ezek az ellentétek nem Oroszországgal vagy Kínával, hanem Brüsszellel és a „Soros-birodalommal” szemben állnak fenn.

Telkes úgy látja, hogy azokban az irányokban, ahol a kormányzat barátságot ápol és kevés az érdekellentét, egy kis kapacitásokkal bíró országban a titkosszolgálati munka – a hírszerzés és a kémelhárítás is – visszafogott lesz.

„Tehát így fordulhat elő az, hogy Magyarország tulajdonképpen titkosszolgálati átjáróházzá vált”

– fogalmazott a szakértő.

Példaként említette, hogy Oroszország szabadon hozzáférhetett a Külügyminisztérium informatikai rendszereihez. Ezt arra vezette vissza, hogy a kormány korábban megszüntette az önálló nemzetbiztonsági felügyeletet. Állítása szerint korábban Magyarországnak olyan kibervédelmi képességei voltak, hogy a magyar szakemberek jelezték nyugati partnereiknek az oroszok által alkalmazott új módszereket, de ez a képesség mára jelentősen meggyengült.

Telkes András szerint az orosz témával kapcsolatban látható, hogy „tulajdonképpen egy politikai együttműködés alakult ki a magyar kormány és az orosz hírszerzés között”. Ezt szerinte jól példázza az az eset, amikor az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SVR) közleményt adott ki arról, hogy Brüsszel és Ursula von der Leyen akarja Magyar Pétert hatalomra juttatni. A szakértő felidézte, hogy másnap a magyar külügyminiszter lényegében megerősítette ezt a narratívát.

A nemzetbiztonsági szakértő egy másik példát is hozott az orosz-magyar propaganda együttműködésére. Elmondása szerint a magyar propagandasajtóban jelent meg először az az információ, hogy az ukránok lezuhant orosz drónokból akarnak robbanófejjel ellátott fegyvereket összeszerelni, amelyeket Lengyelország és Románia ellen vetnének be. Ezt a hírt felkapta az orosz külügyi szóvivő, majd egy orosz X-csatorna már arra hivatkozott, hogy az információ a magyar hírszerzéstől származik, végül pedig az SVR is kiadott egy közleményt az állítólagos ukrán provokációról. „Tehát egy ilyen ide-oda pingpongozás volt az információ” – foglalta össze a folyamatot.

Telkes szerint az orosz beavatkozás a jövőben még komolyabb lehet.

Úgy véli, „azzal, hogy létrehozzák ezeket a digitális polgári köröket, egy nagyon széles ajtót nyitnak az orosz szolgálatoknak arra, hogy beavatkozhassanak a magyar választásokba”.

Kifejtette, hogy az orosz szolgálatoknak specializált egységeik vannak arra, hogy valódinak látszó profilokkal és információkkal jelenjenek meg egy másik ország online terében. Szerinte „itt meg lehet jelenni ebben a digitális polgári körös ökoszisztémában úgy, mintha magyarok lennénk, és ebbe el lehet ültetni az orosz érdekeknek megfelelő információkat, úgyhogy ezt mi tulajdonképpen észre se vesszük”.

A szakértő a kínai jelenlétre is kitért. Felidézte, hogy májusban Budapestre látogatott a Kínai Kommunista Párt egyik magas rangú tisztségviselője, aki korábban állambiztonsági miniszter volt, és jelenleg is a pártapparátusban felügyeli ezt a területet. Telkes szerint a politikai tárgyalások mellett a kínai vezető felkereste az Információs Hivatalt is. „Tehát ez számomra azt jelenti, hogy itt egyfajta titkosszolgálati kapcsolatfelvétel is történt Kína és Magyarország között” – mondta. Emellett megemlítette a magyar és a kínai hírügynökségek közötti megállapodást is, amely hírcserét és szakemberek képzését is magában foglalja, ami szerinte szintén tág kaput nyit a kínai befolyásnak.

Telkes András szerint az orosz és a kínai érdekek közösek abban, hogy Orbán Viktort hatalomban tartsák.

„Azt hiszem, ami közös itt az orosz és a kínai érdekekben az az, hogy egyfelől mindenképpen Orbán Viktor-t hatalomban tartsák, de úgy tartsák hatalomban, hogy Magyarország közben az EU és a NATO tagja maradjon”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország így hídfőállás lehet ezen hatalmak számára.

Az interjú végén a Tisza Párt környékén is feltűnő szakértő arról is beszélt, hogy egy esetleges kormányváltás után mik lennének a legfontosabb teendők a nemzetbiztonság területén. Ezek között említette a szolgálatok feletti parlamenti és politikai ellenőrzés helyreállítását, a politikai felelősségi viszonyok átláthatóvá tételét, valamint a 2010 után keletkezett teljes dokumentáció megmentését és feldolgozását, hogy rekonstruálható legyen, mi történt az elmúlt másfél évtizedben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Börtön jár érte!” – Magyar Péter keményen üzent a Fidesznek a kirobbant adatbotrány után
A politikus szerint a kormánypárt illegálisan listázza a TISZA szimpatizánsait a megszerzett adatokból. Ezért a törvény szerint akár többéves szabadságvesztés is kiszabható.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. november 06.



A Tisza Világ nevű mobilalkalmazásból egy mintegy 200 ezer sort tartalmazó adathalmaz került nyilvánosságra. Az ügyben a kormányoldal és Tisza Párt teljesen ellentétes magyarázattal állt elő. Erről kérdeztük Magyar Pétert, az ellenzéki párt elnökét, és Menczer Tamást, a Fidesz kommunikációs igazgatóját.

Menczer szerint a tények egyértelműen ukrán szálra utalnak. Állítása szerint a kiszivárgott adatok között két ukrán állampolgár, Miroslav Tokar és egy Andriy Galelyuk nevű férfi is szerepel, akik a PettersonApps nevű ukrán cégnek dolgozva vettek részt az applikáció fejlesztésében és tesztelésében.

„Ezeket az adatokat az ukránok kapták meg és vitték magukkal, és ott van 200 ezer magyar ember adata egy háborúban álló kormánynál, aminek szuverenitási és nemzetbiztonsági vonatkozása van”

– jelentette ki Menczer, aki szerint Magyar Péter korábban letagadta, hogy ukránokkal dolgozott volna. A kormánypárti politikus úgy véli, nem egyszerű behatolásról van szó, hanem együttműködésről.

Ezzel szemben Magyar Péter orosz titkosszolgálati akciót sejt a háttérben, amelynek célja Orbán Viktor hatalomban tartása. „Kinek az érdeke hatalomban tartani Orbán Viktort és a galerijét? Mindenki tudja: az orosz elnöknek és az oroszoknak” – fogalmazott a Tisza Párt vezetője. Szerinte az ukrán neveket és feliratokat az orosz szolgálatok is elhelyezhették az adatbázisban megtévesztésül. Kiemelte, hogy a kormány narratívája folyamatosan változott: először amerikai, majd ukrán fejlesztőkről beszéltek, végül pedig ukrán elkövetőkről.

Magyar szerint a legfontosabb kérdés, hogy ki használja fel az illegálisan megszerzett adatokat. „Érdekes módon mégis az orbáni hatalom használja ezeket az adatokat: az orbáni propaganda listázza ez alapján a civileket, hozza nyilvánosságra művészek, bírók, újságírók nevét, elérhetőségét, címét. Akkor hol vannak itt az ukránok?” – tette fel a kérdést.

A politikus szerint az adatokkal való visszaélés és a listázás bűncselekmény, amelyért a törvény szerint börtön jár. „Remélem, hogy tudják: ezt a magyar hatóságok ki fogják vizsgálni, ha a választásokig nem, akkor utána” – üzente a fideszes politikusoknak.

Magyar Péter azt is állítja, hogy a nyilvánosságra hozott lista manipulált, mivel olyan személyek neve is szerepel rajta, akik soha nem töltötték le az alkalmazást. „Ha valaki manipulálja, akkor nem belül manipulálja, hanem a Karmelitában vagy éppen az orosz nagykövetségen” – tette hozzá.

Magyar Péter és Menczer Tamás a botrányról

Link másolása
KÖVESS MINKET: