Madarak tömegeinek halálát okozhatja a Magyar Zene Háza üvegépülete
A napokban adták át a Magyar Zene Házát a Városligetben, mi is beszámoltunk róla, milyen lett kívül-belül.
A zöldterület közepén felhúzott üvegfalú épület azonban magában hordoz egy súlyos problémát is, amire először Zubreczki Dávid blogger, építészeti szakértő hívta fel a figyelmet: mivel a környező fákat és bokrokat tükrözi vissza, a madarak egyszerűen nem veszik észre, teljes sebességgel nekirepülnek, ami a súlyos sérülésüket, vagy akár a halálukat is okozhatja.
Zubreczki az épület bejárásakor saját szemével is látott, illetve lefotózott egy elhullott madarat, ami igazolta korábbi balsejtelmét.
Megkérdeztük a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet, mit lehetett volna másképp csinálni a tervezéskor, és van-e még bármi lehetőség a károk utólagos csökkentésére.
Orbán Zoltán, a szervezet szóvivője elmondta, tudomása szerint velük senki nem egyeztetett – a témával fogalkozóként ilyen esetekben őt szokták keresni –, sem a tervezés, sem a kivitelezés során, de mivel ők egy szakmai civil szervezet, nem hatóság, ezért nem is volt kötelező ezt megtenni.
Szerinte pont ezért találták ki a hatástanulmányok rendszerét, de az előbbivel megegyező okból azt se tudja megmondani, a Zene Háza esetében készült-e ilyen.
Az MME honlapján egyébként hosszan taglalják az ablaknak ütközést, a probléma biológiai hátterétől kezdve a potenciális megoldási javaslatokig.
Az egyik sokat emlegetett lehetőség, hogy ragasszák fel ragadozó madarak sziluettjét az ablakokra. Ezt alkalmazták is az épületen, de Orbán Zoltán szerint ebben az esetben aligha fogja megszüntetni a becsapódás esélyét.
„A madarak nem hülyék: pontosan tudják, hogy egy parkos környezetben, a bokrok között nem lebegnek kitárt szárnyú ragadozók” – mondja a szakértő, hozzátéve: pont a Városligetben látott egy másik jószándékú, de teljesen elhibázott példát, amikor felrepülő galamb sziluetteket ragasztottak egy üvegablakra. Szerinte ez nemhogy elriasztja, de talán még oda is vonzhatja a madarakat.
Megoldás lehetne az is, ha sűrűn körbeültetnék bokrokkal az épületet, így a madarak kevésbé repülnének arra. A szóvivő ugyanakkor nem lát erre túl nagy esélyt, mivel szerinte pont azért használnak a modern világban üveget a tervezők, mert rendkívül látványos a megjelenése.
Teljes biztonsággal el lehetne kerülni az ütközéseket azzal is, ha az üvegfal elé kifeszítenének egy sűrű, zöld hálót, de ezt az imént említett okból szintén nem tartja valószínűnek.
Ha már a tervezéskor gondoltak volna a madarakra, az is megoldás lehetett volna, amit például egy chicagói épületnél alkalmaztak: ott nem függőleges, hanem 8-10 fokban kifelé dőlő üvegfalakat használtak, amelyek így a talajt tükrözik vissza. A probléma egyik részét, vagyis a tükröződést ezzel megoldották, azt viszont nem, amikor az üveg teljesen átlátszó, tehát olyan, mintha nem is létezne.
Használhatnának egy olyat fóliát is, ami teljesen víztiszta, az üveg fényáteresztő képességét szinte egyáltalán nem csökkenti és még a csillogáson se ront, ugyanakkor tartalmaz egy sűrű csíkozást, ami az emberi szem számára láthatatlan, az UV-tartományt is érzékelő madarak viszont látják. Például a keresztespók-félék is úgy védik meg a hálóikat a madaraktól, hogy ultraibolya-bevonatot vonnak köré.
A szóvivő egyetlen olyan megoldást tudott említeni, ami utólag is kivitelezhető, és az épület kinézetét sem csúfítja el: szerinte ki lehetne dolgozni egy lencserendszert, ami az üvegre belülről rávetít egy emberi szem számára nem látható UV rácshálót. Ezzel valószínűleg lehetne csökkenteni a becsapódások kockázatát, bár a csillogás problémáját nem oldja meg.
Megkerestük a Magyar Zene Házát, készült-e hatástanulmány a témában, és terveznek-e utólag tenni valamit a madarak védelméért. Valaszukban Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatójának nyilatkozatát küldték el, mely a Spirit FM Kelj fel Jancsi című műsorában hangzott el:
„Az épület tervezője, Fudzsimoto Szú japán építész alaposan megismerkedett a környezettel, a Városliget ökológiai diverzitásával, a magyar felelős tervező csapat pedig kikérte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakvéleményét. Ennek megfelelően madárhálók, ragadozó madarak képét ábrázoló matricák kerültek az épületre. Az üvegfelületek 13 hónapja állnak, és nem tapasztaltunk madárpusztulást. De nem szeretném elbagatellizálni a kérdést: ha az óvintézkedések ellenére komoly lesz a madárpusztulás, további lépéseket kell tennünk. Van lehetőség műszaki korrekcióra. Vannak olyan infravörös tartományba tartozó világítások, homlokzatra felkerülő fóliák, amelyeket alkalmazhatóak a további védelem érdekében. Korábban szakértők erősítették meg, hogy nem ez a terület, ahol nagy sebességgel madarak közlekednek. Egyébként pedig nem először épül nagykiterjedésű üvegfelület Budapesten, és a Dózsa György úti ING-székház előtt sincsenek madártetemek. A Magyar Zene Házát és környezetét biztonsági szolgálat ellenőrzi folyamatosan. Jelentéseikre hagyatkozva a helyzet nem tűnik ennyire súlyosnak.”
