Látványterv: Ha a Citadella helyett óriási lépcső lenne
Miközben a Lechner Tudásközpont novemberben kihirdette a Gellért-hegy és a Citadella megújítására kiírt ötletpályázatuk eredményét, egy alternatív magyar építészstúdió, paradigma:ariadné egy pályázaton kívüli, egészen provokatív látványtervvel állt elő: eszerint
radikálisan átformálnák a Gellért-hegy látképét, méghozzá úgy, hogy nemes egyszerűséggel lebontanák a Citadellát és a Szabadság-szobrot, majd az elbontott kövekből egy hatalmas lépcsősort telepítenének a helyükre.
Egy ilyen extrém ötletet azért nem árt jól megindokolni - természetesen a paradigma:ariadné is felkészült a válasszal:
- fogalmazott a csapat a tervet ismertető Facebook-bejegyzésben.
"A gyenge lábakon álló magyar büszkeség be nem váltott reménysége, a megépítése pillanatában elavult hadászati műtárgy, a soha-nem-volt nemzeti panteon, a felszabadító-elnyomó hatalom által emelt, de mára már semleges Szabadság-szobor természettől részben elhódított otthona. Egyszerre a legvadabb fantáziák bölcsője és a legprofánabb városi funkciók gyűjtőhelye. A turisták pislognak csak le onnan."
A meghökkentő ötlet mellett mi sem tudtunk szó nélkül elmenni, megkeresésünkre a paradigma:ariadné bővebben is belement, miért tartanák jó ötletnek a terv végrehajtását. A csapat szerint "a terv lényege az, mint ami a Szabadság-híd lényege is volt idén nyáron", vagyis hogy
legyenek nagy, kényelmes területek a városban, amit a budapesti lakosok a fogyasztás kényszere és infrastruktúrája nélkül belakhatnak, használhatnak, szerethetnek és magukénak érezhetnek.
Fontos részlet, hogy a létrejövő lépcsősorok a Citadella köveiből épülnének fel, és a Szabadságszobor megolvasztott anyagából létrejött kapcsokkal kötnék össze. őket, így "a Citadella és a Szabadságszobor történelmi jelentősége és emléke" sem veszne el. "A forma elvész, de az anyag megmarad" - vélekedett a csapat.
Természetesen a terv készítői is jól tudják, hogy egy ilyen tervet nem fognak tudni megvalósítani Budapesten. A paradigma:ariadné célja nem is ez, hanem sokkal inkább az volt, hogy
"az emberek együttműködésének helyeként" ábrázolják a Gellért-hegyet, amelyet felettes erők helyett a közösség formál.
Az építészstúdió egyúttal fel is akarta rázni az embereket és a szakmát:
"Szerettünk volna párbeszédet indítani erről, mert úgy gondoljuk, hogy nagyon kevés esetben történik meg egy pályázat kapcsán, hogy történelmi, kulturális vagy politikai kontextusában értelmezzék és kibeszéljék ezeket a "feladatokat". Ehhez kerestünk megfelelő formát, ami így egy rövid képes-szöveges történetben öltött testet. A minisztériumi pályázati kiírás egy gondolati- és eszmei megújításról beszél, azonban nem tudjuk, hogy mi az az eszme, amit képvisel most a Gellérthegy. Ez a tervünk próbája is egyben, hogy az emberek és a szakma reakciójából kiderüljön, pontosan mi is ez az eszme. Mit gondolunk közösen erről? Szeretjük? Nem szeretjük? Ha igen, mért? Ha nem, miért?"
Állításuk szerint tehát nem a polgárpukkasztás volt a cél: a terv szerintük csak azért tűnhet provokatívnak, mert az emberek nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy ilyen eszközökkel beszéljenek a közügyekről.
"Mi azokat a reakciókat keressük, amelyek ugyanilyen függetlenül és felszabadultan képesek gondolatban eljátszani annak a lehetőségével, hogy két kézzel bontják a Citadellát - amely a valóságban nyilván nem fog megtörténni."
"Ha ezt el tudjuk képzelni, akkor nagyon sok más hasonló "hatalmi" döntésről is képesek leszünk rétegeltebb véleményt formálni."
A csapat a város különböző pontjain plakátokkal hirdeti a Citadella utáni Gellért-hegy képét.
Ti mit gondoltok a tervről? :)
Ha érdekes volt a cikk, kattints a megosztásra!
Fotó: Draskovics Ádám
